 |
Nation, patria, religion, and liberty - old and new political discourses in the textual tradition of the Bocskai rebellion and the 17th century Hungarian political thought
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
113251 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Kruppa, Tamás |
| Title in Hungarian |
Nemzet, haza, vallás és szabadság - régi és új beszédmódok a Bocskai-felkelés szöveghagyományában és a 17. század magyar politikai gondolkodásában |
| Title in English |
Nation, patria, religion, and liberty - old and new political discourses in the textual tradition of the Bocskai rebellion and the 17th century Hungarian political thought |
| Keywords in Hungarian |
Politikai gondolkodás, eszmetörténet, politikai és nemzeti identitás, országgyűlések, diplomácia, propaganda, retorika, szöveghagyomány |
| Keywords in English |
Political thought, intellectual history, political and national identities, diets, diplomacy, propaganda, rhetoric, textual tradition |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Modern history | | Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Hungarian literature |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute for Literary Studies (Research Centre for the Humanities) |
| Participants |
Ács, Pál
Bene, Sándor
Kármán, Gábor
Szabó, András Péter
Teszelszky, Roger
Zászkaliczky, Márton
|
| Starting date |
2015-01-01 |
| Closing date |
2019-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
18.684 |
| FTE (full time equivalent) |
7.00 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Projektünk célja, hogy feltárja a modern politikai gondolkodás hazai megjelenésének gyökereit szövegkiadás és rendszerszerű feldolgozás révén. A feltárandó szövegek magukba foglalnák a Bocskai-felkelés politikai- és propagandaszövegeit, főbb szereplői politikai levelezését és udvari tevékenységét, a felkelés katolikus visszhangját és kortárs katolikus értelmezését, a Bethlen-kori nemzetközi vonatkozású politikai pamfletháborút, a harmincéves háború korai éveinek fontosabb politikai-ideológiai, illetve irodalmi-vallási megnyilvánulásait, az 1640–50-es és 60–70-es évek nemzetközi hallgatóságot célzó idegen nyelvű nyomtatott és kéziratos deklarációit és a korszak kevéssé ismert nádori beszédeit és tervezeteit.
Az eszmetörténeti megközelítés kiindulópontnak tekintené a Klaniczay Tibor, Bán Imre, Benda Kálmán, Makkai László és mások által fémjelzett irodalom- és eszmetörténeti kutatásokat, de igyekezne meghaladni azoknak ideológia vonatkozásait. A megírandó eszmetörténeti szintézis tematikus fókuszának tekintené 1. a középkori gyökerű ún. ősi alkotmányosság 17. század eleji újraéledését és újraértelmezését, 2. a lutheránus politikai teológiára visszavezethető természetjogi gondolkodás hazai recepciója és a kálvinista predesztinációs "felszabadítási teológia" interakcióját és vetélkedését, 3. a katolikus egyháztan és felekezeti polémia politikai elképzeléseit, valamint 4. a neosztoicista politikai gondolkodás (Lipsius) és federális teológia (Bullinger, Althusius) kései hazai recepcióját.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Mivel a Bocskai-felkelés nemcsak katonai összecsapás, hanem propaganda-háború volt is egyben, alapjaiban változtatta meg a politika műfajait és a politikai kommunikáció csatornáit: egyrészt korábban igen ritkán alkalmazott politikai műfajok jelentek meg, a külföldi közvélemény megszólítására kiáltványokat bocsátottak ki, a korábbihoz képest nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű irat keletkezett, amely révén a politikai beszéd egyszer és mindenkorra kilépett a szerepét tekintve továbbra is domináns rendi intézmények falai közül. Meggyőződésünk, hogy mindezek a változások alapvetően megváltoztatták a politikai eszmetörténet és a politika gyakorlásának természetét, nem függetlenül az európai eszmetörténetben zajló, nem kevésbé mélyreható változásoktól. Projektünk elsődleges célja, hogy dokumentálja és elemezze a változások sokrétű folyamatait, azok kezdetét, természetét, kiterjedését, és utóéletét azáltal, hogy górcső alá veszi a 17. század magyar politikai eszmetörténetének ritkán vagy más szempontból vizsgált szövegeinek tipikus és a korszak egészére nézve reprezentatívnak nevezhető csoportjait.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A 17. század eleji magyarországi politikai kultúra- és eszmetörténet elmúlt (fél) évszázados kutatásai és történeti szintézisei kevés kivételtől eltekintve sajnálatosan nem tettek kísérletet a 19. század végére létrejött szövegkorpusz bővítésére, ugyanakkor a közhasználatban lévő forrásokat minden fontos tudományos eredmény ellenére sok esetben egyoldalúan vagy torzítva értelmezték és fordították, akár ideológiai okból, akár félreértelmezett vallási vagy nemzeti érdekből, akár elfogultságból, akár a tudományos érdeklődés eltérő preferenciái miatt. Kutatási projektünk éppen ezért azt a cél tűzte ki maga elé, hogy nagyságrendileg növelje az értelmezendő szövegek csoportját, részben az előkészítő kutatások során az elmúlt két–három évben felfedezett források, részben eddig nem vizsgált magyarországi és külföldi levéltári anyagok bevonásával, és azok közül egy reprezentatív forrásgyűjteményt adjon ki. Ezen kívül a kutatás célja, hogy a bővített forrásbázist újszerű, interdiszciplináris megközelítésben újraértelmezze, és lépéseket tegyen egy új eszmetörténeti szintézis elkészítése irányában, amely magában foglalná az eszme- és fogalom-, a retorika- és irodalom-, és egyéb különböző módszertanok és eltérő megközelítések sokaságát. Projektünk harmadik célja, hogy a csoport tagjai által korábban elkezdett forrásfeltáró munkálatok folytatásával szűkebb forráscsoportok szövegeinek tudományos vagy kritikai kiadását előkészítse, és egyes szövegcsoportok esetén ezt el is végezze.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Projektünk arra vállalkozik, hogy a magyar politikai gondolkodás 17. századi gyökereit vizsgálja meg a korábbi kutatásokhoz képest szisztematikusabb keretben. Kiindulópontunk, hogy a Bocskai-felkelés olyan jelentős változást hozott a magyar politikai gondolkodásban, hogy annak, és az azt követő fél évszázad politikai gondolkodásának analitikus vizsgálata nélkül nehezen értelmezhető a magyarországi politikai gondolkodás kora újkori története. A politikai beszéd módjának megváltozását a legfontosabb politikai kulcsfogalmak változásában szeretnénk megragadni. Eszmetörténeti kutatásunk egyik fő kérdése ugyanis az, hogy a politikai közösség – a vizsgálandó dokumentumok tanulsága szerint – hogyan definiálta önmagát. A kortárs politikai nyelvek használói ugyanis többféleképpen tekintettek saját közösségükre, egyes esetekben azonos származással rendelkező csoportként írták le magukat (nemzet), más helyzetekben a közös lakóhellyel azonosították önmagukat (haza); néha a közös hiten levők csoportját tekintették a politikai cselekvés legfőbb tárgyának (vallás – bármelyik legyen is az), de ugyanakkor gyakran a közösség egészének egy attribútumát (szabadság) tekintették a politika fokmérőjének és céljának, legyen az nemesi privilégium, politikai függetlenség, vallásszabadság vagy önrendelkezés. A politikai szereplők többnyire mindegyik fogalmat használták, de más értelemben és összefüggésben. Kutatásunk a nemzeti és politikai identitások ezen szövevényes rendszerét szeretné feltárni a 17. század politikai nyelveinek vizsgálatával, és célja végső soron az, hogy feltárja a modern politikai gondolkodás hazai megjelenésének gyökereit szövegkiadás és rendszerszerű feldolgozás révén.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The final goal of your project is to explore the roots and to survey the appearance of modern political thought in Hungary through text edition and systematic investigation. The texts would include the political and propaganda texts of the Bocskai rebellion, the correspondence and literary works of Bocskai’s courtiers, the Catholic reaction and interpretation of the rebellion, writings from the international pamphlet polemic during Bethlen’s reign, some of the most important literary compositions of the thirty year war, the foreign-language printed and manuscript manifestos of the Transylvanian princes addressing international audience, and the little known orations and political proposals of two long-serving palatines in the 1640-50s and 1660-70s.
Our approach will take as point of departure the research of literary and intellectual history represented by Tibor Klaniczay, Imre Bán, László Makkai, Kálmán Benda and others, but will attempt to overcome their ideological aspects. The planned synthesis of intellectual history will focus on 1. the early 17th century revival and reinterpretation of ancient constitutionalism stemming from Medieval customary law, 2. the interaction and rivalry of the Lutheran natural law reception and the Calvinist “liberation theology”, 3. the political concepts of the Catholic ecclesiology and confessional controversies, and 4. the late reception of the neo-Stoic political thought (Lipsius) and the Protestant federal theology (Bullinger, Althusius).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The fact that the Bocskai rebellion was not only a military conflict but also a propaganda war, fundamentally changed the genres of politics and the channels of political communication: first, previously rarely used genres occurred in Hungarian politics, in many cases even in vernacular languages (Hungarian, German), second, political manifestos and declarations were issued to address various foreign countries and the European public in general, and, third, the amount of written political utterances by far exceeded that of the previous periods, and thereby political discourse once and for all occupied the public sphere outside the politically still dominant traditional institutions such as the court, the diet, and the noble gatherings. All these changes essentially modified the practice of politics and the history of political ideas for the rest of the 17th century, not quite independently from similarly far-reaching changes in European history of politics and ideas. The chief aim of our project is to record, analyse, and interpret the beginning, the nature, the extent, and the effect of the multi-layered processes of these changes by scrutinizing selected groups of texts, which have been rarely analysed in the historiography but can be seen as typical and representative texts of 17th century Hungarian political thought.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
With few exceptions, historical research and the synthesizing works on early 17th century political ideas and culture in Hungary, unfortunately have not made attempts in the last (half) century to widen the scope of primary sources inherited from the late 19th century collections. At the same time, the sources in use have been quite often interpreted and translated in a narrow-minded and distorting way, due to ideological reasons, or in a misconceived national and confessional interest, or because of (in)different scholarly concerns. Therefore, our project aims to extensively broaden the scope of texts to be interpreted, by including primary sources, either the ones discovered in the last 2-3 years during our preparatory works or those in Hungarian and foreign archives which have never been analysed before, and to compile a representative anthology selected from them. In addition, our research intends to reinterpret the extended corpus of sources in an interdisciplinary fashion and to make steps toward a new intellectual synthesis based on methodologies and approaches including, but not limited to, history of discourses and concepts, rhetoric and literature. The third purpose of our project is to prepare narrower selections of texts for publication in scholarly or critical edition.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our project aims to investigate the 17th century roots of early modern Hungarian political thought more systematically than previously it achieved. Our point of departure is that the Bocskai rebellion brought about so significant changes in Hungarian politics and political thought that without the analytical evaluation of the political thought of the rebellion and the succeeding half century, it is difficult to understand the political thought of the whole early modern period in Hungary, and even that of later periods, too. We would like to grasp the changes in political discourses as changes of political concepts. One of our main questions is how the political community - at least according to the documents - conceptualized itself. The users of contemporary political languages saw themselves in various ways, among others, as a group with common ancestry (nation), or in other cases as a people living in the same land or territory (patria); or they often took the people of the same faith as the main focus of politics (religion, faith) whichever it was; but at the same time a certain attribute of the nation was considered as litmus test and main goal of political activity (liberty), be it noble privilege, political independence, freedom of religion, well/being or self-determination. The political actors usually used all of these concepts, but in various meanings and contexts. Our research aims at comprehending this complicated system of political and national identities by analysing 17th c. Hungarian political languages, and exploring the roots and the appearance of modern political thought in Hungary through text edition and systematic investigation.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
