 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112135 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Szűcs, Zoltán Gábor |
| Title in Hungarian |
Az európai projekt átpolitizálódásának következményei |
| Title in English |
Political Europe in the making |
| Keywords in Hungarian |
európai integráció, átpolitizálódás, EU |
| Keywords in English |
European integration, politicization, EU |
| Discipline |
| Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: EU policies |
|
| Panel |
Political Science, Law and Govemment Sciences |
| Department or equivalent |
Institute for Political Science (Center for Social Sciences) |
| Starting date |
2014-09-01 |
| Closing date |
2018-03-31 |
| Funding (in million HUF) |
1.874 |
| FTE (full time equivalent) |
2.34 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy politikaelméleti szempontból felmérje az európai integrációs projekt átpolitizálódásának (politicization) következményeit. Ez az európai alkotmányozás kudarca óta kapott nagyobb figyelmet a szakirodalomban. A kutatás négy, e témához szorosan kapcsolódó kérdés köré épül, s a projekt egységes elméleti keretben kívánja értelmezni:
1. Mi a szerepe a konfliktusoknak az integráció átpolitizálódásában?
2. Milyen hatással van az átpolitizálódás az európai politikai térre?
3. Mi a kapcsolat az Európai Unió politikai berendezkedésének demokratikussága és az integráció átpolitizálódása között?
4. Milyen perspektívát nyit az átpolitizálódás az integráció jövőjére?
Bár e kérdések külön is komoly irodalommal rendelkeznek, de egy ilyen projektnek mégis saját válasszal kell rendelkeznie rájuk, melyeket és el kell tudnia helyezni a szakirodalomban.
Az elméleti keret, amelynek részletes kidolgozására a projekt vállalkozik alapvetően:
- konstruktivista;
- aktor-központú;
- racionalista;
- konfliktus-központú.
A konstruktivista elméleti hagyomány és az európai politikai konfliktusokra fókuszáló kurrens empirikus kutatások az a két pillér, amelyekre a kutatás építeni kíván, de részben túl is akar haladni ezeken, mert:
- átfogó elméleti keretet kíván kidolgozni,
- politikaelméleti irányból kíván közelíteni,
- egyes kérdéseknek sajátos hangsúlyt kíván adni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a szakirodalom egyik központi kérdését, az európai integráció átpolitizálódásának (politicization) problémáját kívánja közelebbről megvizsgálni politikaelméleti szempontból.
A projekt arra tesz majd kísérletet, hogy a szakirodalomban bevett konstruktivista (aktor-központú, racionalista, konfliktus-központú) elméletekre támaszkodva kísérelje meg egységes keretben értelmezni az átpolitizálódás folyamatát négy, az európai politikai szakirodalomban egyébként is központi szerepet játszó, fogalom: (1) a konfliktus, (2) a politikai tér, (3) a demokráciaprobléma és (4) az integráció jövője szempontjából.
A kutatás során elkészülő munkákban majd amellett igyekszem majd minél meggyőzőbb politikaelméleti érveket felsorakoztatni, hogy
ad 1. az átpolitizálódás (Thomas Rissével egyetértve) előfeltétele az európai politikai közösségnek;
ad 2. az európai politika közös kognitív keretéről (politikai térről) is csak annyiban beszélhetünk, amennyiben léteznek intézményesült politikai konfliktusok;
ad 3. a demokráciaprobléma is csak onnantól kezdve létezik egyáltalán, hogy az átpolitizálódás folyamata elér egy bizonyos szintet és csak akkor ragadható meg adekvát módon, ha észrevesszük, hogy a modern demokrácia egy alapvetően top-down politikafelfogásra épül, amely a klasszikus politikaelméletek terminológiájával inkább a „kevert alkotmány” fogalmával írható le leginkább;
ad 4. az átpolitizálódás egyszerre teremti meg a nagyobb mértékű integráció lehetőségét és teszi ugyanakkor nyitott végűvé a folyamatot, mert beemeli a kontingenciát a politikai folyamatba.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az átpolitizálódás kérdése az európai alkotmányozási kísérlet kudarca után vált gyakorlati szempontból is különös jelentőségűvé, mert kiderült, hogy a tagállami elitek közötti együttműködésre épülő „permisszív konzenzus” kora véget ért, ami az Európai Unió „demokratikus deficitje” körüli viták felerősödéséhez vezetett.
Az egyik szélső álláspontot Majone-nak és Moravcsiknak a probléma létezését tagadó véleménye jelenti. Mások az EU-t valamiféle „kevert alkotmánynak” tekintik. Ismét mások a demokratikus deficitet deliberatív és participatív irányú intézményi reformokkal szeretnék megoldani. A másik szélső álláspontot pedig Simon Hix képviseli, aki a nemzetállamokban megszokott, pártalapú demokratikus versengést látna kívánatosnak.
A gondolat, hogy az elitek konszenzusa többé nem garanciája az európai integráció folyamatának, s hogy az integrációs folyamat akár új szintre emelődés, akár a dezintegráció felé is mutathat, régi kérdéseknek új jelentőséget adott és új kérdéseket is napvilágra hozott.
A 2008-as nagy válság, amely 2009-re az eurozóna válságává vált, még kiélezettebbé tették ezeket az elméleti és gyakorlati kérdéseket, s a közben lezajló politikai folyamatok, ad hoc megoldások és nagyobb távlatú reformtervek mind az átpolitizálódásra adott válaszkísérletekként foghatók fel.
Politikaelméleti szempontból ennek a folyamatnak az ad jelentőséget, hogy a demokráciával, a politikai közösséggel, a politikai konfliktusok szerepével kapcsolatos versengő elméletek egyedülálló kísérleti laboratóriumaként funkcionál, amelyben közelről tanulmányozhatók alapvető elméleti kérdések.
Ahogyan az amerikai alkotmányozás folyamata (a függetlenségi nyilatkozattól a konföderációs cikkelyeken át az alkotmány ratifikálásáig) a mai napig meghatározó szerepet tölt be az amerikai politikaelméleti gondolkodásban, úgy az európai politikatudomány számára hasonlóan fundamentális jelentőségűnek ígérkezik az alkotmányozási kísérlettől megkezdődött átpolitizálódási folyamat, amelynek végkimenetele ugyan nem ismert még, de tanulságai megkerülhetetlenek lesznek nem csak annak, aki a politikaelmélet nagy kérdéseivel kíván foglalkozni, de a gyakorlat szempontjából is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Korunk egyik legnagyobb politikai vállalkozása az európai integráció, amelynek kimenete nem csak saját életünket, de a világ távolabbi részén élőket s a jövő nemzedékeket is befolyásolja. Mivel az EU egyedülálló (sui generis) politikai struktúra, problémái nem érthetők meg eléggé korábbi politikai tapasztalatok segítségével és ez sürgetővé teszi, hogy megfelelő fogalmi eszközöket keressünk az európai integrációt érő újabb kihívások kezelésére. Ez egyszerre jelent politikaelméleti és gyakorlati problémát. A politikaelmélet azzal járulhat hozzá e probléma megoldásához, hogy kritikusan gondolja át az európai integráció egyedi mivoltából fakadó következményeket. Mivel az integrációs folyamat nem problémátlan, s az EU is sokat foglalkozik e problémákkal, a politikaelméleti reflexió gyakorlati jelentősége felerősödik.
Az egyik legsúlyosabb probléma, amit a szakirodalomban az európai integráció átpolitizálódásának neveznek, s amelynek olyan jól ismert jelenségek a tünetei, mint pl. az alkotmányozás kudarca, az eurozóna válsága, az euroszkepticizmus felerősödése. A projekt olyan értelmezési keret kidolgozására törekszik, amelynek segítségével megmutatható, hogy az átpolitizálódás miatt bizonyos illúziókról érdemes lemondani az európai integráció feltartóztathatatlanságával kapcsolatban, ugyanakkor e válságjelenségek egyúttal egy új minőségű integráció felé is mutatnak. A konfliktus ugyanis - az átpolitizálódás legfőbb tünete - a politikai közösségeknek nem válságjelensége, hanem természetes állapota. Az egyik feladat megmutatni, hogy ilyen módon sok minden jobban megérthető abból, ami az EU-ban történik, a másik pedig, hogy felmutassuk az ebből adódó következtetéseket.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The goal of the project will be to chart the consequences of politicization of the European integration from a distinctively political theoretical viewpoint. This question became a subject of debates in the literature after the failure of European constitution-making. The proposed project centers around four questions, closely connected to the problem of politicization, and its aim is to bring these questions under a comprehensive theoretical framework:
1. What is the role of conflicts in the politicization of European integration?
2. What are the effects of politicization on the European political space?
3. What are the relations between the democratic character of the EU polity and the politicization of the integration process?
4. What perspectives does the problem of politicization open to the future of European integration?
Although these questions were extensively discussed, we have to offer our answers to them and contextualize them in the literature in order to provide a satisfactory theory of politicization.
The theoretical framework we are to develop here has four distinctive features:
- constructivist;
- actor-centered;
- rationalist;
- conflictualist.
The constructivist theoretical tradition and the current researches on the role of conflict in the European public sphere will be the pillars of our project. It will be built on these pillars, but one of the aims of the project is to go beyond some limitations of them by combining three elements:
- providing a comprehensive theoretical interpretation of politicization,
- adopting a political theoretical perspective,
- paying special attention to some question.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The project is designed to study an important question of the literature: the politicization of the European integration process from a political theoretical viewpoint.
The aim of the project is to develop a constructivist (actor-centered, rationalist, conflictualist) theoretical framework in order to give a comprehensive account of the process of politicization. The theoretical framework will focus on four concepts that already play important role in the literature in connection to the problem of politicization: (1) conflict, (2) political space, (3) democracy, (4) the future of integration.
I will argue that
Ad 1. politicization (as Thomas Risse put it) is a precondition of the emergence of a European political community;
ad 2. a European political space emerges as soon as European political conflicts become institutionalized;
ad 3. the problem of democracy presupposes a level of politicization and we need a top-down understanding of modern democracy in order to make any adequate observations about the EU polity;
ad 4. politicization creates new opportunities for deepening the integration, but it also introduces a new level of political contingency into the integration, making it more open-ended a process than ever.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The question of politicization became of particular importance for political practice after the failure of European constitution-making. As it turned out, it was the age of "permissive consensus" based on the cooperation of elites, thus the debates about the "democratic deficit" of the EU gained new strength.
Although Majone and Moravcsik deny the existence of any "deficit" and some see a "mixed constitution" in the EU, others would require deliberative or participative institutional reforms to reduce the "democratic deficit" of the EU polity. Simon Hix represents a fourth position when speaking about the necessity of emergence of party-based electoral competition in the EU political system.
The idea that the consensus of elites does not guarantee the success of the European integration process raised old questions with new insights and brought forward new questions as well. The 2008 great recession and the 2009 eurozone crisis made these theoretical and practical problems even more urgent, and all the political processes, ad hoc solutions, and large scale reform ideas of these years can be accounted for as efforts to find the right answers to the questions of politicization.
From a politico-theoretical viewpoint, these efforts are of exceptional importance because they make the EU an experimental laboratory in which competing theories about democracy, political community, the role of political conflicts can be observed on a singularly large scale.
As the US constitution-making (from the declaration of independence to the confederative articles to the ratification of the existing constitution) even today sets the terms of American political theoretical thinking, the politicization of the European integration promises to be a formative experience of the European political science. Even though the endpoint of the latter process cannot be seen at present, its lessons will be of utmost significance for all those working on political theory or being interested in practical politics as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
European integration is one of the largest experiments of our times, and its outcome will influence not only our lives or the lives of people all over the world, but the future generations as well.
Since the EU has a sui generis polity, its difficulties cannot be perfectly understood in terms of former political experiences, and this fact calls for finding new conceptual tools. Political theory can substantially contribute to these efforts if it takes a critical stance with respect to the sui generis nature of the EU. Because this process is not without problems and the EU pays much attention to them, the practical relevance of politico-theoretical thinking might be unusually high in this case.
One of the most difficult problems is what is called the politicization of the European integration process in the literature. It can be described with the failure of European constitution-making, the Eurozone crisis, the growth of Euroskepticism. My research aims to develop a theoretical framework by which we will be able to show the Janus-faced nature of politicization. On the one hand, it deprives us of old illusions about the inevitable success of the European integration process, but, on the other hand, politicization creates new opportunities for the integration. It is because increasing political conflicts - one of the symptoms of politicization - are not so much signs of crisis as the natural state of the affairs in a political community. Thus our first task is to demonstrate that by taking the conflictual nature of politics seriously we can better understand what takes place in the EU, and the second task is to draw the conclusions from this insight.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
