|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112502 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Demeter, Gyula |
| Title in Hungarian |
Emlékezeti előhívás és végrehajtó funkciók kényszerbetegségben |
| Title in English |
Memory retrieval and executive functions in obsessive compulsive disorder (OCD) |
| Keywords in Hungarian |
előhívás, végrehajtó funkciók, prospektív emlékezet, kényszerbetegség |
| Keywords in English |
memory retrieval, executive functions, prospective memory, obsessive compulsive disorder |
| Discipline |
| Psychology (Council of Humanities and Social Sciences) | 60 % | | Ortelius classification: Experimental psychology | | Neurology, cerebrovascular disorders, psychiatry and mental health (Council of Medical and Biological Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Neurology, Psychiatry | | Cognition (e.g. learning, memory, emotions, speech) (Council of Medical and Biological Sciences) | 10 % |
|
| Panel |
Psychology and Education |
| Department or equivalent |
Department of Cognitive Science (Budapest University of Technology and Economics) |
| Starting date |
2014-09-01 |
| Closing date |
2017-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
2.383 |
| FTE (full time equivalent) |
0.70 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD, kényszerbetegség) egy neuropszichátriai kórkép, melyet a betörő, nem kívánt gondolatok (obszessziók) és/vagy az ismétlődő, kényszeres viselkedések, mentális rituálék (kompulziók) jellemeznek. Az elmúlt évtizedekben végzett intenzív kutatások ellenére a zavar központi kognitív deficitje továbbra sem egyértelmű. Kutatásaink megpróbálják feltárni a lehetséges kapcsolatokat a memória, a cél elérés, a figyelmi működések és az OCD neurobiológiai sajátosságai között. Tervezett projektünk három kutatást foglal magába, melyeknek központi célja a végrehajtó funkciók és az emlékezeti előhívás sajátosságainak vizsgálata. 1 Kutatásunkban további bizonyítékokat keresünk az általunk leírt módosult prospektív emlékezeti (PM) modellhez, mely szerint a betegeknek nehézségeik vannak a már kivitelezett tervek leállításában. Ezáltal a szándékok továbbra is egy fokozott aktivációs módban maradnak, előidézve az ismételt cselekvéseket és betörő gondolatokat. Továbbá tervezzük annak vizsgálatát, hogy az érzelmi hívóingerek hogyan befolyásolják OCD-sek PM teljesítményét, tisztázzuk a végrehajtó funkciók, a tünetek súlyosságának és a memória teljesítmény szubjektív megítélésének a szerepét e teljesítményben. 2 Kutatásunkban az OCD-ben feltételezett eltérő szemmozgás mintázatok azonosítását tervezzük. Teljesítményüket nem csak egészséges kontrollokhoz, hanem testvérek mintázatához is hasonlítjuk, biológiai markerek feltárását célozva. 3 Kutatásunkban további bizonyítékokat keresünk a gátlási deficit és az ellenőrző viselkedésformák kapcsolatáról. Tisztázzuk a gátlási kontroll, az ellenőrző viselkedés és az emlékezeti megbízhatóság közötti lehetséges kapcsolatokat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az obszesszív-kompulzív zavarban (OCD, kényszerbetegség) tapasztalt tünetek hátterében álló neurokognitív deficit természete még nem tisztázott. Egyre több bizonyíték támasztja alá azt az elképzelést, hogy OCD-ben a végrehajtó rendszer károsodása érhető tetten, amely szorosan kapcsolódik a betegségben észlelt fronto-bazális körök deficitjéhez. Elgondolásunk szerint a végrehajtó deficit kapcsolódik a prospektív emlékezeti (PM) rendszer túlműködéséhez, ami a környezet fokozott monitorozásában nyilvánul meg. Korábbi kutatási eredményeink alapján e túlműködés hátterében a gátló végrehajtó mechanizmusok elégtelensége valószínűsíthető. Feltevésünk szerint a gátlási deficit hozzájárulhat a betegeknél feltételezett eltérő szemmozgás mintázathoz és a tapasztalt emlékezeti bizalmatlansághoz. Jelen kutatásunk az alábbi fontos kérdésekre keres válaszokat: Hogyan befolyásolja a PM teljesítményt a végrehajtó funkciók működése és a tünetek súlyossága? Képesek a betegek prospektív cselekvéseik időszakos felfüggesztésére és viselkedésük új célokhoz való hatékony igazítására? Érzelmi hívóingerek javítják a betegek PM teljesítményét? Kimutatható egy eltérő szemmozgás mintázat a betegeknél szemben az egészséges kontrollokkal komplex vizuális téri ingerek kódolása és előhívása során? Az ingerek bemutatási módja (szekvenciális vagy szimultán) befolyásolja ezt a mintázatot? Hasonló mintázat kimutatható a betegek egészséges testvéreinél is? A fokozottan ellenőrző OCD-ek neuropszichológiai profilja eltérő sajátosságokat mutat? Milyen összefüggés van a gátlási képességeink és emlékeink megbízhatósága között? Hogyan járul hozzá a fokozott ellenőrzés az emlékezeti megbízhatatlansághoz?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Előző kutatásokból tudjuk, hogy az obszesszív-kompulzív zavar (OCD, kényszerbetegség) élettartam prevalenciája 2-3%. Gyakoribb, mint a sokkal többet kutatott szkizofrénia és egy fontos egészségügyi ellátási problémát jelent. Kutatásunk jelentőségét 2 aspektusból közelítjük meg: először is, az OCD kutatásával jobban megérthetjük az egészséges elme végrehajtó és emlékezeti működését, elősegítve ezáltal specifikusabb elméleti modellek kidolgozását; másodszor pedig úgy gondoljuk, hogy a zavar kognitív aspektusainak megértése elősegítheti a klinikusok munkáját, hozzájárulva a diagnosztikai és terápiás protokollok javításához. Úgy gondoljuk, hogy a neuropszichológiai vizsgálatnak kritikus szerepe lehet a pszichiátriai betegek kognitív képességeinek felmérésében a terápiás beavatkozások előtt és után, elősegítve ezáltal a hatékonyság pontosabb felmérését és új standard vizsgálati protokollok kidolgozását. Elgondolásunk szerint a cél elérés, jutalmazás és prospektív memória rendszer közötti kapcsolatok feltárása elősegíti az általunk felvázolt módosított prospektív emlékezeti modell pontosítását, hozzájárulva e rendszer működésében szerepet játszó végrehajtó funkciók megértéséhez nem csak a betegek, hanem az egészséges személyek esetében is. Ha az OCD-ét egy kontinuum mentén fogjuk fel, a nagyon súlyos klinikai esetektől egészen a szubklinikai formákig, azok a kutatások, melyek az egészséges rokonok bevonását célozzák, elősegíthetik az un. endofenotípus markerek azonosítását. Ezen a terülten a szemmozgás vizsgálat módszertanának alkalmazása egy fontos előrelépést jelenthet, azáltal hogy segít feltárni az eltérő szemmozgás mintázatokat, kritikus paramétereket, hozzájárulva pontosabb diagnosztikai kritériumok kidolgozásához. Ez a klinikai terület a kognitív kísérleti pszichológia módszertanát használva olyan eredmények feltárását teszi lehetővé, melyek jól integrálhatóak a kognitív pszichoterápiás eljárásokba (pl. Gátlási funkciók tréningje, Prospektív emlékezeti funkciók tréningje) és diagnosztikai protokollokba, segítve egy betegcentrikus, célzott egészségügyi ellátás kialakulását/fenntartását.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az obszesszív-kompulzív zavart vagy kényszerbetegséget a betörő kényszergondolatok és az ismétlődő kényszercselekvések jellemzik, melyek legtöbbször a gondolatok által előidézett erőteljes szorongást hivatottak csökkenteni. Gyakorisága az össznépességben 2-3%, gyakoribb mint a sokkal többet kutatott szkizofrénia. Az elmúlt évtizedekben számos erőfeszítés történt a betegség biológiai és kognitív hátterének megértésére. A fronto-sztriatális pályák érintettsége mellett a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a kényszerbetegeknek nehézségeik vannak a szempontváltásban, az ingerek legátlásában és a vizuális-téri információk megjegyzésében. Jelen kutatásunkban az emlékezet működését és a háttérben zajló kognitív mechanizmusokat vizsgáljuk. Egy új területére összpontosítunk, a prospektív emlékezetre, ami a jövőre irányuló szándékok megjegyzésére és kivitelezésére vonatkozik. Elgondolásunk szerint a betegeknél ez a rendszer túlműködik a háttérben levő kevésbé hatékony gátló mechanizmusok miatt, melyek megértése kutatásunk egyik fontos célja. Tudomásunk szerint először alkalmaznánk a szemmozgás mérésére kidolgozott technikát kombinálva egy összetett vizuális-téri emlékezeti feladattal e kórképben, mivel úgy gondoljuk, hogy a betegeknél a szemmozgási mintázatokban is eltérések vannak, melyek befolyásolják emlékezeti teljesítményüket. Szeretnénk megérteni továbbá, hogy a fokozott ellenőrzés rontja vagy javítja emlékeink megbízhatóságát, és ezt hogyan befolyásolják a gátlási problémák. Úgy gondoljuk, hogy eredményeink nagyban segíthetik a betegek számára kidolgozott kognitív viselkedés tréningek optimalizálását és fontos támpontokkal szolgálhatnak a pontosabb diagnózisalkotásban.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Obsessive-compulsive disorder (OCD) is a neuropsychiatric condition characterized by intrusive unwanted thoughts (obsessions) and/or repetitive, compulsive behaviors, or mental rituals (compulsions). Despite intensive research efforts in the past decades the central cognitive impairment of OCD is still unclear. Our approach tries to find connection points between memory research, goal attainment, attention systems and the neurobiology of OCD. Our planned research is grouped around 3 main studies aimed to investigate executive functions and memory retrieval in OCD. In Study 1 we aim to find evidence near our modified PM model in OCD, in which we assume that patients have difficulties to inhibit already executed action plans. By this way intentions would remain in an overactivated state and would cause persistent thoughts and actions in the PM system. Further we plan to test whether emotionally relevant PM cues can enhance prospective performance and to clarify the relationship between executive functions, symptom severity, subjective evaluation of memory performance, and PM. In Study 2 we aim to investigate potential differences in performance patterns between patients and healthy control subjects using the eye tracking methodology and to detect biological markers of OCD by comparing performance patterns of patients and their first degree relatives. In Study 3 we aim to find further evidence for the relationship between inhibitory deficit and checking behavior respective to clarify the relationship between inhibitory control, checking behavior and memory trust.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The exact nature of the neurocognitive deficit behind the clinical symptoms in OCD is still unclear. There is a growing amount of evidence about the executive system deficit in OCD, which is strongly connected to the fronto-basal loop dysfunctions of the disorder. In our view the executive system deficit in OCD is strongly related to the specific prospective memory (PM) dysfunction. According to our idea in OCD we face a hyperactivity of the PM system resulting in constant monitoring of the environment. Based on our previous findings we hypothesize that the impaired inhibition component of the executive system is responsible for this hyperactivity. We also think that the inhibition deficit could contribute to altered eye movement patterns and to low memory confidence in OCD. Our research project will answer the following main questions: How PM performance is affected by executive functions and symptom severity? Are OCD patients able to cancel PM actions and readjust their behavior according to the new goals? Emotional cues can improve PM performance in OCD? Is there a different eye movement pattern in OCD compared to healthy controls in the encoding and retrieval of complex visuo-spatial stimuli? The presentation mode (sequential or simultaneous) affects this pattern? Can we detect similar performance patterns at first degree relatives? Is there a neuropsychological profile difference in high checkers compared to low checkers? Is there a positive relationship between inhibitory capacities and memory trust? How checking behavior contributes to memory distrust?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
We know from previous studies that the lifetime prevalence of obsessive-compulsive disorder (OCD) is between 2-3% in the general population. Is more frequent then the much more studied schizophrenia and represents a major healthcare issue. We approach the importance of our research from 2 main aspects: first by studying this disorder we can improve our knowledge about the healthy executive and memory functioning, helping to elaborate more specific theoretical models, and second we think that the understanding of cognitive aspects of the disorder can help clinicians to improve their therapeutic protocols and diagnostic process for the benefit of the patients. Neuropsychological assessment could have a crucial role in the evaluation of patients’ cognitive abilities before and after the therapeutic interventions, thereby contributing to the determination of its effectiveness, and to the elaboration of standard assessment protocols. We also think that research regarding the description of different connections among goal attainment, reward and prospective memory (PM) system could be of critical importance and could furnish further data for our modified PM model, helping to understand the executive processes involved in the functioning of PM system in OCD as well as in healthy subjects. If we comprehend OCD as a disorder in a continuum running from the very severe cases to the subclinical range, the studies focusing on the first degree relatives and on the identification of endophenotipic markers represents a great step forward. The use of the eye tracker methodology here could represent a major step in gathering new information and determining those eye movement parameters that can highly discriminate between OCD and healthy subjects, improving the diagnostic efforts. This clinical domain combined with experimental cognitive psychology methodology offers a lot of opportunity for research and its results could be integrated in the cognitive psychotherapy (e.g., Inhibition process improvement training, Prospective memory training), and diagnostic assessment of the disorder (e.g., eye movement parameters), helping a more patient based goal oriented health care.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Obsessive-compulsive disorder (OCD) is characterized by recurrent, unwanted thoughts called obsessions and repetitive behaviors, called compulsions. Generally compulsions reduce the anxiety induced by obsessions. Lifetime prevalence in the general population is between 2-3%, is more frequent then schizophrenia. In the past decades there were strong research efforts to understand the biological and cognitive factors responsible for the disorder. Near the involvement of the fronto-striatal system most of the researchers agree that the patients manifest difficulties in set shifting, in inhibition of target items and in recall of visuo-spatial information. In our present research we study memory retrieval and the cognitive mechanisms involved. We focus on a new area of memory research, called prospective remembering. Prospective memory refers to the encoding and recall of future intentions. By our view in OCD we face an overactivation of the prospective memory system, due probably to less effective inhibitory mechanism. One of our main research goal is to understand this possible connections and function mode. To our knowledge we plan to apply eye tracking technology with complex visuo-spatial memory task for the first time in OCD. We think that there is an alteration in patients’ eye movement patterns affecting their memory performance. Further we want to understand how checking behavior influences memory trust, and how this relates to inhibitory deficits. We think that our results could contribute to the improvement of patients’ cognitive behavioral therapies and outline important indices for diagnostic use.
|
|
|
|
|
