The Reception of Greek Culture in Italy and Hungary in the 15th and 16th Centuries  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
112283
Type K
Principal investigator Bolonyai, Gábor
Title in Hungarian A görög kultúra itáliai és magyarországi recepciója a 15-16. században
Title in English The Reception of Greek Culture in Italy and Hungary in the 15th and 16th Centuries
Keywords in Hungarian görög irodalom, klasszika filológia, reneszánsz, humanizmus, kodikológia, fordítás
Keywords in English Greek literature, classical philology, renaissance, humanism, codicology, translation
Discipline
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)60 %
Ortelius classification: Greek civilization
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)40 %
Ortelius classification: Philology
Panel Literature
Department or equivalent Institute of Ancient and Classical Studies (Eötvös Loránd University)
Participants Gaál, Balázs
Gábor, Sámuel
Gábor, Sámuel
Németh, András
Zsupán, Edina
Starting date 2015-01-01
Closing date 2019-12-31
Funding (in million HUF) 23.870
FTE (full time equivalent) 12.50
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás kézirati források közvetlen vizsgálatára támaszkodva, jól körülhatárolt és korábban kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott témákban mutatja be annak a szellemi nyitásnak és kulturális paradigmaváltásnak a folyamatát, melyet az ókori görög kultúra humanista újra felfedezése inspirált a latin nyelvű kereszténység szellemi, kulturális életében.
Kutatásaink egy-egy személyhez kötődő kézirat vagy kézirati csoport vizsgálatából indulnak ki. A középpontba helyezett személyek különböző szerepet töltenek be a recepció folyamatában: másolók, könyvgyűjtők, könyvtárosok, tanárok, fordítók, végül e folyamatot saját műveikben ténylegesen megvalósító költők és prózaírók. Célunk az, hogy a görög kulturális gyökerek felderítésének folyamatát az ő sajátos tevékenységükön keresztül, az általuk képviselt sokféle nézőpont, érdek és igény bonyolult összjátékában ragadjuk meg.
Johannes Skutariótés másolói karrierjében az írnoki tevékenység, Benedetto Bursa eddig feltáratlan életművében a görögtanulás és szótárírás korabeli gyakorlata követhető nyomon. Giannozzo Manetti, Vitéz János és Hunyadi Mátyás könyvtárának görög anyaga és görög vonatkozásai a könyvgyűjtés új irányairól tanúskodnak. Naldo Naldi könyvtárdicsérete az új irodalmi kánont fogalmazza meg, Antonio Bonfini – görög és latin szövegekből építkező – Symposionjában a fordító és dialógusíró sajátos módszerei figyelhetők meg. A recepció folyamatát végül két ókori szerző esetében, Pausanias útikönyvének és Plutarchos állatfilozófiai írásainak példáján fordított oldalról, az eredeti szövegek hatástörténeti elemzésével is megvizsgáljuk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő célja a címében megjelölt szellemi-kulturális változás megértése, jelentőségének felmérése, és e folyamat egyes részleteinek tisztázása eddig feltáratlan kéziratok vagy kevéssé kutatott források új szempontú vizsgálatával.
Céljaink megvalósítására új forrásokat vonunk be a kutatásba (Bursa-életmű), együttesen eddig kevéssé vizsgált kéziratcsoportokat vizsgálunk meg közelebbről és új szempontok szerint (Skutariótés-életmű, Manetti-gyűjtemény), egy kéziratot új kritikai kiadásra készítünk elő (Bonfini), valamint alig vizsgált kézirati anyagokat és írásokat elemzünk (a Vitéz-kéziratok és görög Corvinák margináliái, Plutarchos- és Pausanias-fordítások).

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásaink várható eredményeképp eddig nem vizsgált, elsődleges források válnak ismertté, korábban már publikált anyagok lesznek új formában hozzáférhetők a további kutatás számára, valamint a többféle megközelítésmód és elemzési módszer együttes alkalmazásával a vizsgált kulturális jelenség új aspektusai tárulnak föl.
Szélesebb nézőpontból nézve a kérdést, kutatásaink középpontjában egy olyan kulturális változás áll, amely meghatározó az európai nemzetek kulturális önazonossága szempontjából. A saját kulturális gyökereit a görögségben felfedező humanizmus máig érvényes példát ad arra, hogyan kapcsolódhat össze a hagyományok tudatos folytatása a más kultúrák iránti nyitottsággal. A reneszánszban kialakuló új műveltségeszmény olyan értékeket állított előtérbe, amelyek összekötötték egymással és nem elválasztották egymástól az egyes nemzeteket. A kutatás konkrét példákkal, itáliai és magyar humanisták tevékenységének és együttműködésének eddig nem ismert részletein keresztül mutatja be ezt a folyamatot.
Ezen túlmenően célunk annak bemutatása is, hogyan járultak hozzá a görög szövegek „szoros” filológiai, valamint kreatív olvasási stratégiái a modern értelemben vett klasszika filológia kialakulásához.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásaink előzménye a Corvina Graeca című OTKA-pályázat, amelynek keretében Mátyás könyvtárának egyik fő nevezetességét, az önálló görög gyűjtemény anyagát vizsgáltuk. Az egyes darabok történetének, valamint a gyűjtemény kialakítási elveinek felderítése közben vetődött föl, hogy egy-egy kulcsfigura – nem kellően ismert – tevékenységét, akik a görög kultúra korabeli recepciójában és/vagy a Bibliotheca Corviniana fejlesztésében fontos szerepet játszottak, közelebbről is megvizsgáljuk.
A tervezett kutatásban kettős célt tűztünk ki magunk elé. Egyfelől a kézirati források közvetlen vizsgálatára alapozva igyekszünk a görög kultúra recepciójának folyamatát sokféle nézőpontból, működés közben bemutatni: miért és hogyan inspirálta a görögség a maga szellemi gyökereit immár a kereszténység előtti időkben is kereső nyugati világot. Másfelől a kutatásra kiválasztott személyek tevékenységének feltérképezésével, akik közvetve vagy közvetlenül, de valamilyen szálon mindnyájan kötődnek az itáliai és magyar humanisták között szövődő „hálózathoz”, a királyi könyvtár szűkebb és tágabb szellemi kontextusát szeretnénk bemutatni.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This project aims at exploring, by direct inspection of manuscript evidence, the process of humanistic rediscovery of ancient Greek culture, which broadened the intellectual horizon of Latin-speaking Christianity and induced a real paradigm shift in culture.
Our research takes as its starting point the premise that the revival of Greek literature, from a practical perspective, was a multi-actor process. Different participants played different roles as copyists, book-collectors, librarians, professors, poets and writers whose works complete the process of reception. Our goal is to investigate this process of reception as reflected in the participants’ diverse activities through specific case studies that focus on relatively neglected sources and figures. We will examine the scribal career of Johannes Skutariotes with a fresh perspective, and explore the unedited oeuvre of Benedetto Bursa to gain new insights into the practice of learning Greek. As to the collectors, new aims and concerns will be uncovered in Giannozzo Manetti’s and Matthias Corvinus’s Greek collection. A close study of the marginalia in Johannes Vitéz’s codices seeks to demonstrate his classical education. The new literary canon Naldo Naldi sets up in his encomium of Matthias’s library will be shown to reflect characteristic notions of contemporary literary criticism. We will study Bonfini’s peculiar quotation technique by which he incorporates ancient passages into his dialogue Symposion. And finally, by looking at the process of reception from the opposite angle, we explore the different ways Pausanias’s travel book and Plutarch’s essays about animals were received by various humanist scholars.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main goal of the project is to explore the cultural and intellectual change referred to in its title, and clarify some of its details by direct examination of manuscripts that so far have not, or have only partially, been scrutinized.
In realizing this aim we draw on hitherto neglected primary sources (Bursa’s oeuvre contained in eleven codices), examine, by adopting novel approaches, groups of manuscripts not analysed systematically as a unity so far (Skutariotes’s scribal output comprising more than 130 manuscripts, Manetti's Greek collection later incorporated into the Vatican Library), prepare a manuscript for a new critical addition (Bonfini’s Symposion), and investigate less-studied material (the Latin translations of Pausanias’ work and Plutarch’s writings concerning animals, marginalia in the manuscripts belonging to Vitéz’s library and the Bibliotheca Corviniana). Finally, we plan to explore themes that may yield new insights into the different ways humanist thinkers were influenced by Greek authors in reassessing the scope of human history and redefining mankind’s position in nature (Pausanias’ travel guide and Plutarch’s views on animals).

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
As a direct result of this project hitherto unexamined primary sources will be made accessible, a previously edited text will be prepared for a new digital critical edition, and through the use of divergent approaches and methods new aspects of the cultural phenomenon under scrutiny are expected to be revealed.
From a broader perspective, our research sheds light on a cultural change that was decisive in defining the self-identity of European nations. Humanism, which discovered its own roots in ancient Greek culture, can serve as an exemplar of how to combine an awareness of tradition with an attitude of openness toward other cultures. Humanists stressed what connected and not what separated different nations and cultures. Our project aims to demonstrate this attitude and ideology with specific examples and so far unknown details of the activities and cooperation of Italian and Hungarian humanists. Finally, we also intend to show the ways close philological and creative reading of Greek authors contributed to the formation of classics as a modern discipline.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
This research project has grown out of a previous OTKA-project (Corvina Graeca), within whose framework we investigated the remarkable Greek collection of King Matthias’s library. While examining the authenticity of each surviving item and exploring the development of the whole collection, we discovered significant gaps in knowledge about several persons who appeared to have been key figures, in different ways, in the contemporary reception of Greek culture and/or played an important role in developing the Bibliotheca Corviniana.
This project attempts to fill these gaps. Our goal is twofold. On the one hand, we aim at exploring the process of humanistic rediscovery of ancient Greek culture, through the various activities of these persons, in its many-sidedness and complexity. Providing closely focused case studies relying on direct inspection of manuscript evidence, we describe the reasons and the ways the Latin-speaking Christianity got inspiration from the Greeks and traced its own intellectual and cultural history back to pre-Christian times. On the other hand, our research is focused on figures who were, directly or indirectly, connected to the social network formed between Italian and Hungarian humanists. Accordingly, the other primary objective of this project is to explore the broader intellectual context of the Royal Library in Buda.




 

Final report

  
Results in Hungarian
Azonosítottuk az egykor Janus Pannonius tulajdonában lévő görög-latin szótár másolóját, valamint a kódex mesterpéldányát. Ehhez kapcsolódóan felállítottuk a szótár fennmaradt 15 apográfjának családfáját, bemutattuk az egyik másoló (Benedetto Bursa) eddig ismeretlen életpályáját kiadatlan levelei alapján. Két korvina valószínű azonosítása két kortárs görög másoló (Skutariótés és Tribolés) Corvina Könyvtárhoz köthető kéziratainak és kódexek utóéletének vizsgálatával. Új részleteket tártunk föl a Corvina Könyvtár görög kódexeinek budai újrakötésének technikájában, valamint általában a budai műhely tevékenységében, ahol egyebek között Vitéz görög fordításokat tartalmazó kódexeit is átkötötték. Feltérképeztük Bonfini Symposion c. művének hivatkozás nélkül használt forrásait és jelöletlen idézeteit, a mű szövegét előkészítettük kiadásra. Több tanulmány mutatja be Naldinak a Corvina Könyvtárat magasztaló enkómionjában megfogalmazódó irodalmi kánont és ennek szellemi hátterét. Rámutattunk arra is, hogy Naldi műve a wolfenbütteli korvinacsoportot magasztaló írások előképének is tekinthető. Részletes elemzés született egy plutarchosi állatfilozófiai írás első latin fordításairól (szövegkritikai és fordítástechnikai szempontból), valamint egy ókori anekdota utóéletéről, amely az állatokkal való kíméletes bánásmódot szorgalmazza. Egy másik tanulmány arra a kérdésre válaszol, hogyan jutott el Calderini, Pausanias első fordítója a mű fordításának gondolatához.
Results in English
Identification of the scribe who copied the exemplar of a Greek-Latin dictionary once possessed by Janus Pannonius. Identification of its master exemplar, along with an overview of Benedetto Bursa’s unknown career, who made this particular copy. Setting up a stemma of all the extant 15 manuscripts preserving this type of dictionary. Identification of two codices as probable part of the Corvinian Library, with the analysis of the activities of two contemporary scribes (Skutariotes and Triboles) and the later fate of the relevant codices. A new, more detailed, description of the special (re)binding technique used in Buda for Greek codices. An overall analysis of this scriptorium, where Vitéz’s codices containing translations from Greek were also rebound. Detecting unmarked quotations in Bonfini’s Symposion. Collation of the manuscript text, in preparation for a new critical edition. An investigation of the literary canon of Greek authors set up by Naldi in his encomium of the Corvinian Library. An examination of the role the genre of library encomium played in the history of the Wolfenbüttel Corvinas. A textual and codicological analysis of the first Latin translations of Bruta Animalia from Plutarch. An investigation of Calderini’s possible motives for his translation of Pausanias’s travel book. An investigation of the ways an ancient anecdote about a suppliant dove was diffused both in Indian and Western cultures.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112283
Decision
Yes





 

List of publications

  
Bolonyai Gábor - Gábor Sámuel: Az „isteni Platón” és a „legszemérmetlenebb Epikuros” – Bessarion-idézetek Bonfini Symposionjában, ItK 122 (2018), 1-28, 2018
Bolonyai Gábor: Ore rotundo – egy horatiusi fordulat elő- és utótörténete, Helikon 61 (2015), 399–420, 2015
Bolonyai Gábor: A szótárírás ferrarai műhelyében, Antik Tanulmányok (közlésre elfogadva), 2020
Bolonyai Gábor: A görög költők tízes kánonja a Corvina-könyvtárban, Magyar Könyvszemle (közlésre elfogadva), 2020
Bolonyai Gábor: A három ősi vátesz a Corvina-könyvtárban, Magyar Könyvszemle (közlésre elfogadva), 2020
Bolonyai Gábor: Who copied Janus Pannonius’s Vocabularium? – The Beginnings of Greek Studies in Hungary, Graecia transvolavit Alpes: The Study of Greek in Early Modern Europe Edited by Federica Ciccolella and Luigi Silvano, Brill, Leiden (közlésre elfogadva), 2020
Bolonyai Gábor: Cod. Lat. 421 (Antonio Bonfini: Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról / Symposion de virginitate et pudicitia coniugali), A Corvina könyvtár budai műhelye. Szerk. Zsupán Edina. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2019, 345-349., 2019
Bolonyai Gábor: Ore rotundo – egy horatiusi fordulat elő- és utótörténete, Helikon 61 (2015), 399–420, 2015
Gaál Balázs: A Bruta animalia latin fordításai: Antonio Cassarino és Lampugnino Birago, Antik Tanulmányok (közlésre elfogadva), 2020
Gaál Balázs: Plutarchos vegetarianizmusa: közös hagyomány és egyéni érzékenység, Studia Classica: Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből, szerk. Bárány István–Bolonyai Gábor–Ferenczi Attila–Vér Ádám, Budapest: ELTE Eötv, 2015
Gábor Sámuel: Kr. e. 140 – a görög történelem vége? Az akháj szövetség bukása 300 év távlatából (Pausanias: Görögország leírása VII 6. 3–17. 4), Studia Classica: Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből, eds. István Bárány–Gábor Bolonyai–Attila Ferenczi–Ádám Vér, Budapest: ELTE Eötvös, 2015
Zsupán Edina: Bessarion immer noch in Buda? Zur Geburt der Bibliotheca Corvina, Augustinus Moravus Olomucensis: Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513), ed. P, 2015
Bolonyai Gábor: Poet in the Sky – the New Literary History and Canon as Reflected in the Corvinian Library, Corvina Conference, Milano, 2015
Gábor Sámuel: Pauszaniasz hermeneutikája, Budapest, ELTE, 2015
Gaál Balázs: Antonio Cassarino’s Latin translation of Plutarch’s Bruta animalia ratione uti, közlésre elküldve, 2020
Gaál Balázs: Apechesthai tón empsychón. A vegetarianizmus eszményének formái és változásai az ókorban, Budapest, ELTE, 2015
Zsupán Edina: The Corvina Praise: On the Evaluation of a Genre, Milano, Corvina Conference, 2015
Németh András: Il copista Giovanni Scutariota e la collezione di manoscritti greci di Mattia Corvino, Milano, Corvina conference, 2015
Zsupán Edina: A magyarországi humanizmus kezdetei az írás tükrében. Vitéz és Vergerio, Pécsi Egyetem, 2015
Zsupán Edina (-Maria Theißen): Mitteleuropäische Schulen in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts, Budapest, Byzanz und das Abendland IV., 2015
Bolonyai Gábor: Benedictus és szótára, Ókor, 2016
Benedictus és szótára: Benedictus és szótára, Ókortudományi Társaság (előadás), 2016
Gaál Balázs: King Śibi in the East and the West: Following the Flight of a Suppliant Dove, International Journal of the Classical Tradition, 2016
Zsupán Edina: A wolfenbütteli corvinacsoport, Kézirat, 2016
Bolonyai Gábor: Benedictus and his Greek-Latin Dictionary: Escorial Σ I.12, Greek, Roman, and Byzantine Studies 57 (2017) 792–836, 2017
Bolonyai Gábor: Poet in the sky – Naldo Naldi’s portrait of Pindar in his encomium of the Corvinian Library, A Home of Arts and Muses. The Library of King Matthias Corvinus. Ed. by Edina Zsupán, Budapest, OSZK, 2017, 63–75., 2017
Németh András: Il copista Giovanni Scutariota e la fortuna dei manoscritti greci di Giano Pannonio e Mattia Corvino, A Home of Arts and Muses: The Library of King Matthias Corvinus (Supplementum Corvinianum IV; Budapest: OSZK, 2017), 89–112, 2017
Németh András: Compilation methods of the Excerpta Constantiniana revisited: From one compilator to the three-stage model of teamwork, Byzantinoslavica 75 (2017), pp.1–26, 2017
Gaál Balázs: Bird in a Human Lap: From Natural Observation to Moral Lesson, International Journal of the Classical Tradition 24 (2017) 262-288., 2017
Zsupán Edina: The Corvina Praise. On the Evolution of a Genre, A Home of Arts and Muses. The Library of King Matthias Corvinus. Ed. Edina Zsupán, Bp, Országos Széchényi Könyvtár, 2017, [De Bibliotheca Corviniana ‒ Supplementum Corvin, 2017
Bolonyai Gábor: Benedictus and his Greek-Latin Dictionary: Escorial Σ I.12, Greek, Roman, and Byzantine Studies 57 (2017) 792–836, 2017
Bolonyai Gábor: Poet in the sky – Naldo Naldi’s portrait of Pindar in his encomium of the Corvinian Library, A Home of Arts and Muses. The Library of King Matthias Corvinus. Ed. by Edina Zsupán, Budapest, OSZK, 2017, 63–75., 2017
Gaál Balázs: A Bruta animalia latin fordításai: Giovanni és Raffaele Regio, Antik Tanulmányok 72 (2018), 211–235., 2018
Németh András: A Database for Re-conceiving Imperial Ideology? Constantine VII Porphyrogennetos and the Historical Excerpts, Gaul, N. and Menze, V. (eds), Center, Province and Periphery in the Age of Constantine VII Porphyrogennetos: From De Ceremoniis to De Administrando Imperio (Mainzer Veröf, 2018
Gábor Sámuel: Emlékállítás, emlékműolvasás, műemlékvédelem Pausanias Akropolis-leírásáról, Ókor 17 (2018/1), 40-58., 2018
Bolonyai Gábor - Gábor Sámuel: Bonfini autográf görög nyelvű idézetei a Symposionban, Antik Tanulmányok 62 (2018) 179–209, 2018
Bolonyai Gábor - Gábor Sámuel: Az „isteni Platón” és a „legszemérmetlenebb Epikuros” – Bessarion-idézetek Bonfini Symposionjában, ItK 122 (2018), 1-28, 2018
Bolonyai Gábor: Szótárak vándorlása – adalékok a görög-latin szótárak 15. századi történetéhez, XIII. Magyar Ókortudományi Konferencia, Szeged, előadás, 2018
Németh András: Fulvio Orsini: The antiquarian and the fragments of lost historical texts, ‘The Filologos and the Antiquarius’ workshop, Princeton, 2018
Gaál Balázs: Bird in a Human Lap: From Natural Observation to Moral Lesson, International Journal of the Classical Tradition 24 (2017) 262-288., 2017
Gaál Balázs: Plutarchos vegetarianizmusa: közös hagyomány és egyéni érzékenység, Studia Classica: Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből, szerk. Bárány István–Bolonyai Gábor–Ferenczi Attila–Vér Ádám, Budapest: ELTE Eötv, 2015
Gaál Balázs: Apechesthai tón empsychón. A vegetarianizmus eszményének formái és változásai az ókorban, Budapest, ELTE, 2015
Gábor Sámuel: Kr. e. 140 – a görög történelem vége? Az akháj szövetség bukása 300 év távlatából (Pausanias: Görögország leírása VII 6. 3–17. 4), Studia Classica: Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből, eds. István Bárány–Gábor Bolonyai–Attila Ferenczi–Ádám Vér, Budapest: ELTE Eötvös, 2015
Gábor Sámuel: Pausanias „Megalopolis-élménye”: Múltkutatás és romtapasztalat, Ókor 2016/4: 18-25., 2016
Németh András: Il copista Giovanni Scutariota e la fortuna dei manoscritti greci di Giano Pannonio e Mattia Corvino, A Home of Arts and Muses: The Library of King Matthias Corvinus (Supplementum Corvinianum IV; Budapest: OSZK, 2017), 89–112, 2017
Németh András: A Corvina görög nyelvű kódexeinek restaurálása Budán, A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2019, pp. 107-125., 2019
Németh András: Janus Pannonius evangéliumoskönyve, A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2019, 188., 2019
Németh András: Mynas-kódex, A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2019, 194-195., 2019
Németh András: Wien ÖNB Suppl. gr. 177 (Nazianzi Szent Gergely homíliái (Homiliae), A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 192., 2019
Németh András: Bíborbanszületett (VII.) Konstantin: Ceremóniák könyve (De ceremoniis), A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2019, 190., 2019
Németh András: Compilation methods of the Excerpta Constantiniana revisited: From one compilator to the three-stage model of teamwork, Byzantinoslavica 75 (2017), pp.1–26, 2017
Zsupán Edina, Rozsondai Marianne: Flavius Philostratos: Hőstörténet, Képek, Szofisták életrajzai, Levelek (Heroica, Imagines, De vitis sophistarum, Epistolae), Bp., OSZK, Cod. Lat. 417., Zsupán E. (szerk.): A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK, Kat. G1, 340–344., 2019
Zsupán Edina: Nagy Szent Vazul: Eunomius ellen a Fiúisten és a Szentlélek istenséféről – A Szentlélekről (Adversus Eunomium de divinitate filii et spiritus sancti – Ad Amphilochium de spiritu sancto adversus Eunomium), Bp., OSZK, Cod. Lat. 415., Zsupán E. (szerk.): A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK, 399–401., 2019
Zsupán Edina: Cyrillus Alexandrinus: A Szentháromságról (Thesaurus de sancta et consubstantiali Trinitate), Bp., OSZK, Cod. Lat. 358., Zsupán E. (szerk.): A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK, Kat. H20, 424–425., 2019
Zsupán Edina: Nagy Szent Vazul: Szentbeszédek a teremtéstörténetről (Homiliae in Hexaemeron), Bp., Cod. Lat. 426., Zsupán E. (szerk.): A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK,Kat. H21, 426–428., 2019
Zsupán Edina, Rozsondai Marianne: Xenophón művei Francesco Filelfo fordításában, Bp., OSZK, Cod. Lat. 422., Zsupán E. (szerk.): A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK, Kat. H13, 405–407., 2019
Zsupán Edina: A Corvina Könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei, Századok 153 (2019) 997–1036., 2019
Zsupán Edina: A Corvina Könyvtár „első” címerfestője: stílushűség és imitáció. A Philostratos- és a Ransanus-corvina provenienciájához, Művészettörténeti Értesítő 66 (2017), 273‒302., 2017
Zsupán Edina: The Corvina Praise. On the Evolution of a Genre, A Home of Arts and Muses. The Library of King Matthias Corvinus.Ed. Edina Zsupán (De Bibliotheca Corviniana ‒ Supplementum Corvinianum IV.). Budapest: OSZK 2017, 77‒87., 2017
Zsupán Edina: Eusebius Krónikájának második könyve (Chronikoi Kanones) Szent Jeromos latin fordításában, Bp., ELTE EK, Cod. Lat. 5., Zsupán E. (szerk.): A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK, ), Kat. F8, 313–315., 2019
Zsupán Edina: Pseudo-Aristeas: Levél Philocrateshez a Septuaginta fordításáról (Epistula ad Philocratem), München, BSB, Clm 627., Zsupán E. (szerk.): A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK, Kat. d11, 232–234., 2019
Zsupán Edina, Zsoldos Endre és Rozsondai Marianne: Johann von Königsberg (Regiomontanus): Ptolemaeus Almagestjének kivonata (Epitome Almagesti), Bécs, ÖNB, Cod. 44., A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, Bp., OSZK, 2019
Zsupán Edina: A budai műhely, A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina. Bp. OSzK., 2019
Zsupán Edina: A wolfenbütteli corvinacsoport, Kézirat, 2016
Zsupán Edina: A szövegalkotás tényezői Janus Pannonius Apophthegmata-fordításában, közlésre leadva, 2020
Zsupán Edina: Paleográfiai fordulat – egy Vitéz-töredék, Töredéktől töredékig, 2019. nov. 25, OSzK. (megjelenésre beküldve), 2020
Zsupán Edina: Vitéz János Leveleskönyve. Az eredeti példány (ÖNB 431) kodikológiai leírása és Vitéz saját kezű margójegyzetei, Magyar Könyvszemle (közlésre leadva), 2020
Zsupán Edina: Vitéz János Plinius-kódexének (ÖNB, Cod. 141) leírása és tanulságai a főpap szöveggondozói, jegyzetelési gyakorlatát illetően, különös tekintettel a görög margójegyzetekre, megjelenésre elküldve, 2020



Back »