Neolithic, Tisza culture, tell-like settlement, statistical analysis, kerámia
Discipline
Archeology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Archaeology
Panel
Archeology
Department or equivalent
Institute of Archeology (Eötvös Loránd University)
Participants
Anders, Alexandra Füzesi, András Füzesi, András
Starting date
2016-01-01
Closing date
2019-06-30
Funding (in million HUF)
19.467
FTE (full time equivalent)
4.67
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célkitűzése a tiszai kultúra komplex településén feltárt leletanyag forráscsoportok szerinti feldolgozása és azok strukturált együtteseinek GIS alapú térbeli modellben való rekonstrukciója. A program az Öcsödön 1980 és 1985 között napvilágra került kerámiamaradványok, agyagplasztikák, kő- és csonteszközök, valamint az archeozoológiai emlékek egykori eloszlásainak egységes térinformatikai rendszerben való integrálását igyekszik megvalósítani. A változatos összetételű lelet-együttesek ilyen módon a feltárt régészeti objektumok egyes térbeli összefüggésében (házak, gödrök, tűzhelyek stb.) lesznek láttathatók. A gyakorlati munka statisztikai alapját a közel negyven ezret kitevő díszített kerámia, illetve annak digitális feldolgozása szolgáltatja. A térbeli leleteloszlások egyes karakteres asszociációit ugyanakkor igyekszünk célzott mintavételű AMS dátumokkal datálni, s így egy komplex tér/idő keret-összefüggést felvázolni a Kr. e. VI–V. évezred fordulóján a Közép-Tiszavidéken használt újkőkori település egészére vonatkozóan.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A tervezett projekt egy különleges alföldi késő neolitikus tell-szerű települést és annak kiegészítő horizontális teleprészét, illetve ezek régészeti maradványait tekinti vizsgálata központi tárgyának. A különböző depozíciós cselekmények által keletkezett lelet-összefüggések településen belüli eloszlási mintázatait GIS alapú egységes keretben, a régészeti kontextus és az idő viszony-rendszerében elemezzük. Ez az elméleti tárgyalásmód általános képet és egyben történeti keretet nyújt a tiszai kultúra egy településének kulturálisan és funkcionálisan strukturált tárgy-összefüggéseiről. A kutatás mindezek mellett az öcsödi települési halom építészeti emlékeinek konfigurációit is elemzi. Az egymás feletti szintekhez tartozó 9 ház helye, alakja a lakótér egykori térbeli elrendezésének jellegzetességeit határozza meg. Kiemelten fontos vizsgálati kérdés, illetve cél a projekten belül a tér, a strukturált tárgyi asszociációk, valamint a különböző szintű emberi tevékenységek kapcsolatrendszereinek megállapítása. Így arra a teoretikus kérdésre is választ kaphatnánk, hogy a fizikai és a szociális tér szervezése a helyi újkőkor kulturális összefüggésben miként kapcsolódott egymáshoz. Ez kérdésfeltevés lényegében az „egymásnak megfelelő”, vagy „nem megfelelő” szociális paradigmák létére, vagy nemlétére adna választ, amely az európai települési archeológiát mélyen foglalkoztató Bill Hillier és Juliette Hanson 1984-es alapvetésére (The social logic of space) vezethető vissza. Az említett adatok ugyanakkor a neolitikus társadalom belső és külső szabályozórendszereinek felépítésébe és működési mechanizmusaiba is betekintést engednek.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A pályázatban tervezett kutatás egy olyan újkőkori település emlékanyagát igyekszik a mai kor színvonalán feldolgozni, amely az Tisza–Herpály–Csőszhalom kulturális komplexum egyik különleges megjelenésformáját testesíti meg az alföldi Tiszazug területén. Az Öcsöd-Kováshalmon található település egy tell-szerű központi részből és körülötte szétszórtan elhelyezkedő hét további egyrétegű teleprészből állt. Az ásatások bebizonyították, hogy a vertikális rétegsorú halom és a horizontális lakóhelyek egymás mellett élő, sőt egymást szervesen kiegészítő struktúrák voltak. Mindezek összességében olyan komplex települési változatot jelenítettek meg az Alföldön, amelynek belső részegységei különböző tér/idő konfigurációkat alkottak egyetlen élőhelyen belül. Korábban a kétfajta, külön-külön lokalizált települési formák mögött az életmód és a mobilitás eltérő típusait rekonstruálták egész Délkelet-Európában. Az 1980-as évek ásatásai a központi tell-szerű teleprészen egymás feletti két fő rétegben, zárt blokkot képező házak együttesét tárták fel. ismétlés Mindezeket egy közösen használt munkaterület és hulladékgödrök zónája vette körül, s e lakótér külső szélén 49 sír helyezkedett el. Összességében az öcsödi késő neolitikus települési rendszer a megelőző alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának elkülönülő házegységeihez képest egy magasabb integritási szintű térszervezési modellt képvisel. A tárgyi emlékanyagban ugyanakkor sajátos stiláris sokszínűség mutatkozik meg, amely különösen jól fogható meg a finomkerámia díszítésében. Alapvető kérdés az, hogy a tiszai kultúra helyi népességének szociális viszonyai miként képeződtek le a település térbeli mikro-környezetében, a régészeti emlékanyagban, illetve ezek kölcsönös kapcsolat-rendszerében. Diakronikus vizsgálatunk tehát az ember – dolog – tér kultúra specifikus összefüggés-rendszerét, annak egyik alföldi késő neolitikus régészeti megjelenésformáját igyekszik kvantitatív alapokra helyezve elemezni, s ebből következtetni az újkőkor szociális viszonyainak belső dinamikájára, s a — John Chapman szóhasználatával élve — a „korai balkáni falu” fejlődésmenetére.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatási program Öcsöd-Kováshalom újkőkori (Kr. e. V. évezred) település leletanyagának komplex régészeti feldolgozását célozza. A lelőhely egy vízparti központi települési halomból, és körülötte elhelyezkedő hét kisebb, egyrétegű teleprészből állt. Az 1980–1986 között végzett ásatások a központi települési halom (tell) belső részleteit tárták fel; egymás feletti két fő rétegben, 3 illetve 6 ház együttese került napvilágra. Az épületeket közösen használt munkaterület, és hulladékgödrök zónája vette körül, s e lakótér külső szélén 49 sír helyezkedett el. A leletanyag restaurált és előzetesen több nemzetközi fórumon bemutatott válogatásai több európai publikációban kaptak tudományos visszhangot. A teljes közlés azért váratott máig magára, mert a közel 40 ezer kerámia, 6 ezer kőeszköz és 21 ezer állatcsont olyan mennyiségeket jelentettek, amelyek különböző számszerű összefüggéseiről csak modern statisztikai módszerekkel lehet a maga teljességében hiteles képet adni. Ugyanígy a település egyes részeit, azok adatait (házak, tűzhelyek, gödrök, sírok) a bennük talált leletekkel együtt egységes analitikai keretben, az úgynevezett földrajzi információs rendszerben (GIS) lehet kezelni. E módszer alkalmazásával megnyílt a lehetőség, hogy az újkőkori használati tárgyak hatalmas mennyisségeit, valamint a település különböző objektumaival való összefüggéseit egy rendszerben elemezzük. Megmutathatóvá válik, hogy a tárgyi emlékek csoportjai és a település egykori tevékenységi területei hogyan függtek össze. Az is elemezhető, hogy a település térbeli rendszerében, valamint a tárgyak asszociációiban, stílusvariációiban miként érhetők tetten az egykori közösség szociális viszonyai.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of the planned research is the analysis and reconstruction of the structured find assemblages recovered at the Tisza culture settlement complex using a GIS based 3D model. The program will integrate the different spatial distributions of pottery, figural representations, lithic and bone implements as well as archeozoological remains found at the site of Öcsöd between 1980 and 1985. In our analytic system the deposited find-categories could be studied by archaeological settlement features (houses, pits, fire-places etc.) creating a spatial relational network. The statistical examination will be based mainly on the decorated shards counting forty thousand. We intend to apply targeted AMS dates for giving a temporal dimension to the characteristic associations of spatial find-distributions thereby creating a complex space/time framework for the Late Neolithic settlement complex on the Middle Tisza Region inhabited at the turn of the VIth-Vth millennia BC.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The project is seeking to focus on a specific Late Neolithic settlement, a nucleated tell-like mound with additional horizontal living area and the relevant material culture in the Great Hungarian Plain. The intra-site variations in the deposited find-assemblages will be examined in a GIS framework designed to analyse spatial distributions across archaeological context and in time. This systematic approach provides a general picture and a historical framework about the culturally, functionally structured material categories of a Tisza culture settlement. The research will also focus on the configurational settings of the architectural remains recovered in the center of the settlement. The place and shape of the 9 houses and their spatial arrangement in two superimposed habitational levels are determining the configurational characteristics of the residental space. An important research goal of the project is the analysis of interrelations of space, the structured material distributions and the human actions at different scales. On the ground of our approach an important theoretical question would be also the reconstruction of the local Late Neolithic connections between the spatial and social organisation. This would be also an archaeological implementation for the existence of a „correspondence” or a „noncorrespondense system” in the social paradigm widely discussed in the European settlement archaeology going back to the pioneering study of B. Hillier and J. Hanson. In addition to the former results the data-sets to be analysed could provide a picture about the structure and dynamic mechanism of the inner and outer regulatory system of a Neolithic community as well,
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The aim of the planned research is the archaeological processing of find assemblages recovered at a Late Neolithic settlement, which represents a special form of settlements of the Tisza-Herpály-Csőszhalom complex in the Tiszazug microregion in the Great Hungarian Plain. The occupation pattern observed at Öcsöd indicated a central tell-like mound surrounded by a loose cluster of seven single layer settlement nuclei. The excavations supported that the stratified central mound and the horizontal settlement units co-existed as structures complementary to each other. It was suggested earlier that these topographic characteristics represented a complex settlement form in the Great Hungarian Plain, where the internal features of the settlement constituted different space/time configurations. During previous reseach the multi-layered mounds and horizontal settlements were interpreted as different physical manifestations of the Neolithic way of life including mobility in Southeast Europe. In 1980 excavations in the central part of the Öcsöd mound revealed tightly blocked houses in two superimposed strata. The set of buildings was surrounded by an open activity zone and 49 graves seemed to follow the periphery of the central habitation and activity areas. Altogether the Late Neolithic settlement structure in Öcsöd represented a developed form of integration in comparison with the distinct house-pit-grave clusters of the Alföld Linear Pottery Culture. The styles of material culture found at Öcsöd provide a very colourful pattern, represented by especially impressive fine, decorated pottery. It is a fundamental theoretical question how social relations are manifested in the space division and material record of the site. Our diachronic research is aimed at the study of humans–material culture–space interrelationships a Late Neolithic setting with the help of quantitative analysis. We seek to draw inferences regarding the social system and tendencies in the development of the „early Balkan village”.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The aim of the research is the complex archaeological analysis of the Late Neolithic settlement at Öcsöd-Kováshalom. The site originally consisted of a central settlement mound (tell) near the waterfront as well as seven smaller horizontal habitation units. Excavations between 1980 and 1986 revealed the detailed structure of the habitational mound: three and subsequently six houses formed two superimposed settlement layers. The set of buildings was surrounded by an open activity zone and 49 graves of peripheral location demarcated the central habitation and activity areas. The selected find assemblages recovered during these excavations have been published in preliminary reports and the main results also appeared in several European scholarly summaries. A wholescale publication came on a snag because the 40.000 decorated sherds, 6000 stone implements and 21.000 animal bones represent such large samples that only using multivariate methods could yield an authentic integrative summary. This was also the difficulty with the spatial data of the settlement features (houses, fire places, pits, graves) and associated find assemblages. Now we have the technical background for the archaeological use of the Geogrpahical Information System (GIS) providing a scientific framework for complex analysis on such a large scale. The application of GIS opens a new perspective in the analysis of the space/time distributions in the settlement’s activity-areas. These can be correlated with material distributions. In light of this information we could also analyse social interrelations within the community of the settlement.
Final report
Results in Hungarian
A projekt fő célkitűzése Öcsöd-Kováshalom lelőhelyének komplex feldolgozása volt. A különböző szintű emberi tevékenységek együttes elemzését térbeli összefüggések és tárgyi asszociációk keretében végeztük el. A feltárási adatokat térinformatikai rendszerben összegeztük. A kialakított GIS adatbázisban rögzítettük a különböző lelettípusok adatsorait. Ezek részben korábban (kő- és állatcsont anyag), részben a projekten belül (kerámia, csonteszköz, emberi maradványok) kerültek feldolgozásra. A feltárt jelenségek stratigráfiai összefüggéseit, a többrétegű település térbeli és relatív időrendi viszonyait Harris-mátrixban foglaltuk össze. Emellett egy abszolút kronológiai rendszert is felállítottunk 36 AMS dátum alapján. Az ember-dolog-tér összefüggés-rendszerét széles skálán vizsgáltuk. A legnagyobb léptéket a tiszazugi mikrorégió neolitikus településhálózatának kiértékelése jelentette, az MRT terepbejárási adatainak feldolgozása alapján. Az elvégzett magnetométeres felmérésen egy többször megszakított, hármas árokrendszer került elő, mely az egész közösséget egy térben integrálta. A többrétegű településrészen feltárt 12 épület struktúráját különféle lelettípusok összefüggéseiben értelmeztük. Elsősorban a kerámiaanyag feldolgozására koncentráltunk: a hagyományos formai-stilisztikai vizsgálatokat kvantitatív alapokon, statisztikai módszerek segítségével végeztük el. A kerámiatechnológiai vizsgálatokat a lelőhely környezetéből vett agyagminták összehasonlító elemzése egészítette ki.
Results in English
Our project objective was a complex study of the Late Neolithic multilayered site Öcsöd-Kováshalom. Spatial relationships and artifact associations served our comprehensive analysis of different scopes of past human activity.
We had been building a GIS database which encompasses the site’s excavation and artifactual data. These artifacts were processed partly by previous research (lithics and animal bones), partly under (ceramic fragments and ochre artifacts), or in parallel to (bone tools and human remains) the project. Stratigraphical, spatial and relative chronological relationships were synthesized in a Harris-matrix. Furthermore, we compiled an absolute chronological framework with 48 AMS dates.
We applied a broad scope in the study of the relationship between man, thing, and culture. We evaluated the Neolithic settlement of the Tiszazug microregion with our GIS analysis on ATH surveys. In collaboration with the DAI, we conducted magnetometric surveys, resulted in the discovery of a triple ditch system, which had integrated the past community in one spatial context. The excavated section contained 12 buildings that were interpreted with respect to different contexts provided by distinct artifact types. Among them, we had set our focus on ceramic fragments: we executed traditional formal-stylistic analyses by quantitative statistics. Our ceramic technological studies with Raman microscopy were supplemented by clay sampling from the vicinity of the site for comparison.
Raczky Pál–Füzesi András: A múlt szimbolikus eseményeinek rekonstrukciója. Régészeti esettanulmány Öcsöd-Kováshalom késő neolitikus településéről — The reconstruction of symbolic events from the p, Tisicum 25, 2016
Füzesi, András-Raczky, Pál-Anders, Alexandra: Social dimensions and spatial levels: a multiscalar approach of a Late Neolithic tell-like settlement at Öcsöd-Kováshalom (Hungary), (International Open Workshop. Socio-Environmental Dynamics over the Last 12,000 Years: The Creation of Landscapes V, Kiel, 2017
Raczky Pál, Füzesi András: Unusual clay artefacts and their imagery from the late neolithic settlement of Öcsöd-Kováshalom on the great Hungarian plain, In: Țurcanu, S; Ursu, C-E (szerk.) MATERIALITY AND IDENTITY IN PRE- AND PROTOHISTORIC EUROPE, Editura Karl A. Romstorfer (2018) pp. 145-170., 2018
Füzesi András: Öcsöd-Kováshalom and the Neolithic Ceramic Technological Tradition in Hungary, UISPP 2018 Book of abstracts, 556, 2018
Füzesi András-Raczky Pál: SUBSISTENCE ACTIVITIES AND SYMBOLIC PRACTICES IN A NEOLITHIC TELL-LIKE SETTLEMENT OF THE GREAT HUNGARIAN PLAIN (ÖCSÖD-KOVÁSHALOM), EAA Abstract Book 2018 II, 369, 2018
Füzesi András: A késő neolitikus edények megformálásának technikai jellegzetességei - Öcsöd-Kováshalom leletegyüttese alapján, MΩMOΣ – Őskoros Kutatók Összejövetele X. Százhalombatta, 2017
Füzesi András - Raczky Pál: Öcsöd-Kováshalom. Potscape of a Late Neolithic site in the Tisza Region, Dissertationes Archaeologicae Ser. 3. No. 6., 2018
Raczky Pál - Füzesi András - Anders Alexandra: Domestic and Symbolic Activities on a Tell-Like Settlement at Öcsöd-Kováshalom in the Tisza Region, S. A. Luca (ed.) The Image of Divinity in the Neolithic and Eneolithic. Editura Karl A. Romstorfer (2018) pp. 117-140., 2018
Füzesi András: Öcsöd-Kováshalom és a tiszazugi mikrorégió. Előtanulmány egy környezetrégészeti kutatáshoz, MΩMOΣ – Őskoros Kutatók Összejövetele XI. Budapest, 2019
Füzesi András: Aspects of Tisza cultural processes as reflected in ceramic assemblages at Öcsöd-Kováshalom (Hungary), Socio-Environmental Dynamics over the Last 15,000 Years: The Creation of Landscapes VI, Kiel, 2019
