 |
Minority languages in the process of urbanization: A comparative study of urban multilingualism in Arctic indigenous communities
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112476 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Várnai, Zsuzsa |
| Title in Hungarian |
Kisebbségi nyelvek az urbanizáció folyamatában: a városi többnyelvűség összehasonlító vizsgálata sarkköri őshonos közösségekben |
| Title in English |
Minority languages in the process of urbanization: A comparative study of urban multilingualism in Arctic indigenous communities |
| Keywords in Hungarian |
többnyelvűség, kisebbségi nyelvhasználat, identitás, urbanizáció |
| Keywords in English |
multiligualism, minority language use, identity, urbanization |
| Discipline |
| Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Sociolinguistics |
|
| Panel |
Linguistics |
| Department or equivalent |
HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics |
| Participants |
Duray, Zsuzsa
Hámori, Ágnes
Horváth, Csilla
Mácsai, Boglárka
Mácsai, Boglárka
|
| Starting date |
2015-02-01 |
| Closing date |
2020-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
37.131 |
| FTE (full time equivalent) |
11.69 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt átfogó célja, hogy a városokban élő őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának alakulását elemezze észak-uráli városi őshonos kisebbségek körében, s megvizsgálja, hogy a vizsgálatba bevont kisebbségi közösségek tagjai milyen módon alkalmazkodnak a többnyelvű környezethez városi körülmények között.
A kutatás három északi, arktikus város négy, az uráli nyelvcsaládba tartozó etnikai kisebbségét érinti. Oroszországban két város (Dugyinkában tundrai nyenyec és nganaszan, Hanti-Manszijszkban manysi) és Finnországban egy város (oului számik) kisebbségét vizsgáljuk. A városi többnyelvűség kutatása az uralisztikai kutatásokból teljesen hiányzik, ugyanakkor a szociolingvisztikában egyre jelentősebb területet képvisel.
A kutatás céljai között fontos szerepe van annak a szándéknak, hogy egy kurrens szociolingvisztikai kutatási területet beemeljen az uráli stúdiumok közé, s hogy csatlakozzon ehhez a viszonylag új irányhoz. Az uráli nyelvek eme új szempontú szociolingvisztikai vizsgálatán túl, amely segít megérteni egy kisebbségi közösség nyelvi helyzetének változását, a kutatás az antropológiai és a szociológiai kutatásokat is gazdagítja.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt célja a nyelvi és kulturális identitás, valamint a kisebbségek többnyelvű városi környezetbe történő beilleszkedésének vizsgálata az északi számi, manysi, tundra nyenyec és nganaszan közösségek északi orosz és finn városokban élő képviselői körében.
A projekt különösen kiemelt kérdésként kutatja a városban élő kisebbségek generációk közötti nyelvátadással kapcsolatos attitűdjeit és stratégiáit, az idős generációhoz tartozó beszélők a folyamatban betöltött szerepét is beleértve. A kutatómunka során ezért a következő kérdésekre keressük a választ:
(1) Milyen mértékben része a kisebbségi nyelv a kisebbségi identitásnak?
(2) A kisebbségi identitásnak milyen más markereit tudják megőrizni azok a kisebbségi közösségek, melyek a városba költözés következtében elszakadtak hagyományos életmódjuktól és környezetükről?
(3) Milyen attitűdjeik vannak a városban élő kisebbségeknek a kisebbségi nyelvvel kapcsolatban?
(4) Milyen módon tükrözik a nyelvvel kapcsolatos attitűdök a nyelvhasználati szokásokat?
(5) Milyen módon használják a városi kisebbségek a rendelkezésre álló nyelvhasználati színtereket?
(6) Milyen szerepet játszik a közösségi média és az alternatív oktatási intézmények nyelvi revitalizációban betöltött szerepét?
A kutatás minden aspektusában összehasonlító jellegű. A vizsgált közösségeket jellemző környezeti feltételeket és lehetséges jövőkép elemeit a többi kisebbségről gyűjtött párhuzamos adatokkal, valamint más areális és példákkal összevetve fogjuk értékelni. Hangsúlyt kap még a felsoroltakon kívül ugyanannak az etnikumnak városban és hagyományos településeken élő közösségeinek összehasonlítása.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A veszélyeztetett őshonos kisebbségi nyelvek vizsgálata a legaktuálisabb nyelvészeti kutatások egyike, monográfiák (pl. Grenoble–Whaley 1998, Campbell 2012) mellett jelentős támogatásban részesülő kutatási programok célozzák a terület minél teljesebb feltárását. Különösen hangsúlyos kutatási alterületként jelenik meg a már részben dokumentált nyelvek életében lezajló nyelvcserének, az ezzel párhuzamosan jelentkező nyelvi revitalizációs törekvéseknek, valamint a létrejött új nyelvváltozatok leírása, elemzése. Míg számos esetleírás ismert a világ legkülönfélébb pontjáról (pl. Olthuis et al. 2013, McCarty 2012), addig a Szibériában beszélt őshonos kisebbségi nyelvekről alig (pl. Kasten–de Graaf 2013) tesz említést a nemzetközi szakirodalom. Ez a hiány különösen szembetűnő azért, mert világszerte kiemelkedő figyelem fordult az északi, arktikus területen beszélt nyelvek felé (pl. Fortescue 1984, Collis 1990), a terület átfogó képének megrajzolásából tulajdonképpen csak a meglehetősen nagy diverzitást felmutató szibériai, különösen a nyugat-szibériai nyelvek grammatikai és szociolingvisztikai leírása hiányzik.
A hagyományos életmód feladása és a városba költözés egészen annak a közelmúltban történt általánossá válásáig a kulturális asszimiláció és a nyelvcsere szinonimája volt, ezért a kutatók elsősorban a nyelvi és kulturális kapcsolatok hatásának kevésbé kitett adatközlőkkel történő együttműködésre törekedtek, a városokban élő beszélők, az ő nyelvhasználatuk, a városi élet során létrehozott nyelvi változatok nem képezték tudományos érdeklődés tárgyát. Bár egyes őshonos népek nyelvi revitalizációját leíró esettanulmányok rendszerint kitérnek a városnak a revitalizációban játszott (pozitív vagy negatív) szerepére, monográfia vagy tanulmánykötet a témában eddig nem készült.
A kutatott téma ezért nemcsak a Nyelvtudományi Intézet Finnugor Kutatócsoportjának profiljába és programjába illik bele teljes mértékben, hanem a nemzetközi tudományos kutatásokban hiányzó ismereteket is felmutat, ilyen módon a magyar kutatók munkáját a nemzetközi tudományos közegbe integrálva kiemelt jelentőséget hordoz.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A világon kb. 7000 nyelvet beszélnek, ezek jelentős része ma már veszélyeztetett, vagy eltűnőben vannak. Egy nyelv általában úgy válik veszélyeztetetté, hogy a beszélők jellemzően más, az adott társadalom többsége által beszélt nyelvre térnek át – önként vagy kényszerűségből. Ezzel gyakran jár együtt az etnikai és a kulturális identitás megváltozása is. Ezeket a folyamatokat ma különböző társadalmi folyamatok gyorsíthatják fel, jellemzően a modernizáció és a globalizáció, ami egyre több esetben vezet nyelvhalálhoz.
Ezekben a folyamatokban kulcsszerepet játszik az urbanizáció, a városi lét, amely felgyorsíthatja az őshonos kisebbségi népek nyelvi és kulturális asszimilációját. Ide tartoznak többek között Kanada, Oroszország, Skandinávia és Alaszka arktikus területeinek népei is, amelyek a 20. századig meg tudták őrizni nyelvüket és identitásukat. Ugyanakkor jelentős különbség, hogy Oroszország és Skandinávia északi népei között ilyen jellegű kutatás alig folyt, miközben más területeken (pl. É-Amerikában) kiemelt jelentőségűek.
Kutatásunk három város összesen négy őshonos közösségére koncentrál: Dugyinka (nyenyec, nganaszan), Hanti-Manyszijszk (manysi), Oulu (számi).
A projekt kutatói helyszínen végzett terepmunka során tárják fel ezen őshonos arktikus népek nyelvhasználati szokásait, nyelvi attitűdjét, valamint változó nyelvi és kulturális identitásának alakulását.
A kutatás hozzájárul az etnikai identitás újszerű felépítésének megértéséhez, valamint a szélesebb közönséget tájékoztatja ezekről az aktuális szociolingvisztikai folyamatokról.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The overall aim of the project is to investigate linguistic and cultural identity among North-Uralic minorities in urban settings and to explore the ways minority members engage in multilingual urban communities and adapt to multilingual contexts.
We concentrate on the situation in three arctic cities in the North, home to four indigenous North-Uralic peoples in Russia (Dudinka: Tundra Nenets and Nganasan; Khanty-Mansiysk: Mansi) and in Finland (Oulu:Saami). The study of urban multilingualism is missing from Uralic studies, but in sociolinguistic research it has become a significant area of research.
A primary aim of the present project is thus to initiate a new area of research within the current trends of sociolinguistic studies in Uralistics and also to join this relatively new direction into general sociolinguistics. Apart from being a novelty in sociolinguistic investigation of Uralic languages, which contributes to a better understanding of the linguistic situation of a minority community, such an investigation would also be of benefit for anthropological and sociological research.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The overall aim of the project is to investigate linguistic and cultural identity among Arctic Uralic minorities in urban settings and to explore the ways minority members engage in multilingual urban communities and adapt to multilingual contexts. We concentrate on the situation of North Saami, Mansi, Tundra Nenets and Nganasan communities in several northern cities in Russia and in Finland.
Our main points of interest are their attitude and strategy in transmitting the language to their children with the assistance of the eldest generation in revitalization institutes. For this purpose we seek to address the following questions:
(1) To what extent is minority language an essential part of ethnic identity?
(2) What are the markers of ethnic minority that are left to the minority people after their traditional way of life and subsistence has been lost?
(3) What kind of minority language attitudes characterize urban minority members?
(4) How are attitudes reflected in the patterns of language use?
(5) How do they manifest themselves in behaviour in various minority language domains?
(6) What kind of role do the social media and alternative educational models play in the revitalization and maintenance of the mother tongue?
The general approach is explicitly contrastive in all aspects. In particular, the different conditions and perspectives of the communities under study will be compared with each other and against a wider areal and global context. More specifically, the differences between urban and rural groups within each community will be scrutinized in detail.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The examination of language change in endangered indigenous minority communities is one of the most relevant research areas of linguistics (eg. Grenoble–Whaley 1998, Campbell 2012). Although there are some well-known case studies (eg. Olthuis et al. 2013, McCarty 2012, Aikio 1988, Müller-Wille 1996), the literature rarely focuses on the process of language change in indigenous minority communities in Siberia (Kasten–de Graaf 2013) or in Finnish Lapland. This lack is especially prominent considering the general interest towards the situation of Northern, Arctic indigenous languages (Fortescue 1984, Collis 1990).
The analysis of language change in urban minority communities, especially in the Arctic region focusing on the investigation of the changing patterns of language use and attitudes as well as the changing social networks of Uralic minority language speakers have not yet been a focus of sociolinguistic research.
The research will contribute to the understanding of the new content of ethnic identity in the era of globalization. An applied result of our research will be a methodology of socio-linguistic investigation of small Nordic minorities in an urban setting, an aspect that is missing from Uralic studies. Although some case studies also discuss the (positive or negative) role urbanization plays in the revitalization of indigenous languages, no monograph or anthology has been published on this subject.
Therefore the research fits the profile of the Finno-Ugric Research Group at RIL, and as it deals with an issue missing from the international literature on indigenous minorities, it will integrate Hungarian researchers in the international scientific community
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
There are about 7000 languages spoken in the world with a high number of them being endangered or on their way of disappearing. A language most often becomes endangered when its speakers switch to the use of another language voluntarily or under pressure. Shifting to the use of another language also implies changes in ethnic and cultural identity. Today these changes have been accelerated by different processes in societies, mostly by modernization and globalization which in more and more cases leads to language death.
The phenomenon of urbanization plays a key role in these processes accelerating linguistic and cultural assimilation of indigenous minority peoples. Such communities, among others, include ethnic minorities in the Arctic regions of Canada, Russia, Scandinavia and Alaska, which managed to preserve their language and identity as late as the 20th century. However, the situation of minorities in North America has been thoroughly examined while indigenous minority communities in Russia, in Scandinavia have rarely been an issue under investigation in this respect.
Our research focuses on the following four urban indigenous communities in Russia and in Finland: Dugyinka (Nenets, Nganasan), Khanty-Mansiysk (Mansi), Oulu (North Saami)
The researchers of the project will in the framework of fieldtrips explore the patterns of language use, the attitudes and the changing linguistic and cultural identity of these indigenous minority communities in the Arctic region.
The research contributes to the understanding of a new content of ethnic identity and results will be a part of the efforts made to inform the wider public about these current sociolinguistic processes.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Várnai Zsuzsa: „Identitásjáték”. Az etnikus identitás összetevőinek vizsgálata arktikus népeknél, A nyelv közösségi perspektívája IV. megjelenés alatt, 2020 | | Várnai Zsuzsa: "Who am I?" Indigenous identity in arctic urban communities. Sociolinguistic interviews in Dudinka, Kézirat, 2020 | | Szeverényi Sándor: Mi az, hogy arktikus – mi az, hogy sarkvidéki? – Őshonos és egyéb szempontok, kézirat, 2020 | | Mácsai Boglárka: „Kisebbségi nyelvek az urbanizáció folyamatában: a városi többnyelvűség összehasonlító vizsgálata sarkköri őshonos közösségekben" Módszertani alapvetések, kézirat, 2020 | | Horváth Csilla: A manysi nyelv vitalitása, kézirat, 2020 | | Horváth Csilla: A Hanti-manszijkszki identitás, kézirat, 2020 | | Várnai Zsuzsa: „Сувениры Севера” Kisebbségi identitás és diskurzus. Őslakos közösségek reprezentációja a tajmiri közösségi médiában, Folia Uralica Debreceniensia 26, 2020 | | Hámori Ágnes--Várnai Zsuzsa: :„СУВЕНИРЫ СЕВЕРА” Minority identity and discourse. Representation of the indigenous communities in the social media: the case of Dudinka, Mikola konferencia kötet /szerkesztés alatt, 2020 | | Hámori Ágnes-Várnai Zsuzsa: СУВЕНИРЫ СЕВЕРА” Minority identity and discourse. Representation of the indigenous communities in the social media: the case of Dudinka,, Mikola konferencia kötet, 2021 | | Horváth Csilla: A manysi nyelv vitalitás, kézirat, 2020 | | Mácsai Boglárka: "Kisebbségi nyelvek az urbanizáció folyamatában: a városi többnyelvűség összehasonlító vizsgálata sarkköri őshonos közösségekben" Módszertani alapvetések, kézirat, 2020 | | Várnai Zsuzsa: "Who am I?" Indigenous identity in arctic urban communities. Sociolinguistic interviews in Dudinka, kézirat, 2020 | | Szeverényi Sándor: Mi az, hogy arktikus – mi az, hogy sarkvidéki? – Őshonos és egyéb szempontok, kézirat, 2020 | | Várnai Zsuzsa: "KI VAGYOK ÉN?" ŐSLAKOS IDENTITÁS SARKVIDÉKI VÁROSI KÖZÖSSÉGEKBEN. SZOCIOLINGVISZTIKAI INTERJÚK DUDINKÁBAN I., megjelenés alatt, 2021 | | Várnai Zsuzsa: "KI VAGYOK ÉN?" ŐSLAKOS IDENTITÁS SARKVIDÉKI VÁROSI KÖZÖSSÉGEKBEN. SZOCIOLINGVISZTIKAI INTERJÚK DUDINKÁBAN II., kézirat, 2021 | | Szeverényi Sándor-Várnai Zsuzsa: Identity and language in an arctic city: the case of the Indigenous peoples in Dudinka, kézirat, 2021 | | Duray Zsuzsa: Enontekiö és a számik, kézirat, 2020 | | Várnai Zsuzsa: Dugyinka, egy valódi arktikus város, kézirat, 2020 | | Várnai Zsuzsa: Kisebbségi nyelvek az urbanizáció folyamatában. A városi többnyelvűség összehasonlító vizsgálata sarkköri őshonos közösségekben – Dugyinka, In: Navracsics, Judit; Göncz, Lajos; Szűts, Zoltán; Törteli, Telek Márta; Oszkó, Beatrix; Magyari, Sára; Bartha, Krisztina; Várnai, Zsuzsa; Török, Tamás; Andrić, Edit; Katona, Edit; Beretka, Katinka; Presinszky, Károly; Lehocki-Samardžić, Anna; Deriš, Katarina (szerk.) KÉTNYELVŰSÉG – HÁTRÁNY VAGY ESÉLY?, Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék (2018) pp. 99-108., 2018 | | Варнаи Ж., Добжанская О.Э: Язык как фактор сохранения этнокультурных ценностей, Вестник Карачаево-Черкесского Республиканского Института Повышения Квалификации Работников Образования Междисциплинарный Научно-Методический Журнал 13: pp. 107-112., 2018 | | Várnai Zsuzsa: „Сувениры Севера” Kisebbségi identitás és diskurzus. Őslakos közösségek reprezentációja a tajmiri közösségi médiában, , Folia Uralica Debreceniensia 26. 277-293, 2019 | | Szeverényi Sándor-Várnai Zsuzsa: IDENTITY AND LANGUAGE IN AN ARCTIC CITY: THE CASE OF THE SAMOYED PEOPLES IN DUDINKA,, Tóth, Szilárd (szerk.) FOLKLORE AND WRITTEN TRADITIONS OF THE FINNO-UGRIC PEOPLES ABSTRACTS OF THE 8th DAY OF AGRICOLA CONFERENCE Narva, Észtország : Narva College o, 2020 | | 0árnai Zsuzsa: Identitásjáték. Az etnikus identitás összetevőinek vizsgálata arktikus népeknél, , : Magyari Sára – Bartha Krisztina (szerk.), Nyelvi közösségek – közösségi perspektívák. Partium Kiadó, Nagyvárad. 41--48., 2020 | | Várnai Zsuzsa: Terepmunka a Tajmiron, Finnugor Világ XXV. évf. 1. szám 30-34., 2020 | | Várnai Zsuzsa: Малые языки в процессе урбанизации, Таймырские Чтения, Norilsk Industrial Institute (2016) pp. 32-37.,, 2016 | | Várnai Zsuzsa: Kisebbségi identitás vizsgálata arktikus városokban, ÉDES ANYANYELVÜNK 38: (3) p. 16., 2016 | | Várnai Zsuzsa: Kisebbségi nyelvek az urbanizáció folyamatában. A városi többnyelvűség összehasonlító vizsgálata sarkköri őshonos közösségekben – Dugyinka, In: Navracsics, Judit; Göncz, Lajos; Szűts, Zoltán; Törteli, Telek Márta; Oszkó, Beatrix; Magyari, Sára; Bartha, Krisztina; Várnai, Zsuzsa; Török, Tamás; Andrić, Edit; Katona, Edit; Beretka, Katinka; Presinszky, Károly; Lehocki-Samardžić, Anna; Deriš, Katarina (szerk.) KÉTNYELVŰSÉG – HÁTRÁNY VAGY ESÉLY?, Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék (2018) pp. 99-108., 2018 | | Варнаи Ж., Добжанская О.Э: Язык как фактор сохранения этнокультурных ценностей, Вестник Карачаево-Черкесского Республиканского Института Повышения Квалификации Работников Образования Междисциплинарный Научно-Методический Журнал 13: pp. 107-112., 2018 | | Várnai Zsuzsa: „Сувениры Севера” Kisebbségi identitás és diskurzus. Őslakos közösségek reprezentációja a tajmiri közösségi médiában, Folia Uralica Debreceniensia 26. 277-293, 2019 | | Várnai Zsuzsa: Identitásjáték. Az etnikus identitás összetevőinek vizsgálata arktikus népeknél, : Magyari Sára – Bartha Krisztina (szerk.), Nyelvi közösségek – közösségi perspektívák. Partium Kiadó, Nagyvárad. 41--48., 2020 | | Várnai Zsuzsa: Terepmunka a Tajmiron, Finnugor Világ XXV. évf. 1. szám 30-34., 2020 | | Szeverényi Sándor- Várnai Zsuzsa: IDENTITY AND LANGUAGE IN AN ARCTIC CITY: THE CASE OF THE SAMOYED PEOPLES IN DUDINKA, Tóth, Szilárd (szerk.) FOLKLORE AND WRITTEN TRADITIONS OF THE FINNO-UGRIC PEOPLES V. : ABSTRACTS OF THE 8th DAY OF AGRICOLA CONFERENCE Narva, Észtország : Narva College o, 2020 | | Варнаи Ж., Добжанская О.Э: Язык как фактор сохранения этнокультурных ценностей, Вестник Карачаево-Черкесского Республиканского Института Повышения Квалификации Работников Образования Междисциплинарный Научно-Методический Журнал 13: pp. 107-112., 2018 | | Várnai Zsuzsa: Kisebbségi nyelvek az urbanizáció folyamatában. A városi többnyelvűség összehasonlító vizsgálata sarkköri őshonos közösségekben – Dugyinka, In: Navracsics, Judit; Göncz, Lajos; Szűts, Zoltán; Törteli, Telek Márta; Oszkó, Beatrix; Magyari, Sára; Bartha, Krisztina; Várnai, Zsuzsa; Török, Tamás; Andrić, Edit; Katona, Edit; Beretka, Katinka; Presinszky, Károly; Lehocki-Samardžić, Anna; Deriš, Katarina (szerk.) KÉTNYELVŰSÉG – HÁTRÁNY VAGY ESÉLY?, Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék (2018) pp. 99-108., 2018 | | Duray Zsuzsa, Horváth Csilla, Várnai Zsuzsa: Visual multilingualism in the Arctic minority context of indigenous urban communities (Enontekiö, Dudinka and Khanty-Mansiysk), JOURNAL DE LA SOCIETE FINNO OUGRIENNE 96: pp. 21-54., 2017 | | Duray Zsuzsa: Az északi számi vizuális nyelvhasználata a finnországi Hettában, Folia Uralica Debreceniensia 23. 35-54., 2016 | | Várnai Zsuzsa: Малые языки в процессе урбанизации, In: Таймырские Чтения, Norilsk Industrial Institute (2016) pp. 32-37., 2016 | | Várnai Zsuzsa: Kisebbségi identitás vizsgálata arktikus városokban, ÉDES ANYANYELVÜNK 38: (3) p. 16., 2016 | | Várnai Zsuzsa: Az őslakos kisebbségi identitás vizuális megjelenése egy arktikus szibériai városban, FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 23: pp. 275-292., 2016 | | Duray Zsuzsa: ”If you don’t speak the language, you’re excluded. You’re a tough one, so to say.”: Conceptions of being a Sámi today as reflected in interviews on language and identity, FINNISCH-UGRISCHE MITTEILUNGEN 42: 1-51, 2018 | | Horváth Csilla: Schmidt Éva terepmunka-módszertanának tanulságai a nyugat-szibériai városi nyelvészeti kutatásokban, Nyelvtudományi Közlemények 114/143-151., 2018 | | Várnai Zsuzsa: Az őslakos kisebbségi identitás vizuális megjelenése egy arktikus szibériai városban, a nyelvi tájkép vizsgálata Dugyinkában, Folia Uralica Debreceniensia 32, Debrecen, 275-291, 2016 | | Horváth Csilla: Hanti–Manszijszki nyelvi tájkép, Folia Uralica Debreceniensia 32, Debrecen, 51-66, 2016 | | Duray Zsuzsa: Duray Zsuzsa: Az északi számi vizuális nyelvhasználata a finnországi Hettában, Folia Uralica Debreceniensia 32, Debrecen, 2016 | | Duray Zsuzsa: Duray Zsuzsa: Az északi számi vizuális nyelvhasználata a finnországi Hettában, Folia Uralica Debreceniensia 23. 35-57, 2016 | | Duray Zsuzsa – Horváth Csilla – Várnai Zsuzsa:: Visual multilingualism in the Arctic minority context of indigenous urban communities (Enontekiö, Dudinka and Khanty-Mansiysk)., Vol 2017 : Journal de la Société Finno-Ougrienne 96. 21-74, 2017 | | Mácsai Boglárka: Létezik-e városkutatás az uralisztikában? (Magyarországi kutatások), Folia Uralica Debreceniensia 24. 91-115, 2017 | | Duray Zsuzsa: Az északi számi vizuális nyelvhasználata a finnországi Hettában, Folia Uralica Debreceniensia 23, 2016 | | Horváth Csilla: Hanti-manszijszki nyelvi tájkép., Folia Uralica Debreceniensia 23. 69-85, 2016 | | Várnai Zsuzsa: Az őslakos kisebbségi identitás vizuális megjelenése egy arktikus szibériai városban. A nyelvi tájkép vizsgálata Dugyinkában, Folia Uralica Debreceniensia 23. 275-293, 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
