 |
The Emergence and Diffusion of Local Innovations and their Systemic Impact in the Education Sector
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
115857 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Halász, Gábor |
| Title in Hungarian |
A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban |
| Title in English |
The Emergence and Diffusion of Local Innovations and their Systemic Impact in the Education Sector |
| Keywords in Hungarian |
alulról jövő változás,innováció a tanításban és tanulásban, innovációkutatás, innovációk terjedése,innovatív tanulási környezet, iskolafejlesztés,oktatásfejlesztés |
| Keywords in English |
bottom up change,diffusion of innovations, educational change, educational development, innovation in teaching and learning, innovation research, innovative learning environments, school improvement |
| Discipline |
| Education (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Educational sciences |
|
| Panel |
Social Sciences Committee Chairs |
| Department or equivalent |
Institute of Education (Eötvös Loránd University) |
| Participants |
Balázs, Éva
Faragó, Klára
Fazekas, Ágnes
Fazekas, Ágnes
Fazekas, Ágnes
Győri, János
Horváth, László
Kálmán, Orsolya
Keczer, Gabriella
Kovács, István Vilmos
Lénárd, Sándor
Molnár, Karolina
Pálvölgyi, Krisztián
Prekopa, Dóra
Rigó-Ditzendy, Orsolya
Varga, Attila
Verderber, Éva
Vida, Júlia
|
| Starting date |
2016-02-01 |
| Closing date |
2020-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
29.755 |
| FTE (full time equivalent) |
19.51 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás célja annak vizsgálata, hogy a központi szintről nem koordinált, mikro-szintű (helyi/intézményi) innovációk keletkezése, ezek felhalmozódása és terjedése milyen hatást gyakorol az oktatási rendszerek makroszintű (rendszerszintű) változásaira, és hogyan befolyásolja az oktatási rendszer eredményességét. Ezen belül közvetlen cél a tanítási-tanulási folyamatot befolyásoló intézményi szintű innovációk kialakulását és terjedését meghatározó általános elméleti összefüggések feltárása. A releváns nemzetközi irodalom áttekintésével, valamint a magyar köz-, felsőoktatásban és szakképzésben folytatott empirikus adatfelvétellel azt kívánjuk vizsgálni, hogy (1) a tanulói/hallgatói eredményességet, illetve a tanulásszervezési módszereket hatékonyan és tartósan javító intézményi fejlesztések miként és milyen körülmények között jönnek létre, (2) milyen feltételek mellett terjednek el, (3) hogyan befolyásolják az oktatási rendszer eredményességét. Az innováció fogalmát tekintve alapvetően az Oslo Kézikönyv definíciójából indulunk ki, ezt gazdagítjuk olyan elemekkel, mint pl. a rendszerszintű és az intézményi szintű, a saját és átvett, a radikális és inkrementális, a reaktív és proaktív vagy a fejlesztő és problémamegoldó innovációk megkülönböztetése. Kiemelt figyelmet fordítunk az innováció és a tanulás kapcsolatára, a nemzeti és ágazati innovációs rendszerek sajátosságaira, az innovációs folyamatok valamint a kutatás és a szabályozási környezet közötti dinamikus kapcsolatokra. Tekintettel arra, hogy az innováció-kutatások döntő hányada a piaci szférában működő szervezetek vizsgálatára épül, különös figyelmet fordítunk a közszférában zajló innovációk specifikumaira.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az oktatási rendszereket olyan komplex adaptív rendszerként értelmezzük, ahol egyszerre zajlanak a nemzeti szakpolitika és a helyi szereplők által kezdeményezett változások. Feltételezésünk szerint ha a szabályozási környezet ezt megengedi, az utóbbiak olyan evolúciós folyamatokat generálnak, amelyek hosszabb távon nagymértékben alakíthatják az oktatási rendszerek egészét. A helyi innovációkat evolúciós perspektívában „mutációknak” tekinthetjük, amelyek megjelenése a megszokottól eltérő intézményi gyakorlatokat eredményez. Ezek egy része rövid idő után eltűnik vagy beleolvad a „főáramba”, másik része hatni kezd a domináns gyakorlatra. A kutatásunk központi kérdése az, vajon milyen tényezők határozzák meg, hogy melyik szcenárió valósul meg.
Az intézményi innovációk vizsgálatát olyan elméleti modell keretei között tervezzük, amelynek öt alapvető elemét különböztetjük meg: (1)intézményi innovációk, (2)szervezeti környezet, (3)(hálózati)kapcsolatrendszer, (4)az oktatás eredményessége, (5)a mezo és makro szintű feltételrendszer. Elsősorban ezek azok az elemek, amelyekkel kapcsolatban kutatási kérdések fogalmazódnak meg, és amelyekhez változókat kapcsolunk. Mivel dinamikus kölcsönhatásokat feltételezünk, mindegyikük lehet függő és független változó.
Az intézményi innovációk nyomán létrejövő makroszintű változások elemzése során a „növekményes változás” modellből indulunk ki, ennek vizsgálatát a következő dimenziók mentén képzeljük el: (1)az oktatási rendszer strukturális jellemzői és ezek változása,(2) szervezett csoportok akciói, (3) izolált módon cselekvő aktorok kívülről nem koordinált akciói,(4)a helyi változások felhalmozódásának és terjedésének sajátosságai.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az oktatási innovációs folyamatokra irányuló újabb kutatások nyomán általánosan elfogadottá vált, hogy a tanulás/tanítás eredményességét – egyéb tényezők mellett – alapvetően meghatározza az oktatási ágazat intézményeinek (óvodák, iskolák, egyetemek) innovációs képessége, így ennek fejlesztése az eredményesség javításának egyik meghatározó eszköze lehet. A tanulásszervezést érintő innovációk, ha ezek minősége megfelelő, az oktatás eredményességének egyik legnagyobb tartalékát alkotják. Korábbi kutatásaink alapján feltételezzük, hogy a tanulás eredményességének javítását célzó központi fejlesztési beavatkozások hatását is alapvetően meghatározza, hogy azok milyen mértékben képesek „ráépülni” a rendszer különböző pontjain már létező és működő megoldásokra.
A tervezett kutatás eredményeinek köszönhetően várhatóan többet fogunk tudni arról, hogy (1)milyen a magyar oktatási rendszer és egyes alrendszereinek innovációs kapacitása, (2)milyen szervezeti és környezeti feltételek segíthetik elő a tanulási környezetet fejlesztő és a tanulás/tanítás eredményességét szolgáló intézményi szintű innovációk születését és ezek horizontális, intézmények közötti terjedését, (3)a rendszerszintű fejlesztési beavatkozásokat milyen helyi innovációs folyamatokra érdemes ráépíteni, (4)ezek milyen szervezetfejlesztési és hálózatépítési beavatkozásokkal befolyásolhatóak, továbbá (5)mindezek miképpen érintik a rendszerszintű fejlesztési beavatkozások hatásait.
A tervezett kutatás eredményei várhatóan hozzájárulnak az oktatási változások elméletének fejlődéséhez, gazdagítják a kurrikulum-elméletet és adalékokkal szolgálnak a közszférában zajló innovációk természetének jobb megértéséhez. Az eredmények gyakorlati hasznosítására – akár hazai, akár nemzetközi dimenzióban – elsősorban az oktatásfejlesztés területén nyílik lehetőség. Tekintettel arra, hogy a belátható időben Magyarország és több más uniós tagország ilyen célokra az emberi erőforrás-fejlesztési programok keretei között további jelentős forrásokat fog felhasználni, az eredményeknek jelentős társadalmi és gazdasági haszna lehet. A kutatás eredményei felhasználhatóak az oktatásfejlesztési programokat tervező, megvalósító és hatásukat értékelő szakemberek felkészítésében is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett kutatás célja hogy feltárja, vajon a hazai óvodák, iskolák, szakképző intézmények és egyetemi tanszékek milyen újításokkal próbálják eredményesebbé tenni a tanulást, és ezeknek az újításoknak milyen szerepe van a magyar oktatási rendszer egésze eredményességének javulásában. Kiindulópontunk szerint az oktatás eredményességét javító változásoknak egyszerre két forrása lehet: az egyiket azok a központi, nemzeti szintről indított programok alkotják, amelyek új tartalmak és új módszerek bevezetését szolgálják, a másikat az egyes intézmények szintjén keletkező helyi innovációk, amelyeket maguk a pedagógusok és oktatók, illetve az ő közösségeik hoznak létre. Fontos tudnunk, vajon az ilyen innovációk hogyan keletkeznek: mi az oka annak, hogy egyes iskolák és tanszékek ezen a téren különösen aktívak, míg mások erre kevésbé fordítanak gondot. Alapvető azt is tudnunk, hogy ezek az újítások milyen feltételek esetén képesek valóban eredményesebbé tenni a tanulást. Tudnunk kell azt is, vajon mi okozza, hogy egyes innovációk gyökeret eresztenek, míg mások elhalnak, továbbá azt is, hogy hogyan lehet elősegíteni ezek terjedését: tehát azt, hogy pozitív hatást fejthessenek ki nemcsak az egyes intézmény szintjén, hanem az oktatási rendszer minél nagyobb szeletében. Amíg a korábbi kutatásaink során arra a kérdésre kerestük a választ, vajon a nemzeti szintről elindított nagy, uniós forrásokra épülő fejlesztési beavatkozások milyen feltételek esetén érnek el tartós és mély hatást az iskolák működésében, most a figyelmünket azok felé a változások felé fordítjuk, amelyek a központi programoktól függetlenül az oktatási rendszer különböző pontjain, helyi szinten keletkeznek.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The goal of the planned research is to analyse the impact of the emergence, diffusion and accumulation of non-coordinated, micro level (local) innovations on macro level changes in educational systems and their impact on the effectiveness of education. A more specific aim is to better understand the nature of local (institute-level) innovations targeted at the improvement of teaching and learning. Through reviewing the relevant international literature and an empirical data collection at institutions of the three subsystems of education (schools, VET and higher education institutions) we intend to examine the following questions: (1)what are the most favourable circumstances for the emergence of local innovations that improve the effectiveness of education (2)what are the conditions for their horizontal diffusion (3)how do they influence the effectiveness of the education system?We follow the definition of innovations of the Oslo manual enriching this approach by distinguishing between macro (systemic) and micro (institute-level), own and adopted, radical and incremental, reactive or proactive, developmental and problem-solving and other forms of innovations. We are going to pay special attention to the relationship between innovation and (individual and organisational) learning, to the specificities of the national and sectoral innovation systems, and to the dynamic relationships between innovation, research and legislative environments. Since innovation-research focuses mainly on private economic organisations which are markedly different from institutions in the public sector, we are going to pay particular attention to the specificities of public sector innovations.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We understand education systems as complex adaptive systems in which changes initiated by national education policy are occurring simultaneously to developments initiated by local (institute-level) actors. Our hypothesis is that if the legal environment allows it, the latter generate such evolutionary processes that can transform education systems as a whole. Local innovations can be regarded as „mutations” from the evolutionary perspective which produces modified institutional practices. Some of them disappear or melt into the mainstream, others prove to be successful and start influencing the dominant practice. Our main question therefore is: what are the factors that determine which of the two scenarios will be enacted?We are planning to investigate institute-level innovations in the framework of a theoretical model that has five fundamental elements:(1)institutional innovations,(2)organizational environment,(3)(horizontal)networks,(4)effectiveness of education,(5)set of conditions at the meso and macro level. Primarily these are the elements we are going to formulate research questions about and attach variables to. Since we expect them to be in dynamic interaction, all of them can be independent and dependent variables as well. Our analysis of macro-level changes induced by institute-level innovations is going to be based on the model of „incremental change”. We are going to analyse these along the following dimensions:(1)the structural characteristics of the education system and their changes,(2)the actions of organized groups of actors,(3)isolated actions of uncoordinated actors,(4)the specificities of the accumulation and diffusion of local changes.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Due to recent research results examining the processes of educational innovation, it has become widely accepted that the innovation capacity of educational institutions (kindergartens, schools, universities) has a fundamental impact on the effectiveness of teaching and learning. Therefore its development can be crucial for improving achievement results. Innovations in the learning environment/classroom management –if they are high quality- can constitute the greatest reserve of the effectiveness of education. On the basis of our earlier investigations we assume, that the impact of centrally developed interventions is also fundamentally determined by their capacity to „build upon” solutions that already exist and work somewhere in the system.
As a result of the planned research we expect to acquire more knowledge about the (1) the innovation capacity of the Hungarian education system and its subsystems (2) the organizational and environmental conditions that enhance the creation of local educational innovations and their horizontal diffusion between institutions (3) the local innovations that can serve as foundations for system-level developments (4) the organizational and network building interventions that can influence them (5) the ways all of this determines the effect of systemic developments.
The findings of the proposed research are going to contribute to the development of the theories of educational change, enrich the curriculum theory and add important elements to the comprehension of the nature of innovations. The utilization of its outcomes can be primarily expected-both nationally and internationally- in the field of education development. Since Hungary is going to use significant amount of EU funds in this area in the near future, our results can provide considerable social and economic benefits. The findings of this research are also going to be applicable in the training of experts that design, implement and evaluate education development programs.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main goal of this research is to explore the new practices that Hungarian kindergartens, schools, vocational schools and university departments are trying to apply for improving student learning and the role these new practices can play in enhancing the effectiveness of the whole education system. We consider that educational change improving effectiveness can have two sources 1, centrally designed national programs aiming at introducing new content and methods, 2, local innovations that are created by teachers, professors and their communities. It is essential for us to know how these innovations are born: what makes some schools and departments be more active in this area while others are less motivated. It is also important for us to find out what the necessary conditions are for these new practices to be successful in improving student learning. Last but not least, we need to understand why some innovations take root, while others fade away and how we can promote their spread so that they can influence a much larger segment of the education system. While in our earlier investigations we were trying to find out about the conditions necessary for centrally initiated, large, EU funded interventions to produce a permanent and deep change in the way schools operate, we are now going to turn our attention to the changes that emerge locally, independently of central programs, in different points of the education system.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
