 |
The Copper Age Cemetery of Pilismarót-Basaharc
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
114482 |
| Type |
PUB-K |
| Principal investigator |
Bondár, Mária |
| Title in Hungarian |
Késő rézkori temető Pilismarót-Basaharcon |
| Title in English |
The Copper Age Cemetery of Pilismarót-Basaharc |
| Keywords in Hungarian |
késő rézkor, temető, hamvasztásos rítus, különleges leletek |
| Keywords in English |
late Copper Age, cemetery, cremation burials, funerary rite, extaordinary grave goods |
| Discipline |
| Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Archaeology |
|
| Panel |
Publications Panel |
| Department or equivalent |
Institute of Archaeology (Research Centre for the Humanities) |
| Starting date |
2015-01-01 |
| Closing date |
2015-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
2.400 |
| FTE (full time equivalent) |
0.20 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Pilismarót-Basaharc a késő rézkori badeni kultúra (bolerázi csoport) egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), teljesen feltárt temetője a kultúra egész elterjedési területén, azaz a Kárpát-medencében és tágabb körzetében (Torma István ásatása 1967-1972).
A temetési rítus is sajátos: a halottakat nem urnába temették, a hamvakat a sírnak kijelölt helyen a földre helyezték, ellátták mellékletekkel, majd a sírt különböző méretű kövekkel befedték. Ezek a kőpakolások az ásatás idején is látszottak még. A sírokból nagyszámú edénymelléklet és többfajta különleges tárgy maradt ránk.
A temető csak néhány előzetes közlésből ismert, egy-két sír anyaga és néhány kiragadott tárgy alapján általánosítások, téves adatok is megjelentek a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. A kutatás célkitűzése, a forrásadatok publikálásán, elemzésén túl az is, hogy a temető egészének ismeretében eloszlassa a toposzokat, tévhiteket.
Az OTKA K-104276. sz. pályázat keretében elkészült a temető komplex feldolgozása és a monográfia kézirata. A témavezető a régészeti elemzéseket írta meg (sírok, leletek bemutatása, rítus, a temető belső kronológiája, tárgyak elemzése). A feldolgozás különlegessége a hamvakból nyert 14C eredmény (SUERC, Glasgow), és a hamvak antropológiai kiértékelése is. Az ásatás idején még pauszra rajzolt, bemérési fixpont nélküli összesítőkből térinformatikai térkép készült. A kötetet a leleteket bemutató táblák, és a tárgyak temetőn belüli elhelyezkedését bemutató térképek illusztrálják.
Az újabb monográfiájával – a szintén OTKA támogatással a témavezető projektjében megjelentetett budakalászi temető után – egy régóta várt, nemzetközi jelentőségű lelőhelyet publikálunk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Pilismarót-Basaharc minden rézkori településtől távoli, kizárólag hamvasztásos sírokat tartalmazó temetője egyedüli a korszakban. A mű alapkérdése a temető egykori státuszának, jelentőségének meghatározása.
A temető-elemzések célja az egykori kapcsolatok és rituális jelenségek rekonstrukciója. Alapkérdés a sírok keletkezésének sorrendje is a temetőn belül. Ezek vizsgálata különböző módszerekkel történik: tipokronológia, egyes tárgytípusok értékelése, szóródásuk vizsgálata, 14C keltezés, matematikai és statisztikai elemzések (Bayesian analízis, szeriáció) stb.
A temetkezési jelenségek kiértékelése és a mellékletek elemzésével felvázolhatók a temetési szertartás egymást követő fázisai (a temetést megelőző cselekvések, a temetés momentumai, és a temetést lezáró aktus). A ritka, különleges leletetekről sikerült bizonyítanunk, hogy nem gyerekjátékok vagy ötletszerűen a sírba tett tárgyak, hanem a halotti kultuszhoz kapcsolódó, vagy az elithez kötődő státuszjelzők voltak. Ilyenek pl. a miniatűr tárgyak, amelyek nagy számban fordultak elő a sírokban. A régészetben általában egyszerű gyerekjátéknak tekintik a kisméretű tárgyakat. A pilismaróti temetőben az antropológiai adatok alapján ténynek tekinthető, hogy a miniatűr tárgyak felnőttek sírjából kerültek elő, tehát itt is – ahogyan az ókori Egyiptomban írott források igazolják – a halotti kultusszal összefüggő elemek, és nem gyerekjátékok voltak.
A kötetben ehhez hasonló, a korábbi toposzokat cáfoló tényeket publikálunk. A 14C módszerrel keltezett sírok mellékletei jó támpontot nyújtanak a hasonló leletek időrendjéhez, a korszak belső kronológiájának pontosításához egyre nagyobb területen.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
A temetőben viszonylag nagy számban voltak olyan tárgyak is, amelyeket a régészet a kultikus tárgynak és/vagy gyerekjátéknak tart: agyagból készített állatszobrok, rhyton, kocsimodell, pecsétlő, miniatűr edénykék, gurigák. A nemzetközi szakirodalom csak az utóbbi másfél évtizedben, komoly kutatási programok eredményeként, kezdte másképp értékelni ezeket a tárgytípusokat. Ugyancsak új kutatási irány a státuszjelzők, a korabeli társadalmi elithez köthető attribútumok meghatározása is. Mindezek ismeretében a pilismaróti temetőben is sikerült kimutatni az egyénhez és az egykori elithez köthető leleteket. A temető nemcsak sírszámában és rítusában különleges.
A hamvakból meghatározott antropológiai alapadatok (nem és életkor) a késő rézkorból alig ismertek, így a pilismaróti temető antropológiai feldolgozása módszertani szempontból is rendkívül fontosak.
Eredményeink alapján feltételezzük, hogy ide több közösség kiemelkedő státuszú halottját temethették.
Az OTKA pályázatokból megvalósítható, a késő rézkori birituális budakalászi temető (The Copper Age Cemetery of Budakalász. Eds Bondár, Mária and Raczky, Pál. Budapest 2009. Pytheas) megjelentetése után egy újabb, a korszakban egyedülálló, teljesen feltárt hamvasztásos temető közlésével, új adatokkal járulunk hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
Pilismarót-Basaharcon Torma István (MTA Régészeti Intézete) tárta fel (1967-1972) a Közép-Európában mindmáig egyedülálló, 110 síros, teljes egészében kiásott, hamvasztásos rítusú, a késő rézkor korai időszakában létesített, több mint ötezer éves temetőt. A hamvakat nem urnába tették, hanem a sírnak kijelölt helyen földre helyezték, majd sírmellékletek kerültek a halottak mellé. Ezt követően kisebb kövekkel fedték be a sírt, kőhalmot építve föléjük. A temető a korszak alapvető forrásanyaga, amely eddig csak előzetes közlésekből volt ismert..
Az OTKA K-104276. kutatási pályázat eredményeként elkészült az egyedülálló temetőt komplex módon bemutató monográfia, amely új adatokkal járul hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez. A nagy nemzetközi érdeklődésre is számító könyv angol nyelvű kiadására pályázik a témavezető.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Pilismarót-Basaharc a késő rézkori badeni kultúra (bolerázi csoport) egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), teljesen feltárt temetője a kultúra egész elterjedési területén, azaz a Kárpát-medencében és tágabb körzetében (Torma István ásatása 1967-1972).
A temetési rítus is sajátos: a halottakat nem urnába temették, a hamvakat a sírnak kijelölt helyen a földre helyezték, ellátták mellékletekkel, majd a sírt különböző méretű kövekkel befedték. Ezek a kőpakolások az ásatás idején is látszottak még. A sírokból nagyszámú edénymelléklet és többfajta különleges tárgy maradt ránk.
A temető csak néhány előzetes közlésből ismert, egy-két sír anyaga és néhány kiragadott tárgy alapján általánosítások, téves adatok is megjelentek a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. A kutatás célkitűzése, a forrásadatok publikálásán, elemzésén túl az is, hogy a temető egészének ismeretében eloszlassa a toposzokat, tévhiteket.
Az OTKA K-104276. sz. pályázat keretében elkészült a temető komplex feldolgozása és a monográfia kézirata. A témavezető a régészeti elemzéseket írta meg (sírok, leletek bemutatása, rítus, a temető belső kronológiája, tárgyak elemzése). A feldolgozás különlegessége a hamvakból nyert 14C eredmény (SUERC, Glasgow), és a hamvak antropológiai kiértékelése is. Az ásatás idején még pauszra rajzolt, bemérési fixpont nélküli összesítőkből térinformatikai térkép készült. A kötetet a leleteket bemutató táblák, és a tárgyak temetőn belüli elhelyezkedését bemutató térképek illusztrálják.
Az újabb monográfiájával – a szintén OTKA támogatással a témavezető projektjében megjelentetett budakalászi temető után – egy régóta várt, nemzetközi jelentőségű lelőhelyet publikálunk.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Pilismarót-Basaharc minden rézkori településtől távoli, kizárólag hamvasztásos sírokat tartalmazó temetője egyedüli a korszakban. A mű alapkérdése a temető egykori státuszának, jelentőségének meghatározása.
A temető-elemzések célja az egykori kapcsolatok és rituális jelenségek rekonstrukciója. Alapkérdés a sírok keletkezésének sorrendje is a temetőn belül. Ezek vizsgálata különböző módszerekkel történik: tipokronológia, egyes tárgytípusok értékelése, szóródásuk vizsgálata, 14C keltezés, matematikai és statisztikai elemzések (Bayesian analízis, szeriáció) stb.
A temetkezési jelenségek kiértékelése és a mellékletek elemzésével felvázolhatók a temetési szertartás egymást követő fázisai (a temetést megelőző cselekvések, a temetés momentumai, és a temetést lezáró aktus). A ritka, különleges leletetekről sikerült bizonyítanunk, hogy nem gyerekjátékok vagy ötletszerűen a sírba tett tárgyak, hanem a halotti kultuszhoz kapcsolódó, vagy az elithez kötődő státuszjelzők voltak. Ilyenek pl. a miniatűr tárgyak, amelyek nagy számban fordultak elő a sírokban. A régészetben általában egyszerű gyerekjátéknak tekintik a kisméretű tárgyakat. A pilismaróti temetőben az antropológiai adatok alapján ténynek tekinthető, hogy a miniatűr tárgyak felnőttek sírjából kerültek elő, tehát itt is – ahogyan az ókori Egyiptomban írott források igazolják – a halotti kultusszal összefüggő elemek, és nem gyerekjátékok voltak.
A kötetben ehhez hasonló, a korábbi toposzokat cáfoló tényeket publikálunk. A 14C módszerrel keltezett sírok mellékletei jó támpontot nyújtanak a hasonló leletek időrendjéhez, a korszak belső kronológiájának pontosításához egyre nagyobb területen.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
A temetőben viszonylag nagy számban voltak olyan tárgyak is, amelyeket a régészet a kultikus tárgynak és/vagy gyerekjátéknak tart: agyagból készített állatszobrok, rhyton, kocsimodell, pecsétlő, miniatűr edénykék, gurigák. A nemzetközi szakirodalom csak az utóbbi másfél évtizedben, komoly kutatási programok eredményeként, kezdte másképp értékelni ezeket a tárgytípusokat. Ugyancsak új kutatási irány a státuszjelzők, a korabeli társadalmi elithez köthető attribútumok meghatározása is. Mindezek ismeretében a pilismaróti temetőben is sikerült kimutatni az egyénhez és az egykori elithez köthető leleteket. A temető nemcsak sírszámában és rítusában különleges.
A hamvakból meghatározott antropológiai alapadatok (nem és életkor) a késő rézkorból alig ismertek, így a pilismaróti temető antropológiai feldolgozása módszertani szempontból is rendkívül fontosak.
Eredményeink alapján feltételezzük, hogy ide több közösség kiemelkedő státuszú halottját temethették.
Az OTKA pályázatokból megvalósítható, a késő rézkori birituális budakalászi temető (The Copper Age Cemetery of Budakalász. Eds Bondár, Mária and Raczky, Pál. Budapest 2009. Pytheas) megjelentetése után egy újabb, a korszakban egyedülálló, teljesen feltárt hamvasztásos temető közlésével, új adatokkal járulunk hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
Pilismarót-Basaharcon Torma István (MTA Régészeti Intézete) tárta fel (1967-1972) a Közép-Európában mindmáig egyedülálló, 110 síros, teljes egészében kiásott, hamvasztásos rítusú, a késő rézkor korai időszakában létesített, több mint ötezer éves temetőt. A hamvakat nem urnába tették, hanem a sírnak kijelölt helyen földre helyezték, majd sírmellékletek kerültek a halottak mellé. Ezt követően kisebb kövekkel fedték be a sírt, kőhalmot építve föléjük. A temető a korszak alapvető forrásanyaga, amely eddig csak előzetes közlésekből volt ismert..
Az OTKA K-104276. kutatási pályázat eredményeként elkészült az egyedülálló temetőt komplex módon bemutató monográfia, amely új adatokkal járul hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez. A nagy nemzetközi érdeklődésre is számító könyv angol nyelvű kiadására pályázik a témavezető.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
