Az élelmiszer-fogyasztás természeti erőforrás-igénye a társadalmi metabolizmus szempontjából
Title in English
Food-related use of natural resources through the lens of socio-economic metabolism
Keywords in Hungarian
társadalmi metabolizmus, fenntarthatóság, élelmiszer-fogyesztás
Keywords in English
socio-economic metabolism, sustainability, food system
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)
70 %
Ortelius classification: Ecological economics
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Future technology
Regional Studies (Council of Complex Environmental Sciences)
10 %
Panel
Economics
Department or equivalent
Institute of World Economy and International Relations (University of Debrecen)
Participants
Bauerné Dr. Gáthy, Andrea Dombi, Mihály Karcagi-Kováts, Andrea Kuti, István
Starting date
2016-02-01
Closing date
2021-01-31
Funding (in million HUF)
7.991
FTE (full time equivalent)
8.61
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A véges természeti környezetben zajló civilizációs fejlődés fenntarthatatlansága az emberiség számára a 21. század legfontosabb problémája. Az anyagszükségletek csökkentése, illetve azok fenntartható keretek közé való visszaszorítása - az anyagfelhasználás csökkentése (dematerializáció) és a gazdasági tevékenység attól való elválasztása (decoupling) - elsődleges jelentőségű a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás szempontjából. Az emberiség környezetterhelő tevékenységei valamilyen anyagáramláshoz köthetőek. Jelentős ökológiai beavatkozást hajtunk végre a nyersanyagok kinyerésével, a termelési folyamatok során, a fogyasztás pedig igen nagy mennyiségű hulladékkal, szennyezéssel jár. Elsődleges célunk a társadalmi metabolizmus élelmiszer-ellátást biztosító alrendszerében fellelhető összefüggések vizsgálata minden lehetséges szinten – a mikro-mikro szinttől a makroszintig. A kutatás tervezett specifikus céljai a következők: az rendszerszintű kapcsolatok elemézsére alkalmas módszerek fejlesztése; az anyagkészleteket is figyelembe vevő módszertan kialakítása; az anyagkészletek meghatározása az élelmiszer-ellátási rendszer különböző szintjein; az anyagszükségletet meghatározó tényezők feltárása és az anyagfelhasználáshoz kötődő környezetterhelést csökkentő stratégiák kialakítása.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A környezetterhelés csökkentése érdekében fel kell tárni az azt meghatározó fő tényezőket. Feltételezzük, hogy a gazdasági törvényszerűségekhez hasonlóan – a mikro szinttől a makro vizsgálati szintig – azonosíthatóak azok a hatótényezők, melyek az anyagszükségletek volumenét, trendjeit és jellegét meghatározzák. Ezen tényezők ismerete jelentősen növelheti a fenntarthatósággal kapcsolatos politikák, intézkedések hatékonyságát. Kutatásunk során a továbbfejlesztett MFA módszertan, illetve egyéb gazdaságelemzési eszközök segítségével ezen fő tényezők kapcsolatrendszerét kívánjuk leírni. Ennek érdekében először ki kell egészítenünk az MFA-t az anyagkészletek kezelésére való alkalmassággal, így minden vizsgált szinten pontos képet kaphatunk nemcsak az anyagáramlásokról, de a rendelkezésre álló anyagkészletekről is, melyeknek ismerete a megfelelő gazdálkodás alapja – a környezeti-társadalmi-gazdasági rendszer minden szintjén. A primer kutatások során nyert, az élelmiszer-ellátást szolgáló anyagáramokat és -készleteket leíró információk a különböző földrajzi-gazdasági entitások (háztartások, vállalkozások, ágazatok, illetve települések és országok) összehasonlítását, így az anyagszükségletekben mutatkozó különbségek vizsgálatát, magyarázatát teszi lehetővé. Az ebben a fázisban összegyűjtött adatbázis az egyes egységek társadalmi, gazdasági és természeti, valamint anyagszükségleti jellemzőit egyesíti, ez alapján statisztikai eszközökkel kívánjuk kiszűrni, majd egy modellben egyesíteni az anyagszükségletet meghatározó tényezőket és azok interakcióit.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A véges természeti környezetben zajló civilizációs fejlődés fenntarthatatlansága az emberiség számára a 21. század legfontosabb problémája. Az anyagszükségletek csökkentése, illetve azok fenntartható keretek közé való visszaszorítása - az anyagfelhasználás csökkentése (dematerializáció) és a gazdasági tevékenység attól való elválasztása (decoupling) - elsődleges jelentőségű a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás szempontjából. Az emberiség környezetterhelő tevékenységei valamilyen anyagáramláshoz köthetőek. Jelentős ökológiai beavatkozást hajtunk végre a nyersanyagok kinyerésével, a termelési folyamatok során, a fogyasztás pedig igen nagy mennyiségű hulladékkal, szennyezéssel jár. A legjobb lehetőség ezen anyagáramok nyomon követésére és természetének megértésére az anyagáram-elemzés (Material Flow Analysis – MFA). Az MFA rendszer a különböző típusú és anyagbázisú áramlásokat naturális mértékegységben veszi számításba, lehetővé téve a különböző földrajzi egységek összehasonlítását és idősoros elemzések készítését. Elsődleges célunk a célunk a társadalmi metabolizmus élelmiszer-ellátást biztosító alrendszerében fellelhető összefüggések vizsgálata minden lehetséges szinten – a mikro-mikro szinttől a makroszintig. A kutatás tervezett specifikus céljai a következők: az rendszerszintű kapcsolatok elemézsére alkalmas módszerek fejlesztése; az anyagkészleteket is figyelembe vevő módszertan kialakítása; az anyagkészletek meghatározása a társadalmi-gazdasági rendszer különböző szintjein; az anyagszükségletet meghatározó tényezők feltárása és az anyagfelhasználáshoz kötődő környezetterhelést csökkentő stratégiák kialakítása.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Az emberiség számára a 21. század legfontosabb problémája az ökológiai válság, a véges természeti környezetben zajló civilizációs fejlődés fenntarthatatlansága. Létfontosságú a környezetterhelés csökkentése, illetve azok fenntartható keretek közé való visszaszorítása: az anyagfelhasználás csökkentése és a gazdasági tevékenység attól való elválasztása. Az emberiség környezetterhelő tevékenységei valamilyen anyagáramláshoz köthetőek. Jelentős ökológiai beavatkozást hajtunk végre a nyersanyagok kinyerésével, a termelési folyamatok során, a fogyasztás pedig igen nagy mennyiségű hulladékkal, szennyezéssel jár. Elsődleges célunk a társadalmi metabolizmus élelmiszer-ellátást biztosító alrendszerében fellelhető összefüggések vizsgálata minden lehetséges szinten – a mikro-mikro szinttől a makroszintig. A kutatás tervezett specifikus céljai a következők: az rendszerszintű kapcsolatok elemézsére alkalmas módszerek fejlesztése; az anyagkészleteket is figyelembe vevő módszertan kialakítása; az anyagkészletek meghatározása az élelmiszer-ellátási rendszer különböző szintjein; az anyagszükségletet meghatározó tényezők feltárása és az anyagfelhasználáshoz kötődő környezetterhelést csökkentő stratégiák kialakítása.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The most important problem in the 21st century is the unsustainable development of human civilization in a finite natural environment. In order to avoid the ecological crisis, the reduction of the material needs (dematerialization) and the decoupling of the economic performances from the material use are an absolute necessity. All human activity deteriorating the natural environment are related to some material flow. We carry out significant ecological intervention by the extraction of raw materials, in all production processes, while the consumption processes also generate huge amounts of waste and pollution. The food system contains production, procession and consumption of food products, as well as management regarding wastes in the supply chain. This system of SEM is at great importance regarding its function in society ant its ecological impacts as well. The primary aim of our study is to analyze the driving forces of the natural resource requirement of the socio-economic metabolism’s food system on every possible scale—from the micro-micro to the macro scale. Specific aims are the following. To develop an interdisciplinary methodological frame for analysis of the economic, social and ecological impacts of food system; to establish theoretical model of food-related use of natural resources; and to develop strategies toward reduction of the environmental pressure connected to the material requirement of the food consumption.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. In order to reduce the deterioration to the natural environment, the main determining factors should be explored. According to our hypothesis it is possible to specify the influential factors from the micro to the macro levels that determine the characteristics, volume and trends of material requirements. Knowing these factors may have a significant impact on the effectiveness of the sustainability policies and measurements. In our research we intend to describe the system of relations among these factors by using the improved MFA methodology. In order to reach this aim we have to complement the MFA so that it could handle the material stocks. In this way, we can gain information about the material flows and the available material stocks, which is necessary for the proper management at every level of the social-economic system. The information about the food-related resource use gained from the primary research allows the comparison of the various geographical and economic entities (households, enterprises, sectors, as well as settlements and countries), thus the differences among the material requirements can be examined and explained. The database gained in this phase unites the social, economic and natural characteristics of each unit. Based on this, we aim to define the factors determining material requirements by using statistical methods, and as the next step we aim to establish a model describing the factors determining material requirements and their interactions.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. In the research project we aim to establish a model, which systematizes and investigates the food-related resource use of the various geographical and economic levels. This model may be a starting point for several specialized analyses. As an additional outcome we intend to survey the domestic material stocks, as much as it is possible in the present framework, which provide new and much needed information for researchers and decision-makers, too. The main question is how the natural, social and economic factors determine the material requirement and environmental pressure of a given unit. These are absolutely necessary for planning and implementing efficient measures. Investigating the factors may lead to defining the social, economic and individual solutions to reduce the deterioration of the environment resulting from material use. Based on the results new policies of development, strategies and measures may be prepared, which contribute to a sustainable social and economic system. To achieve this, the most important material flows and stocks must be identified, and on these grounds the most efficient preventive strategies must be elaborated.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The unsustainable development of human civilisation in a finite natural environment is the most important problem in the 21st century. In order to avoid the ecological crisis, the reduction of harmful ecological impacts as well as the material needs (dematerialization) and the decoupling of the economic performances from the material use are an absolute necessity. All human activity deteriorating the natural environment is related to some material flow. We carry out significant ecological intervention by the extraction of raw materials, in all production processes, while the consumption processes also generate huge amounts of waste and pollution. The food system contains production, procession and consumption of food products, as well as management regarding wastes in the supply chain. This system of SEM is at great importance regarding its function in society ant its ecological impacts as well. The primary aim of our study is to analyze the driving forces of the natural resource requirement of the socio-economic metabolism’s food system on every possible scale. Specific aims are the following. To develop an interdisciplinary methodological frame for analysis of the economic, social and ecological impacts of food system; to establish theoretical model of food-related use of natural resources; and to develop strategies toward reduction of the environmental pressure connected to the material requirement of the food consumption.
Final report
Results in Hungarian
Az élelmiszerfogyasztás a természeti erőforrások felhasználásának és a környezetszennyezés közel egyharmadát okozó ellátási lánc. Bár a természeti erőforrások felhasználása terén komoly javulás figyelhető meg az elmúlt két évtizedben, a jellemzően túlfogyasztott állati eredetű termékek arányának csökkenése további jelentős környezeti, népegészségügyi és gazdasági előnyöket ígér.
A kutatásaink egyik fókuszterülete a kereskedelem erőforrásokra gyakorolt hatása volt. A nemzetközi kereskedelem az elmúlt két évtized során végig csökkentette az aktuálisan elfogyasztott élelmiszerek természeti erőforrás-igényeit. Nem jelenthetjük ki azonban, hogy a globalizált ellátási láncok az élelmezés terén egyértelműen előnyösek: egyrész, számos helyi jellegű környezeti és társadalmi konfliktus övezi a folyamatot; másrészt pedig a nemzetközi kereskedelem önmaga hozzájárul a gazdasági jólét növekedéséhez és így közvetetten a növekvő fogyasztáshoz is.
Az élelmiszer-fogyasztás biztosításához szükséges anyagállományok mértéke és időbeli felhalmozásának jellemzői a teljes fogyasztás környezeti hatásait alapjaiban meghatározzák. A termelési és végső fogyasztási (étkezés) folyamatokban igen erősen megjelenik a mérethatékonyság, de a fogyasztás köztes színterei (kereskedelem, vendéglátás) a gazdaság fejlődésével folyamatosan növekvő terhet rónak a természeti erőforrásokra az anyagállományok felhalmozásán keresztül.
Results in English
The supply chain behind food consumption evokes approximately one-third of natural resource use and environmental impacts. Therefore, the drop in intake of the overconsumed animal-based food products may deliver further significant ecological, public health, and economic gains for the society, despite the notable reduction in natural resource requirement of these commodities in the last two decades.
One of the main focus topics of the research project was the effect of international trade on natural resource requirements. The international trade itself has continuously moderated the natural resource hinterland of the food supply chain in the last two decades. Globalization is not a silver bullet at all, though. The process is accompanied by several local social and ecological conflicts on the one hand. On the other hand, the presence of international trade contributes to economic growth and so the increasing consumption remarkably.
The volume and the temporal trends of the accumulation of the material stock required by the food supply chain determine the environmental impacts fundamentally. According to our results, economies of scale occur in production and consumption considerably; however, the intermediate spaces of consumption (retail trade, restaurants, and food services) evoke accelerating pressure on the natural resource through the accumulation of material stock.
Dombi Mihály, Karcagi-Kováts Andrea, Bauerné Gáthy Andrea, Kádár Szilárd, Kuti István: Flows and stocks of certain complex systems, In: Kuti István (szerk.) (szerk.) Size of the Society: International workshop on linkages between flows and stocks of socio-economic metabolism - Book of Abstracts. Debrecen, Magyarország, 2017.01.27-2017.01.28. Kiadvány: Debrecen: 2017. pp. 6-7., 2017
Karcagi-Kováts Andrea, Dombi Mihály, Kuti István: Groups and indicators of technoshere's material stocks, In: Kuti István (szerk.) (szerk.) Size of the Society: International workshop on linkages between flows and stocks of socio-economic metabolism - Book of Abstracts. Debrecen, Magyarország, 2017.01.27-2017.01.28. Kiadvány: Debrecen: 2017. pp. 14-15., 2017
: Material stock and flow analysis of Hungarian households, Nagoya: The joint 12th International Society for Industrial Ecology (ISIE) Socio-economic Metabolism Section Conference and the 5th ISIE Asia-Pacific Conference, 2016
: Material stock and flow analysis of transportation systems in Debrecen, Hungary, The joint 12th International Society for Industrial Ecology (ISIE) Socio-economic Metabolism Section Conference and the 5th ISIE Asia-Pacific Conference, 2016
Dombi Mihály, Karcagi-Kováts Andrea, Kuti István: A magyar háztartások anyagállományai, erőforrás-felhasználása és szerepük a társadalmi metabolizmusban, 10 éves a Magyar Ipari Ökológiai Társaság (MIPOET) - Jubileumi Szimpózium Budapest, Corvinus Egyetem, 2016. december 9. Előadás OTKA K 115851 http://www.ipariokologia.hu/10mip/10kandi.pdf , 2016
Karcagi Kováts Andrea, Kovács István, Dombi Mihály, Kuti István: A gazdasági válság lehetséges környezeti ajándékhatásai a visegrádi négyek országaiban, KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK IX: (2 (33)) 51-60, 2016
Dombi Mihály: Természeti erőforrások az asztalon, A Falu, 2016
Dombi Mihály, Karcagi-Kováts Andrea, Bauerné Gáthy Andrea: VACSORA TÁLALVA! TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁS, Magyar Tudomány, 2017
Kádár Szilárd: Material stocks and flows of extensive cattle production, Agriculture and Rural Development, 2017
Kádár Szilárd: Comparison of environmental effects of conventional and organic farming with material flow analysis, Review on Agriculture and Rural Development, 2018
Dombi Mihály: Modeling the material stock of manufactured capital with production function, Resources, Conservation and Recycling, 2018
Dombi Mihály; Bauerné Gáthy Andrea; Karcagi-Kováts Andrea; Kádár Szilárd: Az vagy amit megeszel? Az élelmiszerfogyasztás társadalmi jellemzőinek hatása a természeti erőforrásokra, A Falu, 2018
Karcagi-Kováts, Andrea: Az anyagfelhalmozódás és a környezeti Kuznets-görbe, KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK 2019/2 : 45 p., 2019
Dombi, Mihály (szerk.): Az élelmiszer-fogyasztás természeti erőforrásigénye a társadalmi metabolizmus szempontjából, Debrecen, Magyarország : Debreceni Egyetemi Kiadó, 115 p., 2020
Dombi, Mihály: The service-stock trap: Analysis of the environmental impacts and productivity of service sector in Hungary, ENVIRONMENTAL RESEARCH LETTERS 14 : 6 Paper: 065011 , 9 p., 2019
Kiss, Virág Ágnes ; Dombi, Mihály ; Szakály, Zoltán: Az egészség, a környezet és az étkezés kapcsolata – Szakirodalmi áttekintés, TÁPLÁLKOZÁSMARKETING 6 : 1 pp. 3-24. , 22 p., 2019
