 |
Court society and office-holder nobility in Transsylvania in the Rákóczi Era
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112291 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Jeney-Tóth, Annamária |
| Title in Hungarian |
Udvari társadalom és hivatalviselő nemesség a Rákóczi-kori Erdélyben |
| Title in English |
Court society and office-holder nobility in Transsylvania in the Rákóczi Era |
| Keywords in Hungarian |
Erdély, udvar, Rákocziak, udvarnép, hivatalviselők |
| Keywords in English |
princely court, Transsylvania, office-holder nobility |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Social history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute of History (University of Debrecen) |
| Participants |
Dáné, Veronka
|
| Starting date |
2015-01-01 |
| Closing date |
2019-06-30 |
| Funding (in million HUF) |
4.754 |
| FTE (full time equivalent) |
2.12 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás, két, immár csaknem egy évtizede folyó, udvar- és társadalomtörténeti kutatás összekapcsolását jelentené. Korábbi kutatásaink alapján egyértelmű, hogy az erdélyi fejedelmek részben öröklik elődeik udvarát. A levéltári kutatásokat alapján arra kísérlünk meg választ adni, hogy I. és II. Rákóczi György esetében hogyan alakult ez. Kik alkották a Rákócziak erdélyi fejedelmi udvarát, mennyiben jelentette ennek előzményét a sárospataki főúri udvar? Mennyiben tér el a Rákócziak udvara az elődökéhez képest számban, milyen személyzeti állománybeli változás következik, és az udvarnép származása (Erdély, Partium) hogyan alakul? Hogyan működött az utazó udvartartás a Rákócziak korában? A kutatás másik vonalának célkeresztjében az udvarban, ill. a kormányzat különböző szintjein szolgáló hivatalviselő nemesség/hivatalnok értelmiség áll. Vizsgálni kívánjuk, hogy a Trócsányi által feltárt, 1630-ban, illetve 1633/34-ben a központi kormányzatban bekövetkezett személycserék hátterében mi áll, milyen társadalmi alaphelyzetből indultak a frissen bekerülők? Köthető-e egy bizonyos réteghez a szolgálatvállalás, és ebben esetlegesen milyen más tényezők játszanak közre? Másodsorban: ugyanez megtörtént-e a kormányzat, közigazgatás alsóbb szintjein is beszélhetünk-e egy, kizárólag az új fejedelemhez kötődő tisztségviselői réteg kialakítására való törekvésről? Ehhez, a „Trócsányi” folytatásaként, a kormányzat alsóbb szintű szerveinek, lehetőség szerint teljes, 1630–1658 közötti „archontológiája” készülne el. A módszeres kutatások nyomán derül fény arra is, mire elég egy udvari/kormányzati szolgálat, milyen státust nyernek a megyei társadalmon belül ennek köszönhetően?
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Elődeikkel szemben mindkét Rákóczi fejedelem már megválasztásakor rendelkezett egy udvartartással, ami az idősebb esetében azt jelentette, hogy Sárospatakról nagy udvari személyzettel érkezett a székvárosba. II. Rákóczi György választott fejedelemként és váradi főkapitányként szintén kialakított már egy udvart, a fejedelmi szék elfoglalása után ismeretes a személyi állomány bizonyos fokú kicserélése. A cél kettős: egyrészt ezeknek az udvaroknak teljes egészében való feltárása. Másodsorban ezek összehasonlítása Bethlen már udvartartásával. Mennyiben tér el a Rákócziak udvara az elődökéhez képest számban, milyen személyzeti állománybeli változás következik, és az udvarnép származása hogyan alakul. (Erdély, Partium)
A Rákóczi kori hivatalviselő nemesség/hivatalnok értelmiség tekintetében: több fő-, vagy jelentős tisztség/hivatal cserélt gazdát/maradt betöltetlenül az 1630-as évek első felében. Az 1630-as személycseréknek nem Rákóczi a „szerzője”, csupán „haszonélvezője” lesz ezeknek. A második, 1633–1634 körüliek azonban egybeesnek azzal az időszakkal, amikor, Kemény János szerint a fejedelem „igen keményen kezde bánni az emberekkel.” A kérdés tehát az, I. Rákóczi György, majd az ifjabb esetében is, ezek a személycserék az elitben folytatott „tisztogatás” mintájára történtek-e, illetve milyen mélyre, azaz az igazgatás milyen szintjeire hatolt le? Egyáltalán kik a kormányzat alsóbb szintjein/hivatalaiban szolgálók? Mindkét fejedelem esetében kik az újonnan bekerülők, milyen társadalmi alaphelyzetből érkeztek, hová sikerült felküzdeniük magukat a társadalmi ranglétrán szolgálatuknak köszönhetően?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt jelentőségét hiánypótló (illetve a központi kormányzat vonatkozásában korábbi ismereteinket igazító, kiegészítő) volta adja az erdélyi állam kiemelkedően fontos területein. Az alapkutatások eredményeként egyrészt a Rákócziak korabeli fejedelmi udvar/udvartartás személyi állománya válik ismertté. Választ kaphatunk azokra a kérdésekre, hogy kik alkották az udvartartást, milyen származásúak voltak, mely nátióhoz tartoztak, mennyire volt meghatározó a Rákócziakhoz fűződő kapcsolatuk, kik voltak azok, akiket megörököltek az előd(ök)től? Mennyiben módosult az udvartartás szerkezete, hogyan alakult az utazó udvartartás szerepe, változott-e ez a század első harmadához, azaz Báthory és Bethlen Gábor alattihoz képest? Mivel az udvari és a kormányzati szolgálat természetesen élesen nem különült el, a két terület között egy természetes átjárás létezett (egyértelműen tanúsítja pl. egyes fejedelmi familiárisként indulók pályafutása), a kettő szerves egységként kezelése és vizsgálata szükséges. A kutatás másik, alulról, azaz a vármegyei társadalom felől közelítő vonulata a kormányzat területére fókuszál, reményeink szerint kettős eredménnyel: egyrészt a központi kormányzat hivatalviselői tekintetében Trócsányi névsorainak igazítása, pótlása (csupán egy példa: már az előzetes kutatásoknak köszönhetően két újabb, Rákóczi-kori fiscalis ügyészt ismerünk). Másrészt az ennek alsóbb szintjein (pl. várak, kincstári és váruradalmak, fejedelmi magánbirtokok tisztségviselői, kamaraispánok), a szűkebb értelemben vett Erdélyben szolgálók névsorának összeállítása, azaz egy 1630–1658 közötti archontológia elkészítése. (Természetesen nem értve ide a vármegyéket.) Mindkét fentebb említett szint esetében, folytatva a Trócsányi által megkezdett utat, igyekszünk feltárni újonnan tisztségbe kerülők társadalmi alaphelyzetét, ill. szolgálatuknak köszönhetően hová jutnak el. Az eredmények társadalmi hasznosítását a közreadandó tanulmányok mellett mindenképpen megkönnyíti az, hogy adatbázisok és archontológia kerül létrehozásra a vizsgálatok eredményeiből, ami megteremti mind a fejedelmi udvar(tartás), mind a kormányzat különböző szintjei személyi állományának teljesebb rekonstrukciójának lehetőségét.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A cél a 17. század középső harmadában uralkodó I. és II. Rákóczi György (1630−1658/60) erdélyi fejedelmek udvarának és a fejedelemség központi kormányzata különböző szintjei tisztségviselőinek bemutatása. A korábbi kutatásokra alapozva, de csak feltárni kívánt levéltári források tanulmányozását követően tudjuk összeállítani a fejedelmi udvarnép és közigazgatás személyekre lebontható névsorait. Ezek alapján kívánjuk kimutatni, hogy mikor és milyen mélyreható változások történtek mind a fejedelmi udvar, mind a kormányzat személyi állományában a Rákócziak korában. A korábbi fejedelmekhez képest kérdés, hogy az elődeiktől megörökölt udvar(tartás), hivatalviselőinek személyi állománya hogy változott fejedelemségük alatt. Mennyiben érkeztek a Partium, ill. a hét vármegye területéről nemesek, hogy a fejedelmi udvarban, közigazgatásban keressenek megélhetést vagy vagyoni gyarapodást, mennyiben segítette elő a fejedelmi családnak tett szolgálat az udvari és hivatali karriert? A fentebb vázolt kérdésekre is keressük a válaszokat és a kutatás végén – reméljük korábbi kutatásaikhoz hasonlóan − rekonstruálni tudjuk, mind a fejedelmi udvar, mind a kormányzat/közigazgatás több szintjének személyi állományát, azok származását, karrierjét, amivel hozzájárulunk az erdélyi fejedelemség társadalomtörténetének mind teljesebb megismeréséhez.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This planned research would mean the integration of two scientific studies on court and social history being done for almost a decade. On the basis of our previous investigations it is obvious that Transylvanian princes partly inherit their predecessors’ court. On the grounds of archives research we attempt to answer the question how it was like in the case of György Rákóczi I and II. Who were the members of the Rákóczis’ Transylvanian princely court? To what extent did the aristocratic court of Sárospatak mean the antecedents of it? How different is the Rákóczis’ court from the predecessors’ in number? What kind of changes are there in the permanent staff? Where do the servants come from (Transylvania, Partium)?
The other aim of this study is to investigate the nobility holding an office / office-holder intellectuals serving in the court or at different levels of governing. We would like to examine the backgrounds of replacing the staff in the government in 1630 and 1633/34 revealed by Trócsányi as well as the basic social conditions of the newcomers. Is it possible to link the service to a particular layer and what factors can be taken into account? Secondly: Did the same happen on lower levels of governing and administration? Can we talk about an effort to create an office-holder layer linked exclusively to the new prince? For this, we would like to make the potentially complete „archontology” of the lower government organs between 1630 and 1658 as the continuation of „Trócsányi”. During the systematic research it comes to light how competent is a court/governing service, what kind of status can be gained due to this within a county society.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In contrast to their predecessors, both Rákóczis had their court at the time of their elections, which meant in the case of the older to arrive in the town with a princely residence with a large court from Sárospatak. Although György Rákóczi II as elected prince and captain-general had also had his court, after occupying the princely residence some replacement of staff is known to have taken place. There are two purposes: on one hand, the complete exploration of these courts, on the other, the comparison with Bethlen’s court. How different is the Rákóczis’ court from the predecessors in number? What kind of changes are there in the permanent staff? Where do the servants come from (Transylvania, Partium)?
In view of the nobility taking office/office-holder intellectuals in the Rákóczi era: several major or significant offices changed hands/became unfilled in the early 1630s. Rákóczi is not the „author”, but the latter beneficiary of the staff replacement in the 1630s. The second replacements of 1633-34 coincide with the period when – according to János Kemény – the prince „started to treat people hard”. So the question is, in the case of György Rákóczi I and then of the younger as well, if the replacement of people happened as a cleaning of the elite, furthermore, how deep, namely, to which level of administration it got. Who are the people serving at the lower levels/offices of governing? In case of both princes who are the newcomers, what kind of social conditions did they arrive from, where could they work their way up on the social ladder owing to their service?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The project’s significance is given by its absence (in connection with the central government by its correction and completion of our previous knowledge) in the remarkably important areas of the Transylvanian state. As a result of the basic research the contemporary princely court’s/household’s personal staff will become known. We can have an answer to questions like who the household consisted of, what kind of origin they had, which nation they belonged to, how determinative their relationship with the Rákóczis was, who the inherited people were. How much did the household’s structure change? How did the travelling court’s role alter? Did it change in comparison with the first trimester of the century, namely under Báthory and Gábor Bethlen? As the court and government office did not contrast strikingly with each other, there was a natural passage between the two areas (it is undoubtedly certified by the career of some who started as princely familiares), these need to be dealt with and examined as an integral unity. The other part of the research that approaches from below, namely from the county’s society focuses on the area of governing, according to our expectations with a double result: on one hand the correction and completion of Trócsányi’s lists in reference to the central government’s office-holders (e.g. we have got to know two fiscal prosecutor from the Rákóczi era thanks to our preliminary researches), on the other the compiling the list of office-holders serving on lower levels in the area of Transylvania, namely the composition of an archontology from 1630 to 1658 (of course the counties are not listed here). In the case of both levels mentioned above, following the way that Trócsányi started we are trying to explore the social situation of the newcomers into office and their way up on the social ladder thanks to their service. Besides the studies to be published, it will certainly make easier to use the results socially that databases and archontology are going to be made from the results of examinations, and it creates the possibility to reconstruct both the princely court’s and the government’s personal staff on different levels more completely.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim is to introduce the courts of Transylvanian princes György Rákóczi I and II (1630-1658/1660) reigning in the second trimester of the 17th century and the office-holders on the different levels of the principality’s central government. On the basis of previous research, but only after the examination of archive sources, the personal lists of princely court and administration can be compiled. On the grounds of these we would like to demonstrate when and how deep changes there were in the staff of both in the princely court and the government at the time of the Rákóczis. As compared to the previous princes it is a question how the court inherited from their predecessors and the office-holders’ staff changed during their principalities. How many nobles arrived from the area of Partium and the seven counties to earn their living in the princely court and administration, how did serving the princely family help the court and office career? We are searching for the answers to the above mentioned questions and at the end of our investigation – hopefully like in our previous researches – we can restore the staff of the princely court and administration on different levels, their origin, career, thus we can contribute to the better cognition of the Transylvanian principality’s social history.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
