 |
Spiritualism in literature in early modern Transylvania
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
116234 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Keserű, Bálint |
| Title in Hungarian |
Spiritualista irodalom a kora-újkori Erdélyben |
| Title in English |
Spiritualism in literature in early modern Transylvania |
| Keywords in Hungarian |
Európa, Kárpát-medence, vallásfilozófia, irodalom, spiritualizmus |
| Keywords in English |
Europe, Karpatian basin, philosophy of religion, literature, spiritualism |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Hungarian literature | | Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Germanic philology | | Religious Studies/Theology (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % |
|
| Panel |
Literature |
| Department or equivalent |
Department of Hungarian Literature (University of Szeged) |
| Participants |
Bujtás, László Zsigmond
Fajt, Anita
Font, Zsuzsanna
Gradzikiewicz, Mária
Hevesi, Andrea
Juhász, Levente
Katona, Tünde
Magyar, László András
Molnár, Dávid
Nagy, Márta
Ötvös, Péter
Schmal, Dániel
Túri, Tamás
Varga, Réka
|
| Starting date |
2016-01-01 |
| Closing date |
2021-03-31 |
| Funding (in million HUF) |
11.694 |
| FTE (full time equivalent) |
12.99 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Európa azon részében, ahol meggyökeresedett a reformáció, a korai újkor két és fél évszázadában folyamatosan jelen volt egy csöndes – de néha nagyon is hangos – olyan ellenáramlat, aminek képviselői viszont csak nagyon kivételes esetben tértek a római egyház kebelébe. Amolyan harmadik erőnek számítják ezt sokan, már jóval Richard Popkin mutatós koncepciója előtt is. A részletekben nagyon eltérők a lázadó másképpen gondolkodók véleményei, programjai. Ezért csak a korszak első felében nevezi a közmegegyezés spiritualistáknak őket, és az általuk képviselt gondolkodást, irodalmukat. Vannak, akik a 17. századi jelenségekre is ezt a jelzőt és ezt a gyűjtőfogalmat tartják megfelelőnek (pl. Schmidt-Biggemann); mi főleg azért, mert így az elnevezés legalább nyitott a katolikus világ felé (ha már a kutatás nem az). A lényegben mindazok nyomán járunk, akik a hermetizmus, a "filozófiai paracelsismus", az "alkalmazott kabbala", egy újraéledt platonizmus, tudós alkímia jelenlétét és kutatását állítják a középpontba (német nyelvterületen újabban a radikális pietizmus jelenségének számít minden ilyen áramlat). - A pályázatban az 1660-as és az 1720-as évek közti időszakra összpontosítunk, mert ekkoriban volt szerintünk már erősebb a nyugati spiritualista vallásfilozófiák, publicisztika és irodalmi termés befogadása Erdélyben.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hipotézisünk, hogy Erdélyben a 17. század első felében nem vagy alig jelentkezik az, ami Nyugat-Magyarországon igen: e térség protestáns értelmiségét – nemsokára a híveket is –1620 tájától elérte az egyéni áhítat elsőbbségének és az egyházi külsőségek mellőzésének igénye. (Még Jacob Böhme-olvasókörökről is van tudomásunk.) Összegyűjtött posszesszor- bejegyzések, hagyatéki és más könyvjegyzékek arról árulkodnak, hogy az új irodalom a század második felében már eljut Erdélybe is (egyre szigorúbb cenzúraintézkedések miatt főleg peregrinus diákok által szállított könyvcsomagok sziléziai kerülő-úton érkeznek). Hamarosan fölmerül ilyen írások magyarra fordításának igénye is. Kutatásaink remélhetőleg választ adnak arra: milyen műfajok jutottak el hozzánk? csak értekezések és polémiák? vagy valami a máig olvasott sziléziai barokk költészetből is? e líra legfőbb ihletője, Jakob Böhme mennyire volt olvsott? s mennyire támadtak rajongó követői? De talán az irodalmi befogadásnál fontosabb kérdés: a spiritualista másképpen gondolkodás, prédikálás, prófétálás eseteit (tudunk néhány ilyenről) milyen ellenintézkedések követték? Egyházi, állami és főúri levéltárak kutatásától várhatjuk, hogy fény derüljőn arra: milyen egyéni drámák, milyen – esetleg nemzedéki – konfliktusok követték az új, spiritualista gondolatok befogadását.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A fejedelmi, majd Habsburg-uralom alá került Erdély eszmetörténetéről, a magyar és a szász szellemi élet holland, angol, német kapcsolatairól régóta sokat tudunk. Olyan képünk van azonban erről, amiben túlsúlyba kerültek a természettudományok, a filozófiai racionalizmus, ezek oktatásának oly aktuális megújítása vagy akár az egyházkormányzás gyökeres reformja. Európát, különösen a kontinens protestáns országait azonban a megkövesedett felekezetek hosszú háborúba torkolló acsarkodása rázta meg. Ez pedig fölerősítette a transzcendens világ iránt érdeklődőkben az ellenállás, az intézmények és dogmák iránti lázadás szellemét. Az antik hermetizmusra, a középkori neoplatonistákra és misztikusokra hivatkozó spiritualisták – kiváló tudós elmék, de egyszerű tanulatlan próféták is – olyan szemléletet sugároztak, ami később, mint a Duna-mentén, de nemsokára a nyugati kereszténység legtávolabbi sarkába, Erdélybe is eljutott. A pályázatban kitűzött célunk, hogy minél teljesebb képet adjunk erről, hogy ez a korszakról és a térségről szóló összefoglalások korszerűsítéséhez is hozzájárulhasson.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
1600 február 17-én Rómában kivégezték Giordano Brunót csak azért, mert másképpen gondolkodott, mint a katolikus egyház fejedelmei. Az inkvizíció átlagon fölül sok áldozatáról tudunk ekkortájból. Igazságtalan, hogy a szélesebb közönségnek szánt könyvek is alig szólnak viszont arról, ami ugyanekkoriban a protestáns egyházak háza táján történt: igazi papuralom biztosította, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon a vallás, az állam, a társadalom dolgairól. Egymás után hívtak össze olyan zsinatokat, amelyek nyomán a mégis másképpen vélekedők tucatjai kerültek börtönbe, és az ilyen csoportok vezetőit – hogy ne legyen félreértés senkiben - lenyakazták. A holland és a szász kancellár is így járt. A forsrift mindjárt nemzetközileg is kötelező lett. Folytatódott a felekezetek közti acsarkodás is, és semmilyen finom elemzés nem másíthatja meg a tényt, hogy ez volt az legfőbb oka a nagy, harmincéves háború kitörésének. A sok szenvedés csak fölerősítette a gondolkodás cenzúrája, az egyházi és világi hatalmaskodás elleni tiltakozást és lázadást. Csak nem az ellenállás tudós képviselőinek a hangja volt a legerősebb, hanem az egyszerű, tanulatlan emberekből lett prófétáké. Ezek is, azok is személyes vallási élményeiket és szuverén választásukat fontosabbnak tartották a megparancsolt dogmáknál. Azt kutatjuk a pályázat keretében, hogy a nyugati kereszténység legtávolabbi sarkába, Erdélybe a 17. század folyamán mi jutott el az ilyen gondolatokból. A pályázatban kitűzött célunk, hogy minél teljesebb képet adjunk erről, s hogy így a korszakról és a térségről szóló összefoglalások, akár tankönyvek korszerűsítéséhez is hozzájáruljunk.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Even in the parts of Europe where Reformation could strike solid roots, there was a silent (but at times rather noisy) counter-movement in the two-and-a-half centuries of the Early Modern era, whose representatives, nonetheless, rarely ever converted to Roman Catholicism. They were often regarded, even before Richard Popkin’s illustrious model, as a kind of third power. In terms of details there are significant differences in the thinking of these revolting dissenter figures. Therefore, the consensual term for this group, “spiritualist” is only applied to their thinking and their literature within the range of the first half of the period. Some critics, like Schmidt-Biggemann, however find this term the most suitable umbrella term for 17th century phenomena as well, while in our case, the main reason is that at least the term should be open towards the Catholic world (even if the same openness is absent in research). In the most important points, we follow in the path of those who focus on the presence and research of Hermeticism, “philosophical Paracelsism”, “applied Cabbala”, reenvigorated Platonism and learned alchemy (more recent German scholarship treats all such trends as part of radical Pietism). - In our application, we focus on the period between 1660 and 1720, as in our opinion the reception of Western spiritualist religious philosophy, journalistic and literary writing significantly increased in this period.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
According to our assumption, in the first half of the 17th century, there is little to no evidence in Transylvania of the typical trend in Western Hungary: that from the 1620s Protestant intellectuals are touched by the need for individual devotion at the expense of ecclesiestical ceremonies (even circles dedicated to reading Jakob Böhme have been positively identified). Collected possessor-entries, legacy and other types of book inventories testify to the presence of this new kind of literature in Transylvania as well (because of the tightening censorship, the books – mainly delivered by students on peregrination – arrived via a Silesian byway). A demand for the translation of such works into Hungarian emerges soon, too. Our research tries to address some important questions: What genres could make their way into our culture? Only tracts and polemic works? Or was there at least a partial reception of the Silesian Baroque poetry, read up to nowadays? To what extent was the principal inspirer of this poetry, Jakob Böhme, read? Were there any “enthusiasts” following him? But probably it is even more important than the literary reception whether and how the cases of spiritualist dissent, preaching, and propheteering (and we do know some such cases) instigated countermeasures. The archives of ecclesiastical, and governmental institutions as well as leading families should be explored in order to reveal what kind of individual dramas and – possibly generational – conflicts did the reception of new spiritualist ideas trigger.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
We know quite a good deal about the intellectual history and the international (Dutch, English, German) connections of Transylvania, both in the times of the Principality and in later times, under Habsburg rule. Our perception, however, is predominantly shaped by an emphasis on natural sciences, philosophical rationalism, and the long-awaited reform of the teaching of these, and the radical reorganisation of church governance. Critical literature fails to recognise, however, the spiritual awakening, which was so important in the neighbouring countries. But Europe, and above all, its Protestant countries were shaken by the opposition of the petrified denominations which later led to a long war. In those who had an inclination towards the transcendental world, this reinforced the spirit of revolt against the rule of institutions and dogmas. The spiritualists, who referred to ancient Hermetism, medieval Platonism and mystical thinkers, be they erudite figures or illiterate prophets, transmitted a view which soon found its way into the furthest corner of Western Christianity, Transylvania, even if later than in the Danubian regions. The main objective of our application is to get a better understanding of this process, and thus to contribute to the creation of more up-to-date comprehensive works, too.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Giordano Bruno was executed on 17th February 1600, just because his thinking differed from the thinking of the leaders of the Catholic Church. The number of the victims of Inquisition surpassed the average at that time. It is nonetheless, questionable why even works intended for wider audiences have almost nothing to say about simultaneous events within Protestant churches: a rule of the clergy ensured the conformist thinking of the members in questions of religion, state and society. Dissenting thinkers were imprisoned, the leaders of these movements were beheaded. This was the fate even of the Dutch and the Saxon chancellor. This soon became a compulsory international rule. The struggle between different denominations also continued, and no analysis can be so refined as to deny that this was one of the first causes of the Thirty Years’ War. The extensive suffering was reinforced by the censorship of thinking, and it gave strength to the opposition and revolt against ecclesiastical and secular abuses of power. However, it was not the erudite, well-schooled representatives of this opposition that could harshly expressed his voice, but the simple, illiterate people who assumed the role of prophets. But both groups shared the view that individual religious experience and sovereign choice is more important than imposed dogmas. Our application explores the extent to which such ideas could find their way into the furthest corner of Western Christianity, Transylvania. Our purpose is to arrive to get a more detailed understanding of this process, and thus to contribute to the creation of more up-to-date comprehensive works, or even textbooks about this period and this region.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Juhász Levente: Újhabb adatok Johannes Kelpius pennsylvaniai éveihez, https://spiritualistak.wordpress.com/tanulmanyok/, 2020 | | Font Zsuzsa: Johann Wilhelm Petersen ismertsége és recepciója Erdélyben, Peregrináció és erudíció. Tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére, szerk. Bogdándi Zsolt és Lupescu Makó Mária, Kolozsvár, 137-156, 2020 | | Hevesi Andrea: Balassi-versek az unitárius énekhagyományban, Keresztény Magvető, 247-279, 2017 | | Hevesi Andrea: Angelus Silesius-vers magyar gyülekezeti énekeskönyvben a 18. században, Spiritualistak.wordpress.com honlapon, 2017 | | Magyar László András: Paracelsus magyarországi recepciójáról, Spiritualisták.wordpress.com honlap, 2017 | | Font Zsuzsa: Johann Angelius Werdenhagen (1., javítandó verzió), Spiritualistak.wordpress.com honlap, 2017 | | Nagy Márta: Egy misztikus egyházkritikus, Spiritualisták.wordpress.com - a projekt honlapja, 2017 | | Ötvös Péter: A Franck-kutatás aktuális eredményei és feladatai, Spiritualisták.wordpress.com - a projekt honlapja, 2017 | | Túri Tamás: Spiritualizmus és millenarizmus: A kollegiáns Daniel de Breen erdélyi recepciója az unitáriusok körében, Spiritualisták.wordpress.com - a projekt honlapja, 2017 | | Túri Tamás: Millenarianism and Messianism in Early Modern European Culture. Volume IV. Continental Millenarians: Protestants, Catholics, Heretics, eds. John Christian Laursen, Ric, Keresztény Magvető 560–570., 2017 | | Keserű Bálint: Alkímiai ősgalériák az 1600-as évek első feléből, „Jobb aranyat csinált a császárénál is.” A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete, szerk és a bevezető tanulmány Fazekas Sándor, 216-230., 2017 | | Font, Zsuzsa- Keserű, Bálint- Maczelka, Csaba: A Transylvanian Saxon Schwärmer, Johann Bayer in Lübeck and Kronstadt, https://spiritualistak.wordpress.com/tanulmanyok/, 2018 | | Keserű Bálint-Nagy Márta: Gottfried Arnold és a Sophia, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, tom. 34, Új folyam 3, 289-304., 2018 | | Ötvös Péter: Rajongás és fegyelem nyelvi artikulációi, Tanulmánykötet Szőnyi Benjámin (1717-1794) református lelkipásztor, költő, író születésének 300. évfordulójára, szerk. Imre Mihály, Hódmezővásárhely, 93-100., 2018 | | Fajt Anita: Szőnyi Benjámin költészetének pietista (?) elemei, Tanulmánykötet Szőnyi Benjámin (1717-1794) református lelkipásztor, költő, író születésének 300. évfordulójára, szerk. Imre Mihály, Hódmezővásárhely, 101-117., 2018 | | Font, Zsuzsa: Johann Wilhelm Petersen in Siebenbürgen, https://spiritualistak.wordpress.com/tanulmanyok/ honlapon, 2018 | | Schmal Dániel: Richard Simon és a forráskritika problémája, Blandl Borbála – Boros Bianka – Czétány György – Kővári Sarolta szerk. A kritika fogalma a XVII–XVIII. században. Budapest, 25–37., 2019 | | Schmal Dániel: Virtual reflection: Antoine Arnauld on Descartes’ Concept of Conscientia., British Journal for the History of Philosophy, 2019 | | Schmal Dániel: Még egyszer Erzsébet hercegnő udvarában, Olay Csaba – Schmal Dániel szerk. Értelem és érzelem az európai gondolkodásban. Tanulmányok a 60 éves Boros Gábor tiszteletére. Budapest, 65–73., 2019 | | Ötvös Péter: „Ich binẞ vndt khomb auẞ Hungrn her / Wil dahin khommen nimmer mehr”. Ein Pasquill österreichischer Provenienz gegen Ungarn, Kulturelle Zirkulation im Habsburgerreich. Der Kommunikationsraum Wien, Hg. von Wynfrid KRIEGLEDER, Andrea SEIDLER, Jozef TANCER, Wien, 15-24, 2019 | | Balázs Mihály: Szentábrahámi Lombard Mihály és Halle, Peregrináció és erudíció. Tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére, szerk. Bogdándi Zsolt és Lupescu Makó Mária,Kolozsvár, 45-58., 2020 | | Font Zsuzsa: Johann Wilhelm Petersen ismretsége és recepciója Erdélyben, Peregrináció és erudíció, szerk. Bogdándi Zsolt és Lupescu Makó Mária, Kolozsvár, 137-156., 2020 | | Schmal Dániel: Pierre Poiret: kartezianizmus és misztika között, Megújító újdonság, Budapest, 51-68., 2020 | | Schmal Dániel: Akarat és végtelen a descartes-i filozófiában., Magyar Tudomány 181, 1453–1466., 2020 | | Schmal Dániel: A létezés mint erő Spinoza és Leibniz filozófiájában., Orpheus Noster 12/2, 46–64., 2020 | | Ötvös Péter: Szerelem és idegenség. Magyarok egy német verskötetben, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 35-36. Új folyam 4-5. 37-51., 2020 | | Hevesi Andrea: Angelus Silesius-vers magyar gyülekezeti énekeskönyvben a 18. században, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tom. 33, 217-222., 2017 | | Font Zsuzsa: Johann Angelius Werdenhagen és a peterseni apokatasztaszisz, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tom. 33, 27-36., 2017 | | Nagy Márta: Egy misztikus egyházkritikus, https://spiritualistak.wordpress.com/tanulmanyok/, 2017 | | Ötvös Péter: A Franck-kutatás aktuális eredményei és feladatai, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tom. 33, 37-44, 2017 | | Túri Tamás: Spiritualizmus és millenarizmus: A kollegiáns Daniel de Breen erdélyi recepciója az unitáriusok körében, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tom. 33, 5-26., 2017 | | Túri Tamás: Millenarianism and Messianism in Early Modern European Culture. Volume IV. Continental Millenarians: Protestants, Catholics, Heretics, eds. John Christian Laursen, Ric, Keresztény Magvető 560–570., 2017 | | Keserű Bálint: Alkímiai ősgalériák az 1600-as évek első feléből, „Jobb aranyat csinált a császárénál is.” A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete, szerk és a bevezető tanulmány Fazekas Sándor, 216-230., 2017 | | Font, Zsuzsa: Johann Wilhelm Petersen in Siebenbürgen, https://spiritualistak.wordpress.com/tanulmanyok/, 2018 | | Ötvös Péter: Szerelem és idegenség. Magyarok egy német verskötetben, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tom. 35-36. Új folyam 4-5. 37-51, 2020 | | Magyar László András: Paracelsus Magyarországon, Paracelsus Magyarországon. 24 igaz történet. Budapest, 13-33., 2019 | | Magyar László András: Paracelsus magyarországi recepciójáról, Kaleidoscope 2018/16. 18-27., 2018 | | Font Zsuzsa: A spiritualizmus és radikális pietizmus irodalma Szebenben: Andreas Teutsch könyvei a Brukenthal-gyűjteményben, Monokgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, 209-213, 2016 | | Ötvös Péter: Opitz Márton olvas, MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Szerk. Nyerges J.,Verók A., Zvara E., 541-545., 2016 | | Font Zsuzsa: Egyház- és dogmakritika Köleséri Sámuel Gardenius-edíciójában, Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás. Tanulmányok, szövegek, szerk. Balázs M., Font Zs., Kovács A. (Kölesériana, 3), 73-82., 2016 | | Schmal Dániel: Burchard de Volder (és ifj. Köleséri Sámuel) Ateisták ellen írt disputációinak eszmetörténeti helye, Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás. Tanulmányok, szövegek, szerk. Balázs M., Font Zs., Kovács A. (Kölesériana, 3), 97-111., 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
