The Political Culture of the Hungarian Estates (1526-1848)

Help

Back »

Details of project

Identifier

116166

Type

Principal investigator

Németh, István

Title in Hungarian

A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848)

Title in English

The Political Culture of the Hungarian Estates (1526-1848)

Keywords in Hungarian

parlamentarizmus, rendiség

Keywords in English

parliament, estates

Discipline

History (Council of Humanities and Social Sciences)	90 %
Ortelius classification: Political history
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)	10 %
Ortelius classification: Hungarian literature

Panel

History

Department or equivalent

National Archives of Hungary

Participants

Czoch, Gábor
Dobszay, Tamás
Dominkovits, Péter
Dominkovitsné Szakács, Anita
Forgó, András
Hende, Fanni
Kalmár, János
Maczák, Ibolya
Melkovics, Tamás
Poór, János
Szabó, András Péter
Szijártó, István
Tóth, Árpád
Vajnági, Márta
Völgyesi, Orsolya

Starting date

2016-01-01

Closing date

2021-12-31

Funding (in million HUF)

27.113

FTE (full time equivalent)

21.60

state

closed project

Summary in Hungarian

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt a Habsburg Monarchián belül létező Magyar Királyság parlamentarizmusának több területét mutatja be. A kutatás legfontosabb célkitűzései szerint részben eddig feltáratlan forrásokat tár fel és tesz közzé, valamint feltárja egyes magyarországi országgyűlések történetét, valamint – főként a 18. század és a reformkor tekintetében – bemutatja a korabeli parlamentarizmus és vele együtt a politika működését, annak nyelvezetét, a politikai életben részt vevők kapcsolatait és tevékenységét. Az országgyűlések tárgyalásával egy időben bemutatja a kor legfontosabb politikai kérdéseit, rámutatva ezzel a Magyar Királyság helyzetére a Habsburg Monarchián belül, valamint az ország legfontosabb közjogi, gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseire.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A magyarországi parlamentarizmus forrásai és feltárása nem történt még meg. A projekt összehangoltan igyekszik elvégezni az alapvető forrásfeltárást és feldolgozást. A Magyar Királyság országgyűlései közjogilag az egyik legfontosabb színterei voltak az országos politizálásnak. A kutatás során a királyság és a Habsburg Monarchia közötti közjogi viszony eddigi eredményeit igyekszünk továbbpontosítani, bemutatva olyan csomópontokat, amelyek e viszonyban döntőek voltak. A szatmári béke utáni időszak országgyűlésének teljes körű feldolgozása e tekintetben kiemelkedőnek számít, mint ahogy az is, hogy a sikertelen 1765-1766. évi országgyűlés előtti időszakban hogyan valósulhattak meg a bécsi udvar reformjellegű intézkedései, hogyan változott a központi kormányzat és a királyság politikai nyilvánosságának viszonya. Az 1766 és 1790 közötti, rendeletei alapon történő kormányzást követő országgyűlések a monarchia és az ország közötti kiegyezés alapvető színterei voltak. Megvizsgáljuk, hogy az újjáéledő parlamentáris időszak mennyiben tért el a 18. század politizálásától, és milyen közjogi helyzetet hoztak létre. A reformkor időszaka pedig a megújuló Magyar Királyság időszakának alapszinten sokat vizsgált országgyűléseit hozta magával. Erre az időszakra a most kialakult, némileg sematikus képet igyekszünk árnyalni az elvégzendő kutatásokkal.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatócsoport által benyújtott pályázat az első olyan, amely a magyarországi parlamentarizmus történetének igen hosszú (1526-1848) időszakának kérdéseire közösen igyekszik választ adni. A korszak közjogilag egységesnek tekinthető, hiszen a kiegyezés előtti időszakban vizsgálja a Habsburg Monarchián belül létező Magyar Királyság legfontosabb közjogi intézményét, és annak alkotóit, a magyarországi rendeket. A kutatócsoport összehangolt kutatásai már önmagában is új perspektívát jelentenek a magyarországi parlamentarizmus történetének kutatásában, mivel nem elszigetelt kutatásokról van szó. A kutatási terv végrehajtása során kiemelkedő jelentőségű, új történeti szemléletet kisugárzó monográfiákat fogunk elkészíteni, számtalan új forrást mutatunk be hagyományos módon épp úgy, mint az elektronikus úton. Ez utóbbira Magyarországon még nem volt példa. A kutatócsoport ezen túl elektronikus adattárakat bocsájt a kutatás rendelkezésére, amely a politikatörténet számára éppen úgy jelentős forrásbázist jelent, mint a társadalomtörténet számára. Kutatásaink során a történettudomány módszerei mellett felvonultatjuk a nyelvészet és az irodalomtörténet metodikáját is. A 16-19. századi parlamentarizmus történetének bemutatásával Magyarország politikai kultúrájának előzményeit, gyökereit tárjuk fel és mutatjuk be.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magyarországi parlamentarizmus történetének kutatói az ország rendi országgyűléseinek bemutatására törekednek. A mohácsi ütközetet követő, meglehetősen hosszú időszak a Magyar Királyság történetében fordulópontot jelentett, hiszen az ország központi helyzetét elveszítette, és egy sok tartományból álló, Bécsben illetve Prágában irányított monarchia egyik tartományává vált. E tartomány viszonylagos önállóságát sokáig meg tudta őrizni, és ennek a viszonylagos szuverenitásnak az országgyűlések, diéták voltak a legmeghatározóbb színterei. A magyarországi rendek itt tudták kifejteni országos szinten törekvéseiket egymással vagy a központi hatóságokkal szemben is. Az ország közjogi helyzetének védelmére nagy részben itt került sor. Számos, az ország önállóságát befolyásoló megegyezés (mint pl. a szatmári béke, vagy II. József halálát követő kiegyezés, vagy a reformkor) végleges rögzítésére, a részletek kidolgozására ezeken az országgyűléseken került sor. Az ország politikai berendezkedését és reformjait szintén ezeken az országgyűléseken tárgyalták meg, és került sor a megegyezésre a bécsi (prágai) székhelyű központi kormányzat és a magyarországi rendek között. A kutatások ezen felül bemutatják a korabeli parlament működését, a politika nyelvét, számtalan publikálatlan történeti forrást adnak közzé hagyományos és elektronikus formában,valamint a rendek képviselőinek adattárát nyújtják.

Summary

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project introduces several areas of the parliamentarism of the Kingdom of Hungary existing autonomously within the frameworks of the Habsburg Monarchy. According to the most important aims of the research, it intends to expose and publish sources unexposed up to now, and to expose the history of the Hungarian parliamentary sessions – mainly as for the 18th century and the Reform Age –, introduces the operation of the contemporary parliamentarism and the operation of the politics together with it, the language use of politics and the relations and activity of the participants of political life. In parallel with the exposition of the history of the parliamentary sessions, the research intends to introduce the most important political issues of the age, highlighting the situation of the Kingdom of Hungary within the Habsburg Monarchy and examining the most important issues of public law, economic and social politics of Hungary.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The exposition of the Hungarian parliamentarism and its sources has not taken place up to now. The project intends to finish the exposition and processing of the basic sources. From the point of view of public law, the Hungarian parliamentary sessions were the most important forums for national level politics. Within the frameworks of the research we intend to make the results of the examination of the public legal relations of Hungary and the Habsburg Monarchy more precise, introducing key points that had definitive powers in this system of relations. The complete processing of the parliamentary sessions of the period after the Peace of Szatmár counts as exigent from this point of view, just like the examination of the fact how the reform-like measures of the court could not be realised in the period before the unsuccessful parliamentary session of 1765-1766 and how the relation of the political publicity of the kingdom and the central government changed. The parliamentary sessions following the period between 1766 and 1790 in which the governance took place through statutes were the basic forums for the compromise between Hungary and the Habsburg Monarchy. We are to examine how much the reviving parliamentary period differed from the politics of the 18th century, and what sort of public situation evolved. The period of the Reform Age led to the parliamentary sessions of the reviving Kingdom of Hungary, and they were examined much at a very basic level up to now. We intend to nuance the rather schematic image of this historical period through the researches to be realised.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The application handed in by the research group is the first research project that intends to find answers to the questions of the very long period (1526-1848) of Hungarian parliamentarism. The period can be considered uniform as for public law, since before the project examines the most important public legal institutions of the Kingdom of Hungary existing autonomously within the frameworks of the Habsburg Monarchy and their legislatives, the orders of Hungary. The harmonised researches of the research group mean a new perspective in themselves in the research of the history of Hungarian parliamentarism, since it is not spoken about isolated researches. During the realisation of the research plan we are to write monographs radiating new view of historical studies of high quality, introducing a number of new sources in a traditional way and also in electronic form. No similar projects has been realised in Hungary up to now. Furthermore, the research group also provides electronic databases for the research which means an important base of sources for political and social history. In our research, beside the methods of historical studies we also use the methods of linguistics and literary studies. With the introduction of the 16-19th century parliamentarism we also introduce and expose the antecedents and roots of the political culture of Hungary.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The researchers of the history of the parliamentarism of Hungary intend to introduce the parliamentary sessions of the orders of the country. The long historical period after the Battle of Mohács meant a turning point in the history of the Kingdom of Hungary, since the country lost its central situation and became a province of a Monarchy consisting of many provinces and governed from Praha and Vienna. This province could preserve its autonomy for long, and the main stages of this relative sovereignty were the parliamentary sessions and diets. The orders of Hungary could realise their aims at a national level against each other or the central authorities. The public legal situation of the country was partly defended at this stage. The final drafting of several compromises influencing the autonomy of the country (e. g., the Peace of Szatmár, the compromise after the death of Joseph II or the Reform Age) and the elaboration of their details took place at these parliamentary sessions. The political law and order and the reforms were also negotiated at these parliamentary sessions, and it was the forum for the compromise between the Hungarian orders and the central government of Praha and Vieanna. Furhermore, the researches introduce the operation of the contemporary parliament, the language of politics and publish a number of unpublished historical sources in electronic form and create a database of the representatives of the orders.

Final report

Results in Hungarian

A projekt a Habsburg Monarchián belül létező Magyar Királyság parlamentarizmusához kapcsolódó területeket mutat be új források feltárása által. Kutatásainkat a hazai levéltárakon kívül az ausztriában és Szlovákiában végeztük. Az egyes országgyűlések történetén túl a politika működését, propagandaeszközeit, a politikai életben részt vevők kapcsolatait tártuk fel. A kiadott monográfiák, forráskiadások és tanulmányok segítségével igyekeztünk bemutatni e hosszú korszak legfontosabb politikai, közjogi, gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseit. Fokozottan ügyeltünk arra, hogy kutatási eredményeinket a hazai, de főként a nemzetközi fórumokon ismertessük. A kutatócsoport tagjai 51 hazai és 39 idegen nyelvű előadást tartottak, 24 idegen nyelvű tanulmányt készítettek el. A kutatócsoport három nemzetközi konferencia szervezésében vett részt, és két idegen nyelvű tanulmánykötetet szerkesztett. Ezek egyike a neves Routledge kiadónál jelenik meg, a másik pedig hibrid, azaz nyomtatott és online kiadása révén széles körben elérhető. Ezeken kívül a kutatócsoport tagjai e pályázat keretein belül több mint száz publikációt jelentettek meg. A pályázat finanszírozásában megjelent egy forráskiadvány, egy tanulmánykötet, négy monográfia, ill. két, rangos hazai társadalomtörténei folyóiratban szerkesztett tematikus szám. Pályázatunk során olyan kutatásokat támogattunk, amelyek segítségével megismerhetővé válnak a rendi politika működésének íratlan szabályai, vagyis a korszak politikai kultúrája.

Results in English

The project presents issues related to the parliamentary system of Hungary within the Habsburg Monarchy by exploring new sources. In addition to the history of the parliaments in each country, we have explored the political activities, propaganda tools and the relationships of those involved in political life. The monographs, source publications and studies that have been published have been used to illustrate the most important political, public law, economic and socio-political issues of this long period. We have paid particular attention to the dissemination of our research results in national and, above all, international forums. Members of the research team have given 51 presentations at home and 39 in foreign languages, and have prepared 24 studies in foreign languages. The research team co-organised three international conferences and edited two volumes of studies in foreign languages. One of these is published by the prestigious Routledge Press, and the other is widely available in a hybrid print/online format. The members of the research team have published more than 100 papers under this project. Financed by this project, one source publication, one volume of studies, four monographs and two thematic issues of prestigious national social history journals have been published. Our grant application supported research that will help us to understand the unwritten rules of the functioning of the politics of the Estates, i.e. the political culture of the period.

Full text

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116166

Decision

Yes

List of publications

Forgó András: Ein Vermittler zwischen Wien und Pressburg Hofrat Johann Georg von Mannagettas Berichte über den ungarischen Landtag, 1722–1723 und 1728–1729, Wien-Budapest, 2021. (PUGW 20), 2021

Síjártó M. István: A diéta II. A 18. századi politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben, Budapest, 2021

Forgó András, H. Németh István: Hungarian Historical Review, , 2021

H. Németh István: The Beginnings of the Cooperation of Free Royal Towns in the Kingdom of Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, HISTORICAL STUDIES ON CENTRAL EUROPE 1: (2) pp. 49-73., 2021

H. Németh István: Egy korszakváltás városi követei, 1681–1741, In: H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament, Magyar Nemzeti Levéltár (2020) pp. 81-95., 2020

H. Németh István: Egy változó világ városvezetői, In: Bogdándi, Zsolt; Fejér, Tamás; Jakó, Klára (szerk.) Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban I., Erdélyi Múzeum Egyesület (EME); MTA BTK Történettudományi Intézet (2020) pp. 99-121., 2020

H. Németh István: Az uralkodói reprezentáció és az állam megjelenése a magyarországi szabad királyi városokban, URBS: MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 15.: pp. 233-250., 2020

H. Németh István, Dobszay Tamás, Szijártó István, Pap József: Rendi országgyűlés, polgári parlament, Magyar Nemzeti Levéltár, 2020

H. Németh István: Agenten, Ratgeber. Lobbyisten. Das Kommunikationsnetzwerk der ungarischen Städte und die Städtepolitik (16.-17. Jahrhundert), In: Martin, Holý; Michaela, Hruba; Tomáš, Sterneck (szerk.) Die frühneuzeitliche Stadt als Knotenpunkt der Kommuikation, LIT Verlag (2019) pp. 217-228., 2019

H. Németh István: Otázky mestskej politiky štátu Františka II. Rákócziho, In: H., Németh István; Martin, Bartoš (szerk.) František II. Rákoci v Košiciach, 1906 – 2006 II. Rákóczi Ferenc Kassán, 1906 – 2006, Archív mesta Košice; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (2019) pp. 46-65., 2019

H Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733, SZÁZADOK 152: (4) pp. 771-808., 2018

H Németh István: Pozsony centrális szerepköreinek hatásai és jellegzetességei a magyarországi városhálózatban, TÖRTÉNELMI SZEMLE 60: (2) pp. 171-199., 2018

H Németh István: A rendi kategóriák olvasztótégelye, In: Balogh, Judit; Pap, József (szerk.) Nemesi és polgári szerepek, reprezentáció és interpretáció, Líceum Kiadó (2016) pp. 111-130., 2016

H Németh István: Ochrana záujmov miest v konfesionálnom plášti – šopronskí vyslanci na sneme v roku 1681., In: Kónya, Péter; H, Németh István (szerk.) Mestá na sneme / Városok a diétán, Vydavatelstvo Presovskej Univerzity (2016) pp. 16-52., 2016

H. Németh István: Városi érdekvédelem felekezeti köntösben – a soproni követek az 1681. évi országgyűlésen, In: Kónya, Péter; H, Németh István (szerk.) Mestá na sneme / Városok a diétán, Vydavatelstvo Presovskej Univerzity (2016) pp. 53-91., 2016

Kónya Péter, H Németh István: Mestá na sneme / Városok a diétán, Vydavatelstvo Presovskej Univerzity, 2016

Forgó András: Magyar hivatalviselők Mária Terézia szolgálatában: Bevezető, Századok 153 : 6 pp. 1079-1080., 2019

Hende Fanni: Előírások és a valóság – A koronázási szertartásrendek (kon)fúziója Mária Terézia királykoronázásán, Mária Terézia a régi magyarországi kegyességben. Szerk. Maczák Ibolya. MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Budapest, 2019, 77–87., 2019

Kalmár János: [Michael Hochedlingerrel közösen]: Die Hofkommission (Hofdeputation) in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis und die Illyrische Hofkanzlei, Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit, Bd. 1/1: Hof und Dynastie, Kaiser und Reich, Zentralverwaltungen, Kriegswesen und landesfürstliches F, 2019

Kalmár János: Die Commissio Neoacquistica, Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit, Bd. 1/1: Hof und Dynastie, Kaiser und Reich, Zentralverwaltungen, Kriegswesen und landesfürstliches F, 2019

Kalmár János: Die Hofstaaten der Thronfolger im 18. Jahrhundert, Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit, Bd. 1/1: Hof und Dynastie, Kaiser und Reich, Zentralverwaltungen, Kriegswesen und landesfürstliches F, 2019

Maczák Ibolya: A biblikus mitizáció sajátos formái Mária Terézia halotti reprezentációjában, Második Mária. Mária Terézia a régi magyarországi kegyességben. (Szerk.): Maczák Ibolya. Budapest, 2019. 43–54., 2019

Melkovics Tamás: A közügyek önzetlen szolgálója. Jeszenák János a reformkori főrendi ellenzék soraiban, Jeszenák János báró. Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai. Szerk.: Kedves Gyula, Pelyach István. Budapest. 2019. 13-30., 2019

Melkovics Tamás: A reformkori liberális nacionalizmus Zay Károly gróf életpályájának tükrében, Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon. Szerk.: Kovács Kálmán Árpád. Budapest, 2019. 9-33., 2019

Melkovics Tamás: Political position and role of the Upper Chamber of the Hungarian Diet in the process of civil transformation, Öt kontinens. 2016/1. (2019) 7-21.), 2019

Nagy János: A káptalani követek hangadói az 1751. és 1764-65. évi országgyűlésen, Katolikus egyházi társadalom a 18. században. Szerk.: Forgó András- Gőzsy Zoltán. Pécs, 2019. (Pécsi Egyháztörténeti Műhely 11.) 171-193., 2019

Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal (1709-1780) közéleti karrierjének a vázlata, Századok 2019/6. sz. 1101-1121., 2019

Szíjártó M. István: A „professzionális” hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a „bürokraták” hatalomátvétele, Századok 153 (2019) 1189–1206., 2019

Melkovics Tamás: A reformkori főrendi ellenzék és 1839-40-es zászlóbontása, Budapest, 2020

Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen., Budapest, 2020

Szemethy Tamás: Katonabárók és hivatalnok grófok: Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon., Budapest, 2020

H. Németh István (Szerkesztő), Dobszay Tamás (Szerkesztő), Szijártó István (Szerkesztő), Pap József (Szerkesztő): Rendi országgyűlés, polgári parlament: Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig., Budapest, 2020

Czoch Gábor: Az 1843/44. évi városi reform Kassa szemszögéből., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

H. Németh István: Agenten, Ratgeber. Lobbyisten. Das Kommunikationsnetzwerk der ungarischen Städte und die Städtepolitik (16.-17. Jahrhundert)., Martin, Holý; Michaela, Hruba; Tomáš, Sterneck (szerk.) Die frühneuzeitliche Stadt als Knotenpunkt der Kommuikation. Berlin, 2019

H. Németh István: Egy korszakváltás városi követei, 1681–1741., Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig. Budapest, Magyarország : Magyar Nemzeti Levéltár (2020) pp, 2020

H. Németh István: Egy változó világ városvezetői., Bogdándi, Zsolt; Fejér, Tamás; Jakó, Klára (szerk.) Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban I. : a 2018. október 18–19-én Budapesten, ugyan, 2020

Hende Fanni: Ceremóniák a 18. század első felének országgyűlésein., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

Hende Fanni: Die Liturgie der ungarischen Krönung von 1741 als politische Repräsentation., Telesko, Werner; Linsboth, Stefanie; Hertel, Sandra (szerk.) Die Repräsentation Maria Theresias. Herrschaft und Bildpolitik im Zeitalter der Aufklärung Wien, Ausztria : B, 2020

Horváth Gyula Csaba: A 18. századi vármegyei követek rokoni kapcsolathálója., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. sz, 2020

Hőnich Henrik: Latin, vagy magyar? A nyelvkérdés a diéta előtt 1790–91-ben., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

Maczák Ibolya: Egy országgyűlés – két hitszónok: Hunyadi Szabó Ferenc és Tormási János tevékenysége az 1790–91. évi diétán., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

Maczák Ibolya: Az eltűnt idő nyomában. Padányi Biró Márton Firmamentum regnorum című beszédéről., Az idő és tér szerepe a barokk kori lelkiség alakulásában. Szerk. Szelestei N. László, Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2020. Sorozat: Lelkiségtör, 2020

Melkovics Tamás: Egy atipikus életút: Perényi Zsigmond báró a reformkorban., Perényi Zsigmond báró. Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai. Szerk.: Kedves Gyula, Pelyach István. Országház Könyvkiadó. Budapest, 2020. (Konferenciák az Országgyűlés, 2020

Melkovics Tamás: Az 1839–40-es diéta főrendi ellenzékének csoportprofilja., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

Nagy János: A 18. századi diéták társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben: A vármegyei követek „csendes forradalma”. Viták az 1751. évi országgyűlésen., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

Szemethy Tamás: A 18. századi új elit vagyoni helyzete a Magyar Királyságban, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 81 : (3) pp. 30-52., 2020

Tóth Árpád: Voluntary Societies and Social Transformation in Early- and Mid-19th Century Hungary., SZELLEM ÉS TUDOMÁNY 11 : Special Issue, Bonarum Cultores Artium pp. 571-581., 2020

Vajnági Márta: A magyar rendek az 1792-es koronázáson., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

Völgyesi Orsolya: A Királyi Tábla tagjai az 1832–36-os országgyűlésen., H., Németh István; Dobszay, Tamás; Szijártó, István; Pap, József (szerk.) Rendi országgyűlés, polgári parlament : Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. szá, 2020

Forgó András: A királykoronázás időpontjának kitűzése. A kora újkori rendi politika kultúrtörténeti megközelítésben, Turul 90:1 8-11. (2017), 2017

H. Németh István: Városi érdekvédelem felekezeti köntösben – a soproni követek az 1681. évi országgyűlésen, Városok a diétán. Városi érdekvédelem a rendi és polgári parlamentarizmus időszakában Eds. Peter Kónya – H. Németh István Prešov 2016 (2017) 55-93., 2016

H. Németh István: Ochrana záujmov miest v konfesionálnom plášti – šopronskí vyslanci na sneme v roku 1681., Mestá na sneme. Ochrana mestských záujmov v období stavovského a občianskeho parlamentarizmu. Eds. Peter Kónya – H. Németh István Prešov 2016 (2017) 18-54., 2016

Nagy János: Sopron és Buda országgyűlési követei a 18. században (adalékok a városi követek csoportjának vizsgálatához), Városok a diétán. Városi érdekvédelem a rendi és polgári parlamentarizmus időszakában Eds. Peter Kónya – H. Németh István Prešov 2016 (2017) 159-190., 2016

Nagy János: Snemoví vyslanci Šopronu a Budína v 18. storočí (príspevok k skúmaniu skupiny mestských vyslancov)., Mestá na sneme. Ochrana mestských záujmov v období stavovského a občianskeho parlamentarizmu. Eds. Peter Kónya – H. Németh István Prešov 2016 (2017) 125-158., 2016

Eds. Peter Kónya – H. Németh István: Városok a diétán. Városi érdekvédelem a rendi és polgári parlamentarizmus időszakában / Mestá na sneme. Ochrana mestských záujmov v období stavovského a občianskeho parla, Prešov 2016 (2017), 2016

Poór János: Skerlecz Miklós az inszurrekcióról., Turul (90.) 2017. 16-20., 2017

Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal (1709-1780) közéleti karrierjének a vázlata, Századok 2019/6. sz. 1101-1121., 2019

Szíjártó M. István: A „professzionális” hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a „bürokraták” hatalomátvétele, Századok 153 (2019) 1189–1206., 2019

Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen., Budapest, 2020

Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között, Budapest, 2021

Hőnich Henrik, Nagy Ágoston: A mérsékelt magyar nemzetiségi politika motívuma Szekfű Gyula "Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez" című munkájának narratívájában, In: Barna, Attila (szerk.) Trianon 100. Tanulmányok a békeszerződés centenáriumára Budapest, Magyarország : Ludovika Egyetemi Kiadó (2020) 626 p. pp. 191-214. , 24 p., 2020

Melkovics Tamás: Batthyány Lajos mint Abd el-Kader – avagy egy algériai muszlim szabadsághős szerepében, In: Varga, Zsuzsanna; Melkovics, Tamás (szerk.) Szabad nemzet szabad hazában : Tanulmányok a polgári átalakulás és a nemzeti modernizáció kérdéseiről Erdődy Gábor 70. szü, 2021

Nagy János: Az 1751. évi országgyűlés egyik kollekítv pasquillusa, az In Episcopum Agriensem, In: Doromb. Közköltészeti tanulmányok 8. Szerk.: Csörsz Rumen István. Bp., 2020. 255-270.p. Doromb8_vn.pdf (reciti.hu), 2020

Nagy János: Lojális alattvalók és lokális érdekvédők. Buda város követei az 1728-29. évi országgyűlésen, Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. 2020. Szerk.: Lukács Anikó. Bp., 2021. 197-218.p., 2021

Forgó András (Szerkesztő), H. Németh István (Szerkesztő): Hungarian Historical Review: Estates and Political Culture in the 18th–19th-Century Habsburg Monarchy, Volume 10, Issue 1 (2021), Budapest, 2021

H. Németh István: Representatives in a Changing World: Characteristics of Urban Advocacy at the Turn of the Seventeenth and Eighteenth Centuries, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 10 : 1 pp. 3-34. , 32 p. (2021), 2021

Forgó András: Rebellious Priests? : The Catholic Clergy and the Diet, 1764-1765, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 10 : 1 pp. 73-95. , 23 p. (2021), 2021

Forgó András: Formen der politischen Kommunikation am Beispiel des ungarischen Landtags 1722/1723, In: Seitschek, Stefan; Hertel, Sandra (szerk.) Herrschaft und Repräsentation in der Habsburgermonarchie (1700–1740) Berlin, Németország : De Gruyter Oldenbourg (2021) pp., 2021

Dobszay Tamás: The Influence of the Estate System and Power Relations in the Late Feudal Parliament Seating Plan, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 10 : 1 pp. 129-154. , 26 p. (2021), 2021

Dobszay Tamás: Káptalani követek a rendi országgyűlés utolsó évtizedeiben, In: Csibi, Norbert; Forgó, András; Gőzsy, Zoltán (szerk.) Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 19. században. Pécs, Magyarország : META Egyesület (2021) 530 p. p, 2021

Dobszay Tamás: A városok országgyűlési súlyának változásai a rendiség utolsó fél évszázadában, URBS: MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV : XV pp. 219-231. , 13 p. (2021), 2021

Hőnich Henrik: Estates and Constitution: The Parliament in Eighteenth-Century HungaryBy István M. Szijártó. Translated by David Robert Evans. New York–Oxford: Berghahn, 2020. 350 pp., HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 10 : 1 pp. 166-170. , 5 p. (2021), 2020

Hőnich Henrik: „Szabad lészen elmélkedésével tett találmánnyait a’ nyelvnek és az irásnak tolmátsága által is világosságra hozni”: Politikai viták a nyilvánosság szükségéről és határairól a Magyar Királyságban az 1790-es évek elején, SZÁZADVÉG 2021 : 2 pp. 11-42. , 32 p. (2021), 2021

Forgó András: Религиозная терпимость в Венгрии в эпоху йозефинизма (1780–1790), К А Кочегаров, Л К Новосельцева (отв секретарь), А Форго, О В Хаванова (отв редактор) (szerk.) Взаимодействия и конфликты на конфессионально и этнически смешанных террито, 2016

Khavanova Olga, Forgó András: Die Rezeption der Werke von Fritz Valjavec und Eduard Winter in den ungarischen Geisteswissenschaften, Franz Leander Fillafer, Thomas Wallnig (szerk.) Josephinismus zwischen den Regimen: Eduard Winter, Fritz Valjavec und die zentraleuropäischen Historiographien im 20. Jahr, 2016

К А Кочегаров, Л К Новосельцева (отв секретарь), А Форго, О В Хаванова (отв редактор) (szerk.): Взаимодействия и конфликты на конфессионально и этнически смешанных территориях Центральной и Восточной Европы, 1517–1918 Moszkva; Szentpétervár: Nestor-Istoria, 2016., Moszkva; Szentpétervár, 2016

Hende Fanni: Az uralkodó bevonulásán elhangzott köszöntőbeszédek mint politikai reprezentációk, Hatalmi diskurzusok: A hatalom reprezentációi a tudományokban és a művészetekben. Szerk. Bíró Csilla, Visy Beatrix. Bp., 2016. 63–71., 2016

Hende Fanni: A magyar uralkodókoronázás egyházi szertartása a 18. században, Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Szerk. Báthory Orsolya, Kónya Franciska. Bp., 2016. 121–131., 2016

Maczák Ibolya: Keresztély Ágost temetése, Báthory Orsolya és Kónya Franciska (szerk.) Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon 433 p. Budapest: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2016. p, 2016

Hönich Henrik: „Közönséges boldogság” és „közjó”. Fogalomhasználatok Osvald Zsigmond Az igaz hazafi című művében, Történelmi Szemle 58. (2016) 4:505–518., 2016

Dobszay Tamás: Felekezeti érdekképviselet, szekularizációs kihívások, országos ügyek a káptalani követek működésében (1843/44), Gáborjáni Szabó Botond (szerk.):Egyházak és egyházpolitika Magyarországon és Erdélyben a 18-19. században, a Carolina Resolutiótól az 1848. évi XX. törvénycikkig. 239 p., 2016

Völgyesi Orsolya: Fáy András, Pest vármegye követe az 1832--36. évi országgyűlésen, Studia Comitatensia. Új folyam 2. A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 Szerk. Tyekvicska Árpád. Szentendre, 2015. 35--45., 2016

Melkovics Tamás: Vezérszerep helyett bitófa. Zichy Ödön gróf politikai metamorfózisa, Aetas, 31. évf. (2016) 1. sz. 132-153., 2016

Melkovics Tamás: Perényi Zsigmond. Bírából vádlott és vértanú, Kedves Gyula, Pelyach István (Szerk.): Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai. Bp., 2016. 107-133., 2016

Szijártó M. István: A közjó fogalma a kora újkori politikai diskurzusokban, TÖRTÉNELMI SZEMLE, 58 (4). pp. 499-503., 2016

Forgó András: Formen der Spätkonfessionalisierung im Ungarn des 18. Jahrhunderts, Katrin Keller–Petr Maťa–Martin Scheutz (szerk.) Adel und Religion in der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie. Annäherung an ein gesamtösterreichisches Thema., 2017

Forgó András: A királykoronázás időpontjának kitűzése. A kora újkori rendi politika kultúrtörténeti megközelítésben, Turul 90:1 8-11. (2017), 2017

Forgó András: Indigena egyháziak a 18. századi Magyarországon: A szerzetesi elöljárók példája, Szijártó M István (szerk.) Az indigenák. Budapest, 2017. 33-47., 2017

Forgó András: Egyház, rendiség, politikai kultúra: Papok és szerzetesek a 18. század országgyűlésein, Budapest, 2017., 2017

Forgó András: Bibliaégetés Egerben? Néhány gondolat Komáromi Csipkés György Bibliájának sorsáról, Bajáki Rita–Báthory Orsolya–Bogár Judit–Déri Eszter–Kónya Franciska–Maczák Ibolya–Szádoczki Vera (szerk.) Lelkiség és irodalom. Tanulmányok Szelestei N. László tiszteleté, 2017

Hende Fanni: Bécstől Pozsonyig. Mária Terézia bevonulási ceremóniája, Rubikon 28 (2017) 1-2. sz. 44–47., 2017

Kalmár János: Szertartási bonyodalmak egy spanyol királyi menyasszony utazása kapcsán. Erzsébet Krisztina barcelonai útja (1708)., Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Historiae 44: 169-177. (2017), 2017

Melkovics Tamás: Batthyány Lajos a főrendi ellenzék élén., Kedves Gyula, Pelyach István (Szerk.): Batthyány Lajos gróf. Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai. Bp., 2017. 47-76., 2017

Nagy János: Indigenák az 1751. évi országgyűlésen., Az indigenák. Szerk.: Szijártó M. István. Budapest, 2017. 103-133., 2017

Nagy János: Az új szabad királyi városok becikkelyezésének ügye az 1751. évi országgyűlésen., Fons 24. (2017) 69–108., 2017

Nagy János: Batthyány Lajos nádorrá választása és Vas vármegye rendjei az 1751. évi országgyűlésen, Batthyány Lajos nádor. Szerk.: Móricz Péter. Körmend, 2017. 35–50., 2017

Poór János: Skerlecz Miklós az inszurrekcióról., Turul (90.) 2017. 16-20., 2017

Szemethy Tamás: A 18. századi magyarországi új arisztokraták prozopográfiai vizsgálata., Vonyó József (szerk.) Személyiség és történelem: a történelmi személyiség: A történeti életrajz módszertani kérdései. Budapest–Pécs, 2017. 202-220., 2017

Szemethy Tamás: A patrónus-kliens viszony jelentősége Luzsénszky István László felemelkedésében., Bodnár-Király Tibor–Hende Fanni–Pataki Katalin (szerk.) Szóra bírni az újkort: A III. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferencia tanulmányai. Budapest, 2016. 57-78., 2017

Szijártó M. István (szerk.): Az indigenák. Budapest, 2017., Budapest, 2017., 2017

Szijártó M. István: Az indigenák a magyar politikában, 16-19. század., Szijártó M. István (szerk.) Az indigenák. Budapest, 2017. 7-14., 2017

Szijártó M. István: Az alkotmányos rendiség megjelenése az 1790-es évek politikai diskurzusában., Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Philosophica 21. (2017) 323-333., 2017

Tóth Árpád: Pozsony város és társadalma az 1830. évi koronázó országgyűlés idején., Soós István (szerk.): Az utolsó pozsonyi királykoronázás 1830 őszén. Budapest, 2017. 197-213., 2017

Czoch Gábor: Burghers in the Hungarian Kingdom through the Prism of a Local Conflict: The 1842 Muster of the Košice Burghers’ Guard” Mesto a dejiny, The City and History vol. 7 no. 1 . pp. 6–17., 2018

Dobszay Tamás: Erőviszonyok, rendi tagoltság és gyakorlati szempontok az utolsó rendi országgyűlések ülésrendjében, Gyánti, István; Kult, László (szerk.) Tanulmányok Ódor Imre emlékére. Pécs, 136-144., 2018

Dobszay Tamás: Jegyzők és szerepük a rendi diétán és az új képviselőházban - a rendi alsótábla és az 1848-1849-es képviselőház szerkezete és működése, Kedves, Gyula; Pelyach, István (szerk.) Szacsvay Imre : Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai.Budapest, Magyarország : Országgyűlés Hivatala, pp. 115-136., 2018

Forgó András: Bruderschaften in Ungarn: Ein Forschungsbilanz, Elisabeth, Lobenwein; Martin Scheutz; Alfred Stefan Weiß (Hgg.) Bruderschaften als multifunktionale Dienstleister der Frühen Neuzeit in Zentraleuropa. Wien: Böhlau Verlag, 2018

Forgó András: Die Vorbereitung der josephinischen Religionspolitik. Über die Pläne und Zielsetzung Josephs II. während seiner Mitregentschaft, Die habsburgische Variante des Aufgeklärten Absoultismus”. Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II, 1767–1780, hrsg. v. Krisztina Kulcsár u. András Forgó, Wien, 2018

Forgó András: Die Wahrnehmung der ständischen Politik in der ordensinternen Kommunikation: Ein Zisterziensermönch aus Mähren auf dem ungarischen Landtag, Tomáš, Černušák; Karl, Kollermann; Irene, Rabl (Hgg.) Kommunikation zwischen Kloster und Welt in Spätmittelalter und Früher Neuzeit Sankt Pölten: Diözesanarchiv St. Pölt, 2018

Forgó András; Gőzsy Zoltán: A katolikus egyház viszonya a jozefinista reformokhoz. Kihívások és válaszok, Pontes - A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyve 1 (2018) pp. 115–132., 2018

H. Németh István: A rekatolizáció államigazgatási háttere a magyarországi szabad királyi városokban, Varga, Szabolcs; Vértesi, Lázár (szerk.) Katolikus egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 17. században. Pécs, 2018. 241-260., 2018

H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733, Századok 152 771-808., 2018

Hende Fanni: A Szent Korona a Rákóczi-szabadságharc idején (1703–1712), A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978). Szerk. Pálffy Géza. MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp. 365–391., 2018

Hende Fanni: Újabb bécsi kitérő. A Szent Korona a Rákóczi-szabadságharc idején, 1703–1712., Rubicon 29 (2018) 7-8. sz. 78–85., 2018

Maczák Ibolya: Főpapi műveltség a 17. században Illyés András prédikációinak tükrében, Varga, Szabolcs; Vértesi, Lázár (szerk.) Katolikus egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 17. században. Pécs, 2018 315-328., 2018

Melkovics Tamás: A bihari "kis Kossuth" és politikai közege, Bihar vármegye, Kedves, Gyula; Pelyach, István (szerk.) Szacsvay Imre. Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai. Budapest, Magyarország : Országház Könyvkiadó, 13-47., 2018

Nagy János: „Hozzáfognak hát buzgón, hisz Turnus a példa” Buda város követei az 1741. évi országgyűlésen, Korall 18. (2017) 5-22., 2018

Nagy János: Sopron és Buda országgyűlési követei a 18. században.(Adalékok a város követek csoportjának vizsgálatához), Mestá na sneme; Városok a diétán: Ochrana mestskych záujmov v obdobi stravovského a obcianskeho; Városi érdekvédelem a rendi és polgári parlamentarizmus időszakában. Sze, 2016

Nagy János: Vármegyei követek a 18. századi országgyűléseken. A bene possessionati felemelkedése, Rubicon, 2018. 3-4. szám, 2018

Poór János: A Pragmatica Sanctio történetéhez, Gerő, András; Nagy, Beatrix (szerk.) Mária Terézia a magyarok királynője (1740-1780). Budapest, (2018) 151-177., 2018

Szíjártó István: The Birth of the Constitution in Eighteenth-Century Hungarian Political Thought, Ferenc Hörcher – Thomas Lorman (eds): A History of the Hungarian Constitution: Law, Government and Political Culture in Central Europe. London – New York, 2018. 46–62., 2018

Szíjártó István: The unexpected survival of the dualism of king and estates. The case of the Kingdom of Hungary, 17th–18th centuries, В. Д. Назаров - П. Ю. Уваров (ред.): Три даты трагического пятидесятилетия Европы (1598-1616-1648): Россия и Запад в годы Смуты, религиозных конфликтов и тридцатилетней в, 2018

Völgyesi Orsolya: Vármegyei követek az 1832–36. évi országgyűlésen a titkosrendőri jelentések tükrében, Korall. 18. évfolyam. 70. szám (2017). 84–108., 2018

Szemethy Tamás: Görög kereskedők beilleszkedési nehézségei a 18. századi Magyarországon, Mozgás és átalakulás. A migráció és a társadalmi mobilitás történeti változásai és összefüggései. Rendi társadalom - Polgári társadalom. 30. szerk: Halmos Károly, Kovács, 2018

Dominkovits Péter: Megyei hivatalviselőkből a rendi diéták követei : párhuzamos családi karrierek a kora újkori Sopron vármegyében, Korall 18. (2017) 23-35., 2018

Sebők Richárd: Az 1722-1792 közötti országgyűléseken részt vevő és részt nem vevő ítélőmesterek prozopográfiai elemzése, Korall 18. (2017) 36-64., 2018

Dobszay Tamás: Széchenyi István országgyűlési részvétele : diétai itinerárium, Korall 18. (2017) 109-130., 2018

Czoch Gábor (szerk.): Diétai követek, országgyűlési képviselők, Korall 18. (2017) tematikus kötet, 2018

Dobszay Tamás: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790-1848)., Budapest, 2019

Forgó András: A "Régi Birodalom" utolsó évszázadai: A Német-római Császárság a vesztfáliai békétől a napóleoni háborúkig, Dévényi, Anna; Forgó, András; Gőzsy, Zoltán (szerk.) Az abszolutizmus kora. Fejezetek a kora újkori Európa történetéből. Pécs, 2019

Forgó András: Kardinal Christian August von Sachsen-Zeitz und der Herrschaftsantritt Karls VI.: Zur Rolle ausländischer Geistlicher bei der Gestaltung der politischen Kultur Ungarns, Brunert, Maria-Elisabeth; Strohmeyer, Arno; Forgó, András (szerk.) Kirche und Kulturtransfer : Ungarn und Zentraleuropa in der Frühen Neuzeit. Münster, 2019

Forgó András: Korszakváltás – elitváltás? A püspöki kar a török kiűzése utáni évtizedekben, Forgó, András; Gőzsy, Zoltán (szerk.) Katolikus Egyházi Társadalom Magyarországon a 18. században. Pécs, 2019

Back »