 |
The concepts of reciprocity and the signs for deservingness
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
113208 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Szakadát, István |
| Title in Hungarian |
A reciprocitás fogalmai és az érdemesség jelei |
| Title in English |
The concepts of reciprocity and the signs for deservingness |
| Keywords in Hungarian |
recoprocitás, érdemesség (rászorultság), formális modellek |
| Keywords in English |
reciprocity, deservingness, formal model |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 90 % | | Ortelius classification: Sociology | | Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Social economics |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Department of Sociology and Communication (Budapest University of Technology and Economics) |
| Participants |
Bognár, Adrienn
Janky, Béla
Varga, Dániel
|
| Starting date |
2014-09-01 |
| Closing date |
2016-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
3.984 |
| FTE (full time equivalent) |
1.17 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az érdemesség (rászorultság) kategóriája az egyik központi eleme a nyilvános politikai közbeszédnek, azon belül is különösen a jóléti támogatásokról szóló diskurzusnak. Ezekben a vitákban az érdemességgyel/érdemtelenséggel kapcsolatos érvelésekben gyakran támaszkodnak a reciprocitás különböző elveire. Ennek oka az, hogy az érdemesség vagy érdemtelenség minősítés kiosztása nagyban függ attól, hogy a szegénységet valamilyen külső okra (pl. szerencsétlenségre) vagy belső okra (lustaságra, nemtörődömségre) hivatkozva magyarázzák az emberek. A kutatás során egyfelől szeretnénk pontosabban megérteni, hogy a különböző reciprocitáselképzelések hogyan hatnak az érdemességgel kapcsolatos állampolgári (választói) preferenciákra, érvelésekre, aminek eredményeként továbbfejleszthetnénk az erre vonatkozó, korábbi formális modelljeinket, másfelől egy matricás módszeren alapuló empirikus felmérésben szeretnénk feltárni azokat a - verbális és vizuális - jellemzőket, amelyek az érdemesség/érdemtelenség kategóriáihoz kapcsolódnak (amiket szeretnénk elválasztani az etnikumokkal összeköthető effajta jelektől).
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hipotézisünk szerint az érdemesség/érdemtelenség megítésélét nagy részben befolyásolhatja az, hogy ki milyen reciprocitásfogalomra támaszkodik a szegénység megítélésében. Mivel a reciprocitás különböző értelmezéseit felfoghatjuk a büntetéshez való eltérő viszonyulásokként is, a szegények érdemes vagy érdemtelen minősítése attól (is) függ, hogy az ítélkezők milyen büntetési elképzelésekkel rendelkeznek.
A kutatás alapozó szakaszában ezt a kapcsolatrendszert szeretnénk alaposan feltárni a vonatkozó szakirodalom segítségével. Azt reméljük, hogy a fogalmi tisztázások után, a kutatás második részében tovább finomíthatjuk azokat a formális modelleket, amelyeket korábban állítottunk fel a szavazói (állampolgári) preferenciák és az érdemes/érdemtelen szegénység viszonyára vonatkozóan.
A kutatás empirikus részében olyan felmérést szretnénk elvégezni matria elemzési technika segítségével, amelynek célja az lenne, hogy milyen verbális és vizuális kulcsokkal, jelekkel azonosítják az emberek a szegénységet. A vizsgálat során arra törekszünk, hogy minél pontosabban el tudjuk választani a szegénységre, illetve valamely etnikumra (elsősorban nyilván a cigányságra) utaló jeleket egymástól.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A közpolitika egyik kulcskérdése, hogy a szegénységhez kapcsolódó közösségi támogatásokat milyen érvekkel lehet védelmezni (támadni). Ha jobban megértjük, hogy ebben a vitában milyen érveket használnak, és ezeket milyen mögöttes elvek, milyen előfeltételek, gondolkozási sémák támogatják, akkor érveket szolgáltathatunk a társadalmi, politikai viták résztvevői számára, hogy milyen területeken, miért lenne érdemes változtani az érveléseikben. Ez a kérdés már a jelenben is komoly politikai viták témáját adja, és a jövőben az várható, hogy e viták intenzitása még inkább növekedni fog, ezért minden érvre szükség van, ami segítheti azt, hogy a diskurzus a racionális vita keretei között lehessen tartani. A szegénységgel kapcsolatos diskurzust moderálhatná, ha jobban megértenénk az abban használt érvrendszerek belső logikáját. Ha pontosabb képet kapunk a szegénység, érdemesség/érdemtelenség megragadására, társadalmi jelzésére leginkább használt verbális és vizuális jelekről, akkor erre a tudásra hivatkozva útmutatókat lehetne kidolgozni mind a közpolitika, mind a sajtó képviselői számára.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Szerte a világban és Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a szegénység kérdése, aminek kezelésének egyik bevett módja a közösségi (állami, önkormányzati) támogatások biztosítása a rászorulók számára. A szegénység növekedésével, illetve olykor az elosztható források csökkenésével párhizamosan szükségszerűen felerősödik a vita arról, hogy kinek, milyen alapon, mekkora támogatást kell adni. A szegénység kérdése így könnyen átalakul a rászorultság, az érdemesség vagy érdemtelenség kérdéséve. A közgondolkodásban egymás mellett jelennek meg az érdemes és érdemtelen szegényekről szóló érvelések, és a megegyezés lehetőségét sok esetben az (is) gátolja, hogy a vitázó felek eltérő módon használják, értelmezik a vita kulcsfogalmait. A problémakör fogalmi elemzése segíthet abban, hogy az ilyen vitákat a lényegi kérdések felé kehessen terelni, ami növelheti a megegyezés esélyét. A viták racionális keretek között tartásához arra is szükség lehet, hogy feltárjuk azt, hogy a szegénységről szóló diskurzusban milyen módon, milyen verbális és vizuális kulcsokkal, jelekkel azonosítják a vitában résztvevők a szegényeket. E jelzésrendszer feltárása során törekedni kell arra, hogy elválaszzuk egymástól a szegénységre, illetve az etnikumra vonatkozó jeleket, mert bár köztudott, hogy a szegénység és magyarországi cigányság jelentős átfedésben van, a két jelenség fogalmilag teljesen különbözik egymástól.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project addresses ‘deservingness’ as one of the key concepts among the mental representations which shape public preferences on public policy. References to this concept can be found in some theories of psychology, sociology and economics as well. A large part of the research on policy attitudes/preferences agree that some kind of reciprocal motivations lie behind judgments on perceived beneficiaries and victims of policy measures and institutions. A particularly prominent example is the formation of attitudes/preferences on welfare assistance to the poor. Nonetheless, the public opinion on many institutions and measures with or without direct redistributive effects could be based on how individuals perceive actions and intentions of those who are affected by various policies.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our aim is twofold. First, we intend to elaborate on theories that analyze the basic reciprocal principles upon which individuals build their evaluations of actions and intentions. We suggest that there are several ways of how reciprocal strategies are formulated – each with distinct behavioral consequences. Based on the theoretical groundwork, we also try to develop our earlier models on voters’ preferences further. Second, we explore the major verbal and visual cues which tend to be perceived as signals of (un)deserving behavior. We try to distinguish direct signs of antisocial behavior from those which are rather cues for membership in stereotyped groups. We conduct survey experiments to explore causal effects. In particular, we use the vignette method, adopting photo-vignettes and video-vignettes in our surveys. Our focus is on the perception of the poor and the corresponding opinions on welfare transfers. We suppose that certain signs of material distress prime ethnic stereotypes which, in turn, lay the ground for negative attitudes towards the poor. They do so, we argue, even if a careful editorial policy omits negative stories and figures from reports about the poor.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
If we have in-depth understand of the public arguments about poverty, deservingness, if we have a formal model and a clear explanation how the concepts of reciprocity and deservingness relate to each other, we can offer much more reliable arguments for the public debate on those topics.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
All around the World and of course in Hungary as well poverty is a continuously growing social problem. Some recent theories on policy preferences point to ‘‘deservingness’’ as a key concept in voters’ minds: Individuals support policies which compensate for hardship due to bad luck, but disprefer institutions which, as they perceive, relieve distress stemming from lack of effort. We can contribute to the public debate about the poverty, deservingness related questions if we try to clarify the definitions the most important concepts within that field, and the nature of the relationship between the concepts of reciprocity and deservingness. Our second aim is to understand how the image of the poor is treated via the mass media based public channels.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
