 |
The Internal Dynamics of Non-Territorial Autonomy Regimes in Central and Southeastern Europe: a Five-Country Comparison
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
116168 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Dobos, Balázs |
| Title in Hungarian |
A személyi elvű autonómiák belső dinamikája Közép- és Délkelet-Európában: öt ország összehasonlító elemzése |
| Title in English |
The Internal Dynamics of Non-Territorial Autonomy Regimes in Central and Southeastern Europe: a Five-Country Comparison |
| Keywords in Hungarian |
Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségpolitika, személyi elvű autonomiák, kisebbségi választások, Magyarország, Észtország, volt jugoszláv köztársaságok |
| Keywords in English |
National and ethnic minorities, minority politics, non-territorial autonomies, minority elections, Hungary, Estonia, ex-Yugoslav republics |
| Discipline |
| Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Political sciences |
|
| Panel |
Political Science, Law and Govemment Sciences |
| Department or equivalent |
Institute for Ethnic and National Minority Studies (Center for Social Sciences) |
| Starting date |
2015-09-01 |
| Closing date |
2019-02-28 |
| Funding (in million HUF) |
3.399 |
| FTE (full time equivalent) |
2.60 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Bár újabban egyre bővülő szakirodalom foglalkozik a személyi elvű kisebbségi autonómiákkal, a munkák fókuszában továbbra is főként a területi autonómiákkal összefüggő kérdések állnak. Az előbbiek esetében az autonómia működtetését rendszerint valamely civil szervezet vagy választott testület végzi. Elterjedt feltételezés, hogy miközben megfigyelhető a személyi elvű rendszerek külső és belső manipulációja is, a választott rezsimek növelik a legitimációt, és inkább képesek hatékony, felelős, átlátható és potenciálisan jobban érzékelhető szervezeteket létrehozni, amelyek a lehető legteljesebben igyekeznek egyesíteni és mobilizálni a közösségeket. A legitimáció biztosításának fontosságán kívül azonban kevés eredmény született arra nézve, hogy a választásoknak milyen hatása van a közösségen belüli viszonyokra. Kevés kutatás foglalkozott a kisebbségi választások más elemeivel is, köztük a jelöltállítással, a választók és a jelöltek kapcsolatával, a választási rendszer és a szavazói regisztráció hatásaival – figyelembe véve az etnikai adatok érzékeny voltát, az asszimiláció és elidegenedés eltérő fokait, illetve a közösségek belső demokráciáját. A kutatás célja, hogy összehasonlító módon, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt, feltárja a kisebbségi választások főbb jellemzőit az érintett öt térségbeli országban (Magyarország, Észtország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia), ezen túlmenően hozzá kíván járulni a kisebbségi választások szerepének és funkcióinak jobb megértéséhez, valamint ahhoz, hogy a választási szakirodalom főbb megállapításai miként alkalmazhatók e speciális kontextusban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a választások főbb céljait és funkcióit véve elemzési eszközül, arra keresi választ, hogy a Közép-Európában, az érintett öt országban megtartott kisebbségi önkormányzati/tanácsi választások vajon mennyiben feleltek meg ezeknek a választási követelményeknek. A választási adatokat felhasználva, azt vizsgálja, hogy a választások főbb funkciói – így a legitimáció, a képviselők pozícióba helyezése, az alternatívák közötti választás lehetősége, a képviselet, és a növekvő társadalmi részvétel – miként értelmezhetők és definiálhatók a kisebbségi választások esetében. Tekintetbe véve a választási rendszerek eltérő típusait és szintjeit, a fő kérdései, hogy a kisebbségi választások mennyiben tudták növelni a legitimációt, miként tudták kezelni a csoporton belüli vitákat, mennyiben hoztak létre hatékony és felelős képviseleti struktúrákat, járultak hozzá a képviselők kiválasztásához, és ösztönözték a választói részvételt. Főként azt kívánja értékelni, hogy a választások mennyiben képezik le a választói preferenciákat és a lehetséges belső törésvonalakat, valamint miként befolyásolják a szavazók és a jelölő szervezetek/pártok stratégiáit. Továbbá, a választási rendszer arányossága és a párt/szervezeti verseny miként hat a részvételre, a pártok számára, illetve hogy a választók és pártok miként reagálnak a választási szabályok változására.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A személyi elvű kisebbségi autonómiák választásának és választási rendszereinek alaposabb feltárásával és összehasonlító elemzésével napjainkban is még adós a politikatudomány, a választás- és a kisebbségkutatás. A projekt – az öt érintett közép- és délkelet-európai ország tapasztalatait összehasonlítva és kiértékelve – ezt a hiátust igyekszik pótolni az eddigi ismeretek, eredmények bővítésével azokon a kulcsterületeken, amelyek jelentős hatással vannak a kisebbségi közösségeken belüli folyamatokra, a csoport hatékony közéleti részvételére, belső demokráciájára, és végső soron befolyásolják az érintett közösségek jövőbeli kilátásait is. A kutatás célja, hogy kiemelje azokból az elméleti dilemmákból és gyakorlati-alkalmazási problémákból következő feladatokat, amelyek jelenleg ezeket a kisebbségi választási rendszereket jellemzik, és alapul szolgálhatnak a továbbfejlesztésükhöz. A projekt lezárulása előtt, az egyes országokat összefoglaló választási adatbázisokon túlmenően, egy monografikus igényű összehasonlító elemzés kézirata készül el, és kerül megvitatásra az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A különböző regionális és kisebbségi közösségek autonómiatörekvései, akárcsak a kialakított területi, személyi vagy vegyes jellegű autonómiamodellek korántsem új keletű jelenségek Európában. A némileg kevesebb szakmai figyelemben részesülő személyi elvű rendszerek létrejöttének, megválasztásának összehasonlító elemzésével azonban még több vonatkozásban adósak a tudományos alapkutatások. Más választásokhoz hasonlóan, az autonómia főbb szerveit életre hívó, a szavazatokat mandátumokká alakító választások ugyanis távolról sem semleges technikák, adott pillanatban mindig valamely csoportnak kedveznek, illetve a feladatuk messze túlmegy azon, hogy pusztán bizonyos pozíciókat jelöltekkel töltsenek be. A kutatás fő kérdése, hogy mind az általános, parlamenti és önkormányzati választások logikája, mind pedig a választási szakirodalom főbb megállapításai miként alkalmazhatók ezekre a speciális kisebbségi önkormányzati/tanácsi választásokra. Továbbá, ez utóbbiak miként felelnek meg a választások főbb funkcióinak, egyebek között a társadalmi részvétel növelésének, az alternatívák közötti választás lehetőségének vagy a belső viták becsatornázásának követelményének, hiszen ezek mind jelentős hatással vannak a közösségen belüli viszonyokra és végső soron befolyásolják annak jövőbeli kilátásait is. A kutatás a személyi elvet és a választásokat az autonómiáikban jelentős mértékben alkalmazó öt térségbeli országra – Magyarországon kívül Észtországra, Szlovéniára, Horvátországra és Szerbiára – terjed ki, és eredményei egy monográfia kéziratában lesznek összegezve.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Although, more recently, there has been an emerging literature on non-territorial autonomies (NTA), the primary focus of the extensive literature regarding regional and minority autonomies has been on the issues of territorial autonomies. In case of the former, the operation of the autonomy is usually entrusted either to civic organizations or to elected bodies. While they are often manipulated, it is widely assumed that the elected systems of NTA increase legitimacy, and result in more accountable, effective, transparent, and potentially more visible organizations that have the potential to unite and mobilize communities as much as possible. Other than their importance in providing legitimacy, little is known about the role played by elections in intra-community relations. Very little research has been carried out to explore other important aspects of minority elections, the logic and process of candidate selection, the relationship between minority constituents and representatives, the impact of the electoral system and voter registration, while taking into consideration the sensitive nature of the ethnic data, the varying levels of assimilation and alienation, and the internal democracy of the minority communities. The project seeks to explore, in a comparative manner, both theoretically and in practice, the general patterns of NTA elections in the five countries concerned (Hungary, Estonia, Slovenia, Croatia, and Serbia), aims to contribute to the better understanding of the role and functions of elections in minority contexts, and to examine whether and how the major findings of the electoral literature can be converted to these special configurations.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The project uses the major goals and functions of elections as analytical tools to assess whether and to what extent all the elections of the autonomies of the recognized minorities that took place in five countries of Central and Southeastern Europe (Hungary, Estonia, Slovenia, Croatia, and Serbia) met the requirements of democratic elections. By collecting data based on electoral statistics, it examines whether and how the main functions of elections–legitimating, installation of officials, selection and choice from alternatives, representation, and increasing participation–can be conceptualized and understood in special minority elections. Taking the types and different levels of elections into account, the questions of how and to what extent the minority elections increased legitimacy and accountability, contributed to the channelling of debates, to the creation of effective representative structures, and to the selection of representatives and whether they encouraged voter participation, also need to be addressed. Particularly, it seeks to evaluate the extent to which elections reflect voters’ preferences and patterns of potential internal cleavages, and how they affect voters’ and parties’ behaviour. In addition, how proportionality/ disproportionality, competitiveness affect efficacy (voter turnout), how they influence the number of competing and elected parties, and to analyse how voters and parties react to changes in the electoral rules.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
There is currently a gap in researching the main features of the elections and electoral systems of non-territorial minority autonomies in political science, in electoral and in minority studies, and project aims at filling this gap by comparing and evaluating the experiences of the five Central and Southeastern European countries concerned, and at improving the knowledge in these key areas that have significant impact on the intra-group dynamics, the effective participation and participation, the internal democracy, and ultimately they influence the future prospects of the minority communities concerned. It aims to highlight the lessons to be drawn from both theoretical dilemmas and specific practical problems that characterize these electoral regimes for an improved minority governance system. Besides creating country databases, by the end of the project, a book manuscript on the comparative analysis of the cases will be written, presented and discussed at the Centre for Social Sciences of the HAS.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Neither the claim for autonomy by various regional and ethnic groups, nor the territorial, non-territorial or mixed minority autonomies and in particular the European autonomy arrangements are a new phenomenon. However, much less attention has been paid to the model of non-territorial regimes and there has been a significant gap in comparative research on the main features of their elections and electoral systems. Electoral systems and rules are far from neutral; all of them have a political or social bias, favouring certain groups over others at a given time and their function goes beyond filling posts with candidates. The major questions are whether the logic of regular parliamentary and municipal elections and the main findings of the electoral literature are reflected in minority elections and how they can be conceptualized in minority contexts. Further, it examines whether and how the main functions of elections–channelling internal debates, selection and choice from alternatives, and increasing participation–can be conceptualized and understood in special minority elections, especially since these factors have crucial influence on both the intra-group relations as well as on the future prospects of the minority communities. The project aims to cover those five countries that have primarily adopted the personal principle and set up minority elections (Hungary, Estonia, Slovenia, Croatia, and Serbia) and its results will be summarized in a book manuscript.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
