Consortional assoc.: Career Models and Career Advancement in Research and Development. Different Patterns and Inequalities in Labour Market Opportunities, Personal Network Building and Work-Life Balance

Help

Back »

Details of project

Identifier

116102

Type

Principal investigator

Tardos, Katalin

Title in Hungarian

Konzorcium, társ p.: Karriermodellek és karrierépítés a kutatás-fejlesztésben. Különbségek és egyenlőtlenségek a munkaerő-piaci lehetőségek, a személyes kapcsolathálók és a munka-magánélet egyensúlya tekintetében

Title in English

Consortional assoc.: Career Models and Career Advancement in Research and Development. Different Patterns and Inequalities in Labour Market Opportunities, Personal Network Building and Work-Life Balance

Keywords in Hungarian

karriermodell, kutatás-fejlesztés, társadalmi egyenlőtlenség, személyes kapcsolatháló, munka-magánélet egyensúly

Keywords in English

career model, research and development, social inequality, personal network, work-life balance

Discipline

Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)	100 %
Ortelius classification: Sociology

Panel

Society

Department or equivalent

Institute of Sociology (Center for Social Sciences)

Participants

Engler, Ágnes
Paksi, Veronika
Tornyi, Zsuzsa Zsófia

Starting date

2016-02-01

Closing date

2021-06-30

Funding (in million HUF)

11.045

FTE (full time equivalent)

4.86

state

closed project

Summary in Hungarian

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja és értékelje a különböző karriermodelleket, valamint a tudományos előmenetelt segítő és akadályozó tényezőket a kutatás-fejlesztés területén Magyarországon. A tudományos karriereket több nézőpontból vizsgáljuk, nevezetesen a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek, a személyes kapcsolati hálók, továbbá a munka-magánélet egyensúlya szempontjából. Kiemelt elemzési szempontunk a nemek, az életkor, a regionális és a természet és műszaki tudományok (TM) területein megfigyelhető egyenlőtlenségek. A kutatás elsősorban a PhD fokozattal rendelkezők karrierútjait vizsgálja. Egyfelől feltárjuk a magyarországi PhD fokozattal rendelkezők tudományos pályafutásának makro-szintű jellemzőit strukturális tudománymetriai és tudománytérképezési modelleket és módszereket felhasználva. Másfelől, a tudományos előmenetelre ható egyéni meghatározó tényezőket elemezzük, két kiemelkedően fontos tényezőre fókuszálva, a személyes kapcsolati hálókra és a munka-magánélet problematikájára. Harmadik elemzési szintünk a K+F szervezeteire irányul. A kutatás során abból a szempontból elemezzük a K+F munkáltatói oldalt, hogy a munkahelyi esélyegyenlőségi és sokszínűségi, valamint humán erőforrás politikájuk milyen módon befolyásolja a nemek szerinti esélyegyenlőséget. Továbbá, a kutatás értékeli az innovációval kapcsolatos szervezeti attitűdöket, és a K+F területen belül elemzi az innováció, a vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) és a nemek szerinti egyenlőség összefüggéseit. Jelen kutatásunkat kevert módszertanra alapozzuk, ami egyszerre használja a kvalitatív és kvantitatív megközelítést.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A gazdasági válság óta a tudományos pozíciók száma nem növekedett számottevően, miközben egyre több PhD fokozattal rendelkező jelenik meg a munkaerő-piacon. Továbbá a nők alacsony reprezentáltsága a természettudományos és műszaki területeken (TM) jelentős gazdasági tényezővé vált Magyarországon és a világban egyaránt. A tudományos előmenetelt segítő, illetve akadályozó tényezők feltárása elengedhetetlenné vált. Továbbá ahhoz, hogy meg tudjuk akadályozni a magyar tudósok külföldre áramlását (brain drain), fontos megértenünk, hogy a nemzetközi összehasonlításban sikeres kutatók hogyan építették fel nemzetközi elismertségüket.
A kutatás fő kérdése az, hogy mi jellemzi a magyar kutatók karriermodelljeit és tudományos előmenetelét a K+F területen, valamint milyen egyenlőtlenségek alakítják a karrierutakat nem, életkor, szektor és tudományterületek szerint. A négy munkacsomag a következő alkérdésekre keresi a választ: 1) Milyen karrierutak állnak rendelkezésre a PhD fokozattal bírók számára, és mik a kutatók toborzásának nemek szerinti különbségei a TM és TB területeken? 2) A tudománymetriai vizsgálatok szempontjából mely tudományos életpályatípusok különböztethetők meg Magyarországon, és a szocialista rendszer utáni időszak alatt mi volt a jellemző módja a nemzetközi együttműködésben készült publikációk mennyiségi növelésének? 3) Hogyan támogatják a K+F munkáltatói a kutatók munkahelyi esélyegyenlőségét, és milyen az innovációs potenciál új, befogadóbb humán erőforrás menedzsment politikák kialakítására? 4) Hogyan fejlesztik a tudományos kutatók a személyes kapcsolathálójukat és hogyan alakítják a munka-magán élet egyensúlyukat a műszaki tudományok területén.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A PhD karrierutak és a doktori fokozattal rendelkezők munkaerő-piaci lehetőségeinek feltérképezése, illetve az akadémiai pályafutás folyamán tapasztalt, nemekhez köthető akadályozó tényezők feltárása révén komplex és átfogó képet kapunk a tudományos életutakról. Másodsorban kutatásunk új és részletes kvantitatív betekintést fog kínálni a magyarországi tudományos életutakba. Különböző alap karriertípusokat fogunk meghatározni, melyek segítségével megérthetjük, hogy a sikeres tudósok miként építik nemzetközi kapcsolataikat. Harmadsorban mélységeiben lesz módunk megérteni, hogy a munkahelyi esélyegyenlőség, sokszínűség és emberi erőforrás politikák összefüggései miként hatnak a nemek egyenlőségére a K+F munkahelyeken, különös tekintettel a természettudományi és műszaki területekre. Negyedsorban feltárjuk, hogy milyen összefüggések figyelhetőek meg az innováció, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, és a nemek közötti egyenlőség tekintetében a K+F területén. Végezetül pedig fel fogjuk tárni a szakmai kapcsolatháló építés és a munka-magánélet egyensúly közötti összefüggéseket a mérnöki szférában a nem, az életkor, a földrajzi elhelyezkedés és a szektorok vonatkozásában.
Összegezve, kutatásunk egyszerre ígér új tudományos eredményeket és a szakpolitikák szempontjából jelentős tanulságokat hazai és nemzetközi szinten is. Feltételezzük, hogy a munkaerő-piaci lehetőségek kiszélesítése a fiatal tudósok számára, a nemhez köthető akadályok elhárítása, és a nemzetközi együttműködések továbbfejlesztése nemcsak a kutatók szubjektív jólétét fogja javítani, hanem közvetetten a gazdasági és társadalmi fejlődésre is kedvező hatással lesz.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás és fejlesztés hatékonyságának kérdése minden országban fontos gazdasági kérdés. Jelenleg a doktori képzésből kiáramló PhD fokozattal rendelkezők száma meghaladja a fejlett országokban rendelkezésre álló új tudományos munkakörök mennyiségét, ezért a tudományos karrierek bizonytalanabbá váltak az utóbbi időkben. A kutatás fő kérdése az, hogy mi jellemzi a magyar kutatók karriermodelljeit és tudományos előmenetelét a K+F területen, valamint milyen egyenlőtlenségek alakítják a karrierutakat nem, életkor, szektor és tudományterületek szerint. Végső soron, célunk annak feltárása, hogy miképpen fejleszthető a kutatói kiválóság annak érdekében, hogy a magyar K+F potenciál fejlődjön mind hazai és nemzetközi viszonylatban. A PhD karrierutak és a doktori fokozattal rendelkezők munkaerő-piaci lehetőségeinek feltérképezése, illetve az akadémiai pályafutás folyamán tapasztalt, a nemhez köthető akadályozó tényezők feltárása révén komplex és átfogó képet kapunk a magyarországi tudományos életutakról. Jelen kutatásunk során többféle módszerre támaszkodunk, a használt kvalitatív és kvantitatív megközelítés révén sokoldalúan tudjuk megközelíteni a kutatási kérdésünket. Ezáltal kutatásunk egyszerre ígér új tudományos eredményeket és a szakpolitikák szempontjából jelentős tanulságokat Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. Feltételezzük, hogy a munkaerő-piaci lehetőségek kiszélesítése a fiatal tudósok számára, a nemhez köthető akadályok elhárítása, és a nemzetközi együttműködések továbbfejlesztése nemcsak a kutatók szubjektív jólétét fogja javítani, hanem közvetetten a gazdasági és társadalmi fejlődésre kedvező is hatással lesz.

Summary

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research project aims to identify and evaluate different career models and the enabling and hindering factors determining career advancement in the field of Research & Development (R&D) in Hungary. Scientific careers will be analysed from the perspective of different patterns and inequalities in labour market opportunities, personal network building and work-life balance with special attention to gender, age, regions, sectors and STEM fields. More specifically, the research project aims to examine the career paths that are available for PhD holders in R&D. On the one hand, the research will uncover macro-level characteristics of the scientific career path of Hungarian PhD holders, in interplay with various social and career factors based on the mining and analysis of large-scale scientific metadata. On the other hand, it will explore individual determinants of career advancement focusing on two major factors affecting careers in R&D: network building and work-family life balance. From an organisational perspective, we aim to investigate employers in the R&D field and study how their workplace equality, diversity and human resource policies and practices affect gender equality, with a special attention on the STEM areas where gender balance is traditionally poor. Furthermore, we plan to assess the innovation related attitudes across sectors and reveal how innovation, CSR and gender equality might be linked in the R&D field. The current research is planned to be implemented with a mixed method research design.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Since the economic downturn, the number of available academic jobs has not increased significantly, while there has been an important increase in the number of PhD holders. On the other hand, the low representation of women in science, technology, engineering and mathematics (STEM) fields has become a significant economic issue both in Hungary and worldwide. Revealing the factors that facilitate or hinder career advancement in R&D has become indispensable. Furthermore, we have to understand how successful Hungarian scholars have achieved their international reputations in order to tackle the major problem of the brain drain towards more developed countries.
The main question of the research is the following: What are the main characteristics of the Hungarian researchers’ career models and career advancement in R&D, and what inequalities can be detected with special attention to gender, age, regions, sectors and STEM fields? The four work packages of the project will answer the following sub-questions: 1) What kinds of career paths are available for PhD holders, and what are the gender differences between STEM and SSH recruitment? 2) What types of scientific careers are distinguishable in Hungary by means of scientometric tools and what was the typical Hungarian way of increasing the volume of international co-publications over the post-socialist period? 3) How do workplaces support gender equality and diversity among researchers and what is the innovation potential for new, more inclusive human resource management practices? 4) How do researchers build their networks and balance their work and family life in the field of engineering?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Mapping PhD career paths and labour market opportunities of doctorate holders as well as exploring the hindering gender-related factors in academic careers and organisations will provide us with a current, complex and comprehensive picture about scientific careers paths in Hungary. Secondly, the research project will generate new and detailed quantitative insights into scientific career paths in Hungary. We will define archetypes of careers that will be used to understand how successful scholars develop international collaborations. Thirdly, in-depth understanding will be gained on how the inter-linkages of workplace equality, diversity and human resource policies affect gender equality in R&D workplaces. Fourthly, patterns of interaction between innovation and CSR, and gender equality will be identified in R&D. Finally, we expect to explore the inter-linkages of network building and work-life balance in the field of engineering in terms of gender and age. Research, especially qualitative, is scarce on the issue of networking and work-life balance in STEM fields, and focuses even less on the interrelationship between them, or differentiates according to both junior and senior career stages or regions. To sum up, our research promises new academic knowledge and policy-relevant lessons at the same time both in national and international context. We propose that widening the labour market opportunities for young scholars, eliminating gender-related barriers, and further enhancing international collaborations will not only improve the subjective well-being of researchers but will also have indirect positive influence on economic and societal development as well.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The efficiency of the field of Research and Development (R&D) is a significant economic issue in each country. PhD education already exceeds the absorption capacity of Western countries’ academia, and the recent recession and the increased labour uncertainty all contribute to the more and more insecure position of researchers in R&D. The main question of the research is what are the main characteristics of the Hungarian researchers’ career models and career advancement in R&D, and what inequalities can be detected with special attention to gender, age, regions, sectors and STEM fields? Ultimately, we aim to reveal how research excellence can be facilitated in order to increase the Hungarian R&D research potential both in the domestic and the international labour market. Mapping PhD career paths and labour market opportunities of doctorate holders as well as exploring the hindering gender-related factors in academic careers and organisations will provide us with a complex and comprehensive picture about scientific careers paths in Hungary. The research project encompasses a multitude of research methods from in-depth to overall analyses to highlight different levels and aspects of these issues. With this research design we promise both new academic knowledge and policy-relevant lessons on these rarely examined topics in nowadays Hungary. We believe that widening the labour market opportunities for young and senior scholars, eliminating gender-related barriers, and further enhancing international collaborations will not only improve the subjective well-being of researchers but will also have indirect positive influence on economic and societal development as well.

Back »