Economics (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Ecological economics
Panel
Social Sciences Committee Chairs
Department or equivalent
INSTITUTE OF SUSTAINABLE DEVELOPMENT (Corvinus University of Budapest)
Participants
Dobos, Imre Harangozó, Gábor Vetőné Mózner, Zsófia Zsóka, Ágnes
Starting date
2016-01-01
Closing date
2019-12-31
Funding (in million HUF)
11.969
FTE (full time equivalent)
3.10
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Európában komoly előrelépés történt az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése terén, de a kedvező folyamatok részben a feldolgozó iparágak más országokba törénő kiszervezésének és delokalizációjának köszönhetők. Ez az ellentmondás rávilágít a vállalatok kapuin túl felmerülő karbon kibocsátás figyelembe vételének fontosságára.
A „Scope 3 emissziók a vállalati tevékenység következményei, de olyan forrásokból származnak, amelyek nem állnak a vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt.” (Greenhouse Gas Protocol, p.25.)
Hipotézisünk szerint még a Scope 3 sem fedi le teljes kiterjedésében s mélységében az ÜHG kibocsátásokat. A kutatás célja, hogy kiterjessze a vizsgálat határait a következő elemzési lépések segítségével.
1. A Scope 3 jelentésekben szereplő legjobb gyakorlatok empirikus elemzése. Az elemzés az ún. Carbon Disclosure Project megvásárolható adatbázisán alapul.
2. A Scope 3 definíciója által le nem fedett kibocsátások, és azok hatásának modellezése. E kibocsátások mérése bonyolult, de legalább az elméleti modellezésükre szükség van. A modell matematikailag formalzált formában is megfogalmazásra kerüll és szimulációk végzésére lesz alkalmas.
3. A különféle Scope-ok szerinti karbon kibocsátások empirikus elemzése magyar vállalatok esetében.
4. Adatbányászat a Scope 3 szerint jelentő nemzetközi vállalatok karbon menedzsment gyakorlatáról. E fázisban arra keressük a választ, vajon a jelentésben szereplő információkat a vállalatok használják-e, és ha igen, akkor hogyan karbon kibocsátásuk ellenőrzésére, nyomon követésére. Összegyűjtjük a legjobb gyakorlatokat és új megközelítéseket fogalmazunk meg.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A klímaváltozás a 21. század egyik leginkább fenyegető globális problémájának tekinthető. Az üvegházgáz kibocsátásokkal kapcsolatos politika és a karbon menedzsment kulcsfontosságú a probléma kezelésében.
A Scope 3 karbon számbavételi rendszer nagy kihívásokat támaszt, mivel mind a vállalat, mind a vállalattal az ellátási lánc mentén a szállítói és a vevői oldalon kapcsolatban álló piaci szereplők mindennemű közvetlen és közvetett karbon kibocsátását megpróbálja figyelembe venni. A GHG Protocol a következő ambiciózus célt tűzi ki: “Lehetőség szerint a termelők és fogyasztók összekapcsolhatók egy jelentéstételi keretben.” (Foran et al., 2005, p. 154). Mégis, a scope 3 nem képes minden, a vállalatok között jelentkező tovaterjedő hatás (spillover impact) megragadására. Kutatásunk a Scope 3-ban foglalt és azon kívül eső karbon kibocsátások modellezésére és becslésére irányul.
Kiszélesítjük a vizsgálat határait a piaci fejlődési folyamatokból és az innovációból következő, valamint az ellátási lánc mentén tapasztalható tovaterjedő hatások megragadásával, amelynek keretében a kapcsolatban álló vállalatok között folyó kibocsátások és kibocsátáscsökkentési törekvések modellezésére és szimulálására kerül sor. A modellt szimulációkon keresztül teszteljük,. Megvizsgáljuk a nemzetközi vállalatok gyakorlatát és számításokat végzünk magyar vállalatoknál is. A kutatás a karbon menedzsment és az üvegházgázokkal kapcsolatos politika és gyakorlat javítását, fejlesztését szolgálja.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A klímaváltozás századunk egyik legfenyegetőbb globális problémája. A széndioxid kibocsátás csökkentését szolgáló elszámolások és politika még javításra szorul. A Scope 3 karbonelszámolások célul tűzik ki, hogy egy vállalat minden közvetlen és közvetett karbonemisszióját számba vegyék. Ennek ellenére még a Scope 3 (3. körös) elszámolások sem számolnak minden, a vállalatok között tovagyűrűző hatással, ezért az erre lapozott menedzsment sem feltétlenül vezet összességében a széndioxid kibocsátások csökkentéséhez. A javasolt kutatás összegyűjti a 3. körös elszámolások legmodernebb gyakorlatát és egyben javaslatot tesz a 3. körön is túlmutató hatások modellezésére és mérésére. Várakozásaink szerint modellünk lehetőséget teremt arra, hogy pontosabb előrejelzések készüljenek a karbonmenedzsment területén, és hozzájárul a környezetpolitikai tervezés és a vállalati karbonmenedzsment javításához.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Európában komoly előrelépés történt az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése terén, de a kedvező folyamatok részben a feldolgozó iparágak más országokba törénő kiszervezésének és delokalizációjának köszönhetők. Ez az ellentmondás rávilágít a vállalatok kapuin túl felmerülő karbon kibocsátás figyelembe vételének fontosságára. Az ún. 3. körös karbonkibocsátások a vállalat tevékenységének következményei, azonban olyan forrásokból származnak, amelyeket nem a vállalat irányít, illetve nincsenek a vállalat tulajdonában. Az "Üvegházgáz Protokoll" ide sorolja az alkalmazottak közlekedését, a bérelt flotta kibocsátását, a beszállítók kibocsátásait, stb. Kutatásunk tovább bővíti ezt a kört, és megpróbálja az egymással piaci kapcsolatban nem álló vállalatok egymásra hatását is megragadni. A piac fejlesztésével, a karboncsökkentés knowhow-jának javításával ezek a vállalatok is lényeges mértékben hathatnak egymás karbonkibocsátására. Az ilyen tovagyűrűző hatások is lényeges mértékben befolyásolják a karbonkibocsátás aggregált szintjét. Kutatásunk a gyakorlati élet számára is kínál fontos konklúziókat azzal, hogy összegyűjti, rendszerezi és továbbfejleszti a 3. körös emissziókra vonatkozó legfejlettebb gyakorlatot. Ehhez felhasználjuk a Carbon Disclosure Project adatbázisát is, de esettanulmányokat is készítünk magyar vállalatoknál.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Considerable progress has been made in Europe towards cutting greenhouse gas emissions, but this achievement is partly due to outsourcing and delocalisation of manufacturing industries. This contradiction shed lights on the importance of carbon emissions occurring beyond the fence line of firms. „Scope 3 emissions are a consequence of the activities of the company, but occur from sources not owned or controlled by the company.” (Greenhouse Gas Protocol, p.25.)
The proposed research assumes that even Scope 3 does not capture the full breadth and depth of GHG emissions. We will widen the boundaries by
1. Empirical analysis of best practices of Scope 3 reporting. The analysis will be based on the database to be purchased from the Carbon Disclosure Project.
2. Modelling impacts not captured by the definition of Scope 3. Although difficult to be measured, these emissions should be at least modelled at a theoretical level. The model will be formulated mathematically and simulations will be carried out. We expect to get better insight into how market development, technological development, outsourcing and carbon management efforts co-influence the emission actually measured.
3. Empirical analysis of different scopes of carbon emission in Hungarian companies. We will measure Scope1, Scope 2 and Scope3 emissions and also test how the model developed in phase two can be made operational at company level.
4. Data mining on carbon management practices of Scope 3 reporting companies. This phase focuses on whether and how the information reported is used for controlling carbon emissions. Best practices will be collected and new approaches proposed.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. Scope 3 carbon accounting is most challenging as it attempts to consider all direct and indirect carbon emissions of the company as well as its suppliers upstream, and the value chain downstream including final consumers. The GHG Protocol has the ambitious goal that: “Potentially, producers and consumers can be linked within the one reporting framework” (Foran et al., 2005, p. 154). Still, scope 3 fails to embrace all spillover carbon impacts between firms. Our research targets at modelling and estimation of Scope 3 and beyond Scope 3 emissions.
We will widen the boundaries by capturing spillover impacts of market development, innovation and downstream impacts by modelling and simulating the flows of emissions and emission reduction know-how among connected firms. Not only firms within one supply chain will be involved in our investigation, but also innovation flow and market development impacts between competitors or firms not directlynetted by the market. In our vision, all these impacts should be aggregated in a model in order to forecast how the aggregate carbon impacts of production will change in the future. We also map state-of the art carbon accounting and management practice by asking: 1. What are the best practices of Scope 3 reporting at international companies (based on the database of the Carbon Disclosure Project. 2. Modelling impacts not captured by the definition of Scope 3. 3. Empirical analysis of carbon emission reporting in Hungarian companies. 4. Carbon management practices of Scope 3 reporting companies. Best practices will be collected and new approaches proposed.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Climate change is considered as one of the most threatening global problems in the 21st century. Improving carbon policy and carbon management is crucial in tackling the problem. Scope 3 carbon accounting is most challenging as it attempts to consider all direct and indirect carbon emissions of the company. Still, scope 3 fails to embrace all spillover impacts of between firms. Our research targets modelling and estimation of Scope 3 and beyond Scope 3 emissions.
In our vision, all these impacts should be aggregated in a model in order to forecast how the aggregate carbon impacts of production will change in the future. By widening the scope of embraced impacts, our research will contribute to more precise scenario analysis and forecasting and improved policy planning. We also open new potential towards improving carbon management at firm level.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Considerable progress has been made in Europe towards cutting greenhouse gas emissions during the last decade, but this achievement is partly due to the delocalisation of manufacturing industries to emerging countries. The contradiction between apparently improving environmental performance of firms and the increasing level of carbon emissions shed lights on the importance of carbon emissions occurring beyond the fence line of firms. „Scope 3 emissions are a consequence of the activities of the company, but occur from sources not owned or controlled by the company.” Employee mobility, emission of leased trucks and cars, emissions occuring at suppliers or the consumers of the product produced all belong to this category. Our research goes even further, by attempting to capture impacts such as the impact of energy efficiency innovation for the emission of toher companies copying the knowhow, or the impact of market development for the firms not directly interacting with the target company. All these impacts influence the aggregate level of carbon emission.
On more practical level, state of the art carbon accounting and carbon management methods will be collected and analysed based on the database of the Carbon Disclosure Project. Hungarina company case studies will also be produced, and sample calculations will be carried out at selected companies.
The research thus aims at improving the accounting as well as the management of carbon impacts of firm actiivity
Final report
Results in Hungarian
Kutatásunk az indirekt, vállalatokon, ágazatokon, nemzetállamokon keresztül tovagyűrűző karbonlábnyom hatások mérésére kialakult hibrid input-output számítások elméletét vette górcső alá, illetve fejlesztette tovább. Sikerült korrigálnunk a korábbi elméleti modellezésben elkövetett elméleti pontatlanságot.
A kutatás egyik altémája a karbonlábnyom kalkulátorok összehasonlítására, validitásának és megbízhatóságának tesztelésére vállalkozott. Arra a megállapításra jutott, hogy a rendelkezésre álló online vállalati kalkulátorok validitása viszonylag magas, megbízhatósága azonban alacsony. Alkalmasak arra, hogy egy adott vállalat fejlődését, hatásainak változását nyomon kövessék, azonban jelenleg formájukban nem alkalmasak a vállalatok közötti összehasonlításra.
Egy elsősorban kvalitatív, feltáró jellegű vizsgálatot is lefolytattunk a legnagyobb magyar vállalatok gyakorlatának vizsgálatára. Megállapítottuk, hogy a Scope 1 kibocsátások jelentése már beépült a magyar vállalatok gyakorlatába, a Scope2 határosokat is kevés kivétellel becsülik, a Scope 3 hatások felmérése azonban ritka. A vizsgált vállalatok többsége célkitűzéseket, stratégiát fogalmazott meg a közvetlen, a vásárolt energiához tartozó és az ellátási lánc egyéb területeihez kapcsolódó széndioxid-kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan (az utóbbira olyan esetben is sok példa volt, amikor a vállalat nem számszerűsítette a Scope 3 kibocsátásait).
Results in English
Our research has scrutinised and further developed the theory of hybrid input-output calculations for indirect, corporate, sectoral, nation-state spillover effects. We have been able to correct the theoretical inaccuracy in previous theoretical modeling.
One of the subtopics of the research was to compare, test and validate carbon footprint calculators. It has been concluded that the validity of the available online corporate calculators is relatively high but its reliability is low. They are suitable for monitoring the development of a given company and the change of its carboon footprint, but at present they are not suitable for comparing companies..
We also conducted a qualitative, exploratory study to examine the practices of the largest Hungarian companies. We have found that Scope 1 emissions reporting is already embedded in the practice of Hungarian companies, Scope2 impacts are also calculated with few exceptions, but monitoring Scope 3 effects are rare. Most of the companies surveyed have set targets and strategies for reducing their direct CO2 emissions, CO2 emissions from energy purchased and sometimes other areas of the supply chain belonging to Scope 3 (even if the company did not quantify Scope 3 emissions).
Maria Csutora, Zsofia Vetőné Mózner, Imre Dobos: The True Cost of Carbon: Integrating Input Side and Output Side Carbon Accounting,, ISDRS Conference Proceedings, abstract, 2016. Proceedings, Vol 2. p. 577., 2016
Csutora Mária és Harangozó Gábor: Csutora Mária, Harangozó Gábor Twenty years of carbon accounting and auditing: A review and outlook, SOCIETY AND ECONOMY 39:(4) pp. 459-480., 2017
ÁBEL, István; DOBOS, Imre.: Singularity in the Discrete Dynamic Leontief Model., Periodica Polytechnica Social and Management Sciences, [S.l.], v. 25, n. 2, p. 158-164, 2017. ISSN 1587-3803. Availabl, 2017
Csutora M, Harangozó, G.: Lessons learned from the last two decades of corporate carbon accounting, In: Zengwei, Yuan - Sustaining Resources for the Future Nanjing, Kína : Nanjing University, (2019) pp. 416-425. , 10 p., 2019
Dobos Imre: Szennyezési jogok hatása a vállalati termelési stratégiára, KÖZ-GAZDASÁG 0 : 0 pp. 1.-13.. (2020) , megjelenés alatt, 2020
Harangozó Gábor, Szigeti Cecília: Corporate carbon footprint analysis in practicee. With a special focuson validity and reliability issues, Journal of Cleaner Production, V.16 ,pp. 1177-1183.9, 2017
zigeti, Cecília ; Harangozó, Gábor: Érvényesek és megbízhatók-e az elektronikus vállalati szénlábnyom kalkulátorokkal számított eredmények?, LÉPÉSEK: A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ 66 pp. 14-15. , 2 p., 2016
Events of the project
2022-11-17 16:30:29
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _GTK / Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpont (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: 2022_FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).
2016-02-18 10:54:19
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Környezetgazdaságtani és Technológia Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpont (Budapesti Corvinus Egyetem).
