 |
Religious Emotions in the 17th-18th-Century Jesuit Popular Missions in Italy and Hungary
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112622 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Száraz, Orsolya |
| Title in Hungarian |
Vallásos érzelmek és a 17–18. századi itáliai és magyarországi jezsuita népmissziók |
| Title in English |
Religious Emotions in the 17th-18th-Century Jesuit Popular Missions in Italy and Hungary |
| Keywords in Hungarian |
vallásos érzelmek, kora újkor, jezsuita népmissziók |
| Keywords in English |
religious emotions, early modern age, Jesuit popular missions |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 70 % | | Ortelius classification: Hungarian literature | | History (Council of Humanities and Social Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Church history |
|
| Panel |
Literature |
| Department or equivalent |
Institute of Hungarian Literature and Cultural Studies (University of Debrecen) |
| Starting date |
2014-09-01 |
| Closing date |
2017-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
13.583 |
| FTE (full time equivalent) |
2.40 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatási programunk korábbi kutatásaink eredményeire épül, azok szerves folytatását jelenti. Célja, hogy a vallásos érzelmeket vizsgálja a 17. századi itáliai és a 18. századi magyarországi segneriánus népmissziókban a nemzetközi érzelemtörténeti kutatások módszereinek és eredményeinek felhasználásával.
Ezt a missziótípust a jezsuita Paolo Segneri dolgozta ki, aki 1665-ben kapcsolódott be a népmissziókba, módszerét Itáliában az 1710-es évekig használták. A jezsuita rend osztrák provinciájában a 18. században vezették be (1716) a segneriánus módszert, és egészen a rend feloszlatásáig használták. A segneriánus misszió penitenciális jellegű volt, amelyben a bűnbánathoz és a megtéréshez vezető érzelmek kiemelt szerepet kaptak.
Kutatásunk forrásbázisát a jezsuita rend római levéltárának anyaga jelenti. Az osztrák provinciára (1716–1773) és az itáliai provinciákra (1665–1710-es évek) vonatkozó levéltári anyag feltárására, feldolgozására és érzelemtörténeti szempontú vizsgálatára vállalkozunk. Ebből a viszonylag nagy anyagból vizsgálatunkba csak a segneriánus népmissziókra vonatkozó dokumentumokat vonjuk be. A program végére elvégezzük a témánk szempontjából releváns források filológiai-textológiai, retorikai elemzését, valamint elemezzük őket a vallásos érzelmek felől. Eredményeinket konferenciákon mutatjuk be, és tanulmányokban tesszük közzé, valamint a harmadik év végére elkészítjük egy, a témában írott monográfia kéziratát, amelyhez válogatott forrásközlést is csatolunk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk két állításból indul ki:
1) az érzelmekhez nem tudunk hozzáférni, de vizsgálni tudjuk az érzelmek külsődleges (pl. ruházat) és testi megnyilvánulásait (pl. gesztusok, testtartás);
2) az érzelmeknek és testi kifejeződésüknek nemcsak élettani-biológiai, hanem történelmi, társadalmi és kulturális dimenziója is van.
A jezsuita rend római levéltári dokumentumainak (évkönyvek, missziókról készített beszámolók, missziós prédikációk) elemzésekor a következő kérdésekre keressük a választ:
1) Milyen érzelmek voltak fontosak a segneriánus népmissziókban? Milyen érzelmek átélésére és megjelenítésére buzdították a jelenlévőket a misszionáriusok verbálisan vagy azzal, hogy bizonyos rítusokat alkalmaztak?
2) Milyen volt ezeknek az érzelmeknek a színre vitele (verbális és nem-verbális)? Bizonyos megnyilvánulásokhoz milyen érzelmi jelentéseket kapcsoltak?
3) A segneriánus népmissziókban milyen érzelemkeltő és -irányító módszereket használtak a misszionáriusok?
4) A felkeltett és kívánatosnak tartott érzelmeknek milyen szerepük volt a társadalmi és az egyházi fegyelmezésben, ellenőrzésben?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatási programunk egy, a magyarországi és olaszországi kutatásban még alig érvényesülő, de a nyugat-európai kutatásban egyre jelentősebb kutatási irány, az érzelemtörténet felől értelmezi a segneriánus népmissziókról írott jezsuita jelentéseket. A kiválasztott forráscsoport – de maga a téma egy része, a 18. századi magyarországi és erdélyi népmissziók is – mindeddig kevés figyelmet kaptak a kutatás részéről. A pályázat tehát új források feltárását, filológiai-textológiai vizsgálatát és kiadását tervezi, valamint ezeket a szövegeket egy új kutatási irány, az érzelemtörténet szempontjából is vizsgálat tárgyává kívánja tenni. A kora újkori egyházi irodalomban különböző műfajú szövegek lépnek fel az érzelmi megindítás erős és gyakran be is vallott igényével. Jelen kutatás eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük milyen vallásos érzelmek voltak fontosak a korban, ezeknek milyen funkciót tulajdonítottak, valamint hogy ezen érzelmek kifejezéséhez milyen elvárások kapcsolódtak.
A kutatási program két, egymáshoz sok szállal kötődő terület, Itália és Magyarország segneriánus népmisszióira vonatkozó dokumentumainak elemzését tűzte ki célul, ezért lehetőség kínálkozik az összehasonlító vizsgálatokra is.
A hároméves kutatás végére kéziratban elkészülő monográfia és a hozzá kapcsolódó forráskiadás árnyalja majd eddigi tudásunkat a 17–18. századi lelkiségtörténetről. A forráskiadás nehezen hozzáférhető iratokat tesz elérhetővé a magyarországi kutatás számára. A kutatás eredményei több tudományterület (pl. irodalomtörténet, egyháztörténet, társadalomtörténet) ismereteit gazdagíthatják, a forráskiadás pedig további kutatások kiindulópontja lehet. A kutatás szorosan kapcsolódik nemzetközi kutatási tendenciákhoz, a téma pedig alkalmas arra, hogy nemzetközi összefüggésekben mutassa be a magyarországi és itáliai népmissziókat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatási program célja, hogy a vallásos érzelmeket vizsgálja a 17. századi itáliai és a 18. századi magyarországi jezsuita népmissziókban a nemzetközi érzelemtörténeti kutatások módszereinek és eredményeinek felhasználásával. A kutatás a jezsuita népmissziók egyik típusával, a segneriánus népmissziókkal foglalkozik. Ezt a módszert az itáliai jezsuita, Paolo Segneri dolgozta ki, aki 1665-ben kapcsolódott be a népmissziókba. A módszer bővelkedett a látványos teátrális és bűnbánati elemekben, amelyek erős érzelmi hatást váltottak ki a résztvevőkből. A segneriánus misszionáriusok az 1710-es évekig működtek Itáliában. A jezsuita rend osztrák provinciájában – ahová Magyarország és Erdély is tartozott – a 18. században vezették be (1716) a segneriánus módszert, és egészen a rend feloszlatásáig használták (1773).
A kutatás során a jezsuita rend római levéltári anyagait tesszük vizsgálat tárgyává. A dokumentumok egy részét filológiai-textológiai vizsgálat után kiadjuk. Az érzelemtörténeti szempontú elemzések eredményeit tanulmányokban közöljük, majd a 3. év végére könyv formájában összegezzük azokat.
A kutatás eredményei segítenek abban, hogy árnyaltabb tudással rendelkezzünk a 17–18. század lelkiségtörténetéről, valamint, hogy megértsük, milyen érzelmek voltak fontosak a vallásgyakorlásban, a vallásos tapasztalatban és megismerésben, hogyan fejezték ki érzelmeiket a vizsgált korszakokban, és hogy a népmissziónak mint közösségi eseménynek milyen társadalmi és politikai vonatkozásai voltak.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The present research programme is built upon the findings of our previous researches, being a continuation of those. It aims at examining religious emotions in the 17th-century Italian and 18th-century Hungarian Segnerian popular missions, using the methods and results of the international research on the history of emotions.
This type of mission was elaborated by the Jesuit Paolo Segneri, who joined popular missions in 1665. His method was used in Italy up to the 1710s. In the Austrian province of the Jesuit order the Segnerian method was introduced in the 18th century (1716) and remained present in Hungary until the abolition of the Jesuit order. The Segnerian mission was a penitential one, in which emotions leading to repentence and conversion had a prominent role. The holdings of the Roman Jesuit Archives constitute the main source basis for the present research. We undertake to explore, process and examine archival sources regarding the Austrian province (1716–1773) and the Italian provinces (1665–1710s) from the perspective of the history of emotions. However, from this vast material only the documents concerning Segnerian popular missions will be included in our investigation. By the end of the research programme, the philological-textological and rhetorical analysis of the relevant sources will be completed, as well as the text anaysis from the point of view of emotions. The results of the research will be presented at conferences and published in form of articles in academic journals. By the end of the third year, the manuscript of a monograph on the topic discussed will be completed together with an edition of selected sources attached to it.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our research has as its starting point two statements:
1) emotions are inaccessible, nevertheless we can examine their external (e.g. clothing) and bodily manifestations (e.g. gestures, posture);
2) emotions and their bodily manfestations, besides the physiological-biological aspects, have historical, social and cultural dimensions as well.
By examining the documents of the Roman Jesuit Archives (litterae annuae, mission reports, sermons delivered in the course of missions) we seek answers to the following questions:
1) Which emotions were important in Segnerian missions? Which emotions were the participants of these missions prompted to experience and express by the missionaries, either verbally or through applying certain rites?
2) How were these emotions staged (verbal and non-verbal expressions)? What emotional meanings were attached to the different manifestations?
3) What methods did missionaries use in order to raise and control emotions in Segnerian missions?
4) What was the role of emotions in social and ecclesiastical discipline and control?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The present research programme proposes the analysis and interpretation of the Jesuit reports on Segnerian popular missions from the perspective of the history of emotions, an approach little known in Hungarian and Italian research, but rather significant in the Western European one.
The group of sources chosen for analysis, and partially the topic itself – 18th-century popular missions in Hungary and Transylvania – received very little attention from researchers so far. For this reason, the present proposal intends to explore and publish new sources, carry out their philological and textological analysis, as well as examine them from the perspective of a new research method, that of the history of emotions. In early modern religious literature many texts of different genres, often quite openly, seek to affect readers, to move their emotions. The findings of the present research will contribute to our understanding of what type of religious emotions were important in that age, what functions were attributed to them, and what kind of expectations were attached to the expression of these emotions.
The present research programme has as its aim the interpretation of the documents concerning Segnerian popular missions in Italy and Hungary – two territories connected by many ties, which gives the opportunity for comparative investigation.
The manuscript of a monograph will be completed by the end of the three-year research period, which together with the appended source edition will provide more detailed knowledge of the history of 17th- and 18th-century spirituality. The source edition will make available for Hungarian researchers a number of hardly accessible documents. The results of this research may contribute to other disciplines (such as literary history, church history, social history) and the source edition could form the basis of further research. The present research is closely connected to international research tendencies, and the topic is suitable to present Hungarian and Italian popular missions in international context.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The present research programme aims at examining religious emotions in the 17th-century Italian and 18th-century Hungarian popular missions, using the methods and results of the international research on the history of emotions. The research focuses on a specific type of Jesuit popular missions, namely the Segnerian missions.
This method was elaborated by the Italian Jesuit Paolo Segneri, who joined popular missions in 1665. Segnerian missions abounded in spectacular theatrical and penitential elements, which produced a strong emotional effect on the participants.
Segnerian missionaries worked in Italy until the 1710s. In the Austrian province of the Jesuit order, where Hungary and Transylvania belonged, the Segnerian method was introduced in the 18th century (1716) and remained present in the country until the abolition of the Jesuit order (1773).
The research focuses on the material of the Roman Archives of the Jesuit order. A part of these documents, after philological and textological analysis will be published.
The source material will be approached with the methods of the history of emotions; the results of these analyses will be published in articles, then by the end of the third year these will be reworked into a monograph.
The results of this research will provide more detailed knowledge of the history of 17th- and 18th-century spirituality and will contribute to our understanding of what type of emotions were considered important in religious practice and worship, in religious experience and cognition, how these emotions were expressed in that age, and what the political and social implications of popular missions as community events were.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
