 |
First steps towards integration: institutional variations in providing access to creche services
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112659 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Keller, Judit Zsuzsanna |
| Title in Hungarian |
Első lépések az integráció felé: a bölcsődei közszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításának intézményi variációi |
| Title in English |
First steps towards integration: institutional variations in providing access to creche services |
| Keywords in Hungarian |
bölcsőde, közjavak, hátrányos helyzet, foglalkoztatás, társadalmi kohézió, befogadó intézményi háló, társadalmi-gazdasági fejlődés |
| Keywords in English |
creche, public goods, disadvantaged families, employment, social cohesion, inclusive institutional networks, socio-economic development |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Social changes | | Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Equal opportunities |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Institute for Regional Studies (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Starting date |
2015-09-01 |
| Closing date |
2019-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
19.664 |
| FTE (full time equivalent) |
2.80 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a bölcsődei szolgáltatásokhoz való hozzáférés intézményi feltételeit és mechanizmusait vizsgálja Magyarországon. 6 települési esettanulmányon keresztül arra összpontosít, hogy a helyi intézkedések milyen mértékben segítik elő a településen élő hátrányos helyzetű gyermekek korai integrációját és így szüleik munkerőpiaci elhelyezkedését. A kutatás a bölcsődei szolgáltatást olyan közjóként definiálja, amely a szülők – elsősorban az édesanyák – foglalkoztatásának (munkaerőpiaci integráció) elősegítésén valamint a gyerekek napközbeni felügyeletén és fejlesztésén (kora integráció) keresztül pozitívan befolyásolja a társadalmi kohéziót és a társadalmi-gazdasági fejlődést. A kutatás kiinduló kérdése, hogy a 1997. évi gyermekvédelmi törvény pozitív diszkriminációs szakaszainak tükrében a helyi intézményi mechanizmusok elősegítik vagy gátolják a hátrányos helyzetű gyerekek korai integrációját. A törvény ugyanis előnyben részesíti a felvételi során azokat a gyerekeket és térítésmentes étkeztetést biztosít számukra, akiknek szülei rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Statisztikai adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy amíg a különböző kedvezményekben részesülő gyermekek aránya nőtt a bölcsődékben, addig a hátrányos helyzetű gyermekek továbbra is alulreprezentáltak a bölcsődei populációban. Ezért annak érdekében, hogy képet kapjon a hátrányos helyzetű gyermekek korai integrációjára, illetve szüleik munkába segítésére irányuló szinergiák létéről/hiányáról, a kutatás azonosítani kívánja a felvételi eljárás körüli intézményi anomáliákat és a helyi oktatást (2013 előtt), foglalkoztatást és szocális ellátást érintő közpolitikák köztes koordinációját, koherenciáját.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A nemzetközi szakirodalom a bölcsődét és óvodát olyan közjónak tekinti, amely növeli a hátrányos helyzetű, inaktív népesség munkaerőpicai integrációjának lehetőségeit. Ezzel az “aktiválási” hatással a bölcsőde elősegíti a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését, és a deprivációs ciklus megtörését. Hazánkban a központi állam olyan jóléti programokkal próbálta orvosolni a munkaerőpiac szűkülését, amelyek a kisgyermekes anyák munkavállalása helyett, az otthonmaradásra biztosítottak kedvezményeket. A 0-3 éves populáció csak kb. 10% jár napjainkban bölcsődébe és a 0-2 éves korú gyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsága nálunk a legalacsonyabb az OECD országok közül. Statisztikai adatok arra utalnak, hogy a bölcsődei szolgáltatást az alacsony iskolai végzettségű és a legalsó jövedelmi kvintilisbe tartozó anyák veszik legkevésbé igénybe. A bölcsődei szolgáltatáshoz való hozzáférés egyik legfontosabb tényezője az anya foglalkoztatási státusza. Kiinduló hipotézisem, hogy a gyermekvédelmi törvény pozitív diszkriminációs szakasza ellenére, a felvételi eljárás intézményi anomáliái gátolják a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek bölcsődei elhelyezését. Ezeket az anomáliákat a kutatás alábbi kérdésekkel igyekszik feltárni: 1. Melyek azok az intézményi feltételek, mechanizmusok, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek bölcsődei felvételét segítik, illetve gátolják? 2. Milyen közpolitikai lépesek történtek a közmunkaprogramok kiszélesítével párhuzamosan, a bölcsődei szolgáltatásbiztosítás javítását illetően? 3. Van szülői hozzájárulás fizetés, közpolitikai diskurzus róla? 4. Történtek helyi próbálkozások a korai integráció iskolai, óvodai és bölcsődei harmonizációjára?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás alapvető jelentősége kvalitatív empirikus adatok gyűjtése a bölcsődei felvételeket befolyásoló intézményi mechanizmusokról. Ezzel a hátrányos helyzetű gyermekek korai integrációjával foglalkozó szakirodalom ismereteinek bővítéséhez járul hozzá, hiszen ezek eddig az oktatási rendszeren belüli szegregációval és szelekcióval foglalkoztak elsősorban. Az anekdotikus ismereteken túllépve, a kutatás átfogó elemzést készít a hátrányos helyzetű családok bölcsődei hozzáférését befolyásoló intézményi szabályok hatásairól. Olyan mechanizmusok hatásainak elemzésével, mint a várólista gyakorlata, a szülői hozzájárulás fizetése, a kutatás kiegészíti azokat a kvantitatív tanulmányokat, amelyek a bölcsődei népességen belül a hátrányos helyzetű gyermekek alulreprezentáltságára hívták fel a figyelmet.
A kutatás másik jelentősége, hogy bővíti azon hazai tanulmányok sorát, amelyek a legutóbbi tudományos szakirodalom és közpolitikai tanulmányok alapján a közpolitikák közti koherencia és integrált megközelítés fontosságára hívják fel a figyelmet. Ez a megközelítés a foglalkoztatás és szociálpolitika koherenciáját alapvető fontosságúnak tartja abban a tekintetben, hogy a közmunka programokat bölcsődei szolgáltatásokkal egészítsék ki. A kutatás ezt az integrált megközelítést a gyermekellátási intézmények három szintjének – iskolák, óvodák, bölcsődék – vizsgálatánál is alkalmazza, úgy, hogy kölcsönhatást feltételez az intézmények között egy koherens helyi gyermekellátási rendszer részeiként. Ez a megközelítés segít áttekintést nyerni a különböző közpolitikák közti koordináció hiányosságairól, melyek konzisztenciáját a szakirodalom a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából tartja fontosnak.
Összességében, a kutatás várható eredményei nemcsak tudományos szakirodalmi ismereteket egészítenek ki, hanem a helyi és nemzeti szinten dolgozó közpolitikusok számára is segítséget nyújtanak a bölcsődei közszolgáltatáshoz való hozzáférés intézményi feltételeinek javításában. A tudományos közösség és közpolitikai szakértők előtt is tervezem bemutatni ezeket az alkalmazott társadalomtudományi kutatási eredményeket nemzetközi és hazai konferenciákon, illetve mongráfia és közpolitikai ajánlások formájában is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Magyarországon ma szinte alig van olyan kisgyermekes család, amely ne találkozott volna már a bölcsődei felvétel körüli nehézségekkel. A hosszú – akár több éves – várólisták, munkáltatói igazolás szentsége, a személyes kapcsolatok és összejátszás döntő fontossága a felvételi döntésekben és gyakran ezek hiányában az alacsony férőhely számra való hivatkozással kapott elutasítás sok családnak okoz nehézséget a bölcsődei közszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében. A hátrányos helyzetű családok, ahol az egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, munkakereső különösen nehéz helyzetben vannak. Pedig a szakirodalom a bölcsődét olyan közjónak tekinti, amely a hátrányos helyzetű családok számára különösen fontos, hiszen elősegíti gyermekeik korai társadalmi beilleszkedését, valamint a szülők munkavállalását. Ez alapján, a kutatás 6 településen vizsgálja azt, hogy a helyi szabályrendszerek miként segítik, illetve gátolják a hátrányos helyzetű gyerekek bölcsődei felvételét. Fő kérdése az, hogy ugyan a gyermekvédelmi törvény előnyben részesíti felvételi során a hátrányos helyzetű gyermekeket és térítésmentes étkeztetést biztosít számukra, statisztikai adatok arra utalnak, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek közül még mindig kevesen járnak bölcsődébe. A kutatás igyekszik feltárni a felvételi eljárás szabályainak hibáit és megvizsgálni, hogy léteznek-e olyan helyi stratégiák, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek korai társadalmi beilleszkedését segítik elő az iskolai, óvodai és bölcsődei gyermekfelügyeleti szintek összehangolásával.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This research aims to explore under what kind of institutional conditions and mechanisms parents can find access to creche services for their children in Hungary. It specifically focuses on local attempts, through case studies in 6 settlements, to provide early integration for disadvantaged children in order to help parents’ (re)integration into the labour market. The research defines creche services as public goods that influence social cohesion and socio-economic development by fostering parents’ – especially mothers’ – employment (labour market integration) and by ensuring early childhood education and care (early social integration). The central puzzle this research aims to explore is the way local institutional mechanisms encourage or hinder the early integration of disadvantaged children, when coupled with the positive discrimination clause of the 1997. Act on Child Protection. This provides privileges in admission and free-of-charge meals for children whose parents receive regular child protection benefits to compensate for low income per capita in the family. Statistical data, however, indicate that while the number of children receiving such benefits have increased in the past years (Central Statistical Agency, 2012), overall, disadvantaged children are still under-represented in creches (Blaskó-Gábos, 2013). In this context, the research aims to identify institutional anomalies in admission procedures and to study the coherence of the local governance of employment, education and social policies to see whether or not synergies exist to help the early integration of disadvantaged children and the labour market reintegration of their parents.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
According to the literature crèche and kindergarten are public goods that can increase the opportunities of the inactive, disadvantaged population to participate in the labour market. With this “activating” effect the crèche can help to decrease socio-economic inequalities and bring the deprivation cycle to a halt. In Hungary, in response to the narrowing of the employment market, the state has created welfare programs that offered benefits to mothers to stay at home with small children rather than work. Nowadays only about 10% of the age group 0-3 go to crèche and the employment of women with a child between the age of 0-2 is the lowest among OECD countries. Statistical data indicate that crèche services are least commonly used by mothers with low educational attainment, within the lowest income quintile. One of the main factors to influence access to crèche is mothers’ employment status. The central hypothesis is that despite the positive discrimination clause of the Act on Child Protection that provides privileges in admission and free-of-charge meals for disadvantaged children, institutional anomalies in admission procedures discourage disadvantaged families to enrol children in crèches. The research tries to identify these anomalies by asking: 1. What institutional conditions, mechanisms discourage and foster disadvantaged children’ admission to crèche? 2. Have there been local policy attempts to improve access to crèche services in response to the widening of public works programs? 3. Is there a parental contribution fee; public discourse surrounding it? 4. Have there been local attempts to harmonize policies on early integration in schools, kindergartens, crèches?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The most important scientific result of this research is to collect qualitative, empirical data on institutional mechanisms that influence admissions to crèches. This is a major contribution to current literature on early integration of disadvantaged children, which has mainly focused on problems of early selection and segregation in the education system. Going beyond currently available anecdotal evidence this research will give a comprehensive analysis of the way various institutional elements influence the disadvantaged population’s access to crèche services. It compliments quantitative studies that have called attention to the way disadvantaged children are under-represented in crèches, by analysing the impact of specific institutional mechanisms, such as waiting lists and parental contribution fees.
The other contribution of the research is to enrich the list of those Hungarian studies that based on recent academic literature and policy studies emphasize the significance of the integration and coherence of public policies. The approach it takes, views coherence between employment and social policies a fundamental necessity to compliment public works programs with crèche services. It also takes an integrated approach to studying the early integration of disadvantaged children by considering the three levels of day-care facilities for children – crèches, kindergartens, schools – at interplay with one another in a coherent local child-care system. This approach will provide an overview of caveats in the institutional coordination of various policy areas whose consistency the literature sees as essential in furthering socio-economic development.
In this context, the research can provide comments and recommendations for policy-making at the local and national levels about the way coordination mechanisms could be more coherent and institutional tools improved to provide better access to creche services for the disadvantaged population. As a study of applied social science research, I plan to present the findings at international and Hungarian conferences and workshops to both academic and policy-making audiences, in addition to a monograph and a policy paper.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In Hungary most families with small children have met one way or another with difficulties to enrol their children in crèches. Long waiting lists that sometimes take years, the sanctity of employer’s statements, the importance of personal and collusive contacts – and in their absence the refusal to admit the child with reference to the few available places – have impeded many families’ access to crèche services. Disadvantaged families, where one or both parents are unemployed or in search of employment are especially in a difficult situation in this respect. Nevertheless, the literature considers crèches as public goods that are especially important for disadvantaged families since they help these children’ early social integration and the parents’ return to work. In this context, the research studies local institutional systems in 6 settlements and the way they help or inhibit disadvantaged children’s admission to crèches. Its main question is that although the Act on Child Protection offers privileges to disadvantaged children in admissions and provides free-of-charge meals for them, statistical data indicate that very few disadvantaged children actually go to crèche. The research investigates problems of the admission procedure and whether or not local strategies exist to help the early social integration of disadvantaged children through the harmonization of the three levels of child-care facilities – schools, kindergartens, crèches.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
