 |
Interrelations between Trust and Governance at the Local Level
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
116424 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Bodor, Ákos |
| Title in Hungarian |
Bizalom és kormányzás összefüggései helyi szinten |
| Title in English |
Interrelations between Trust and Governance at the Local Level |
| Keywords in Hungarian |
Jó kormányzás, fejlesztéspolitika, bizalom, társadalmi tőke |
| Keywords in English |
Good governance, development policy, trust, social capital |
| Discipline |
| Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Governance |
|
| Panel |
Political Science, Law and Govemment Sciences |
| Department or equivalent |
Institute for Regional Studies (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Participants |
Bársony, Sarolta
Bodor, Ákos
Csizmadia, Zoltán
Grünhut, Zoltán
Hegedüs, Márk
Horeczki, Réka
Horeczki, Réka
Pálné Kovács, Ilona
Pálné Kovács, Ilona
Sik, Endre
|
| Starting date |
2015-09-01 |
| Closing date |
2019-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
15.298 |
| FTE (full time equivalent) |
8.02 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk a jó kormányzás és a bizalom összefüggéseivel foglalkozik. Mint ismeretes, a jó kormányzás fogalmához (többek között) olyan alapelvszerű elvárásokat szokás kapcsolni (pl.: részvétel, bevonás, partnerség, konszenzusorientáció, stb.), amelyek jegyében mérséklődhet az állami, civil és gazdasági szféra tradicionális elkülönülése, ebben látva a demokratizmus erősítésén túl, a közszolgáltatások, közpolitikák minőségi javításának, illetve a gazdasági fejlődés ki nem használt kormányzati tartalékait. E normatív elvek azonban szoros elméleti összefüggést mutatnak a bizalom kérdéskörével is, amelyre építve kutatásunk alaptétele, hogy a bizalom szintje befolyásolja a jó kormányzás megvalósulását. Ebből következik problémafeltevésünk, ugyanis Magyarországon különböző lakossági reprezentatív felmérések szerint összességében kedvezőtlennek nevezhető a bizalomszint. Így amennyiben e makrotársadalmi jellemzők a jó kormányzás „mikrotársadalmi” közegében is tetten érhetőek, azok a jó kormányzás tényleges megvalósulását akadályozzák. E feltételezést egy saját modellen alapuló, interjús és kérdőíves módszertant használó empirikus kutatással kívánjuk vizsgálni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatásunk alapvető tétele tehát az, hogy a jó kormányzás és a bizalom között összefüggés áll fenn. Ebből következően a kutatás kulcskérdése az, hogy ma Magyarországon a jó kormányzás elvi alapjain nyugvó helyi-területi kormányzás megvalósítását támogatja, avagy akadályozza a bizalom? Erre a kulcskérdésre a kutatás empirikus részében egy gyakorlatiasabb kérdésen keresztül kívánunk válaszolni, nevezetesen: a bizalom tekintetében össztársadalmi szinten megfigyelt jelenségekhez hasonló mintázatokat mutatnak-e a helyi-területi kormányzásban résztvevők, vagy attól lényegileg eltérő a helyzet? Hipotézisünk szerint a bizalom egyes elemeinek kedvezőtlen kombinációi megjelennek a helyi-területi kormányzásban is, ezzel akadályozva a jó kormányzás tényleges megvalósulását. Ezen előzetes feltevést egy saját modellel, illetve a helyi-területi kormányzásban részt vevők véleményein, attitűdjein keresztül kívánjuk vizsgálni. Fontos leszögezni, kutatásunk nem a kormányzás minőségének közvetlen kutatására vállalkozik, hanem közvetetten vizsgálja azt, a kormányzás közegében tapasztalható bizalom feltérképezésén keresztül. Azt is meg kell jegyezni, hogy egyetlen lehetséges befolyásoló tényezővel, a bizalommal foglalkozunk, s nem koncentrálunk egyéb (intézményi, hatásköri, funkciótelepítési, stb.) aspektusokra.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A helyi kormányzás társadalmi beágyazottságának ténye gyakran felmerül a szakirodalomban, továbbá szűkebben vett témánk, a bizalom és a jó kormányzás összefüggésének keresése sem előzmény nélküli. Mégis azt állíthatjuk, hogy a hazai szakmai berkekben eleddig kevesen foglalkoztak a témával, inkább tágabb metszetben, a kormányzás minősége (legitimitása, hatékonysága) és társadalmi beágyazottsága közötti relációt vizsgálták. A témához kapcsolódó empirikus kutatások pedig kifejezetten ritkának tekinthetők.
A bizalom jelenségének tudományos relevanciája, szakpolitikai/fejlesztéspolitikai jelentősége régóta elismert, de az empirikus eredmények hiánya a következtetéseknek komoly korlátokat szab. Kutatásunk ennek a problémának az enyhítéséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy az alapkutatási jelleget szem előtt tartva, egy később még szélesebb körben is használható, empirikusan tesztelhető modell és a mögöttes módszertan kidolgozására koncentrál. Ennek eredményeként a komplex jelenségként értelmezett bizalom vizsgálata számos közpolitikai/fejlesztéspolitikai folyamatban vizsgálhatóvá válik, ezáltal közvetve azok hatékonyságának megítélését segíti.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A bizalom mára egy nagyon fontos fogalommá vált a társadalomtudományokban. Azt senki sem vitatja, hogy az életünk minőségét nagyban meghatározza, hogy mennyire tudunk megbízni a rokonainkban, az ismerőseinkben vagy akár ismeretlen embertársainkban. Ez nemcsak a hangulatunkat, a közérzetünket befolyásolja, hanem egészen máshogy cselekedünk, viselkedünk akkor, ha alapvetően megbízunk az emberekben, vagy ha bizalmatlanok vagyunk velük szemben.
Ezt az alapvetően személyes, az egyénhez köthető érzést azonban az elmúlt évtizedekben a társadalomtudósok elkezdték első látásra meglepő jelenségek magyarázatára is használni. Az az általános meggyőződés alakult ki, hogy az egyes emberek szintjén összeadódó bizalom komoly hatással van arra is, hogy egy adott közösség, térség vagy akár egész ország mennyire képes fejlődni. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy az önkormányzatok, civil szervezetek és további szervezetek együttműködését Magyarországon inkább bizalom, vagy bizalmatlanság jellemzi. Ez azért is jelentős kérdés, mert manapság jelentős közpénzt (főként európai uniós forrásokat) költünk ezen szervezetek együttműködésének támogatására. Az együttműködések azért fontosak, mert segítségükkel hatékonyabban lehet egy térséget fejleszteni, ez a cél viszont nem biztos, hogy teljesül, ha a szervezetekben dolgozók nem bíznak egymásban.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research is dealing with the interrelations between good governance and trust. As it is well-know, the fundamental normative elements of good governance (among others participation, inclusion, partnership, seeking consensus) are principles that could help to reduce the traditional separation of the state, the civil and the economic spheres, as they intend to improve democracy, the public services and the quality of public policies on the one hand, and to better utilise the governmental resources of economic development on the other. However, these normative principles have a strong interrelation with the theory of trust; and based on this we postulate that the level of trust has an impact on the realization of good governance. And this is where the problem lies, since various representative surveys have shown that the overall level of trust is low in Hungary. So the issue we raise is as follows: if these macro-social characteristics can be found in the micro-social sphere of good governance, then they hinder the realisation of good governance. We are going to analyse this question by our own theoretic model based on trust-combinations and their linkages to good governance using data from questionnaire survey and interviews.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our research starting point is that there is relation between good governance and trust. According to this our core question is whether the present state of trust supports or hinders the realisation of local–territorial good governance in Hungary. In the empirical part of our research we are going to approach this issue by way of a more practical question, namely, do the patterns observed in the field of trust at a societal level hold true at the local–territorial governance level as well, or are the patterns significantly different in the case of the latter? In our hypothesis we presume that disadvantageous combinations of some of the elements of trust in Hungary do appear in local–territorial governance, too, thus hindering the realisation of good governance. We are going to verify our hypothesis empirically by a model based on trust-combinations and their linkages to good governance using data from questionnaire survey and interviews with actors of local–territorial governance. It is important to underline that our research is not aimed at investigating the quality of governance; instead, it wants to reveal the existence or the lack of trust in the sphere of governance. We should also note that we are going to study only one influencing factor, namely trust, and we are not going to deal with other (e.g. institutional, sphere of competence, etc.) aspects.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
There have already been both theoretical and empirical studies in the field of trust and good governance, looking for interrelations. There were only few Hungarian researchers studying this topic, and those who did, examined a broader outlook, like the interrelations between the quality of governance (its legitimacy, efficiency) and its social embeddedness.
The scientific and policy relevance of the topic of trust has been recognised for long, but the lack of empirical evidence has set barriers to drawing clear conclusions. Our research aims to contribute to easing this problem. In line with the characteristics of basic research, we focus on the elaboration of the model and the methodology, so that the analysis could later be repeated with a wider scope of observation units, providing a more solid ground for drawing generally valid conclusions.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Trust has become a substantive concept in social sciences. There is no question that our quality of life is influenced by trust, namely how we relate to our relatives, our acquaintances or to strangers. Not only our well-being but our actions will be also different in the case of trust or distrust.
Basically this phenomenon is often used to describe personal feelings and attitudes. However, in recent decades social scientists have begun to use it in a wider interpretation. Their general belief about role of trust is the following: people’s trust accumulates and determinates the development potentials of communities and societies.
In our research we investigate co-operation networks of Hungarian local governments, civil associations and other types of organizations in order to find out whether they are characterized by trust or distrust. This is a very important question because we spend a significant amount of public funds (mainly EU funds) to encourage this type of interorganizational operating mode. Co-operation can facilitate the development but also can hinder if staff members of the organizations do not trust each other.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
