 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112786 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Kovács, Péter |
| Title in Hungarian |
A konstanzi zsinat |
| Title in English |
The council of Constance |
| Keywords in Hungarian |
Konstanz, Zsigmond, zsinat |
| Keywords in English |
Constance, Sigismund, council |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Medieval history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute of History (Research Centre for the Humanities) |
| Participants |
Györkös, Attila
Kondor, Márta
Szovák, Kornél
|
| Starting date |
2015-01-01 |
| Closing date |
2019-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
12.796 |
| FTE (full time equivalent) |
6.82 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A konstanzi zsinat összehívásának hatszázadik évfordulója kapcsán Konstanz városa öt éves programmal kíván megemlékezni a 15. század legfontosabb európai politikai-és egyházi tanácskozásáról. A tematikus évek (2014. Zsigmond. Az európai találkozások éve. 2015. Husz János. Az igazságosság éve. 2016. Imperia. Az élő középkor. 2017. V. Márton. A vallások éve. 2018. Oswald von Wolkenstein. A kultúra éve) mindegyike ezer szállal kötődik hazánkhoz. Zsigmond uralkodása alatt Magyarország képes "csatlakozni" Európához, s igaz, csak rövid időre is, egyenrangú európai monarchiává válik. Ez az az időszak, amikor Magyarország először kerül be az európai politikai vérkeringésbe, és nemzetközi csúcstalálkozók színterévé válik. A birodalom ügyeit Budáról, majd utazásai idején külországból irányító Zsigmond, V. Henrik angol, I. Ferdinánd aragón és VI. Károly francia királlyal egyeztetve tudja rendezni az egyházi unió kérdését. A konstanzi zsinaton Zsigmond már nem csak szemlélője, hanem alakítója is az európai politikának. Az első uralkodó a magyar történelemben, aki képes ‘nemzetközi konferenciákat’ összehívni. A több évig tartó tárgyalássorozat eredményeképpen nemcsak az egyházi uniót sikerült elérni, hanem egy, Zsigmondnak és a vele szövetséges uralkodóknak megfelelő, és azok által kézben tartott ‘új európai rend’, egyfajta „pax Sigismundiana” megvalósítását is. Pályázatunkban a „tematikus” éveknek megfelelően feltárnánk és feldolgoznánk a zsinathoz kapcsolódva Zsigmond európai politikáját, Magyarország részvételét a tanácskozásokon, a közép-európai eretnekség kérdését, valamint az európai udvari kultúra hatását Magyarországon.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A legfontosabb kérdésnek a zsinat megszervezéséhez és megnyitásához kapcsolódó diplomáciai utazások és tárgyalások rekonstruálását tartjuk, Zsigmond angol-francia-burgundi-aragón-itáliai politikájára koncentrálva. Természetesen vizsgálat alá vennénk Lengyelország és az egyes német fejedelmek (szász és bajor) viszonyát is az uralkodóhoz. Bemutatnánk Zsigmond diplomáciájának újszerűségét. Fontos problémát vet fel a magyar részvétel kutatása is. Itt nem csak a személyekre gondolunk, hanem magyar invesztitúra kérdésére, hiszen ez, az egyházszakadás, a Reformatio Sigismundi, a zsinat szelleme és a császár, illetve Bizánc, az ortodoxia és az unió kérdése, előrevetíti a firenzei zsinatot. Megkerülhetetlen a huszitizmus kérdésének a vizsgálata is. A 15. századi Magyarország a török fenyegetés árnyékában élt, uralkodóik viszont családi kapcsolataik vagy politikai ambícióik révén a cseh királyság megszerzésében voltak érdekeltek. Husz János megégetése, illetve a huszitizmus későbbi elterjedése kitűnő propagandaeszközt kínált ezeknek a politikai törekvéseknek a nemzetközi elfogadtatásában. A kutatás arra is irányulna, hogy Zsigmond és Mátyás propagandájában miként használta az eretnekek elleni jogos fellépés diskurzusát, és hogyan kapcsolta ezt össze a korban formálódó pogány-elleni keresztes háborúk eszményrendszerével. A Magyarországon is járt Oswald von Wolkenstein okán a Zsigmond-kori udvari kultúra, a reprezentáció, a lovagi szellemiség – pl. a Sárkányrendnek Wolkenstein is tagja volt, s részt vett minnesängerként az udvari életmód formálásában – újragondolása is megtörténne.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Zsigmond európai utazásainak és tárgyalásainak az eredményét jól ismerjük, ellenben a diplomáciai háttérmunkáról nagyon keveset tudunk. Az uralkodó első itáliai útjának politikai eredményét a mai napig csak részletekben tárták fel, az 1413-1414-es évek egységes feltárása elmaradt. Hasonló a helyzet a konstanzi zsinattal is. A találkozó okmánytára a 19-20. század fordulóján megjelent, azóta gyakorlatilag mindenki Heinrich Finke munkájára hivatkozik. A kiváló szerző valóban sok adatot feltárt, de érthető módon nem juthatott el mindegyik levéltárba. A szavojai források, a Barcelónában őrzött aragón adatok új megvilágításba helyezhetik a konstanzi zsinat alatt történő tárgyalásokat XIII. Benedek pápával. A politikai lépések sorában a mai napig igen keveset tudunk Zsigmond franciaországi (VI. Károly), burgundiai (II. János) és angliai (V. Henrik) tárgyalásairól. Az elbeszélő források ismertek, de a terület levéltáraiban nem történtek érdemi feltárások. Hasonló a helyzet az angliai visszatérés utáni (1416. október) időszakban is, amikor az uralkodó a Németalföldet érintve jutott el a zsinati városba. Konstanz és Husz János kapcsán kitérnénk az első magyarországi Biblia-fordítás, az ún. Huszita-Biblia keletkezésének a kérdésére is. Ahogy arra Galamb György rámutatott, a kérdés egyáltalán nem tisztázott. Bár ő is azt hangsúlyozza, hogy a fordítás szerzői a huszitizmussal kapcsolatban álló személyek, historiográfiai áttekintéséből kiderül, hogy jócskán maradtak még a témában homályos pontok. A pályázat ezek tisztázására is vállalkozik. Ugyan ez a helyzet a közép-európai valdens eretnekmozgalmakkal is. Ezt Palacky óta a huszitizmus előfutárának tartják a régióban. Annak ellenére, hogy Oswald von Wolkenstein költőről könyvtárnyi irodalom áll a kutatók rendelkezésére, valójában számos szempont kimaradt az eddigi kutatásból. Kevés figyelmet fordítottak itáliai és kelet-európai utazására és szerepére a Zsigmond-kori udvari kultúra kialakításában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Pályázatunkban arra törekszünk, hogy a 2014-2018 között Konstanzban megrendezendő évfordulós eseményekhez a magyar középkor kutatás is csatlakozzon. A munkatervet úgy állítottuk össze, hogy az abban foglaltak az évfordulós ciklus programjaihoz és a nemzetközi kutatási trendekhez is kapcsolódjanak. Ezért választottuk a zsinati gondolat hazai recepciójának, a közép-európai eretnekség problematikájának, és Luxemburgi Zsigmond nyugat-európai (angol, burgundi, francia, itáliai) külpolitikai törekvéseinek a feltárását és bemutatását, de emellett kisebb kerekasztal konferenciák és tanulmányok segítségével bizonyos résztémákhoz is csatlakoznánk. Ilyen az Oswald von Wolkenstein nevével jelzett európai udvari kultúra a Német-Római Birodalom illetve a Luxemburgi korona országai területén a Zsigmond-korban.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In connection with the 600th anniversary of the famous Council, the city of Constance proposes to commemorate the most important political and ecclesiastical gathering of 15th-century Europe with a five-year program. Each of the thematic years (2014: Sigismund. The Year of European Encounters; 2015: John Hus. The Year of Justice; 2016: Imperia. The Living Middle Ages; 2017: Martin V. The Year of Religions; 2018: Oswald von Wolkenstein. The Year of Culture) is connected by several ties to Hungary. During the reign of Sigismund of Luxemburg (1387-1437) Hungary joined in the real sense of the word Western Europe, and became, albeit briefly, a full-right member of the western family of monarchies. The country was then fully integrated into the political circulation of Western Europe, and became the scene of important international summits. Sigismund, who administered the Empire from Buda, and later from the successive stations of his long and numerous journeys, was able to settle the problem of church union in cooperation with Henry V of England, Ferdinand I of Aragon, and Charles VI of France. At the Council of Constance Sigismund, instead of merely observing it, engaged in actively forming European politics. He was the first ruler in Hungarian history to be able to convene „international conferences’. As a result of several years of negotiations not only the union of the Church was restored, but also a „new European order”, a kind of „pax Sigismundiana” was established, which reflected the interests of, and was maintained by, Sigismund and his allies among the European monarchs.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We regard as the most important question the reconstruction of the diplomatic journeys and negotiations connected to the organisation and inauguration of the Council, with a focus on the English-French-Burgundian-Aragonese-Italian policies of Sigismund. Of course, the relationship of Poland and of the individual German princes (Saxon and Bavarian) to the ruler would also be examined. The novelties of Sigismund’s diplomacy would receive preferential treatment. Another important problem is raised by the research of Hungarian participation. What we have in mind here is not merely persons, but the whole problem of investiture in Hungary, for this, together with the schism, the Reformatio Sigismundi, the conciliar spirit, and the question of Byzantium, orthodoxy and the union, already foreshadows the Council of Florence. The problem of Hussitism is also an issue to be necessarily raised. Whereas Hungary in the 15th century lived under the shadow of increasing Ottoman expansion, her rulers were interested thanks to their family relations or political ambitions in the acquisition of the Bohemian Kingdom. The burning of John Hus, and the consequent spread of Hussitism offerred an excellent means of propaganda for raising international support for these political aims. The research would in this respect be focussed on how Sigismund and Matthias Corvinus used in their propaganda the discourse of a just war against the heretics, and how they connected this to the complex and ever-changing idea of crusading against the pagans.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Whereas we have a clear view of the results of Sigismund’s journeys and negotiations in Europe, we know relatively little about the diplomatic activity which accompanied them in the background. The political result of the ruler’s first Italian journey has only been partially reconstructed, and a general examination of the years 1413-1414 is missing altogether. The situation is similar with regard to the Council of Constance in general. The documents of the assembly were published at the turn of the 19th and 20th centuries, and the work of Heinrich Finke has remained a constant point of reference ever since. The renowned author did unearth a great number of sources, but, understandably enough, he was unable to research all the archives concerned. Savoyard sources, and the Aragonese documents preserved in Barcelona, can shed new light on the negotiations with pope Benedict XIII at Constance. As for the sequence of political events, we still know very little about the diplomatic talks that Sigismund pursued in France (Charles VI), Burgundy (John II) and England (Henry V). Whereas the narrative sources are fairly well known, virtually no research has been done in the archives of the regions concerned. The situation is somewhat similar in the period after Sigismund’s return from England (Oct. 1416), when the ruler made his way back to the city of the Council through the Low Countries. In connection with Constance and John Hus, we would also deal with the problem of the origins of the first Hungarian translation of the Bible, the so-called Hussite Bible. As György Galamb has pointed out, the question is far from answered definitively. Although he emphasised as well that the authors of the translation were persons attached to Hussitism, it is evident from his overview of the relevant historiography that there remain a good number of blank spots. The present research aims at clearing these as well. The problem is similar with regard to the late medieval Valdensian heretics in Central Europe, who since Palacky have generally been regarded as the precursors of Hussitism in the region.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of our application is to connect the research of the Hungarian middle ages to the anniversary programs which will be organised at Constance from 2014 to 2018. The research plan was accordingly established with a view to harmonizing its content with both the anniversary programs and the trends of international research. It was with this purpose in mind that we have undertaken to examine and present the reception of the conciliar idea in Hungary, the problem of heresy in Central Europe, and the diplomatic ventures of Sigismund of Luxemburg in Western Europe (England, Burgundy, France, Italy), while we would also like to join, in the framework of roundtable discussions and studies connected to them, in the research of other partial topics of the international commemoration. One of them is European courtly culture in the Empire and the countries of the Luxemburg dynasty in the age of Sigismund, earmarked by the name of Oswald von Wolkenstein.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
