 |
Humanities in the 18th century in Hungary
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
114581 |
| Type |
PUB-F |
| Principal investigator |
Tüskés, Gábor |
| Title in Hungarian |
Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok II. |
| Title in English |
Humanities in the 18th century in Hungary |
| Keywords in Hungarian |
irodalomtörténet, eszmetörténet, vallás, nevelés, társadalom, művészetek |
| Keywords in English |
literary criticism, intellectual history, religion, education, politics, arts |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 60 % | | Ortelius classification: Hungarian literature | | Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Philology | | Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % |
|
| Panel |
Publications Panel |
| Department or equivalent |
Kortárs Könyvkiadói Kft. |
| Starting date |
2015-01-01 |
| Closing date |
2015-04-30 |
| Funding (in million HUF) |
1.100 |
| FTE (full time equivalent) |
0.07 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A "Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok II." című kötet fő célja tájékoztatni a vallási, valláskritikai, erkölcsi, nevelési, államelméleti, politikai, jogi, társadalmi és művészeti, esztétikai gondolkodás 18. századi állapotáról. A kötet négy részének címe nem tudományágakat, hanem nagyobb témaköröket jelöl, ez a szerkezet ugyanis elősegíti a bölcsészettudományok és érintkező területeik bemutatását különböző eszmecserék komplex, folyamatosan változó együtteseként.
A jelen válogatásban abból indultunk ki, hogy a bölcsészettudományi gondolkodás 18. századi forrásanyaga összehasonlíthatatlanul gazdagabb és összetettebb annál, mint amit egy ilyen típusú összeállítás be tud mutatni. Mindegyik témakörben a rendelkezésre álló források többszöröséből, hosszas mérlegelés után választottuk ki azt a részenként mintegy huszonöt, fél ívnél általában nem hosszabb szöveget, amely végül bekerült a gyűjteménybe. Minden egyes itt közölt mű és műrészlet számtalan további szövegforrás összefüggésébe illeszkedik, egy-egy név vagy mű sokszor egész szerzői csoportot vagy eszmei irányzatot képvisel, s egyúttal része a szerzők/fordítók saját köz- és magánéleti stratégiáinak, tudományos és más ambícióinak.
Az összeállításnál arra törekedtünk, hogy legalább utalásszerűen megjelenjenek a szövegekben a kor fontosabb erkölcsi, nevelési, vallási, vallás- és egyházkritikai, társadalmi és művészeti elképzelései, politikai és jogi alapfogalmai, esztétikai kategóriái, nyomon követhető legyen az eszmék, fogalmak és kategóriák jelentésváltozása, terjedése és térvesztése, s láthatóvá váljanak az ugyanarra a témára vonatkozó eltérő felfogások.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kötet anyaga hozzájárul a századra vonatkozó eddigi tudás felülvizsgálatához, s a korábbinál árnyaltabban mutatja be a konceptualizációs problémákat, a kor áramlatok és ellenáramlatok, hagyomány és megújulás állandó kölcsönhatása által meghatározott összetettségét. A kötetben olvasható szövegek érzékeltetik, hogy a felvilágosodás, mint a század egyik meghatározó eszmei, filozófiai mozgalma és mint történeti konstrukció hogyan kapcsolódott össze a múltból eredő társadalmi, eszmei, kulturális, tudományos és más tényezőkkel, s hogyan alakult viszonya a vele egy időben megjelent, új vallási, nevelési, társadalmi, művészeti és más kezdeményezésekhez. Megmutatkozik az is, hogy az irodalomnak és a tudományosságnak megvoltak az eleven központjai, intézményi keretei és közvetítő csatornái, szilárd filozófiai, teológiai és ismeretelméleti alapokkal rendelkezett, nem elhanyagolható részben korszerű tudásanyagot közvetített, s mindvégig érzékenyen reagált az európai tudományos és kulturális élet kérdéseire. Az összeállításnak célja az is, hogy felhívja a figyelmet a kor sokáig mellőzött tudásanyagára, tanúsítsa a teljes művek, életművek kézbevételének és a tudománytörténet tanulmányozásának szükségességét, egyben jelezze a kutatás hiányosságait, s ösztönözzön ezek pótlására. A jegyzetanyag összeállításában arra törekedtünk, hogy rekonstruáljuk a kiválasztott szövegek értelmét a megfelelő nyelvi, kulturális, történeti és társadalmi összefüggések figyelembevételével, elhelyezzük a forrásokat a század eszme- és tudománytörténetében, egyben segítséget nyújtsunk további jelentés-összefüggések felismerésében és új, érvényes olvasatok létrehozásában.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A közzéteendő szövegek túlnyomó többsége itt jelenik meg először modern kiadásban, magyarázó jegyzetekkel ellátva. Több szöveget latin, illetőleg német nyelvről a kötet számára fordítunk le, s néhányat kéziratból közlünk. Az érintett szakterületek múltjának jobb megismerése hozzájárul a szakmai önismeret növeléséhez. A szélesebb olvasóközönség műveltségének kiterjesztése elősegíti a magyar művelődéstörténet egy eddig elhanyagolt szakaszának jobb megismerését.
A gyűjtemény tanúsága szerint a század erkölcsi, vallási, valláskritikai, társadalmi és művészeti, esztétikai gondolkodásának megismerése terén még sok a tennivaló. A kívülről érkező hatások pontos differenciálásával és integrációjának bemutatásával az értekező próza hozzájárulhat a sokféleséget átfogó nemzeti sajátosságok, az eltérő ízléstípusok és rivalizáló eszmei programváltozatok árnyalt megragadásához. Szükségesnek látszik az értekező prózai művek retorikai, esztétikai és eszmei sajátosságait a korábbinál nagyobb mértékben bevonni az irodalom 18. századi történetének tárgyalásába.
Törekedtünk arra, hogy bemutassunk az érintett tudományterületek eltérő reflexiós szintjén álló írásokat, s elengedhetetlen volt a szorosabb értelemben vett tudományos diskurzuson kívüli, ám a gondolkodás sajátosságait tovább árnyaló források, mint például a középiskolai és egyetemi tankönyvek, a publicisztikai művek és különféle pragmatikus szövegek bevonása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eltérő társadalmi csoportoknak, olvasói rétegeknek szánt művek részletei együtt találhatók a kötetben. Néhány szöveget kéziratból közlünk, s az önállóan megjelent nyomtatott munkák mellett több, eredetileg folyóiratban megjelent írást is felvettünk a gyűjteménybe. Több olyan szerző is jelen van, aki még nem része az irodalom- és eszmetörténet ún. kánonjának. A közölt szövegeknek korábban jóval kevesebb, mint egyharmada jelent meg valamilyen modern kiadásban. Több esetben a legfrissebb kutatások eredményeként megtalált szövegeket adunk közre. További válogatási szempont volt, hogy a nagyközönség előtt kevéssé ismert nevek is szerepeljenek, érzékeltessük a 18. századi forrásanyag tematikai, eszmei, módszerbeli és műfaji változatosságát, s bemutassuk az eltérő nézőpontok ütközését.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett kötet egyenes folytatása a Magyar Remekírók-sorozat azonos című, Bölcsészettudományok I. kötetének, mely 2010-ben látott napvilágot, a bölcseleti, nyelvi, irodalmi és történelmi gondolkodás múltját bemutató mintegy száz szöveggel. A kötet nagy sikert aratott, rövid időn belül teljesen elfogyott és egyetemi tankönyvvé vált. A kötetek célja, hogy jelentősen kiszélesítsük a 18. századi bölcsészettudományi gondolkodásra vonatkozó mai tudásanyagot, s a gyűjtemények megbízható alapot teremtsenek az időszak mélyebb megismeréséhez.
A források többek között lehetőséget adnak az érintett tudományterületek történetének tanulmányozására, a nemzeti nyelvű értekező próza kialakulásának nyomon követésére, s megragadhatóvá válnak eddig ismeretlen irodalom- és eszmetörténeti folyamatok, az erkölcstani és pedagógiai, a vallási és valláskritikai, az államelméleti, politikai, jogi és társadalmi, valamint képzőművészeti, zenei és esztétikai gondolkodás területén. A művelt közönség igényének kielégítése mellett a kötetet használni lehet a felsőoktatásban, s az érintett diszciplínák is ösztönzéseket meríthetnek belőle. A kutatásban közvetlenül résztvevők nagyobbrészt akadémiai és egyetemi intézeti kutatók, kisebb részt közgyűjteményi munkatársak. A kötet célközönsége a művelt nagyközönség, egyetemi hallgatók és oktatók. A közös munka elősegíti a résztvevő kutatók szakmai kompetenciáinak fejlesztését, a szélesebb közönség pedig egy eddig számára teljesen ismeretlen műveltségi anyaggal ismerkedhet meg.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
A "Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok II." című kötet fő célja tájékoztatni a vallási, valláskritikai, erkölcsi, nevelési, államelméleti, politikai, jogi, társadalmi és művészeti, esztétikai gondolkodás 18. századi állapotáról. A kötet négy részének címe nem tudományágakat, hanem nagyobb témaköröket jelöl, ez a szerkezet ugyanis elősegíti a bölcsészettudományok és érintkező területeik bemutatását különböző eszmecserék komplex, folyamatosan változó együtteseként.
A jelen válogatásban abból indultunk ki, hogy a bölcsészettudományi gondolkodás 18. századi forrásanyaga összehasonlíthatatlanul gazdagabb és összetettebb annál, mint amit egy ilyen típusú összeállítás be tud mutatni. Mindegyik témakörben a rendelkezésre álló források többszöröséből, hosszas mérlegelés után választottuk ki azt a részenként mintegy huszonöt, fél ívnél általában nem hosszabb szöveget, amely végül bekerült a gyűjteménybe. Minden egyes itt közölt mű és műrészlet számtalan további szövegforrás összefüggésébe illeszkedik, egy-egy név vagy mű sokszor egész szerzői csoportot vagy eszmei irányzatot képvisel, s egyúttal része a szerzők/fordítók saját köz- és magánéleti stratégiáinak, tudományos és más ambícióinak.
Az összeállításnál arra törekedtünk, hogy legalább utalásszerűen megjelenjenek a szövegekben a kor fontosabb erkölcsi, nevelési, vallási, vallás- és egyházkritikai, társadalmi és művészeti elképzelései, politikai és jogi alapfogalmai, esztétikai kategóriái, nyomon követhető legyen az eszmék, fogalmak és kategóriák jelentésváltozása, terjedése és térvesztése, s láthatóvá váljanak az ugyanarra a témára vonatkozó eltérő felfogások.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A kötet anyaga hozzájárul a századra vonatkozó eddigi tudás felülvizsgálatához, s a korábbinál árnyaltabban mutatja be a konceptualizációs problémákat, a kor áramlatok és ellenáramlatok, hagyomány és megújulás állandó kölcsönhatása által meghatározott összetettségét. A kötetben olvasható szövegek érzékeltetik, hogy a felvilágosodás, mint a század egyik meghatározó eszmei, filozófiai mozgalma és mint történeti konstrukció hogyan kapcsolódott össze a múltból eredő társadalmi, eszmei, kulturális, tudományos és más tényezőkkel, s hogyan alakult viszonya a vele egy időben megjelent, új vallási, nevelési, társadalmi, művészeti és más kezdeményezésekhez. Megmutatkozik az is, hogy az irodalomnak és a tudományosságnak megvoltak az eleven központjai, intézményi keretei és közvetítő csatornái, szilárd filozófiai, teológiai és ismeretelméleti alapokkal rendelkezett, nem elhanyagolható részben korszerű tudásanyagot közvetített, s mindvégig érzékenyen reagált az európai tudományos és kulturális élet kérdéseire. Az összeállításnak célja az is, hogy felhívja a figyelmet a kor sokáig mellőzött tudásanyagára, tanúsítsa a teljes művek, életművek kézbevételének és a tudománytörténet tanulmányozásának szükségességét, egyben jelezze a kutatás hiányosságait, s ösztönözzön ezek pótlására. A jegyzetanyag összeállításában arra törekedtünk, hogy rekonstruáljuk a kiválasztott szövegek értelmét a megfelelő nyelvi, kulturális, történeti és társadalmi összefüggések figyelembevételével, elhelyezzük a forrásokat a század eszme- és tudománytörténetében, egyben segítséget nyújtsunk további jelentés-összefüggések felismerésében és új, érvényes olvasatok létrehozásában.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A közzéteendő szövegek túlnyomó többsége itt jelenik meg először modern kiadásban, magyarázó jegyzetekkel ellátva. Több szöveget latin, illetőleg német nyelvről a kötet számára fordítunk le, s néhányat kéziratból közlünk. Az érintett szakterületek múltjának jobb megismerése hozzájárul a szakmai önismeret növeléséhez. A szélesebb olvasóközönség műveltségének kiterjesztése elősegíti a magyar művelődéstörténet egy eddig elhanyagolt szakaszának jobb megismerését.
A gyűjtemény tanúsága szerint a század erkölcsi, vallási, valláskritikai, társadalmi és művészeti, esztétikai gondolkodásának megismerése terén még sok a tennivaló. A kívülről érkező hatások pontos differenciálásával és integrációjának bemutatásával az értekező próza hozzájárulhat a sokféleséget átfogó nemzeti sajátosságok, az eltérő ízléstípusok és rivalizáló eszmei programváltozatok árnyalt megragadásához. Szükségesnek látszik az értekező prózai művek retorikai, esztétikai és eszmei sajátosságait a korábbinál nagyobb mértékben bevonni az irodalom 18. századi történetének tárgyalásába.
Törekedtünk arra, hogy bemutassunk az érintett tudományterületek eltérő reflexiós szintjén álló írásokat, s elengedhetetlen volt a szorosabb értelemben vett tudományos diskurzuson kívüli, ám a gondolkodás sajátosságait tovább árnyaló források, mint például a középiskolai és egyetemi tankönyvek, a publicisztikai művek és különféle pragmatikus szövegek bevonása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eltérő társadalmi csoportoknak, olvasói rétegeknek szánt művek részletei együtt találhatók a kötetben. Néhány szöveget kéziratból közlünk, s az önállóan megjelent nyomtatott munkák mellett több, eredetileg folyóiratban megjelent írást is felvettünk a gyűjteménybe. Több olyan szerző is jelen van, aki még nem része az irodalom- és eszmetörténet ún. kánonjának. A közölt szövegeknek korábban jóval kevesebb, mint egyharmada jelent meg valamilyen modern kiadásban. Több esetben a legfrissebb kutatások eredményeként megtalált szövegeket adunk közre. További válogatási szempont volt, hogy a nagyközönség előtt kevéssé ismert nevek is szerepeljenek, érzékeltessük a 18. századi forrásanyag tematikai, eszmei, módszerbeli és műfaji változatosságát, s bemutassuk az eltérő nézőpontok ütközését.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A tervezett kötet egyenes folytatása a Magyar Remekírók-sorozat azonos című, Bölcsészettudományok I. kötetének, mely 2010-ben látott napvilágot, a bölcseleti, nyelvi, irodalmi és történelmi gondolkodás múltját bemutató mintegy száz szöveggel. A kötet nagy sikert aratott, rövid időn belül teljesen elfogyott és egyetemi tankönyvvé vált. A kötetek célja, hogy jelentősen kiszélesítsük a 18. századi bölcsészettudományi gondolkodásra vonatkozó mai tudásanyagot, s a gyűjtemények megbízható alapot teremtsenek az időszak mélyebb megismeréséhez.
A források többek között lehetőséget adnak az érintett tudományterületek történetének tanulmányozására, a nemzeti nyelvű értekező próza kialakulásának nyomon követésére, s megragadhatóvá válnak eddig ismeretlen irodalom- és eszmetörténeti folyamatok, az erkölcstani és pedagógiai, a vallási és valláskritikai, az államelméleti, politikai, jogi és társadalmi, valamint képzőművészeti, zenei és esztétikai gondolkodás területén. A művelt közönség igényének kielégítése mellett a kötetet használni lehet a felsőoktatásban, s az érintett diszciplínák is ösztönzéseket meríthetnek belőle. A kutatásban közvetlenül résztvevők nagyobbrészt akadémiai és egyetemi intézeti kutatók, kisebb részt közgyűjteményi munkatársak. A kötet célközönsége a művelt nagyközönség, egyetemi hallgatók és oktatók. A közös munka elősegíti a résztvevő kutatók szakmai kompetenciáinak fejlesztését, a szélesebb közönség pedig egy eddig számára teljesen ismeretlen műveltségi anyaggal ismerkedhet meg.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
