 |
From the Treasury to the Library: Patronage and Court Culture of Paul Esterházy
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
116154 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Monok, István |
| Title in Hungarian |
A kincstártól a könyvtárig: tanulmányok Esterházy Pálról, udvari kultúrájáról és mecenatúrájáról |
| Title in English |
From the Treasury to the Library: Patronage and Court Culture of Paul Esterházy |
| Keywords in Hungarian |
művelődéstörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, zenetörténet |
| Keywords in English |
history of civilisation, history of literature, arts history, music history |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 50 % | | Art History (Council of Humanities and Social Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Art history | | Musicology (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Classical music |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences |
| Participants |
Király, Péter
Kiss, Erika
Viskolcz, Noémi
Zvara, Edina
|
| Starting date |
2015-09-01 |
| Closing date |
2019-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
13.482 |
| FTE (full time equivalent) |
6.69 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Esterházy Pál (1635-1713) sokrétű mecenatúrájának bemutatása több tudományág képviselőinek együttes munkájával valósulhat meg eredményesen. Különböző tudományterületeken dolgozó pályázókként ez a közös műhelymunka a célunk: Esterházy Pál barokk mecenatúrájának interdiszciplináris vizsgálata irodalom-, művelődés-, művészet- és zenetörténeti aspektusokból. Esterházy a Magyar Királyság első főméltóságaként reprezentatív udvart tartott Kismartonban és más birtokközpontokban (Fraknó, Nagyhöflány, Lakompak). Udvara nem csupán kulturális mintaként szolgált a szűkebb és távolabb környezet számára, hanem művészek és mesterek alkalmazásával, a gyűjteményei építésével, a korszerű könyvtár felállításával, széles körű kiadói programmal, a katolikus egyház és különböző intézményeinek támogatásával értékeket is közvetített. Kismartonban nemzetközi szellemi és művészeti áramlatok találkoztak össze és vetettek hullámokat máshol Magyarországon. A kutatás során vállaljuk Esterházy Pál kincstári gyűjteményei történetének bemutatását, könyvtárának a lehető legteljesebb rekonstrukcióját, az egyházakkal kapcsolatos művészeti-irodalmi mecenatúrája feldolgozását és a rezidenciális zeneéletnek a kor magyarországi és nemzetközi kontextusba helyezését. A kutatás fő célkitűzése kiadott források bevonásával és új források feltárásával komparatív módon nemzetközi összefüggésekben új eredményekre alapozva bemutatni a 17. század második felének – 18. század elejének legjelentősebb magyar arisztokrata udvari kultúráját és széles körű mecenatúráját.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kulturális horizont, a mecenatúra, a gyűjtői életmű tájékozódási pontjaival számos korábbi kutatás foglalkozott. Az utóbbi évek kutatásai alapján – részben a pályázó team résztvevőinek munkái révén ‒ a korábbi „személyiségrajz” meghaladottá vált. Esterházy Pál kultúrafogyasztása különböző elemeinek – elsősorban a könyvtár- és gyűjteményépítés illetve az udvari zene valamint a church patronage ‒ egységes, interdiszciplináris megközelítésű vizsgálata révén a korábbinál alaposabb képet kívánunk rajzolni e területekről. Fő kérdésünk, hogy mindez hogyan kapcsolódott hazai folyamatok, valamint a kortárs európai jelenségek, trendek sorába. A mozgató erők eredőjét vizsgálnánk: a személyiség mozgatóit illetve a kulturális környezetét ért hatásokat, indíttatást, ezáltal lehetségessé válik folyamatok érzékeltetése is, például Esterházy Pál korai éveinek az apa által kitaposott utat követő jellege, mecenatúrája, gyűjtői személyiségének alakulása. Esterházy Pál mondhatni ideális alany: egy homo novus főúri család második generációjának tagja: pályafutását családja és személyes ambíciói, képességei egyaránt alakították. Fiatal és ifjú felnőtt korában többnyire az apja által járt utat folytatta, élete későbbi szakaszában ismét visszatért ősei – nagyapja értékvilágához, de már a karrier távlatából, magasabb szinten. A korszak Magyarországának legmagasabb világi méltóságát viselte, rangja, címe, vagyon révén az ország „első embere lett”. Mindehhez egy hosszú élet jelentett idő-távlat párosul, rendkívüli forrásadottságokkal.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az Esterházy-család egyrészt a tagjainak a magyar történelemben betöltött szerepe, kulturális mecenatúrája, másrészt a Magyarországon és Ausztriában őrzött levéltári, könyvtári és múzeumi anyagok révén nagy érdeklődésre tarthat számot hazai és nemzetközi színtereken egyaránt. Kutatásunkkal a korai újkor legnagyobb magyar arisztokrata udvara kulturális modelljét kívánjuk leírni, emellett pedig nemzetközi – elsősorban Habsburg-birodalmi - összefüggésekben is láttatni. Esterházy Pál barokk udvara reprezentatív eszközei és gazdasági lehetőségei révén kiemelkedett a magyar főúri udvarok közül, mintakövetése, hasonulása a birodalom feletti arisztokrácia udvaraihoz az interdiszciplináris kutatások révén mérhetővé válik. A különféle tudományágak kutatóinak közös munkájából olyan egységes szemléletű, egymás eredményeit is feldolgozó tanulmánykötetet, monográfiát és forráskiadást tervezünk, amelyek új alapokat képezhetnek más kutatásokhoz a 17‒18. századi irodalom, képző- és iparművészet, zene, építészet, könyvtörténet, mecenatúra, a művelődéstörténet terén. A kutatási téma sokrétűsége, a szerteágazó jelenségek több szempontú magyarázatának lehetősége nemcsak a szűkebb szakma, hanem remélhetőleg szélesebb közönség számára is befogadhatóvá teszik az eredményeket.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Esterházy Pál herceg, nádor, mecénás, író (1635–1713) a 17. század végi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Azonban nemcsak politikai pályafutása, költői-írói munkássága, hanem sokrétű mecénási tevékenysége is figyelemre méltó. A három éves kutatási program során több tudományágat átfogó műhelymunkában Esterházy Pál mecenatúrájának irodalmi, képzőművészeti, művelődéstörténeti, zenei vonatkozásait kívánjuk vizsgálni, és olyan kérdésekre válaszolni, hogy hogyan vásárolt tárgyakat a kincstárába, milyen könyveket olvasott, kiket alkalmazott a zenekarában vagy hogy melyik szentnek emeltetett szobrot a birtokain. A kutatások alapját azok a levéltári források jelentik, amelyek ma részben Fraknón és Kismartonban (Ausztria) illetve a Nemzeti Levéltárban (Budapest) találhatók. A kutatómunkát szerencsés módon még „kézzel foghatóbbá” teszi az egykori hercegi kincstár és könyvtár sok megmaradt darabja és az Esterházyak nagyszerű kulturális örökségének ma is meglévő építészeti emlékei. A kulturális és reprezentációs törekvések feltérképezésével nyilvánvalóvá válhat nemzetközi összehasonlításban is – elsősorban a Habsburg-monarchia arisztokrata családjait és a bécsi udvari kultúrát figyelembe véve –, hogy Esterházy Pál kulturális szempontból jelentős, a nemzetek fölötti arisztokrácia trendjeibe illeszkedő, azokkal egyenrangú teljesítményt nyújtott. A kutatások eredményeit egy a könyvtárat rekonstruáló monográfiában, egy tanulmánykötetben és egy a legfontosabb forrásokat megjelenítő forráskötetben összegezzük.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The most efficient way to present the diverse patronage activities of Pál Esterházy is through the interdisciplinary teamwork of experts. Therefore, as academics working in different fields, the objective of this interdisciplinary cooperation is the following: to study the Baroque patronage activities of Pál Esterházy in an interdisciplinary way from the points of view of the history of literature, art and music history as well as cultural history.
Pál Esterházy, the highest dignitary in the kingdom of Hungary held a representative court in Eisenstadt as well as in our centres of his lands. His court did not only serve as a cultural model for aristocrats far and wide but he also transmitted values by hiring artists and master craftsmen, by building collections of artwork, by setting up an up-to-date library, by applying a publication policy of wide scope, and by supporting the Catholic Church. In Eisenstadt international trends in ideas and art met and carried their waves over to other parts of Hungary. During our proposed research we will undertake to present the history of Pál Esterházy’s Treasury (Kunstkammer), the reconstruction of his library, his literary and art patronage activities concerning the Catholic Church and the residential music court life within the context of other courts in Hungary and in Europe. The main objective of our research is to describe the Hungarian aristocratic court culture and their patronage activities in the seventeenth and eighteenth centuries by studying the already available sources as well as new ones in a comparative study, based on new findings, and placed in the international context.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Several previous studies have dealt with the cultural horizon, the patronage and the different orientation points of the collector’s oeuvre. Based on recent research, partly carried out by members of the proposed team of researchers, the alleged „portrait” of Duke Pál Esterházy has become outmoded. The present team would undertake a coherent interdisciplinary study to depict a more thorough picture of the following fields of Pál Esterházy’s cultural activities: his library development and collection building, residential court music as well as his church patronage. The fundamental issue of our research is how all this was connected with the movements, phenomena and trends both within Hungary and in contemporary Europe. We propose to study the driving force of his personality and the cultural influences of his environment. By doing this trends can be presented. Pál Esterházy, holding the highest dignity in Hungary with a remarkable income was the second generation in a homo novus aristocratic family and his long career was formed by his family, his personal ambitions and his talents. As a young man he started out his career stepping into his father shoes in his patronage activities and also when developing his collections. At a later stage he returned to his grandfather’s values and reconsidered them on a higher level.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed study will be of considerable interest both in Hungary and abroad due to the position held by the members of the House of Esterházy in Hungarian history, the patronage activities this aristocratic family had, and furthermore due to the archival, library and museum materials both in Hungary and in Austria.
Through our proposed research we would like to depict the cultural model of the greatest Hungarian aristocratic court in an international context primarily within the Habsburg Empire. The Baroque court of Pál Esterházy outshone the other aristocratic courts in Hungary by his financial means and representational tools. How far he modelled his own court to those of the aristocrats within and beyond the Habsburg Empire will be measureable through our interdisciplinary research. We are planning to publish a book of studies, a monograph and a publication of sources which will present the findings of the interdisciplinary team of experts in a coherent way. This publication will fundamentally change the basis of research of the seventeenth and eighteenth centuries in Hungary in the fields of fine and applied arts, music, architecture, the history of books, patronage as well as cultural history. The diverse nature of the proposed field of research, and the many-sided interpretation of wide ranging phenomena will make this research presentable to both academia and also to the wider public.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Duke Pál Esterházy, palatine, patron, and writer (1635–1713) was one of the most important personages in Hungarian history at the end of the seventeenth century. Not only is his political and literary career (he was a poet and writer) remarkable but also his wide-ranging patronage activities. During the three-year-long research program proposed hereby the team of experts will examine Pál Esterházy’s patronage in the fields of literature, fine arts, cultural history and music. We would like to answer question like the following: „How did he buy artwork for his Treasury (Kunstkammer)?”, „What books did he read?”, „Which musicians did he hire for his orchestra?” and „Which saints did he commemorate by erecting a statue to their honour in one of his lands?”. Our research is based on archival sources which are partly in Fraknó (Forchtenstein) and Kismarton (Eisenstadt) in Austria and partly in the National Archives of Hungary in Budapest. Luckily many pieces of the Treasury and the library as well as architectural parts of the cultural heritage of the House of Esterházy have survived and could make our research even more „palpable”. By mapping Pál Esterházy’s cultural and representational aspirations the research team could justify the fact that his achievement was culturally significant in an international comparative context – primarily measuring his court to those of Vienna and the Habsburg Empire – and in fact matched on an equal footing those of the aristocracy beyond nations. The findings of our research will be presented and summarised in a monograph which reconstructs his library, a book of studies and a publication of sources.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Monok István, Zvara Edina: Esterházy Pál könyvtára és olvasmányai, Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén. Szerk.: Ács Pál. Budapest, 2015, reciti, 199–218, 2015 | | Király Péter: Mathias Pollerman, Esterházy Pál udvari és hadi trombitása. Adalékok a 17. századi főúri mecenatúrához, Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén. Szerk.: Ács Pál. Budapest, 2015, reciti, 417-434., 2015 | | Király Péter: Adalékok az Esterházy Pál udvari együttesét 1678-1701 között vezető Franz Schmidtbaur életrajzához, Zenetudományi dolgozatok, 2018. 126-141., 2018 | | Monok István: Iskolai használatú könyvek a németújvári protestáns iskola könyvtárában 1569–1634, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus XXI, Fasc. 2(2017), Tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapjára. Szerk.: Horváth Zita. Miskolc, 2, 2017 | | Monok István: A szakkönyvtárak szerepe a tudományos kutatás szabadságának kivívásában. Egy európai történet, magyarországi példákkal, Könyv, könyvtár, könyvtáros (3K), 26(2017), 11. szám, 39–45., 2017 | | Monok István: Bücher für Schulverwendung im Bibliothek der protestantischen Schule in Güssing, 1569–1634., Ecclesia semper reformanda. Die protestantische Kirche im pannonischen Raum seit der Reformation. Teil 1. Tagungsband der 36. Schlaininger Gespräche 19. bis. 23. Septembe, 2017 | | Monok István-Zvara Edina: Oláh Miklós könyvtára és olvasmányai, Magyar Könyvszemle, 134(2018), 17–25., 2018 | | Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal, Universitas – historia. Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István, Varga Júlia, Zsidi Vilmos. Budapest, 2018, Magyar Levéltárosok Egyesüle, 2018 | | Monok István: A németújvári iskola könyvtárának teológiai arculata, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018 | | Viskolcz Noémi: Thököly István és Imre levelei Esterházy Pálnak – Árva és Likava elfoglalása (1670)., Reformatio nostra – Protestáns szellemi műhelyek Északkelet-Magyarországon. Szerk. Gyulai Éva, Tasi Réka. Miskolc, 2017, 78-97., 2017 | | Zvara Edina: Esterházy Pál protestáns könyvei, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018 | | Monok István: Iskolai használatú könyvek a németújvári protestáns iskola könyvtárában 1569–1634, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus XXI, Fasc. 2(2017), Tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapjára. Szerk.: Horváth Zita. Miskolc, 2, 2017 | | Monok István: A szakkönyvtárak szerepe a tudományos kutatás szabadságának kivívásában. Egy európai történet, magyarországi példákkal, Könyv, könyvtár, könyvtáros (3K), 26(2017), 11. szám, 39–45., 2017 | | Monok István: Bücher für Schulverwendung im Bibliothek der protestantischen Schule in Güssing, 1569–1634., Ecclesia semper reformanda. Die protestantische Kirche im pannonischen Raum seit der Reformation. Teil 1. Tagungsband der 36. Schlaininger Gespräche 19. bis. 23. Septembe, 2017 | | Monok István-Zvara Edina: Oláh Miklós könyvtára és olvasmányai, Magyar Könyvszemle, 134(2018), 17–25., 2018 | | Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal, Universitas – historia. Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István, Varga Júlia, Zsidi Vilmos. Budapest, 2018, Magyar Levéltárosok Egyesüle, 2018 | | Monok István: A németújvári iskola könyvtárának teológiai arculata, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018 | | Viskolcz Noémi: Thököly István és Imre levelei Esterházy Pálnak – Árva és Likava elfoglalása (1670)., Reformatio nostra – Protestáns szellemi műhelyek Északkelet-Magyarországon. Szerk. Gyulai Éva, Tasi Réka. Miskolc, 2017, 78-97., 2017 | | Zvara Edina: Esterházy Pál protestáns könyvei, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018 | | Viskolcz Noémi, Zvara Edina, Király Péter, Kiss Erika, Monok István: Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, MTAK, 2019 | | Király Péter: Die Schmidtbau(e)rs – Angaben zu Mitgliedern einer Musikerfamilie des späten 17. und frühen 18. Jahrhunderts, Eisenstädter Haydn Berichte 11. Joseph Haydn & die „Neue welt“, Wien, 2019, 302–321., 2019 | | Kiss Erika: „Ami megvan, az megvan – No de mi lett a hozománnyal?, Esterházy Pál és Orsolya kincsei”, Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, sajtó alá rend. VISKOLCZ Noémi és ZVARA Edina, KIRÁLY Péter és KISS Erika közreműködésével, előszó: MONOK István, Budapest,, 2019 | | Viskolcz Noémi: Esterházy Pál és Esterházy Orsolya, Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, sajtó alá rend. VISKOLCZ Noémi és ZVARA Edina, KIRÁLY Péter és KISS Erika közreműködésével, előszó: MONOK István, Budapest,, 2019 | | Viskolcz Noémi: Kutatástörténeti áttekintés, Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, sajtó alá rend. VISKOLCZ Noémi és ZVARA Edina, KIRÁLY Péter és KISS Erika közreműködésével, előszó: MONOK István, Budapest,, 2019 | | Király Péter: Rezidenciális zeneélet a 17. századi Magyarországon, Alba Regia (Székesfehérvár), 46(2018), 81–99., 2018 | | Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Fejezetek az Esterházy hercegi család levéltárának kutatástörténetéből (1847–1946), 1. rész (1847–1870), Turul, 2018, 107–113., 2018 | | Monok István: Les bibliothèques de la Hongrie et de la Transylvanie d’Ancien Régime. Enjeux politiques, économiques et sociaux, Savoir/Pouvoir. Les bibliothèques, de l’Antiquité à la modernité. Sous la dir de Yves Lehmann. Turhout, 2018, Brepols (Recherches sur les Rhétoriques Religieuses, RRR 29), 2018 | | Király Péter: Johannes Thesselius kottás bejegyzése Clemens Hizler emlékkönyvébe (1611), MONOKgraphia, tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, szerk. NYERGES Judit, VERÓK Attila, ZVARA Edina, Budapest, Kossuth, 2016, 371–374, 2016 | | Kiss Erika: A fraknói tárház, ahogy Esterházy Pál megalkotta., Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén, Szerk.: ÁCS Pál. Budapest, 2015, reciti, 199–218., 2015 | | Király Péter: Beilleszkedés, elkülönülés, kívülrekedés – külföldi zenészek a 16.–17. századi erdélyi fejedelmi udvarban és a Királyi Magyarország főúri rezidenciáin, MTAK in press, 2020 | | Monok István: Le musée de la bibliothèque ou bien la bibliothèque du musée? Une histoire d’Europe centrale avec exemples hongrois, Roma, Biblioteca Nazionale Centrale, in press, 2020 | | Monok István, Zvara Edina: Die Bibliothek von Nicolaus Olahus, Wien, Collegium Hungaricum, in press, 2019 | | Monok István, Zvara Edina: Esterházy Pál könyvtára, MTAK, Esterházyana 3, 2020 | | Viskolcz Noémi: A herceg történésze, Hajnal István az Esterházyaknál (1922‒1930),, MTAK, Esterházyana, 2. in press, 2019 | | Viskolcz Noémi: A „legerősebb oszlop” – Esterházy Pál herceg mecenatúrája a két világháború közti Magyarországon, Debrecen, in press, 2019 | | Viskolcz Noémi: Nyáry Krisztina, Bratislava, in press, 2020 | | Viskolcz Noémi: Thököly Éva, Bratislava, in press, 2020 | | Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Licskay Sándor, a fraknói vár várnagya, Gesta, A Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete, in press, 2019 | | Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Im Dienst des Hauses Esterházy – Sándor Licskay, der Burgvogt von Burg Forchtenstein, Burgenländische Heimatblätter in press, 2019 | | Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Fejezetek az Esterházy hercegi család levéltárának kutatástörténetéből (1847-1946), 2. rész (1870-1900), Turul, in press, 2019 | | Zvara Edina: Protestant Books of a Hungarian Catholic Aristocrat, Reformation und Bücher, Zentren der Ideen – Zentren der Buchproduktion, hrsg. von István Monok, Andrea Seidler, Harrassowitz Verlag, 2019., 2019 | | Zvara Edina: Protestáns könyvek a kismartoni Esterházy-kastény könyvtárában, Ige-idők, a Magyar Nemzeti Múzeum reformációs kiállítása, szerk. KISS Erika et al., Budapest, MNM, 2019, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
