 |
Supply chain and network performance and relationships in the agribusiness sector
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
116226 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Molnár, Adrienn |
| Title in Hungarian |
Ellátási lánc és hálózat teljesítmény és kapcsolatok az agribusiness szektorban |
| Title in English |
Supply chain and network performance and relationships in the agribusiness sector |
| Keywords in Hungarian |
ellátási lánc, hálózat, teljesítmény, kapcsolatok, agribusiness |
| Keywords in English |
supply chain, network, performance, relationships, agribusiness |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Economics |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Starting date |
2015-09-01 |
| Closing date |
2019-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
8.962 |
| FTE (full time equivalent) |
2.80 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az ellátási lánc menedzsment szakirodalomban létezik egy nézet, mely szerint a cégek közötti verseny az ellátási láncok közötti verseny irányába tolódik el. Ennek eredményeként, a cégek egyre inkább felismerik az ellátási láncokban rejlő teljesítmény potenciált, miszerint ha egy jól működő ellátási láncban vesznek részt, az a cégek egyéni teljesítményére is pozitív hatással van. Ez magyarázza az ellátási láncok teljesítménye iránti fokozott érdeklődést. Korábbi empirikus kutatás bebizonyította, hogy az ellátási lánc kapcsolatok minősége hatással van az ellátási lánc teljesítményére. Az ellátási lánc meghatározása: " három vagy több cég közvetlen részvétele a felfelé és lefelé irányuló termék, szolgáltatás, pénz és / vagy információ áramlásban a kiindulási ponttól a fogyasztóig”. "A közvetlen ellátási láncokban egy központi cég, egy beszállító és egy vevő részvételét vizsgáljuk a felfelé és lefelé irányuló termék, szolgáltatás, pénz és / vagy információ áramlásban”. A kiterjesztett ellátási lánc "magában foglalja a beszállító beszállítóját, és a vevők vevőjét a felfelé és lefelé irányuló termék, szolgáltatás, pénz és / vagy információ áramlásban”. Végül a teljes ellátási lánc "magában foglalja valamennyi résztvevő céget az összes felfelé és lefelé irányuló termék, szolgáltatás, pénz és / vagy információ áramlásban” (Mentzer et al., 2001). Ez a kutatás az ellátási lánc teljesítmény és kapcsolatok összefüggését vizsgálja az agribusiness szektorban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az eddigi ellátási lánc teljesítmény kutatás hiányosságai indokolják a kutatásnak a fontosságát. A legtöbb tanulmány, mely az ellátási lánc teljesítményére összpontosítot, valójában az egyéni cég teljesítményét, vagy két egymással kapcsolatban lévő cég teljesítményét vizsgálja, és csak az egyéni cégtől, vagy csak az egyik vagy mindkét kapcsolatban lévő cégtől gyűjt adatot. Kevés tanulmány öszepontosít ténylegesen az ellátási láncok teljesítményére (minimum három cégre, és a köztük lévő kapcsolatokra), de azok is főleg egy cégtől (a központi cégtől) gyűjtenek adatot, és csak a pár tanulmány gyűjt adatot adatot három vagy több cégtől az ellátási láncban (a központi cégtől, a beszállítótól, és vevőtől egyidejűleg). Az ellátási lánc teljesítmény mérésekor összehasonlítjuk több ellátási lánc teljesítményét horizontálisan, és az ellátási lánc résztvevőinek teljesítményét vertikálisan. A mai napig, nincs olyan tanulmány, ami kombinálja az ellátási láncok közötti, és az ellátási láncon belüli, a résztvevők közötti összehasonlítást. Ebben a kutatásban az alábbi kérdésekre keressük a választ: 1. Mik az ellátási lánc céljai? 2. Lehet-e klasszifikálni az ellátási láncokat a teljesítményük alapján úgy, hogy az ellátási lánc minden résztvevőjét figyelembe vesszük? 3. Van-e kapcsolat az ellátási lánc kapcsolatok minősége és az ellátási lánc teljesítménye között? 4. Van-e különbség az ellátási lánc résztvevőinek teljesítményben vertikálisan, ami alapján új indikátorokat lehet kifejleszteni az ellátási lánc teljesítmény egyensúlytalanság mérésére? 5. Melyek az elméleti következményei az ellátási lánc teljesítmény egyensúlytalanság mérésére kifejlesztett új indikátoroknak?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Elméleti: Ez a kutatás hozzájárul az ellátási láncok céljainak, illetve ellátási lánc résztvevői közötti egyetértés meghatározásához. Hozzájárul továbbá az ellátási lánc teljesítmény egyensúlytalanság mérésére kifejlesztett új indikátorok meghatározásához. Empirikus: Hozzájárul az ellátási lánc teljesítmény és kapcsolatok empirikus vizsgálatához az agribusiness szektorban. Ellátási lánc szintű elemzést használ, ahol az adatgyűjtés minimum három cég részvételével történik ellátási lánconként, több ellátási láncot vizsgál párhuzamosan, összehasonlítja több ellátási lánc teljesítményét horizontálisan, és az ellátási lánc résztvevőinek teljesítményét vertikálisan, több Európai és Európán kívüli ország ellátási láncait, illetve több termék kategória ellátási láncait vizsgálja, és többféle résztvevőtől gyűjt adatot az ellátási láncon belül (központi cég, beszállító, vevő, versenytárs, harmadik fél stb.). Vezetői: Az ellátási lánc résztvevői a kutatás módszertanának segítségével meghatározhatják a saját ellátási lánc céljaikat, és megvizsgálhatják, hogy milyen mértékben képesek elérni ezeket az ellátási lánc célokat jelenleg. A kutatás egy olyan szisztematikus megközelítést ajánl nekik, mely segítségével megmérhetik az ellátási lánc teljesítményét, és felmérhetik az ellátási lánc kapcsolatainak minőségét. Megmutatja, hogyan vizsgálhatják meg, hogy milyen mértékben képesek elérni az ellátási lánc céljait jelenleg, és hogyan fedezhetik fel, hogy valójában mely ellátási lánc kapcsolatok okolhatók a jelenlegi ellátási lánc teljesítményért. Egy olyan megközelítést ismertet meg, mely segítségével beazonosíthatják, hogy mely ellátási lánc résztvevő milyen mértékben járul hozzá az ellátási lánc céljai eléréséhez, azonosíthatják hol vannak a hiányosságok az ellátási láncon belül, mely alapján ellátási láncra szabott teljesítmény menedzsmentet vezethetnek be.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Ellátási láncok mindenhol vannak. De az agribusiness szektorban kiemelkedő a jelentőségük. Korábban azzal foglalkoztunk, hogy hogyan működnek az egyes cégek. Aztán jött egy szemléletváltás, és azzal kezdtünk el foglalkozni, hogy két cég milyen kapcsolatban van egymással, és ez hogyan hat ki az egyes cégek működésére. Aztán nyilvánvalóvá vált, hogy itt sokkal többről van szó, sokkal több cég hat egymásra. Magunk mögött hagytuk azt a leegyszerűsített nézetet, hogy egy cég, vagy két cég vizsgálatával messzire jutunk, és elkezdtük az agribusiness szektort összetettebb módon vizsgálni. Minden mindennel összefügg, minden mindennel integrált, minden mindennel kapcsolatban van. Ebben a kutatásban az agribusiness szektorban tevékenykedő, egymással összefüggő, integrált, kapcsolódó cégeket vizsgáljuk, és az élelmiszeripart helyezzük a középpontba. Szem előtt tartjuk továbbá, hogy a hab a tortán, az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek 99%-a, a KKV-k (kis- és középvállalkozások). Miért? Mert amíg a nagy cégek felkészültebbek, hogy a gazdasági kihívásokkal egyedül szembesüljenek, addig a KKV-k csak jól működő ellátási láncok résztvevőiként tudnak versenyképesek lenni. És egyébként is, ha együttműködnek az ellátási lánc résztvevői, le tudják faragni a költségeiket, könnyebben tudnak piacot találni, és így mindig van kit blamálni. Apropó blamálni, az ellátási lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, ezért ebben a kutatásban nemcsak mérjük az ellátási lánc teljesítményét, de azt is vizsgáljuk, hogy mely ellátási lánc kapcsolatok milyen mértékben járulnak hozzá a jelenlegi ellátási lánc teljesítményhez, ami alapján ellátási láncra szabott teljesítmény menedzsment alkalmazható.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In supply chain management literature, there is an agreement that the basis of competition between firms is shifting towards competition between supply chains. As a result, firms increasingly recognize the performance potential of supply chains and that being part of a well-performing supply chain generates important performance benefits for the individual firms themselves. As such, there is an increasing interest in the performance of entire supply chains. Further, the impact of supply chain relationships on supply chain performance has often been hypothesized and previous empirical research has proved that supply chain relationships are critical cornerstones of superior supply chain performance. Supply chain is defined as “a set of three or more entities directly involved in the upstream and downstream flows of products, services, finances, and/or information from a source to a customer”. “A direct supply chain consists of a company, a supplier, and a customer involved in the upstream and/or downstream flows of products, services, finances, and/or information”. An extended supply chain “includes suppliers of the immediate supplier and customers of the immediate customer, all involved in the upstream and/or downstream flows of products, services, finances, and/or information”. Finally, an ultimate supply chain “includes all the organizations involved in all the upstream and downstream flows of products, services, finances, and information from the ultimate supplier to the ultimate customer” (Mentzer et al., 2001). This research investigates supply chain performance and relationships in the agribusiness sector.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
There are several gaps of existing supply chain performance research providing justification for this research. Most of the empirical studies on supply chain performance have been focused on the performance of individual firms in a supply chain, or on the performance of dyads, and collect data from one firm only, or from one or both firms of the dyad. Few empirical studies on supply chain performance have started to focus on the performance of the supply chains (i.e. minimum three firms and the relationship between them), but mostly by collecting data from one firm of the supply chain (the focal company), and only some notable exceptions collect data from three or more firms of the supply chain (the focal company, a firm upstream and a firm downstream to the focal company). Supply chain benchmarking can be viewed as comparing performance horizontally between supply chains as well as vertically within the supply chain. No benchmarking studies on supply chain performance combine benchmarking between and within (the) supply chain(s). The questions addressed by the research: 1. What are the supply chain goals? 2. Do supply chains cluster around performance based on the perspectives of all supply chain members? 3. Is there a relationship between supply chain relationships and supply chain performance? 4. Are there differences in performance within supply chains based on which new constructs of supply chain performance imbalance can be developed? 5. What are the theory implications of the new constructs of supply chain performance imbalance?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Conceptual: This research contributes to the definition of supply chain goals and consensus between supply chain members regarding supply chain goals. It contributes to the definition of new constructs regarding the imbalances in performance within the supply chain. Empirical: It makes an empirical contribution by investigating supply chain performance and relationships in the agribusiness sector. It focuses on supply chain level analysis, collecting data from minimum three firms from supply chains, it can be considered as a multiple supply chain study, benchmarking performance between and within supply chains, it combines data from several countries both in Europe and outside Europe, from several product categories, and from several supply chain members (focal companies, suppliers, customers, suppliers of suppliers, customers of customers, third parties, competitors etc.). Managerial: Supply chain members can set supply chain goals of their own supply chains and measure the extent to which supply chain goals are achieved. It provides supply chain members with a systematic approach to investigate their supply chains performance and relationships. It shows supply chain members how to measure the extent to which supply chain goals are achieved, and how to identify which relationships are responsible for the level of supply chain goal achievement. It provides a systematic approach to measure the contribution of each supply chain members to supply chain goal achievement and identify significant gaps regarding the contribution of supply chain members to supply chain goal achievement based on which they can make tailor made effort to improve supply chain performance.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Supply chains are truly everywhere. This is especially true for the agribusiness sector. Well, first there was a general concern about how one single firm operates. Then, there was a shift in focus from the single firm to two firms influencing each other. Even later it became obvious that it is not just one or two elements going on; there are a lot more elements. So no more have we this extremely simplified view. We understand the agribusiness sector in a much more complex way. Everything is interdependent, everything is integrated, everything is interconnected. In this research, we focus on interdependent, integrated and interconnected supply chain members in the agribusiness sector (having the food and drink industry as an entry point). We keep in mind the cherry on the top, namely that 99% of companies in the food and drink industry are SMEs (Small and Medium Sized Enterprises). Why is it important? Because till large firms can face challenges of today’s economy themselves, SMEs cannot compete on their own, but they can compete as part of well-performing supply chains. And anyways, by collaborating with their supply chain members, SMEs can share billing, they can share fame, and at least there is someone to share the blame... Apropos blame, a supply chain is only as strong as its weakest link, therefore, in this research we don’t only measure supply chain performance, but we also identify which supply chain relationships are responsible for the current level of supply chain performance, so that tailor made efforts can be done for improvement.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
