Makro sokkok - mikro válaszok: sikeres és sikertelen háztartási alkalmazkodás a válság idején Magyarországon - A Tárki Háztartás Monitor kutatás
Title in English
Coping with macro shocks: success and failure of household adjustment during the crisis in Hungary - TÁRKI Household Monitor survey
Keywords in Hungarian
jövedelem eloszlás, társadalmi rétegződés, háztartási viselkedés
Keywords in English
income distribution, social stratification, household behaviour
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Sociology
Panel
Society
Department or equivalent
TARKI
Participants
B. Kis, Anna Bernát, Anikó Branyiczki, Réka Gábos, András Kolosi, Tamás Szivós, Péter
Starting date
2015-01-01
Closing date
2016-12-31
Funding (in million HUF)
35.039
FTE (full time equivalent)
4.34
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás (2012-es pályázat újra benyújtása) a Tárki Háztartás Monitor sorozat következő hullámának elvégzése révén egyfelől az egyenlőtlenségi rendszer alakulását, másfelől pedig a háztartások viselkedésének, alkalmazkodási stratégiáinak változását vizsgálja a válság idején. Az eljárás idősoros elemzések és retrospektív kérdezés révén követi nyomon, hogy a háztartások milyen alkalmazkodási módokat követtek. Az empirikus adatfelvétel - módszertanát tekintve - teljesen leképezi a korábbi hullámok módszertanát. Kutatási kérdéseket tekintve azonban - tekintettel a válság lehetséges hatásaira - kifejezetten innovatív igyekszik lenni. Az általános társadalomszerkezeti vizsgálaton túl néhány területen speciális alkalmazkodási "sztorik" beazonosítását és interpretatív elemzését tűzi ki célul. A kutatás alapkutatási jelentőségét az adja, hogy új ismeretekkel szolgál a háztartási viselkedés megértéséhez.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás a háztartások viselkedését vizsgálja a gazdasági válság körülményei között. Arra keresi a választ, hogy miképpen alakult • az anyagi egyenlőtlenségek rendszere, a társadalomszerkezet, a jövedelem eloszlás és a szegénység kiterjedtsége a válság és a válságkezelés következtében • a különböző gyermekszámú családok relatív helyzete, valamint • a lakosság attitűdje a szegény rétegekkel és a vesztesekkel kapcsolatosan • kohéziós attitűdök: a gazdasági rendszer működésének elfogadottsága, tekintettel különösképpen a társadalmi ranglétrán való előrehaladás megítélésére. A kutatás három területen elemzi a háztartások alkalmazkodási stratégiáját • a háztartások eladósodottsága és hitelpiacoknak való kitettsége • a háztartások fogyasztási viselkedésének alkalmazkodása a kedvezőtlen makrogazdasági környezeti sokkokhoz • jövedelmi alkalmazkodás munkaerőkínálati döntések révén. A kutatás alapkérdése az, hogy a demográfiai, fogyasztási és megtakarítási, munkakínálati/szabadidő illetve humántőke beruházási döntések eredményeképpen milyen háztartás szintű kombinációk vezetnek sikeres és sikertelen alkalmazkodáshoz?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás alapkérdései azzal kapcsolatosak, hogy a magyar háztartásoknak a gazdasági válság körülményei között milyen sokkokkal kellett megküzdeniük és hogy ennek során milyen alkalmazkodási stratégiákat dolgoztak ki, mik bizonyultak sikeresnek vagy sikertelennek. Külön vizsgáljuk, hogy a háztartások szerkezete jövedelmi, vagyoni, foglalkoztatási szerkezete, humántőke ellátottsága stb. által jellemzett kiinduló állapotok milyen alkalmazkodási stratégiákkal párosulva tudtak sikeresek lenni vagy éppen milyen körülmények között vallottak kudarcot és járultak hozzá a háztartások jövedelmi/vagyoni/fogyasztási szempontokból vett lecsúszásához. A kutatás hozzáadott értékét a következők adják: - a háztartások alkalmazkodási stratégiáinak alapos megértése segíti a társadalmi változások mikroszempontú megértését. Ezáltal a makro, strukturális és intézményi változások alaposabb megértése is lehetségessé válik. - az adatfelvétel eredményeképpen előálló adatállomány a teljes kutatóközösség számára hozzáférhető válik, ezzel segítve a további másodelemzéseket. - az adatállományt elhelyezzük a legfontosabb hazai és nemzetközi adat-archívumokban- ezáltal számos új, a válság hatásaival kapcsolatos másodelemzés lehetősége előtt nyitjuk meg az utat. - az adatfelvétel a háztartás szerkezet és viselkedés mellett a gazdasági attitűdökre és preferenciákra vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Ezáltal egyedi lehetősége teremtődik meg annak, hogy a társadalmi változás kulturális jellegzetességeit is jobban megértsük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás célja, hogy átfogó ismereteket tudjunk szerezni a magyar lakosság jövedelmi, vagyoni és munkaerő-piaci helyzetéről, valamint társadalmi kérdésekben vallott attitűdjeiről - az elmúlt gazdasági válságára adott háztartási 'válaszokat' vizsgáljuk. Az elkészítendő vizsgálat azontúl, hogy alapvető információkat nyújt (amelyeket tudományos és közpolitikai közleményekben hozunk nyilvánosságra), adatbázist szolgáltat a társadalompolitikai modellező tevékenység, valamint a tudományos célú nemzetközi összehasonlító vizsgálatok számára. A kutatás eredményei egyszerre lesznek használhatóak a közgazdasági, szociológiai és demográfiai elemzések számára és új ismeretekkel szolgálnak a magyar társadalom szerkezetéről. A kutatásnak fontos eleme a nyitott adathozzáférés, amely által az empirikus vizsgálat hozzáadott értéke hatványozottan növekedhet.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The proposed research (a resubmission of a 2012 proposal) - through the continuation of the Tárki Household Monitor series - will analyse developments in social inequalities on the one hand and makes an attempt to identify household coping strategies and behavioural responses. The research will involve time series analysis on the one hand and reconstructing coping behaviour via analysis of results of retrospective question blocks. In terms of methodology and all design elements, the current proposed research follows the methodology of the previous parts of the series (carried out every second year since 2001 and annually before). In terms of the research questions, however, it is an intention to be innovative. Beyond general analysis of social stratification, special adaptation stories will be put into the forefront of the research. The academic value added of the project is a promise to a better understanding of household behaviour under macro shocks.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The major questions of the research include an analysis of the incidence of the crisis (and of the crisis management) in terms of: • material inequalities, social stratification, income distribution and poverty • relative positions of families with varying family size • attitudes of the public towards the most vulnerable and policies to be followed (solidaristic attitudes versus “blaming the victims” reasoning, universal versus selective policies, etc.) • "social cohesion in the heads": perceptions of the socio-economic system, with a special reference to values and attitudes about getting ahead in society.
The research will analyse household coping strategies on three areas: • indebtedness, exposure to credit market crisis • consumption adaptation to adverse macro conditions • income generating strategies via increased labour supply behaviour.
The basic question is about the household coping mechanisms: what combination of demographic, savings/consumtion, labour supply/lesure and human capital investments have lead to successes and failures of households?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The basic questions of the research relate to the effect of major macroeconomic shocks on households and it tries to identify and describe what coping strategies were followed and which of them proved to be successful or unsuccessful. There will be a separate analysis devoted to the structure of initial household assets: wealth, income flows, work-related composition and human capital endowments and to the successful or unsuccessful combination of these assets with various coping strategies.
The added value of this research is in the followings: - a thorough understanding of coping mechanisms helps explain micro social change. Via this, the understanding of macro social, structural and institutional change can also be better understood. - the survey generates a data source which will be made available for the entire research community for further analysis - the dataset will be deployed into major Hungarian and international data archives - this way creating ample opportunities to re-analyse social developments under the period of the economic crisis - the survey contains data on household structure and behaviour as well as on economic attitudes and on preferences. This provides a unique opportunity to also better understand socio-cultural change within the economic system.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The objective of the research is to gain thorough knowledge on income, wealth and labour market situation of the Hungarian households, as well as on attitudes and value structures - how households coping economic crisis. Besides the information it provides (to be published in social science and public policy articles), the database gained will serve the base for international comparisons and ex ante microsimulations. The research result will be equally accessible to sociological, demographic and economic analyses and new information on the social structure of contemporary Hungarian society will be produced out of it. It is an important element of the research proposal that open data policy will be followed resulting in a real value added to the empirical work.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás azzal a céllal készült, hogy felmérje, hogy a háztartások mint komplex társadalmi és gazdálkodó egységek hogyan küzdöttek meg a 2008-as éveket követő gazdasági válság okozta nehézségekkel. Összességében azt találtuk, hogy a háztartások változatos reakciókat adtak a kihívásokra. A megküzdési stratégiák valóban összefüggtek a szocio-gazdasági jellemzőkkel, az iskolázottággal mind a munkakínálat, illetve a lehetőségek a munkaerőpiacon, mind a fogyasztás és hitelfelvétel mintázata szoros kapcsolatban állt. A társadalmi kohézió gyengült 2016-ra, alacsony volt az általános bizalom és magas volt a passzivitás a társadalomban, azonban a háztartás szintjére lecsapódott válságjelenségek és az alacsony kohézió között nem találtunk összefüggést. Kiemeljük, hogy a kutatás fontos eredménye a Háztartás Monitor 2015 mikro-adatbázis, amely hozzáférhető lesz a szélesebb itthoni és nemzetközi tudományos közösség számára a Tárki Adatbankon, illetve a LIS (Luxembourg Income Study) adatbázison keresztül.
Results in English
The aim of the research was to assess the coping mechanisms of households, as complex economic and social units, during the recent economic crisis. We found that households followed a wide variety of strategies. We also confirmed that there was a relationship between the socio-economic status and the coping methods availabe and applied by the households. Attained education level correlated with both the labor supply, and with the patterns of cosumption and indebtedness. Social cohesion declined compared to 2007, general trust in people was very low and passive, paternalistic attitudes were widespread in 2016. However there was no significant relationship between the economic shocks households experienced and the attitudes towards society. An important achievement of the research is the rich TARKI Household Monitor 2015 database, which will be available to the Hungarian and the international academic community as it will be also archived at the LIS (Luxembourg Income Study) database.
TÁRKI: Makro sokkok – mikro válaszok: sikeres és sikertelen háztartási alkalmazkodás a válság idején Magyarországon. A TÁRKI Háztartás Monitor kutatás 1. gyorsjelentése, Kézirat, 2016
B. Kis Anna – Tóth István György: A Monitor alapvető demográfiai és jövedelemi adatainak összevetése más adatforrásokkal. „Makro sokkok – mikro válaszok: sikeres és sikertelen háztartási alkalmazkodás a válság idején Magyarországon - A TÁRKI Háztartás Monitor kutatás” 2. kötete, Kézirat, 2016
Szeitl Blanka: A Monitor szegénységgel és deprivációval kapcsolatos adatainak összevetése más adatforrásokkal. „Makro sokkok – mikro válaszok: sikeres és sikertelen háztartási alkalmazkodás a válság idején Magyarországon - A TÁRKI Háztartás Monitor kutatás” 3. kötete, Kézirat, 2016
Branyiczki Réka: Háztartások munkakínálata a válság előtt, közben és után, In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. szerk.: Társadalmi riport 2016. Budapest, TÁRKI, 2016
Gábos András – Szivós Péter – Tátrai Annamária: Jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség Magyarországon, In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. szerk.: Társadalmi riport 2016. Budapest, TÁRKI, 2016
Kolosi Tamás – Fábián Zoltán: Vagyoneloszlás Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban, In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. szerk.: Társadalmi riport 2016. Budapest, TÁRKI, 2016
Medgyesi Márton: Magyar háztartások megtakarításai és eladósodottsága, In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. szerk.: Társadalmi riport 2016. Budapest, TÁRKI, 2016
Szivós Péter – Simonovits Bori: Háztartások fogyasztási viselkedése, In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. szerk.: Társadalmi riport 2016. Budapest, TÁRKI, 2016
Tóth István György (szerk.): A háztartások viselkedése a válság idején és azt követően. A „Makro sokkok - mikro válaszok: sikeres és sikertelen háztartási alkalmazkodás a válság idején Magyarországon - A Tárki Háztartás Monitor kutatás” záró beszámolója, E-book, Budapest, TÁRKI, 2016
Tóth István György: Középosztály(ok) Magyarországon és Európában, In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. szerk.: Társadalmi riport 2016. Budapest, TÁRKI, 2016
