Antecedents of Enlighment in Transylvania in 17-18th centuries  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
112927
Type K
Principal investigator Balázs, Mihály
Title in Hungarian A felvilágosodás előzményei a 17-18. századi Erdélyben
Title in English Antecedents of Enlighment in Transylvania in 17-18th centuries
Keywords in Hungarian vallási felvilágosodás, heterodoxia, remonstrantizmus, peregrináció, unitarizmus
Keywords in English religious enlightment, heterodoxy, Remonstrantism, Unitarianism, academic peregrination
Discipline
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)80 %
Ortelius classification: Hungarian literature
Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences)20 %
Ortelius classification: Philosophy
Panel Literature
Department or equivalent Department of Hungarian Literature (University of Szeged)
Participants Font, Zsuzsanna
Keseru, Gizella
Kovács, Sándor
Latzkovits, Miklós
Molnár, Dávid
Simon, József
Szűcs, Kata Ágnes
Vámos, Hanna
Starting date 2015-01-01
Closing date 2018-06-30
Funding (in million HUF) 14.895
FTE (full time equivalent) 10.68
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pályázatban irodalom-, filozófia- és teológiatörténészek vesznek részt. Céljuk az, hogy a nemzetközi kutatásban tapasztalható új eredmények felhasználásával mutassák be és értelmezzék azokat a forrásokat, amelyeket az elmúlt években tártak fel zömmel erdélyi könyvtárakban és levéltárakban végzett munkálkodásaik során. Az új források feltárására az szolgáltatott lehetőséget, hogy az ismert politikai változások nyomán mára lényegében teljes egészében hozzáférhetővé váltak az erdélyi gyűjtemények, ahová korábban magyarországi kutatókat nem engedtek be. A nemzetközi kutatások követését nagy mértékben elősegítették azok a kapcsolatok, amelyeket a csoport tagjai Friedrich Vollhardt és Martin Mulsow vezetésével működő müncheni és gothai kutatócsoportokkal alakítottak ki. Kívülük D. Sorkinnak, J. van den Bergnek s másoknak a vallási felvilágosodásról írt munkái formálták jelentősen a résztvevők szemléletét. Ezektől ösztönözve vállalkozik a csoport arra, hogy egy több ok miatt elhanyagolt időszakból, az 1650-1750 közötti periódusból mutasson be zömmel kéziratban maradt szövegeket. Ezek közös sajátossága, hogy valamely protestáns felekezet világán belül maradva, de többnyire annak kereteit is feszegetve fogalmaznak meg olyan törekvéseket, amelyek majd a felvilágosodásban teljesednek ki. E szövegek többségének további közös vonása, hogy bölcseleti megalapozással, a rációra hivatkozva képzelik el közösségeik megújítását. A szövegelemzés során nem marad figyelmen kívül az a retorikai-poétikai szabályrendszer sem, amelyben ezek megfogalmazódnak.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás abból a megfigyelésből indult ki, hogy az erdélyi művelődés és irodalom történetében 1650-1750 között a protestáns felekezetek világában történtek nagyon kevés figyelmet kaptak, s különösen mostohán kezelték ezt a jelenségcsoportot a nagy szintetizáló összefoglalások. Különösen feltűnő, hogy nem vesz róluk tudomást a felvilágosodással foglalkozó szakirodalom sem. Ez éles ellentétben áll a vallási felvilágosodás kutatásának nemzetközi tudományosságban tapasztalható felfutásával. A csoport egyfelől abból indul ki, hogy e kutatási irány megközelítésmódja alkalmazható az erdélyi jelenségekre. Az erdélyi protestáns felekezetek ilyen vizsgálatát különösen indokolttá teszi az, hogy az itt keletkezett forrásanyag hosszú időn keresztül megközelíthetetlen volt a kutatás számára. Vizsgálat tárgyává tehető, hogy az ottani magyarság két meghatározó felekezetében milyen intenzitással jelentkeznek az ilyen tendenciák, s ezek mennyiben előlegezik a 18. század második felében kibontakozó felvilágosodást. A külföldi szakirodalom arra ösztönöz, s a hazai forráshelyzet is indokolja, hogy a jobban kutatott kegyességi mozgalmak(pietizmus, puritanizmus) helyett most az olyan áramlatokra (kartezianizmus, remonstrantizmus, socinianizmus) koncentráljunk, amelyek a felvilágosodás eszményeit intenzívebben előlegzik, s kevésbé kutatottak.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás új eredményeinek záloga az eddig nem számbavett források közzététele és megismertetése. Itt különösen fontos hangsúlyozni, hogy zömmel kéziratos forrásokról van szó. Meglepő módon ez nem csupán a könyvnyomtatástól szinte az egész időszakban teljesen eltiltott unitáriusokra, de a reformátusokra is vonatkozik, kiktől néhány izgalmas szövegdarab éppen unitárius kolligátumokban maradt ránk. A kérdéskör nemzetközi szakirodalmában felvetett módszertani és megközelítésbeli tanulságok segítenek ennek elmélyítésében és a tágabb összefüggésrendszer felvázolásában. Ezek alapján az erdélyi művelődés és irodalom történetének egy eddig szinte teljesen ismeretlen szelete tárul fel. Világossá válhat, hogy a református és unitárius felekezeten belül nem csupán a korabeli kegyességi mozgalmak (pietizmus, puritanizmus) leltek otthonra, hanem olyan bölcseletileg is megalapozott, az ész használatát ösztönző és megalapozó, a felekezetek közötti különbségeket minimalizálni törekvő és egy toleráns gyakorlatot meghonosítani igyekvő törekvések is.
Az eredmények egészen bizonyosan használhatók lehetnek az egyetemi oktatásban. Mivel a feltárt szövegek retorikai-poétikai elemzésére is vállalkozunk, elsősorban az irodalomtörténet egyetemi oktatásában hasznosíthatók. Ezen kívül bizonyosan használhatják a kora újkorral és a 18. századdal foglalkozó további diszciplinák (történelem, filozófiatörténet, teológia) oktatásában is. Mivel egy elhanyagolt korszak nagyon kevéssé ismert területét mutatja be új szempontok szerint, hasznosíthatják a készülő nagy szintézisek is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az erdélyi művelődés és irodalom történetében nagyon kevéssé ismert az 1650-1750 közötti időszak. Ennek egyik oka kétségtelenül az ebben az időszakban született források 1990-ig csak nagyon korlátozottan voltak hozzáférhetők. Ez különösen igaz az olyanokra, amelyek a korban csak kéziratos másolatok formájában terjedtek. De gátolta e korszak fontos tendenciájának felismerését az is, hogy a felvilágosodást vallástalan vagy a vallást teljesen kiiktatni akaró jelenségnek tekintették. A nemzetközi tudományosságban azonban az utóbbi években nagyon erősen jelentkezett az a törekvés, hogy a figyelmet kiterjesszék az olyan jelenségekre is, amelyek nem a vallás ellenében léptek fel, hanem egy-egy felekezet és a felekezetek közötti viszony megújítását tekintették céljuknak. Mi ezek közül azokra koncentrálunk, amelyek e megújulást nem a kegyességi gyakorlat intenzívebbé és őszintébbé tételében keresték, mint a pietizmus vagy a puritanizmus, hanem az ész és a belátás, valamint a dogmatikai ellentéteket áthidalni akaró türelem elmélyítésében keresték a megoldást. Ez a református és az unitárius egyházban a külföldet járt peregrinusok hatására kialakult mozgalmak nagy mértékben hozzájárultak a felvilágosodás előkészítéséhez. Ezt kívánja bemutatni a program egykori kéziratban maradt szövegek irodalmi elemzésével.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

1. The participants of the application are experts of literary history, the history of ideas, and the history of philosophy. Their objective is to exploit recent results of international research in order to exhibit and interpret the sources which they have discovered in the last few years, during their work (mostly) in Transylvanian libraries and archives. The opportunity to discover new sources was opened up by the well-known political rearrangements making the Transylvanian collections completely available for Hungarian researchers, who were previously denied access to them. Tracking international research was efficiently facilitated by the collaboration established between the members of the group and the research groups led by Friedrich Vollhardt in Munich, and Martin Mulsow in Gotha. Besides them, David Sorkin’s works about religious Enlightenment also had a decisive influence on the applicants’ approach. These gave impetus for the group to propose the publication of texts which were in most cases preserved only in manuscript, and which originate from the period between 1650-1750, neglected for various reasons. The common feature of these texts is that within one of the Protestant denominations, the boundaries of which they are constantly stressing, they outline several concepts which were fully developed only in the era of the enlightenment. Another shared feature is that following philosophical considerations, these texts draft a renewal of their communities based on the foundations of reason. When interpreting the texts, the rhetorical-poetical system within which these texts were composed will also be taken into account.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

2. The point of departure for this research is the observation that events taking place within the circle of Protestant denominations between 1650 and 1750 have gained little to no critical interest, and major comprehensive works have been particularly insensitive towards these developments. It is particularly strange that even critical literature on enlightenment fails to recognise these trends. This is not the case, however, on the international stage, where the research of religious enlightenment has been increasingly popular recently. The group presumes that the approach utilised in this research area is applicable to the Transylvanian scenario. Such an examination of Transylvanian denominations is particularly justified by the lengthy period when the relevant source material had been unavailable for research. Now it can become a subject of inquiry how the two determining denominations of Transylvanian Hungarians reflected these trends, and to what extent these events could be regarded as a precedent of the enlightenment fully developing only in the second half of the 18th century. International criticism, as well as the available sources encourage us to shift the focus from the better-researched devotional movements (Pietism, Puritanism) to other trends (Cartesianism, Remonstrance, Socinianism) which are not only less researched, but are also more intensely related to the development of core enlightenment ideas.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

3. The key to the new research results is to publish and review previously undisclosed sources. It must be emphasised here that in most of the cases, the sources are in manuscript format. Surprisingly, this is not only true in the case of Unitarians, who were banned from printing throughout the period, but also in the case of Calvinists, whose exciting texts have been preserved is some cases precisely in Unitarian manuscript bundles. The questions and results in both approach and method, as discussed in international criticism, can help a lot in reaching a better understanding of and drafting a wider context for the relevant sources. All these considered, it is clear that a virtually unknown area of Transylvanian intellectual and literary history is waiting to be explored. It reveals that the Calvinist and the Unitarian denominations were not only receptive of contemporary devotional movements (Pietism, Puritanism), but they were also ready to adopt those trends which, relying on philosophical principles, encouraged a tolerant religious practice founded on reason, and tried to minimise the differences between different denominations.
The results would inevitably be applicable in university education. Since we also offer a rhetorical-poetical analysis of the discovered texts, the results are primarily relevant in the teaching of literary history. They would certainly be utilised for teaching by other disciplines (history, philosophy, theology) interested in the early modern period and the 18th century. Since the project exposes a scarcely known area according to the latest considerations, comprehensive works in development can also make use of our results.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The period between 1650 and 1750 represents more or less a white spot on the map of Transylvanian intellectual and literary history. One reason for this is that before 1990 critics only had limited access to the sources originating from the period. This is particularly relevant in case of sources which only witnessed manuscript distribution in the period. Yet, the long-standing previous concept of the enlightenment as a movement that is either irreligious, or even tries to completely dismiss religion also hindered the discovery of some important trends of this period. International research has been characterised in the last few years by a universal demand to extend critical attention on phenomena which are not anti-religious, but in opposition, try to renew only one denomination or the relationship between different denominations. From the variety of such trends, we focus on those which found the source of this renewal not in a further intensified and more candid religious practice (like Pietism and Puritanism), but on those which sought a solution based on reason and judgment, and on the fostering of a concept of toleration that could overcome dogmatic differences. In Calvinist and Unitarian circles alike, such movements were primarily driven by peregrines studying abroad, and contributed significantly to the foundations of enlightenment. The project proposes to reveal this process through the literary analysis of contemporary texts preserved in manuscripts.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A pályázat fő célját – a felvilágosodást az erdélyi protestáns felekezetek világában előkészítő tendenciák kimutatása – elérte. A kutatás az eltervezett módszerek szerint folyt: az erdélyi gyűjteményekben feltárt ismeretlen vagy kevésbé ismert dokumentumokat a legfrissebb nemzetközi megközelítések ismeretében értelmezte. Néhány témakörben a terveknek megfelelően az unitárius felekezet írásbelisége került a középpontba. Az erdélyi külön utat jelentő nonadorantizmus kiemelését azonban indokolta a téma elhanyagoltsága, s az az igény, hogy ennek az antitrinitarizmus másik nagy változatával, a socinianizmussal lezajlott konfliktusait nem ismeri eléggé sem a hazai, sem a nemzetközi kutatás. Ebben a tárgyban születtek a pályázat legfontosabb nemzetközi publikációi. A pályázat másik nagy, a németalföldi eszmei indíttatásokat vizsgáló tematikus egységében már a református felekezet képviselői, így Bethlen Miklós és Köleséri Sámuel is előkerült. A peregrináció dokumentumait (albumbejegyzések, naplók, disputációk, elmélkedések) tanulmányozása és kiadásra való előkészítése során a németalföldi szellemi élet olyan csoportjai és tendenciái (kollegiánsok, mennoniták) is előkerültek, amelyekkel eddig nem számolt a hazai kutatás. Az adott időszakban feldolgozott album amicorum bejegyzések mindkét témához szolgáltatnak új anyagokat Újfalvi Imre mellett több kulcsfontosságú unitárius album földolgozásával.
Results in English
The project has reached its main aim, which was to present the tendencies paving the way for the Enlightenment movement among protestants in Transylvania. The reLsearch had been conducted according to the planned methods: the unknown or hardly known documents, which had been discovered in Transylvanian collections, were interpreted in the light of the latest international approaches. Literacy of Unitarians took central stage, however, highlighting Non-adorantism, constituting an independent way, was supported by the previous neglect of the topic and the fact that neither Hungarian, nor international researchers have extensive knowledge about the conflicts between Non-adorantism and Socinianism, which was the other major variant of Antitrinitarianism. This topic provided the most important publications of the project. In the other major thematic part of the project, which was a study of the intellectual impulses in the Netherlands, some representatives of the Reformed denomination, such as Miklós Bethlen and Sámuel Köleséri were also dealt with. During the study of the documents of peregrination, such as album entries, diaries, disputes and meditations, such groups and tendencies of intellectual life in the Netherlands were revealed (Collegians and Mennonites), which had not been considered by Hungarian researchers before. The increase of the entries in the album amicorum provides new material for both subjects by the study of several key Unitarian albums besides Imre Újfalvy.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112927
Decision
Yes





 

List of publications

 
Balázs Mihály: Odmiany nonadorantizmu w Europe Środkowo –Wschodniej (1570-1620),, Antytrynitarianizm w pierwszej rzeczypospolitej w konktekście europejskim. Źródła-rozwój-oddziaływanie., 2017
Balázs Mihály: Philologia sacra a magyar protestantizmusban., Kapcsolódások és elkülönülések, A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750), 2016
Balázs Mihály: Szent vagy profán? Adalék Sebastian Castellio erdélyi recepciójához, In via eruditionis: Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére, 2016
Balázs Mihály: A Zrínyi-könyvtár három tételéről: Könyvjegyzékmérgezés ellen való orvosság, MONOKgraphia: Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, 2016
Balázs Mihály, Font Zsuzsanna, Kovács András (szerk.): Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás. Kölesériana 3, Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás. Kölesériana 3, 2016
Balázs Mihály, Bartók István (szerk.): A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750), A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750), 2016
Balázs Mihály: Philologia sacra a magyar protestantizmusban. Kapcsolódások és elkülönülések, A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750), 2016
Balázs Mihály: Szent vagy profán? Adalék Sebastian Castellio erdélyi recepciójához, In via eruditionis: Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére, 2016
Balázs Mihály: A Zrínyi-könyvtár három tételéről: Könyvjegyzékmérgezés ellen való orvosság, MONOKgraphia: Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, 2016
Keserű Gizella, Balázs Mihály: Előfutárok vagy korán elhervadt virágok? Újabb eredmények és megfontolások a nemzetközi antitrinitarizmus-kutatásban, A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750), 2016
Keserű Gizella: A kötelékek lazítása. Kollegiánsok és barátaik, Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás, 2016
Kovács Sándor: Dávid Ferenc alakja az ábrázoló művészetekben, Keresztény Magvető, 122(2016) 294-311, 2016
Molnár Dávid: Előtörténet és következmény, A dési per és az unitárius írásbeliség a 17. század első felében, Előtörténet és következmény, A dési per és az unitárius írásbeliség a 17. század első felében, 2016
Molnár Dávid: A kakukkoló Cocceius és egy beteg lélek alaptalan képzelődése, Előtanulmány az ifjabbik Joachim Stegmann műveinek kétnyelvű kiadásához, A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650–1750), 2016
Simon József: Explicationes explicationum. Filozófia, irodalom és egzegetika Enyedi György (1555-1597) életművében, Explicationes explicationum. Filozófia, irodalom és egzegetika Enyedi György (1555-1597) életművében, 2016
Simon József: Filológiai és filozófiatörténeti megjegyzések Bethlen Miklós Önéletírásának Elöljáró beszédéhez, Irodalomtörténeti közlemények 120 (2016) 3. szám, 299-314., 2016
Simon József: Filozófiai ateizmus és vallási tolerancia Christian Francken Erdélyben írt műveiben, Régiók, határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben 103-115., 2016
Simon József: Toroczkai Máté Explicationes-fordításának (1619/1620) problémái, Enyedi 460. Tanulmánykötet Enyedi György születésének 460. évfordulójára rendezett konferencia előadásaiból, 2016
Simon József: Bethlen Miklós és a hírnév. A Pufendorf-recepció problémája, A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750), 2016
Balázs Mihály: Odmiany nonadorantizmu w Europe Środkowo –Wschodniej (1570-1620), Antytrynitarianizm w pierwszej rzeczypospolitej w konktekście europejskim. Źródła-rozwój-oddziaływanie. Redakcja naukowa: Michał Choptiany, Piotr Wilczek, Warszawa, 76-98, 2017
Molnár Dávid: Johann Ludwig von Wolzogen (?) ismeretlen levele Bethlen Ferenchez, Keresztény Magvető, 123. 2017. 386-405., Keresztény Magvető, 123. 2017. 386-405., 2017
Molnár Dávid: Siedmiogrodzkie biskupstwo Valentina Radeckego (1615-1632), Antytrynitarianizm w pierwszej rzeczypospolitej w konktekście europejskim. Źródła-rozwój-oddziaływanie. Redakcja naukowa: Michał Choptiany, Piotr Wilczek, Warszawa, 2017., 2017
Keserű Gizella: Kettős kötelékben. A 17. századi lengyel-magyar unitárius érintkezésekről, Keresztény Magvető, 123. 2017. 305-330., 2017
Kovács Sándor: Unitárius mártirológia és kultuszépítés Dávid Ferenc megdicsőülésének történeteiben, Keresztény Magvető, 123. 2017. 359-385., 2017
Szabó Ádám: Tajemnice przeznaczenie. O nieznanej mowie Ernsta Sonera, Antytrynitarianizm w pierwszej rzeczypospolitej w konktekście europejskim. Źródła-rozwój-oddziaływanie. Redakcja naukowa: Michał Choptiany, Piotr Wilczek, Warszawa, 2017., 2017
Simon József: György Enyedi i Opowieść etiopska Heliodora, Antytrynitarianizm w pierwszej rzeczypospolitej w konktekście europejskim. Źródła-rozwój-oddziaływanie. ( Kultúra Pierwszej Rzeczypospolitej w dialogu z Europą. Hermeneu, 2017





 

Events of the project

 
2017-09-25 16:38:50
Résztvevők változása
2015-12-15 08:35:49
Résztvevők változása
2015-02-11 10:27:09
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Régi Magyar Irodalom Tanszék (Szegedi Tudományegyetem), Új kutatóhely: Magyar Irodalmi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem).
2014-11-17 09:03:25
Résztvevők változása




Back »