 |
Summing up our 27 years long Turkic folk music research (study, archives, Internet)
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
115405 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Sipos, János |
| Title in Hungarian |
27-éves törökségi népzenei kutatómunkánk összefoglalása (tanulmány, archívum, Internet) |
| Title in English |
Summing up our 27 years long Turkic folk music research (study, archives, Internet) |
| Keywords in Hungarian |
összehasonlító népzenekutatás, török népek, magyar őstörténet, digitális archívum, adatbázis, internet |
| Keywords in English |
comparative ethnomusicology, Turkic people, Hungarian prehistory, digital archives, database, Internet |
| Discipline |
| Musicology (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Ethnomusicology | | Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Prehistory | | Cultural Anthropology (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Institute of Musicology (Research Centre for the Humanities) |
| Participants |
Csáki, Éva
|
| Starting date |
2015-09-01 |
| Closing date |
2020-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
16.712 |
| FTE (full time equivalent) |
7.16 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A régi magyar népzenei stílusok többségének törökös vonásai korán felkeltették népzenekutatóink figyelmét, és a tudományos vizsgálatokkal kezdettől fogva együtt járt a keleti terepmunka is. Bartók Béla 1936-os anatóliai gyűjtése után Vikár László és Bereczki Gábor 1957-1978-as Volga-Káma-vidéki kutatása következett.
Ezt a munkát folytatjuk zenész-turkológus párként Csáki Évával 1987-től Törökországban, a Kaukázusban és Belső-Ázsiában. A kezdetben a magyar népzene keleti elemei vizsgálatának indult kutatássorozat tehát előbb areális kutatássá, majd egy török-nyelvű népek lakta hatalmas terület összehasonlító népzenei vizsgálatává változott.
Az elmúlt 27 év során több mint 10.000 török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz, türkmén és szúfi alevi/bektasi dallamot vettünk fel, jegyeztünk le. Gyűjtéseinkre támaszkodva tizenhat, több esetben úttörőnek mondható könyvet jelentettem meg e népek népzenéjéről magyar, angol, török illetve azeri nyelveken.
Jelen pályázatban eddig kutatásaink archívumbeli és tudományos összefoglalásához kérünk támogatást. A kutatási periódusban a következő feladatokat tervezzük:
1) Elkészítjük a "27-éves törökségi népzenei kutatómunkánk összefoglalása" című művet (DVD melléklettel)
2) Az 1) pont kiegészítéséül elkészítünk egy nyilvános Web-oldalt tanulmányokkal, fotókkal, hang- és videópéldákkal
3) Korábbi gyűjtéseim alapján elkészítjük a "Jomut türkmén népzene" kötetet (DVD melléklettel)
4) 190 órányi gyűjtésünket digitalizáljuk, markerezzük és katalogizáljuk. A teljes anyagot elhelyezzük a MTA BTK ZTI Archívumába
5) Minden évben kiegészítő törökségi kutatóutakat végzünk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az alapkérdés: milyen kapcsolatok vannak a török nyelvű népek népzenéi között? A török nyelvű népek egy Kínától Kelet-Európáig terjedő hatalmas területen élnek, és míg nyelveik között szoros kapcsolat van, népzenéik igen különbözőek. Ez nem meglepő, mert e népek legalább részben eltörökösödöttnek tekinthetők, melyek a szubsztrátum(ok)on keresztül más, nem török népekkel is kapcsolatban állnak. Így kutatásunk közvetve a kultúrájuk, nyelvük és történelmük által összekötött török nyelvű népek mellett számos velük szomszéd népre is kisugárzik.
A projekt három szinten segít belevilágítani a török nyelvű népek népzenei világába: 1) összehasonlító tanulmány elkészítése, 2) egy nagy digitális archívum létrehozása valamint 3) a tanulmányok és a digitális anyagok internetes hozzáférésének biztosítása.
1) Megvizsgáljuk számos török nép népzenei stílusait és felvázoljuk a közöttük levő zenei kapcsolatokat. Ennek az ambiciózus célnak a megvalósítása nem lehetetlen, mert a Bartók Béla, Vikár László és a magam gyűjtései –kiegészítve a helyi kutatások szolgáltatta publikációkkal- megbízható képet adnak a bulgáriai török, az anatóliai, a Volga-Káma-vidéki csuvas, tatár és baskír valamint az azeri, karacsáj, kazak, kirgiz és türkmén népzenékről. A munkában számítunk a magam alapította Music of the Turkic-Speaking World ICTM Study Group tagjaira is.
2) A digitális archívumban sok száz óra általunk gyűjtött, más archívumban meg nem található video- és hangfelvétel foglal majd helyet, katalógusukkal együtt.
3) A digitális archívumból válogatott felvételek és tanulmányok egy nyilvános Web-oldalra kerülnek, melyen az érdeklődők betekintést nyernek a törökségi népek népdalstílusaiba.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás a török-nyelvű népek által lakott nagy terület népzenéinek térképét rajzolja fel, és az összehasonlító népzenei vizsgálat számára is kijelöli a további teendőket. Az eredmények megbízhatóságát nagy mértékben növeli, hogy a felhasznált anyag jelentős része saját gyűjtés, és a többi területen is az egységes szempontú és magas színvonalú magyar népzenei kutatás elméleti és terepmunkán alapuló eredményeire támaszkodhatunk. Hasonlóan mély, és megbízható anyagokra támaszkodó analitikus összehasonlító elemzés korábban nemzetközileg sem történt.
Ennek az eurázsiai területnek a népzenei áttekintése a magyar őstörténet egyes elemeinek megerősítésére vagy éppen módosítására, újragondolására is adatokat szolgáltathat.
Az osztályozott, rendezett népzenei anyag jó szolgálatokat tehet az általános népzenei oktatásban is, melyhez a tanulmányok mellett felhasználható a digitális archívumban levő sok száz órányi népzenei felvétel. A Web-oldalon az eredményeket más szaktudományok képviselői és a laikusok számára bőséges videó-, hang- és szövegpéldákkal szemléltetjük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magyar nyelv finnugor eredetű, de a magyar népzene régi rétegei törökös kapcsolatokat mutatnak. Ez a kettősség korán felkeltette népzenekutatóink figyelmét, és komoly összehasonlító munka indult meg. Az elméleti vizsgálatokat terepmunkák követték, közülük a legjelentősebbek Bartók Béla 1936-os anatóliai gyűjtése, Vikár László és Bereczki Gábor Volga-Káma-vidéki kutatása és a magam anatóliai, azeri, kaukázusi karacsáj, kazak, kirgiz és türkmén gyűjtéseim voltak.
A kutatás kezdeti őstörténeti jellege fokozatosan a soknemzetiségű Volga-Káma terület areális vizsgálattá, majd egy nagy területen élő török nyelvű népesség népzenei kutatásává változott, noha az őstörténeti vonatkozásait soha nem vesztette el.
Az OTKA kutatási időszak során kielemezzük, feltárjuk számos török nyelvű nép legfontosabb dallamtípusait, valamint ezek egymáshoz és a magyar népzenéhez való kapcsolatait. Szemléltetésképpen létrehozunk egy Web-oldalt is, melyen video- és hangpéldák valamint tanulmányok segítségével a szakemberek és a nagyközönség is tájékozódhat a kutatás eredményeiről. Hasonlóképpen több száz órányi video-felvételünk internetes közlését is megkezdjük.
A kutatás alapvető célkitűzése a törökségi népzenék áttekintése és egy zenei térkép felrajzolása. Ugyanakkor a "27-éves törökségi népzenei kutatómunkánk összefoglalása" elkészítésével a jövőben e tárgyban elvégzendő feladatok irányát is igyekszünk kijelölni.
E hatalmas eurázsiai terület népzenei áttekintése a magyar őstörténet egyes elemeinek megerősítésére vagy éppen módosítására és újragondolására is adatokat szolgáltathat. Ezenfelül az osztályozott, rendezett népzenei anyag jó alapokat ad a népzenei oktatáshoz.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The Turkic features of the majority of the old Hungarian folk music layers attracted the attention of our scholars and the scientific research was backed by fieldwork in the East. Following Béla Bartók’s Anatolian collection in 1936, in 1957-1978 László Vikár and Gábor Bereczki did research in the Volga-Kama region. Then from 1987 on myself with Éva Csáki have been working in Turkey, in the Caucasus and in Central Asia. Thus the research series initially investigating the Eastern elements of the Hungarian folk music became an areal research and then a comparative research of the folk music on a large Eurasian area inhabited mostly by Turkic-speaking people.
In the past 27 years we recorded, transcribed and analyzed more than 10,000 Turkish, Azeri, Karachay-Balkar, Kazakh, Kyrgyz, Turkmen and Bektashi melodies and based on our field recordings I wrote sixteen, in some cases ground-breaking books.
Now we apply for backing the summing up of our earlier works both scientific and archival. In the research period we plan to undertake the following tasks:
1) Prepare the book "Summing up our 27 years long Turkic folk music research"
2) As an addendum to the book we prepare an open access Website with studies, photographs, audio and video examples
3) Based on my earlier Turkmen fieldworks we also prepare the book "Yomut Turkmen Folksongs" with DVD attachment
4) We digitize, marker and catalogue our 190 hours video recordings, and deposit them into the Archives of the Institute for Musicology
5) Every year we do complementary fieldwork in different Turkic areas.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic question is the following: what kind of relations are there between the folk music of different Turkic-speaking peoples?
The Turkic-speaking people live on a vast area from China to Eastern Europe, and while there is a close connection between their languages, their folk music is very different. This is not surprising, because at least in part they can be regarded as Turkicised population which, through their substratum is in contact with other non-Turkic peoples. Thus, besides Turkic people connected by their culture, language and history our research also concerns several non-Turkic peoples.
In the research period we explore basic folk styles of various Turkic peoples and outline the relationships between them. The realization of this ambitious goal is not impossible because Béla Bartók's, László Vikár's and our own collections supplemented by the publications of the local researchers gives sufficient material to draw a reliable picture on the folkmusic of the Bulgarian and Anatolian Turkish, Tatar, Bashkir, Chuvash, Azeri, Karachay-Balkar, Kazakh, Kyrgyz and Turkmen people. We have already collected source material on the folk music of the Siberian Turks and the Uyghurs, and we will obtain material needed to overlook the folk music of other smaller Turkic peoples during the research period. In this work we also rely on the effective help of the ICTM Study group "The Music of the Turkic-Speaking people" founded by myself in Sheffield.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research outlines the musical map of a large area inhabited by Turkic-speaking peoples, and stakes out the agenda for the comparative analysis of the folk music on this area. The reliability of the results is greatly intensified by the fact that the majority of the material originates from our own fieldworks, and we can rely on the methods and theories of the famous tradition of the Hungarian ethnomusicology. The comparative analysis of the folk music styles of such a large area has not been attempted before.
The overview of the folk music of this vast Eurasian area might provide data to confirm modify and reassess some elements of Hungarian prehistory. At the same time, the classified folksong material may do good services in the general folk music courses. Besides the musical analysis we publish the results with video, audio, text and music examples on the Internet in an understandable form for the representatives of other disciplines and for the general public.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The Hungarian language belongs to the Finno-Ugric language family, while the old layers of Hungarian folk music show Turkic features. This duality has attracted the attention of our ethnomusicologists and in the beginning of the 20th century a serious comparative work began. Fieldwork was also followed by the theoretical studies, of which the most important was Bartók’s Anatolian research in 1936, the research of Vikár and Bereczki on the Volga-Kama region and our Anatolian, Caucasian and Inner-Asian collections.
The aim of this research initially was attached to the Hungarian prehistory, then it became the folk music research of the multi-ethnic Volga-Kama region and then the research of a large area inhabited mostly by Turkic-speaking people.
By the end of the period, we explore the most important melody types of the Turkic-speaking people. We create a Website, where studies, video and audio examples help scholars and the general public to get information about the research. We make available a selection of our several hundred hour’s video field recordings on the Internet.
Relying on the results and material of Hungarian and other scholars the main objectives of this research is to overview the folk music of the Turkic peoples and to draw a musical map. With the volume "Summing up our 27 years long Turkic folk music research" we try to offer a decisive course for future actions in this theme.
The overview of the folk music of this vast Eurasian area may serve data to confirm, modify, revalue and rethink some elements of Hungarian prehistory. In addition, classified, arranged material gives a good basis in folk music education as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
