 |
Fertility transition from micro-perspective in 19-20th century Hungary
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
113100 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Ori, Péter |
| Title in Hungarian |
Termékenységi átmenet mikroperspektívából a 19-20. századi Magyarországon |
| Title in English |
Fertility transition from micro-perspective in 19-20th century Hungary |
| Keywords in Hungarian |
történeti demográfia, termékenység, társadalmi mobilitás, csecsemő- és gyermekhalandóság, demográfiai átmenet, eseménytörténeti elemzés |
| Keywords in English |
Historical demography, fertility, social mobility, infant and child mortality, demographic transition, event history analysis |
| Discipline |
| Demography (Council of Humanities and Social Sciences) | 70 % | | Ortelius classification: Demography | | History (Council of Humanities and Social Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Social history |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
HCSO Demographic Research Institute |
| Participants |
Pakot, Levente
|
| Starting date |
2014-09-01 |
| Closing date |
2019-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
8.255 |
| FTE (full time equivalent) |
7.40 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A magyarországi termékenységi átmenet 19–20. századi folyamatának és oksági viszonyainak feltérképezésére korábban is léteztek törekvések. A kérdés vizsgálatában hosszú ideig a makroperspektíva dominált. A népszámlálási adatok feldolgozásán alapuló országos termékenységvizsgálatok viszonylag későn indultak, amikor már egyébként a termékenységcsökkenés javában zajlott Magyarországon. A családrekonstitúciós vizsgálatok a termékenységcsökkenést megelőző korai születéskorlátozásra fókuszáltak. Alapvető probléma, hogy a jelenséget teljes folyamatában nem látjuk, és az oksági viszonyok továbbra is nagyobbrészt ismeretlenek. A projekt célja, hogy a 19–20. századi magyarországi termékenységcsökkenéssel kapcsolatos meglévő hiányokat pótolja. A projekt csatlakozik a legújabb nemzetközi kutatásokhoz, amelyek individuális szintű és longitudinális adatok felhasználásával próbálják megérteni az egyének és családok szintjén hozott döntéseket és reprodukciós változásokat.
Két mikrorégió szintjén családrekonstitúciós adatok és egyéni szintű népszámlálási adatok feldolgozásával vizsgálnánk a termékenységcsökkenés évszázados folyamatát és az azzal összefüggő oksági mechanizmusokat. Azt vizsgálnák, hogy milyen összefüggés létezett a gazdasági-társadalmi modernizáció (iparosodás, művelődés, halandósági viszonyok javulása) és a termékenységcsökkenés között, továbbá hogy miként változott a gyermekszám és a társadalmi mobilitás közötti összefüggés a termékenységi átmenet előtt és alatt.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk alapkérdései, hogy milyen módon zajlott le Magyarországon a termékenységi átmenet, és milyen oksági viszonyok magyarázhatják a folyamatot. Két kisrégió esetében azt vizsgáljuk, hogy mikor, milyen tényezők hatására, mely társadalmi csoportokban indult el a termékenység tartós és visszafordíthatatlan csökkenése.
További kérdéseink:
1. Gazdasági-társadalmi változások és termékenységcsökkenés. Ebben a részben a gazdasági és intézményi makro-környezet (iparosodás, gazdasági válságok, kollektivizálás) és a termékenységcsökkenés közötti összefüggéseket vizsgálnánk.
2.Gyermekhalandóság javulása és termékenységcsökkenés. A fentiekhez szorosan kapcsolódva a gazdasági-társadalmi modernizáció egyik sajátos aspektusának tekinthető gyermekhalandóság javulása és a termékenységcsökkenés közötti összefüggéseket vizsgálnánk makro- és mikroszinten egyaránt (a régió és az adott családok csecsemőhalandósága).
3. Kulturális és társadalmi-gazdasági tényezők és termékenység. Ebben a részben azt vizsgálnánk, hogy a termékenységcsökkenés a változó gazdasági-társadalmi viszonyokhoz való alkalmazkodásként és/vagy egy viselkedésforma (stopping) fokozatos elterjedéseként ment végbe. A kérdés vizsgálatát a felekezeti és társadalmi csoportok szerinti termékenységi differenciák hosszú időtartam alatti elemzése révén valósítanánk meg.
4. Társadalmi mobilitás és termékenységcsökkenés. Ebben a részben azt vizsgálnánk, hogy milyen összefüggés létezett a termékenységcsökkenés előtt és alatt a gyermekszám és a szülő- és gyermekgenerációk társadalmi mobilitása között?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Magyarországon a jelen és a következő évtizedek egyik legfontosabb stratégiai kihívása a népesség elöregedése és az ebből eredő problémák. A jelenség hátterében elsősorban az évtizedek óta alacsony születésszám, a reprodukciós szint alatti termékenység áll. Az alacsony magyar termékenység nem jelenkori, de nem is modern, 20. századi jelenség, gyökerei visszanyúlnak a demográfiai átmenet időszakára, illetve néhány mikrorégió esetében az azt megelőző korszakra. Minden olyan kutatás, amely segít a termékenységi magatartás megértésében, annak hosszú távú változásai feltárásában, közvetlen kiindulópontot jelenthet a mai demográfiai kutatás és egyszersmind a megfelelő népesedéspolitikai döntések számára. Mivel a gyermekvállalási döntések mikroszinten, egyéni és családi szinten jönnek létre, szükséges a kérdést ezen a kutatási szinten vizsgálni. Kutatási projektünk egyszerre longitudinális, a múltból indul és a jelenig tart, individuális adatok elemzésére épül, és olyan elemzési technikát használ (event history analysis), amely alkalmas az individuális termékenységi döntések modellezésére és megértésére. Ez a magyar történeti demográfiai kutatásban nóvum, a módszer részint új megvilágításba helyezheti a termékenységi átmenetről alkotott korábbi képet, segíthet makroszinten eldönthetetlen kérdések megoldásában (a termékenységi különbségek és az átmenet elindulása regionális, gazdasági, társadalmi vagy felekezeti, kulturális meghatározottságú jelenség).
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Magyarországot, de a szűkebb közép-európai térséget, sőt az egész Európát érintő egyik kulcsfontosságú közép és hosszú távú stratégiai kihívás a népesség korszerkezetének változása, az öregedés. A korszerkezet változása a következő évtizedekben önmagában is kérdésessé teszi az érintett országok jóléti rendszereinek fenntartását, valóban olyan kérdés, amellyel szembe kell néznünk. A korstruktúra kedvezőtlen változását a halandóság javulása, az emberi élet hosszának megnyúlása mellett elsősorban az alacsony termékenység okozza.
Elsőrendű fontosságú tudományos és társadalmi cél, hogy a múlt és a jelen demográfiai folyamatait és területi differenciáit megismerjük, a változás okait a lehetőség szerint megértsük, különös tekintettel a termékenységre és az azzal közvetlenül összefüggő házasodás, párkapcsolatok témaköreire, de nem elhanyagolva a halandóság vagy migráció kérdésköreit sem.
A projekt a magyarországi termékenységcsökkenés folyamatának és oksági viszonyainak elemzésére vállalkozik. Ennek előfeltételeként kerülne sor egy individuális adatokból álló, hosszú időtartamot felölelő longitudinális adatbázis létrehozására, amely a későbbiekben is folyamatosan bővíthető, alkalmas a termékenység és házasodás mellett más demográfiai jelenségek (halandóság, migráció) és társadalmi problémák (pl. társadalmi mobilitás) tanulmányozására is.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Former research already tried to explore the process and causal background of the fertility transition in 19–20th century Hungary. Macro-perspective dominated that research for a long time. Fertility research at national level based on census data started relatively late when fertility had declined for a longer time in Hungary. Investigations based on family reconstitutions focused on the phenomenon of early (pre-transitional) birth control. It is still a basic problem that fertility decline as a whole process has remained invisible and causal links have remained more or less unknown so far. This project aims at completing our knowledge on fertility decrease in 19–20th century Hungary. It follows the newest international research on historical demography which tries to explore the decisions concerning childbearing and changing reproduction at individual and family/household level using individual and longitudinal data.
The project examines the secular trend of fertility decline and its causal mechanisms on the basis of two micro-regions’ family reconstitution data and individual census sheets. It analyses the correlation between socio-economic modernisation (e.g. industrialisation, education or decreasing mortality) and fertility decrease on the one hand, and the changing connection between child number in individual families and social mobility before and during the fertility transition on the other.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our research aims to explore how fertility transition took place in Hungary and which factors could affect this process as causes. We try to reveal in two micro-regions when and as a consequence of which factors, in which social groups the continuous and irreversible decrease of fertility started in Hungary.
Our further research questions are as follows:
1. We examine the economic and social changes and fertility decline in 19-20th century Hungary. In this phase we focus on the correlation between the economic and institutional macro-environment (industrialisation, economic crises, collectivization) and fertility decrease.
2. We analyse the impacts of decreasing infant mortality on fertility decline. This aspect is closely connected to the former one: infant mortality can be regarded as a special aspect of economic-social modernisation, we would examine how its decrease affected the level of fertility at macro- and micro level as well (the impacts of the regional level of infant mortality and those of infant mortality in the given families).
3. We study the impacts of cultural and socio-economic factors on fertility. In this phase we examine whether fertility decrease took place as some kind of adaptation to changing socio-economic conditions and/or as a gradual spread of a new fertility behaviour (stopping). This problem would be examined by the longitudinal analysis of fertility differences by denominational and social group.
4. We analyse the correlation between social mobility and fertility. In this research phase we focus on the possible link between child number of the families and social mobility of parent and child generations of the same families.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In Hungary one of the most important strategic challenges for the present and next decades is the ageing of population and all the problems it causes. In the background of the phenomenon we can find first of all the low number of births and the low level of fertility which has been under the level of reproduction for some decades. Low fertility in Hungary is neither a new nor a modern, 20th century issue. It rooted in the period of demographic transition or in the case of some micro-regions in the pre-transitional era. All research, which helps us to understand the functioning of fertility behaviour and to reveal its changes in the long run, may be a solid basis for recent demographic research and for proper decision-making in population policy. As the decisions on childbearing are made at micro (that is to say at individual and family) level, the problem must be studied at that level. Therefore our research project is longitudinal (it starts in the historic past and is brought up to the present), and is based on the analysis of individual data at the same time. It uses such technique of analysis (event history analysis) which makes the modelling and better understanding of fertility decisions possible. This is a new methodological attempt in Hungarian historical demography which can modify to some extent the traditional ideas on Hungarian fertility transition and may help to resolve some problems which cannot be examined at macro-level (namely whether the pre-transitional fertility differences or the timing of fertility decline was influenced by regional, economic or cultural, denominational factors).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Ageing process (the changing age structure of the population) is one of the most important medium and long term strategic challenges not only for Hungary or the Central European region but for the whole of Europe. The changing age structure questions in itself the sustainability of the welfare systems of the given countries therefore it is really a problem which cannot be ignored in the next decades. Besides decreasing mortality and the spread of longevity, first of all low fertility causes the unfavourable changes in age structure.
Thus it must be considered a scientific and social aim of extremely high importance that we explore the demographic differences and developments of the past and present, that we understand the causes of changes as much as possible, with special respect to the closely connected problems of fertility and partnership, not ignoring those of mortality and migration either.
The project aims at analysing the process of fertility decline in Hungary and at revealing its major influencing factors. As an inevitable precondition of the research, a longitudinal database consisting of individual data would be created. It could be perpetually broadened in the future and, besides fertility and partnership, it could make the study of other demographic (e.g. mortality and migration) and social phenomena (like social mobility) possible.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
