New tendencies of regulating the Single Market and their effects on the organization and functioning of public administration  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
112550
Type K
Principal investigator Nagy, Marianna
Title in Hungarian Az európai belső piac szabályozásának új tendenciái és ezek hatása a közigazgatás szervezetére, működésére
Title in English New tendencies of regulating the Single Market and their effects on the organization and functioning of public administration
Keywords in Hungarian belső piac, közvetlen és közvetett végrehajtás, uniós és tagállami reguláció,
Keywords in English Single Market, role of direct and indirect implementation, new legal institutions on both EU- and national regulatory level.
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Administrative law
Panel Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent Department of Public Administrative Law (Eötvös Loránd University)
Participants Barabás, Gergely
Csűrös, Gabriella Klára
Fazekas, János
Fazekas, Marianna
Hoffman, István
Rozsnyai, Krisztina
Starting date 2015-01-01
Closing date 2018-12-31
Funding (in million HUF) 9.016
FTE (full time equivalent) 11.15
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A közelmúltig a fejlett országok piacgazdaságában gazdaságpolitika kormányzati és közigazgatási eszközei korlátozottak, ugyanakkor célzottak voltak.
A 2007–08-ban kirobbant válság azonban felszínre hozta az eddigi gazdaságszabályozási eszközök alkalmasságának kérdését. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem a piac tökéletlen működésének okozója, hanem a megoldás kulcsfontosságú szereplője. Ugyanakkor már nem lehet visszatérni a hagyományos nemzetállami gazdasági regulációhoz, annak ellenére sem, hogy a válság nyilvánvalóvá tette az uniós belső piac funkciózavarait, és felszínre hozta az Európai Unió súlyos belső feszültségeit is.
Mindez a piacszabályozás valamennyi eszközének a megújítását igényli, és nem csupán nemzetállami szinteken, hanem az Európai Uniótól a tagállamokon át, egészen a területi és helyi közigazgatási egységekig. Mindez alapjaiban érinti mind az uniós intézményrendszert, mind a tagállami közigazgatások szervezetét és működését, valamint a kettő egymáshoz való viszonyát.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás tárgya az, hogy a 2008-ban kibontakozott világgazdasági válság nyomán átalakuló európai belső piaci reguláció hogyan rendezi át az európai integráció alapszerződéseiben lefektetett közvetett végrehajtás és az uniós közvetlen végrehajtás szerepét, és mindez hogyan hat a tagállami közigazgatásra. A vizsgálandó kérdések:
- mely területeket érint különösen az átalakulás (pl. pénzügyi felügyelet, fogyasztóvédelem, hálózatos iparágak);
- milyen szervezeti és jogintézményi jellemzői vannak ezeknek a változásoknak (pl. ’agencification’);
- hogyan alakulnak át a hagyományos közigazgatási eszközök, és milyen új jogintézmények jelennek meg az uniós és tagállami szabályozásban;
A kutatás a közigazgatás szervezetét és eszközeit vizsgálja, és nem terjed ki a gazdasági kormányzás közgazdasági, monetáris, versenyjogi, magánjogi stb. területeire.
A kutatás az időbeli és a kapacitáskorlátokra tekintettel néhány szabályozási területre (szektorra) fókuszál. Ezeken a területeken külön vizsgálandó kérdés, hogy a közvetlen és a tagállami végrehajtás szektorális modelljei egyrészt köthetőek-e egy-egy ágazat stratégiai jellegéhez, értve ezalatt akár a gazdasági, akár a politikai megfontolásokat is, másrészt annak vizsgálata, hogy a különböző modellek kiépítése hogyan befolyásolja a tagállami, esetenként már meglévő hatósági rendszerek működését.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás eredményei – a közigazgatási jogtudomány és a közigazgatási jog oktatásának fejlesztésén túl – hasznosíthatók a közigazgatási jogalkotásban, a közigazgatási (bírói) jogalkalmazói gyakorlatban.
A közigazgatási jogtudomány fejlődéséhez a kutatás részben az európai uniós és a tagállami munkamegosztás új szervezeti, hatásköri és eljárási mechanizmusainak feltárásával járulhat hozzá. Ugyancsak a közigazgatási jogtudományt gazdagíthatja a gazdaságszabályozás hagyományos és új jogintézményeinek a bemutatása, a hagyományos közigazgatási eszközök (pl. engedélyezés, szankcionálás) módosulásának, szerepük megváltozásának a nyomon követése, és az új jogintézmények (pl. piacfelügyelet, akkreditáció) dogmatikai jellemzőinek kimunkálása.
A jogtudományi megközelítés mellett a kutatás lényeges eleme lenne a hagyományos és az új közigazgatási befolyásolási eszközök tényleges hatásának felmérése egy középváros gazdasági igazgatásának és a városban működő gazdálkodó szervek közigazgatási kapcsolatainak feltérképezésével.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 2007–08-ban kirobbant világgazdasági válság újra felszínre hozta az állam – gazdaság – társadalom kapcsolatának kérdéseit, és ebben a viszonyrendszerben a közigazgatás szerepét. A kérdés azonban ma már nem értelmezhető és nem válaszolható meg csak nemzetállami kereteken belül, hiszen a válság okai és kezelésének módozatai is messze túlnőnek a nemzetállami szinteken. Mindez teljesen átrendezi az Európai Unión belüli viszonyokat is, és új határvonalak kezdenek kirajzolódni az uniós közvetlen végrehajtás és az alapszerződésekben lefektetett, közvetett tagállami végrehajtás között. Ezek a folyamatok mind az Európai Unió, mind a tagállami közigazgatások szintjein mélyreható változásokat hoz a közigazgatás szervezetét és működését illetően is. A kutatás célja ezeknek a változásoknak az elemzése néhány jellegzetes közigazgatási szektor illetőleg szabályozási terület beható vizsgálatával. A kutatásban tervezett empirikus vizsgálat pedig annak megismerését célozza, hogyan hatnak a közigazgatási befolyásolás különböző eszközei és formái egy-egy gazdasági alany működésére, egy gazdasági szervezet szintjéről nézve hogyan hatnak rá, illetőleg hogyan összegződnek a legkülönbözőbb irányokból őt érő közigazgatási beavatkozások.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Up until very recently, the means of economic policy in developed countries were limited, however, targeted.
The financial crisis that surfaced in 2007/2008 shed light on the suitability of economic regulation tools. By today, no one disputes the fact that the state is not the reason for less-than-optimal functioning of markets but an essential part of the solution. However, there is no way to back to nation state regulation in the European Union despite the fact the financial crisis revealed the inner disfunctionalities of the Single Market and amplified the serious tensions within the Union.
All of the above phenomena point in the direction of renewal of economic policy tools, not only on the level of Member States but on all levels of regulation from EU-regulation through national regulation to regional and municipal public administration. This has essential effects on the EU institutional system, as well as on the structure and functioning of Member State-level public administration, finally also on the interplays between the levels.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The subject of the research is to examine how changes in the regulatory framework induced by the global financial crisis restructure the role of direct implementation and indirect implementation laid out in the Treaties and how this phenomenon results in changes in public administration on the level of the Member States.
The areas to examine are as follows:
- identifying the mostly affected areas (eg. financial regulation, consumer protection, network industries),
- the organizational and legal institutional attributes of said changes (eg. ’agencification’),
- the evolvement of traditional tools in public administration, and the rise of new legal institutions on both EU- and national regulatory level.
The research aims to examine the organization and means of public administration and does not extend to other areas of economic governance such as economic or monetary tools, competition or private.
Due to time- and capacity restraints, the research focuses on a narrow range of regulatory areas. With regards to theses sectors, special emphasis shall be put on the issue whether the policymaker’s choice between direct and Member State-level implementation might be tied to the strategic importance of a specific sector, might this be of economical or policital importance, also the analysis of how the structure of different models influences the already-functioning institutional framework.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The results of the research – other than serving as a serious contribution to legal theory and education of public administration law – may be well-used in the area of lawmaking and (judicial) law enforcement.
The research may contribute to the development of public administration legal theory with sheding light upon the new organizational, competence-based and procedural mechanisms that separate EU- and national level functions. The research might also enrich public administration legal theory with showing and comparing the traditional and „new” legal institutions of economic regulations, analysing the evolvement of the traditional toolkit (authorization, sanctioning), and dogmatically place the new legal institutions (market surveillance, accreditaion) into a working theoretial framework.

Aside from a legal theoretical approach, a key element of the research would be an empirical assessment of the traditional and new tools of public administration by examining both the economic administration and the administrative connections of business entities in a middle-sized Hungarian town.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The financial crisis that started in 2007/08 surfaced the questions of how the state, society and economy are intertwined – also, it brought forward the role of public administration in this complex system. The questions arising, however, cannot be answered merely within the framework of nation states, since the very causes of the financial crisis as well as the management methods themselves are international. This phenomenon rearranges the connections within the European Union – there are new barriers forming between direct EU-level and national level intervetion into the functioning of markets. These trends have huge and profound changes both on EU- and national level public administration with regards to organizational and functional issues. The aim of the research is to analyse these trends and changes through the example of specific sectors. The empirical study, an integral part of the research, aims to gather knowledge about how specific tools and methods of public administration have an effect of economic entities, both on the level of individual tools and as an aggregate effect from the point of view of the economic entity.




 

Final report

  
Results in Hungarian
Az európai belső piac szabályozásának vizsgálata nem választható el közigazgatási jog globalizációs tendenciáitól. A jogi globalizáció a közjog és a magánjog területén konvergáló megoldásokat alakított ki, és ezek a globális közigazgatási jog kialakulásának irányába mutatnak. A globalizáció a jogi szabályozásra többrétegű hatással van: egyrészt megnő a normák mennyisége, a világszervezetek és az EU döntéshozó szervei által elfogadott normák állandó harmonizációt igényelnek, amelyekkel egyre inkább csökken a nemzeti közigazgatási jogok variabilitása. A nemzetállami közigazgatási jogalkotás „leértékelődik”. A jogalkotási hatáskörök megoszlanak a nemzetállami és a szupranacionális jogalkotók között, és egyre nagyobb szerephez jutnak a „nem állami jogalkotók”, a piac autoregulációja sok helyütt kiszorítja a korábban egyeduralkodó állami szabályozást. Mivel a közigazgatási szervezetrendszer alakítása a nemzetállami szuverenitás része, ezért az európai standardok részben az Európai Unió és az Európai Bíróság döntéseiben kikristályosodott jogelveken keresztül szivárognak át a nemzeti közigazgatási jogokba. Az egységes európai piac hatékony működését biztosító jogintézmények nem az anyagi jog érvényre juttatását megvalósító technikai normák implementációját jelentik, hanem a közigazgatás egészét átható elvek beépülését a nemzeti, és így a magyar közigazgatási jogba. Az európai eljárásjogi tendenciák ma sokkal inkább az európai értékközösséget fejezi ki, mint gazdasági érdekeket.
Results in English
The analysis of the rules governing the internal market of the European Union is inseparable from the globalisation tendencies of legal systems and of administrative law. Legal globalisation has created convergent solutions both in the fields of private and public law, thus leading to the evolution of global administrative law. Globalisation has multi-layered effects on legal systems: the volume of norms increases along with a constant demand for the harmonisation of norms adopted by international and EU institutions, leading to a decreasing variability of national administrative law systems. On the one hand legislative powers are shared between national and supranational legislators; on the other hand non-state regulators gain an increasing role as the self-regulation of markets often challenges the dominance of state regulation. Due to the fact that the creation of administrative institutional systems is part of national sovereignty, the European standards usually infiltrate national administrative law through legal principles established by the European Court of Justice and other EU institutions. Today, the legal institutions that are responsible for the effective operation of the common European market include not only the implementations of substantive technical norms, but also the legal principles that influence national administrative laws. The European trends in administrative procedural law represent not only economic interests but rather common European values.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112550
Decision
Yes





 

List of publications

  
Rozsnyai Krisztina: Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben -, ELTE Eötvös Kiadó, 2019
Rozsnyai Krisztina: Az uniós közigazgatási eljárásjog általános szabályozására tett javaslatok egyes kérdései., MAGYAR JOG 64 : 10 pp. 640-648. , 9 p., 2017
Rozsnyai Krisztina: Current tendencies of judicial review as reflected in the new Hungarian Code of Administrative Court Procedure, CEPAR (Central European Public Administration Review, 2019
Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási perjog néhány alapelvi aspektusa., Acta Humana, 2019
Hoffman István: Some Thoughts on the Administration of the Regional Development in the Member States of the EU – In the Light of the Role of the Municipal Bodies, Central European Public Administration Review 16 (1) pp. 7-29., 2018
Rozsnyai Krisztina: Habilitációs hiátusok, In: Chronowski, Nóra; Pozsár-Szentmiklósy, Zoltán; Smuk, Péter; Szabó, Zsolt (szerk.) A szabadságszerető embernek : Liber Amicorum István Kukorelli. Budapest, Gondolat, 2017
Rozsnyai Krisztina: Einige Aspekte der Umsetzung der EU-Regelungen auf dem Gebiet des Umweltschutzes in Ungarn., In: Karl-Peter Sommermann - Cristina Fraenkel-Haeberle: Europäisierung nationaler Verwaltungen im Vergleich. OptDeutsche Universität für Verwaltungswissenschaften, Speyer, 2019
István Hoffman, Krisztina Rozsnyai: The Supervision of Self-Government Bodies' Regulation in Hungary, LEX LOCALIS-JOURNAL OF LOCAL SELF-GOVERNMENT 13:(3) pp. 485-502., 2015
Ráth Olivér, Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási bíráskodás mintakódexe, KÖZJOGI SZEMLE VIII:(3) pp. 65-71., 2015
Rozsnyai Krisztina: Von Aarhus nach Budapest: Einwirkungen der Aarhus-Konvention auf das ungarische Verwaltungsverfahrens- und Verwaltungsprozessrecht, OFFENTLICHE VERWALTUNG: ZEITSCHRIFT FUR OFFENTLICHES RECHT UND VERWALTUNGSWISSENSCHAFT 68:(6) pp. 228-234., 2015
Rozsnyai Krisztina: Külön, de mégis együtt, A hazai és az uniós közigazgatási eljárásjog aktuális kérdései: Current Issues of the National and EU Administrative Procedures (the ReNEUAL Model Rules). 574 p., 2015
Rozsnyai Krisztina: Konvergenciafolyamatok az ideiglenes jogvédelem témakörében, In: Fazekas Marianna (szerk.)Gazdaság és közigazgatás: Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. 242 p., 2015
Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási perjog és a közigazgatási eljárásjog kapcsolódási pontjai, FONTES IURIS: AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAI FOLYÓIRATA 1:(2) pp. 15-21. (2015), 2015
István HOFFMAN: THE LEGAL STATUS OF THE PROCEDURE, A hazai és az uniós közigazgatási eljárásjog aktuális kérdései: Current Issues of the National and EU Administrative Procedures (the ReNEUAL Model Rules). 373-383. p., 2015
Hoffman István: A személyes jellegű egészségügyi közszolgáltatások fontosabb uniós jogi kérdései – a belső piaci szabályozás tükrében., In: Fazekas Marianna (szerk.): Gazdaság és közigazgatás. Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2015. 135-146. old., 2015
Fazekas Marianna: Volt egyszer egy Nemzeti Akkreditáló Testület, In: Fazekas Marianna (szerk.): Gazdaság és közigazgatás. Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2015. 109-123. old., 2015
Fazekas János: Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási tevékenysége Magyarországon, ÚJ MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 8:(2) pp. 15-21. (2015), 2015
Fazekas János: Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotó hatáskörének alkotmányos keretei, In: Fazekas Marianna (szerk.): Gazdaság és közigazgatás. Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015. 37-45., 2015
Gergely BARABÁS: DOCTRINES OF LEGAL CONSEQUENCES OF ADMINISTRATIVE PROCEDURAL IRREGULARITIES In the Case-law of the Court of Justice, in: Gerencsér Balázs/Berkes Lilla/Varga Zs. András: Current Issues of the National and EU Administrative Procedures (the ReNEUAL Model Rules), Pázmány Press, Bp. 2015., 2015
Anna Forgács: ADMINISTRATIVE RULE-MAKING BASED ON THE RENEUAL MODEL RULES, in: Gerencsér Balázs/Berkes Lilla/Varga Zs. András: Current Issues of the National and EU Administrative Procedures (the ReNEUAL Model Rules), Pázmány Press, Bp. 2015., 2015
István Hoffman, János Fazekas & Krisztina Rozsnyai: Concentrating or Centralising Public Services? The Changing Roles of the Hungarian Inter-Municipal Associtiations in the Last Decades., Lex localis – Journal of Local Self-Governance. Vol. 14. No. 3., pp. 451-471., July 2016, doi: 10.4335/14.3.451-471(2016), 2016
Hoffman István: Az önkormányzati segélyezési rendszer változásai Magyarországon – különös tekintettel a 2015-ös reformokra, Közjogi Szemle IX. évf. 1. szám (2016) 19-26. o, 2016
Cseh Kristóf, Jugovics Andrea, Matos Lilla, Simon Judit, Zombori Petra, Zsembery Eszter, Hoffman István: Kereskedelmi igazgatás empirikus vizsgálata Balatonlellén, Közjogi Szemle IX. évf. 3. szám (2016) 72-75. o., 2016
Fazekas Marianna: Láthatatlan közigazgatási reformok - avagy hogyan befolyásolják életünket a tratorülésszabványok?, Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás 2016/3. 70-81., 2016
Forgács Anna: The Legal and Practical Effects Of Soft Law in the Administrative Law Systems of the United States and The European Union, Jogi Tanulmányok 2016, 2016
Hoffman István: A közterületek és közutak hasznosításával kapcsoaltos kérdések, Jegyző és Közigazgatás, 2016
-F. Rozsnyai Krisztina: Az uniós közigazgatási eljárásjog általános szabályozására tett javaslatok egyes kérdései, Mayar Jog (64) 640-648. p., 2017
Cseh Kristóf – Jugovics Andrea – Matos Lilla – Német Noémi – Papp Dorottya – Zsembery Eszter: Kereskedelmi igazgatás empirikus vizsgálata Budapest XIV. kerületében., Közjogi Szemle 2. 67-70. p., 2017
Cseh Kristóf – Jugovics Andrea – Kiss Anita – Matos Lilla – Német Noémi – Papp Dorottya – Simon Judit: Kereskedelmi igazgatás empirikus vizsgálata Balatonlellén., Jegyző és Közigazgatás 4. 27-31. p., 2017
Hoffman István: A szociális segélyezés alkotmányos keretei - az Alkotmánybíróság döntéseire figyelemmel, In: Chronowski Nóra, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, Smuk Péter, Szabó Zsolt (szerk.), 2017
István Hoffman, János Fazekas:: The Nature of the “Quasi” – Municipal Policing in Hungary with International and Historical Outlook., . Lex Localis: Journal Of Local Self-Government 15:(3) pp. 541-558. (2017), 2017
Nagy Marianna: Közigazgatási szerződés az európai uniós eljárásjogban, avagy szabályozás Szkülla és Kharübdisz között, JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 72:(9) pp. 386-393. (2017), 2017
Forgács Anna: The Regulatory Powers of Agencies in the United States and the European Union,, European Networks Law And Regulation Quarterly (ENLR) 3 : 1 Pp. 11-24. , 14 P., 2015
Forgács Anna: A Közigazgatási Aktusok Bírói Felülvizsgálata Során Alkalmazott Perjogi Tesztek az Egyesült Államokban,, Közjogi Szemle 8 : 4 Pp. 29-36. , 8 P., 2015



Back »