Neurogenomic basis of parental behaviour: gene expressional differences in brain on phylogenetic and individual levels  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
116538
Type K
Principal investigator Dobolyi, Árpád
Title in Hungarian A szülői viselkedés neurogenomikai alapja: agyi génexpressziós különbségek filogenetikai, és egyéni szinten
Title in English Neurogenomic basis of parental behaviour: gene expressional differences in brain on phylogenetic and individual levels
Keywords in Hungarian utódgondozás, anyai viselkedés, rendszerbiológiai megközelítés, rokon fajok elemzése, molekuláris mechanizmus
Keywords in English maternal and paternal care, systems biological approach, related species, molecular mechanisms
Discipline
Molecular and cellular neuroscience (Council of Medical and Biological Sciences)40 %
Ortelius classification: Neurobiology
Genomics, comparative genomics, functional genomics (Council of Medical and Biological Sciences)40 %
Environmental biology, ecotoxicology (Council of Complex Environmental Sciences)20 %
Ortelius classification: Animal ecology
Panel Molecular and Structural Biology and Biochemistry
Department or equivalent Laboratory of Molecular and Systems Neurobiology (Office for Research Groups Attached to Universities and Other Institutions)
Participants Csikós-Kiss, Vivien
Dellaszéga-Lábas, Viktória
Dóra, Fanni
Fazekas, Emese Alexandra
Keller, Dávid
Kovács, Zsolt
Miklósi, Ádám
Oláh, Szilvia
Pogány, Ákos
Puska, Gina
Szabó, Éva Rebeka
Székely, Tamás
Vitéz-Cservenák, Melinda
Völgyi, Katalin
Zachar, Gergely
Zelena, Dóra
Starting date 2016-02-01
Closing date 2021-01-31
Funding (in million HUF) 43.958
FTE (full time equivalent) 20.79
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A gének szerepének, valamint a környezettel alkotott interakcióinak megértése a szociális neurobiológia nagy kihívása. Célunk az utódgondozás, egy komplex viselkedés vizsgálata parti madarakban. Mivel igen változatos szülői viselkedést mutatnak, új evolúciós hipotéziseket tesztelhetünk segítségükkel a vadon élő állatok génexpressziójával kapcsolatban. Nagy hatékonyságú szekvenálást használunk a génexpresszió mintázatainak azonosítására az előagy ventrális részében, mely tartalmazza többek közt a septumot, az amygdalát és a hypothalamust. A gének azonosítására egy, az együttműködő partnerünk által újonnan kifejlesztett, nem szekvenált genomok transzkriptómáinak annotálására szolgáló módszert használunk. A génexpressziót fajon belül hímek és tojók, illetve rokon fajok között is összehasonlítjuk. Így leválasztható az ivar génexpresszióra gyakorolt hatása, és azonosítani lehet a gondozás-specifikus géneket. Mivel a különböző utódgondozási stratégiák többször is kialakultak a parti madarak evolúciója során, a váltások génexpressziós háttere is azonosítható. A továbbiakban 20 ígéretes gént kiválasztunk, és megvizsgáljuk a génexpressziójuk szintjét, tér- és időbeli mintázatukat a reproduktív ciklus során in situ hibridizáció segítségével. Ehhez a vadon befogott madarakon kívül laboratóriumi modellként, zebrapintyet és rágcsálót használunk. Végül 2-3 ígéretes mintázatot mutató gén expressziójának kísérletes manipulációját végezzük el a funkciójuk megismerése érdekében. A tervezett kutatásban alkalmazott kombinált komparatív genomikai, idegkutatási és viselkedésökológiai megközelítések áttörést jelenthetnek a szülői viselkedés neurogenomikai szabályozásának megértésében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése az, hogy a szülői viselkedés hogyan kapcsolódik az utódgondozásért felelős agyterületek génexpressziós változásaihoz. A vizsgálathoz kiválasztott parti madár fajok speciális módon teszik lehetővé a kérdés vizsgálatát, mivel egyes fajokra apai, másokra anyai avagy biparentális utódgondozás jellemző. Ezzel kivételes lehetőséget teremtenek, hogy azonosítsuk a különböző szülői stratégiákhoz tartozó génexpressziós különbségeket. Vajon azonos gének aktiválódnak a hímekben és a nőstényekben az utódgondozás során? Nyolc faj bevonásával választ találhatunk erre a kérdésre. A nyolc faj jól ismert filogenetikus rokoni kapcsolatainak hála összehasonlíthatjuk az evolúciós változásokat a törzsfejlődés során többször bekövetkezett szülői stratégiaváltások között. Interdiszciplináris vizsgálati megközelítést alkalmazva az egyes gének szintjén is megvizsgáljuk a fenti kérdéseket. Leírjuk agyi eloszlásukat azt megvizsgálandó, hogy mely agyterületeken, illetve milyen típusú sejtekben expresszálódnak. Végső célunk a következő kérdés megválaszolása: Mi a szerepe az egyes egyedekben az utódgondozó viselkedés során expressziós eltéréseket mutató különböző géneknek? Az szülői viselkedés komplex, számos elemre bontható. Egy adott gén e viselkedés mely aspektusát szabályozza? Ezekre a kérdésekre csak laboratóriumi kísérletek keretében kaphatunk választ. Modellfajként a zebrapintyet és rágcsálókak, hogy a kérdéseinket teljes komplexitásukban vizsgálhassuk. A zebrapinty azon kevés madárfaj közé tartozik, amelyek megszekvenált genommal bírnak, a transzgén egerek pedig lehetővé teszik, hogy a szülői viselkedést egyes gének hiányában is vizsgálhassuk.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk elsőként vizsgálja az agyi transzkriptómát a szülői viselkedéssel összefüggésben. Ez alapján arra számítunk, hogy felfedezéseink számos tudományterületre megtermékenyítőleg hatnak majd. A génexpresszió parti madarak hímei és nőstényei közötti összehasonlítása lehetővé teszi az olyan ivari különbségek azonosítását, amelyeknek közük lehet a kotlás és fiókagondozás során vállalt különböző nemi szerepek kialakulásához. A kutatáshoz választott fajok közt biparentális, valamint kizárólag anyai, vagy apai gondozást mutató fajok egyaránt találhatók. Habár a szaporodási rendszer általában nem független az utódgondozási stratégiától, a kijelölt fajok esetében változatosságot mutat az azonos módon gondozókon belül. Ebből következően a fajok génexpressziós különbségeinek vizsgálata lehetővé teszi a szülői gének elválasztását más tényezők által befolyásolt génektől. Így biztosan igazolhatjuk a szelektív kapcsolatot egyes gének és az utódgondozás között. Fontos megjegyezni, hogy a különböző szülői stratégiák számos alkalommal kialakultak a választott parti madár fajok evolúciója során. Ebből következően azonosíthatók azok a gének, melyek a független evolúciós váltások során az azonos szülői viselkedés kialakulásához vezettek. Ebben az értelemben várható eredményeink rendkívül fontosak lehetnek a reproduktív szabályozáson túlmutatóan is, a viselkedésökológiában és az evolúciós biológiában. A tervezett vizsgálat ezen kívül új gének azonosításához vezet, melyek a szülői viselkedés szabályozásában vehetnek részt. Eredményeink komoly előrelépést jelentenek az utódgondozás idegi szabályozásának megértésében az egyedek szintjén, mivel jelenleg csak nagyon kevés specifikusan szülői viselkedés során expresszált gén ismert, és azok is csak rágcsáló modelleken. Habár néhány egyszerűbb viselkedés esetén a mechanizmusok molekuláris részletei is ismertek, a szülői viselkedés lesz az első komplex magatartás, amiben specifikus gének és azok celluláris lokalizációjának leírására sor kerül. Az eredményeink tehát nem csak a szülői viselkedés neurobiológiájára vonatkoztatva bírnak majd jelentőséggel, de általában a neuroetológia és az összehasonlító genomika területén is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az utódok gondozása kiemelten fontos a fajok túlélése szempontjából. A szülői viselkedést szabályozó főbb agyterületek jól ismertek, de nagyon keveset tudunk a folyamathoz szükséges agyi mechanizmusokról. Újabban kifejlesztett technikák lehetővé teszik, hogy az adott szövetben aktiválódó összes gén kifejeződésének mértékét egyszerre meghatározzuk. Munkánk során ezt a megközelítést alkalmazzuk parti madár fajok egy gondosan összeállított csoportján. A választott fajok közeli evolúciós rokonságban állnak, ám változatos utódgondozási stratégiát mutatnak. Egyes fajokban a tojók, másokban a hímek, némelyekben pedig mind a két szülő gondozza a tojásokat és a fiókákat. Viselkedésükkel lehetőséget biztosítanak arra, hogy meghatározzuk, melyek azok a nemtől független gének, amelyek az utódgondozást szabályozzák. A parti madarak gyűjtésére szibériai expedíció során kerül sor a Tajmir félszigeten, ahol számos fajuk él egy helyen. A kutatás második felében azonosítjuk azoknak a géneknek a tényleges funkcióját, amelyek változást mutatnak a gondozó egyedekben. A kísérletekhez laboratóriumban tartható fajokat, zebrapintyet és egereket használunk, hogy az utódok korát pontosan ismerjük. Az egyes gének aktivitását és az aktivitás pontos helyét is meghatározzuk az agyban. Ezen túl, a gének működését mesterségesen is befolyásoljuk. A manipuláció által okozott viselkedési változások azonosításával az egyes gének pontos funkcióját is meghatározzuk. Mindezek eredményeként megérthetjük azokat molekuláris mechanizmusokat, amelyek a szülői viselkedést irányítják, és bepillantást nyerhetünk ezen mechanizmusok evolúciós változásaiba is.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Understanding the roles of genes and their interactions with the environment is a challenging task in social neurobiology. In the proposal, we target parental care, a complex phenotype, using shorebirds. Since they exhibit highly diverse parental care behaviour we can test novel evolutionary hypotheses on gene expressions in wild animals. High-throughput sequencing will be used to identify gene expression patterns in a ventral part of the forebrain, which includes the septum, hypothalamus and amygdala. A new method of transcriptome annotation of non-sequenced genomes developed by the foreign collaborator will be applied. Gene expression in males and females of the same species as well as between closely related species will be compared. Thus, the effect of sex on the gene expression will be exposed and care-specific genes will be identified. Since different parental strategies evolved more than once in shorebirds, the gene expressional background of these switches can be determined. In addition, about 20 candidate genes with peculiar parental changes in their expression levels will be examined using in situ hybridization histochemistry in wild-caught shorebirds, as well as in laboratory model species to reveal their precise spatial and temporal distribution patterns during the reproductive cycle. Finally, the roles of 2-3 genes implicated in parental care will be addressed in zebra finch and rodents by manipulating their expressions. This project will provide unique insights into the neuro-genomic control of parental behaviour from evolutionary to molecular level by integrating research approaches from comparative genomics, social neuroscience and behavioural ecology.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic question of the research is how parental behaviour is linked to gene expressional alterations in brain areas responsible for parental responsiveness. The group of shorebird species we chose for the investigations allow to address the question in a unique way because their various species demonstrate biparental, exclusive paternal, or maternal care. Thus, they provide an exceptional opportunity to identify gene expressional differences linked to different parental strategies. Are the same genes active in males and females when they care for the young? The inclusion of 8 different species makes it possible to answer this question in multiplication. Furthermore, the species are related to each other with established phylogeny. Therefore, we can compare the evolutionary changes between different switches of parental strategy. As an interdisciplinary study, we address the basic question at the levels of the individual genes, too. We will describe their distribution to establish where they are expressed within the brain and which cell types they are localized in. Our final objective is to address the following question: What is the role of the different genes with altered expression level in parentally behaving individuals? Parental behaviour is complex with several components. Which aspects of parental behaviours are regulated by a particular gene? For these studies, laboratory experiments are necessary. Zebra finches, birds with sequenced genome, as well as mice with the possibility to investigate parental behaviours in the absence of particular genes will be used to address our basic question in its full complexity.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our project is the first to investigate brain transcriptome related to parental behaviours in an evolutionary basis. Thus, we anticipate that this project will lead to seminal discoveries in different research fields. Comparison of the genes expressed in the male and female of a shorebird species allows us to determine the sexual differences, which could be related to the different roles in the care for eggs and hatchlings. However, our study will include several species with biparental, exclusive maternal and exclusive paternal care. Even the breeding systems, which are generally related to the type of parental care, vary in the selected species with particular parental strategies. Thus, analysing the gene expressional differences in all the species, we will be able to separate parental genes from genes influenced by other factors, and the genes that are associated selectively with caring for the young can be firmly established. In addition, the different parental strategies developed several times in the related shorebird species included in the study. Consequently, the genes connected to independent evolutionary development of the same parental care system can be determined. In that sense, our results will have critically important meaning in research fields beyond reproductive control, namely in ecology and evolutionary biology. The planned study will also provide new candidate genes regulating brain mechanisms involved in parental behaviours. The new data will represent critically important steps in our understanding of the neurobiological control of parental behaviours at the level of the individuals as currently only very few parentally expressed genes are known. Although the mechanisms of some simple behaviours are known with molecular details, the parental behaviour will be the first complex behavioural where the specific genes and their cellular positions will be described. Thus, the results will have significant relevance to not only the neurobiology of parental care but also in general behavioural neuroscience.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Parental care of the young promotes the survival and propagation of the species. The major brain regions that regulate parental behaviours are established. However, very little is known about the brain mechanisms of the process. Recently developed techniques allow the simultaneous determination of the expression level of all genes in a given tissue. Such an approach will be used in a uniquely selected species of shorebirds in the project. These birds, although related to each other evolutionary, have diverse parental strategies. In some species the males, in others the female, and sometimes both take care of the eggs and hatchlings. Therefore, they provide an exceptional opportunity to establish, which genes are really involved in the regulation of caring for the young irrespective of the sex. To investigate the shorebirds, they will be collected during an expedition in Siberia as this is where several species live together in the Taymir peninsula. In the second part of the project, we will determine the actual function of the genes whose activity is changed in parentally caring individuals. Here, laboratory species will be used, zebra finch, and also rodents in order to precisely control the age of the offspring. The activity, but also the localization of the genes will be determined within the brain. In addition, the activity of the genes will be experimentally altered. The behavioural deficits caused by the manipulations will be determined so that the specific function of each gene will be revealed. Thereby, we can understand the molecular mechanisms that govern parental behaviours and we can also gain insight into how these mechanisms may change during evolution.




 

Final report

  
Results in Hungarian
A pályázat keretében az utódgondozó viselkedés neurogenetikus hátterét vizsgáltuk és sikerrel azonosítottunk számos fontos új sejttípust, és génterméket. Vizsgálataink során madárban dolgoztunk, mert nem laktálnak, így a génexpressziós változásokat direktebben tudtuk korrelálni a gondozó viselkedésnek a változásával. A vizsgált madárfaj elsősorban a zebrapinty volt, a terepmunka során beszerzett fajokból származó mRNS minták kiegészítésül szolgáltak. Eredményeinket összehasonlítottuk rágcsáló fajok utódgondozó viselkedésével, ami igen gyümölcsözőnek bizonyult. Ráadásul rágcsálókban a transzkriptomika mellett különféle proteomikai vizsgálatokat is el tudtunk végezi. Emellett a funkcionális vizsgálatok során is segítségünkre voltak a rendelkezésre álló transzgenikus állattörzsek, reagensek. Ezeknek a segítségével az utódgondozó viselkedéseket érzelmi változásokkal, szorongással, depresszió-szerű viselkedéssel tudtuk korreláltatni, az anyaállatok alvását, EEG-ben való eltérést tudtuk igazolni. Legfontosabb eredményünk, hogy a gondozó viselkedéseket nem pusztán hormonok, hanem a fiókák/kölykök felől érkező bemenetek alakítják ki, melyek az utódgondozás több komponensére, pl. fészeképítés, etetés, kölykök védelmezése is kihatnak. Több, a folyamatban fontos molekulát azonosítottunk, így az amylin peptidet, az inzulin-szerű növekedési faktor 1-et, a komplement komponens 1q kötőfehérjét, melyek további lehetőséget nyújtanak a jövőben a szabályozások jobb megértésére vonatkozóan.
Results in English
In the framework of the project, we investigated the neurogenetic background of parental behaviour and successfully identified several new cell types and gene products. We worked in birds because they do not lactate, so we were able to correlate changes in gene expression more directly with changes in caring behaviour. The studied bird species was mainly the zebra finch, mRNA samples from the species obtained during the fieldwork served as a supplement. We compared our results with the care behaviour of rodent species, which proved to be very fruitful. In addition to transcriptomics, we were able to perform various proteomic studies in rodents. In addition, the available transgenic animal strains and reagents also helped us during the functional studies. With the help of these we were able to correlate the parental behaviours with emotional changes, anxiety, depression-like behaviour, we were able to determine the sleep pattern alterations of the mothers and the differences in EEG. Our most important result is that caring behaviours are not only formed by hormones, but by inputs from nestlings/pups, which drive several components of offspring care, e.g. nest building, feeding, protection of pups. Several molecules important in the process have been identified, such as the amylin peptide, insulin-like growth factor 1, the complement component 1q binding protein, which will provide additional opportunities for a better understanding of the regulations in the future.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116538
Decision
Yes





 

List of publications

  
Lékó András H, Kumari Rashmi, Dóra Fanni, Keller Dávid, Udvari Edina B, Csikós Vivien, Renner Éva, Dobolyi Árpád: Transcriptome Sequencing in the Preoptic Region of Rat Dams Reveals a Role of Androgen Receptor in the Control of Maternal Behavior, INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES 22: (4) 1517, 2021
Dobolyi Árpád, Oláh Szilvia, Keller Dávid, Kumari Rashmi, Fazekas Emese A., Csikós Vivien, Renner Éva, Cservenák Melinda: Secretion and Function of Pituitary Prolactin in Evolutionary Perspective, FRONTIERS IN NEUROSCIENCE 14: 621, 2020
Csikós Vivien, Varró Petra, Bódi Veronika, Oláh Szilvia, Világi Ildikó, Dobolyi Árpád: The mycotoxin deoxynivalenol activates GABAergic neurons in the reward system and inhibits feeding and maternal behaviours, ARCHIVES OF TOXICOLOGY 94: (9) pp. 3297-3313., 2020
Tóth Attila, Pethő Máté, Keserű Dóra, Simon Dorina, Hajnik Tünde, Détári László, Dobolyi Árpád: Complete sleep and local field potential analysis regarding estrus cycle, pregnancy, postpartum and post-weaning periods and homeostatic sleep regulation in female rats, SCIENTIFIC REPORTS 10: (1) 8546, 2020
Barna János, Dimén Diána, Puska Gina, Kovács Dávid, Csikós Vivien, Oláh Szilvia, Udvari Edina B., Pál Gabriella, Dobolyi Árpád: Complement component 1q subcomponent binding protein in the brain of the rat, SCIENTIFIC REPORTS 9: (1) 4597, 2019
Dobolyi Árpád, Lékó A.H.: The insulin-like growth factor-1 system in the adult mammalian brain and its implications in central maternal adaptation, FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 52: pp. 181-194., 2019
Dobolyi Árpád, Cservenák M, Young LJ: Thalamic integration of social stimuli regulating parental behavior and the oxytocin system, FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 51: pp. 102-115., 2018
János Barna, Eva Renner, Antónia Arszovszki, Melinda Cservenák, Zsolt Kovács, Miklós Palkovits, Dobolyi Árpád: Suckling induced activation pattern in the brain of rat pups, NUTRITIONAL NEUROSCIENCE 21: (5) pp. 317-327., 2018
Olah S, Cservenak M, Keller D, Fazekas EA, Renner E, Low P, Dobolyi Árpád: Prolactin-induced and neuronal activation in the brain of mother mice, BRAIN STRUCTURE & FUNCTION 223: (7) pp. 3229-3250., 2018
Cservenák M, Keller D, Kis V, Fazekas EA, Öllős H, Lékó A, Szabo ER, Renner E, Usdin TB, Palkovits M, Dobolyi A: A thalamo-hypothalamic pathway that activates oxytocin neurons in social contexts in female rats, ENDOCRINOLOGY 158: (2) pp. 335-348., 2017
Gellen B, Volgyi K, Gyorffy BA, Balogh B, Darula Z, Hunyadi-Gulyás E, Baracskay P, Czurko A, Hernadi I, Juhasz G, Dobolyi A, Kekesi KA: Proteomic investigation of the prefrontal cortex in the rat clomipramine model of depression, JOURNAL OF PROTEOMICS 153: pp. 53-64., 2017
Gellen B, Zelena D, Usdin TB, Dobolyi A: The parathyroid hormone 2 receptor participates in physiological and behavioral alterations of mother mice., PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 181: pp. 51-58., 2017
Kovács Zsolt, Krisztina Lakatos Renáta, Barna János, Dobolyi Árpád: Absence epileptic activity in Wistar Albino Glaxo Rijswijk rat mothers, BRAIN RESEARCH 1657: pp. 368-376., 2017
Leko AH, Cservenak M, Dobolyi A: Suckling induced insulin-like growth factor-1 (IGF-1) release in mother rats., GROWTH HORMONE & IGF RESEARCH 37: pp. 7-12., 2017
Udvari EB, Völgyi K, Gulyássy P, Dimén D, Kis V, Barna J, Szabó ÉR, Lubec G, Juhász G, Kékesi KA, Dobolyi A: Synaptic proteome changes in the hypothalamus of mother rats, JOURNAL OF PROTEOMICS 159: pp. 54-66., 2017
Völgyi K, Udvari EB, Szabó ÉR, Györffy BA, Hunyadi-Gulyás É, Medzihradszky K, Juhász G, Kékesi KA, Dobolyi Árpád: Maternal alterations in the proteome of the medial prefrontal cortex in rat, JOURNAL OF PROTEOMICS 153: pp. 65-77., 2017
Fazekas Emese A., Morvai Boglárka, Zachar Gergely, Dóra Fanni, Székely Tamás, Pogány Ákos, Dobolyi Arpád: Neuronal activation in zebra finch parents associated with reintroduction of nestlings, JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 528: (3) pp. 363-379., 2020
Zachar Gergely, Montagnese Catherine, Fazekas Emese A., Kemecsei Róbert G., Papp Szilvia M., Dóra Fanni, Renner Éva, Csillag András, Pogány Ákos, Dobolyi Arpád: Brain Distribution and Sexually Dimorphic Expression of Amylin in Different Reproductive Stages of the Zebra Finch (Taeniopygia guttata) Suggest Roles of the Neuropeptide in Song Learning and Social Behaviour, FRONTIERS IN NEUROSCIENCE 13: 1401, 2020
Barna János, Dimén Diána, Puska Gina, Kovács Dávid, Csikós Vivien, Oláh Szilvia, Udvari Edina B., Pál Gabriella, Dobolyi Árpád: Complement component 1q subcomponent binding protein in the brain of the rat, SCIENTIFIC REPORTS 9: (1) 4597, 2019
Csikos V., Varro P., Barcsai L., Bodi V., Vilagi I., Dobolyi A.: Deoxynivalenol affects neuronal activity and impairs motivational behavior in mothers, TOXICOLOGY LETTERS 314: pp. S219-S219., 2019
Dávid Keller, Emese A. Fazekas, Dobolyi Árpád: Chemogenetic evidence of a thalamic pathway conveying social input from a conspecific to higher brain centers in rat, , 2019
Diána Dimén, Gina Puska, Eszter Sipos, Dóra Zelena, Árpád Dobolyi: Chemogenetically influenced GABAergic neurons in the preoptic area of mice affect maternal behaviours, In: 16th Meeting of the Hungarian Neuroscience Society, (2019) pp. 77-77., 2019
Dobolyi A., Lékó A.H.: The insulin-like growth factor-1 system in the adult mammalian brain and its implications in central maternal adaptation, FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 52: pp. 181-194., 2019
Udvari Edina Brigitta, Völgyi Katalin, Kékesi Katalin Adrienna, Simon Dorina, Hunyadi-Gulyás Éva, Dobolyi Arpád: Proteomic Analysis of the Maternal Preoptic Area in Rats, NEUROCHEMICAL RESEARCH 44: (10) pp. 2314-2324., 2019
Dobolyi A, Cservenák M, Young LJ: Thalamic integration of social stimuli regulating parental behavior and the oxytocin system, FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 51: pp. 102-115., 2018
Fazekas EA, Morvai B, Zachar G, Pogány Á, Dobolyi Á: Mapping the neuronal activation of parental brain in female zebra finches, FENS Regional Meeting, P1-015, 2017
Zachar G, Montagnese C, Udvardy Sz, Pogány Á, Csillag A, Dobolyi Á: Distribution of the neuropeptides amylin, vasotocin and vip in the brain of zebra finches (taenopygia guttata) and their changes with respect to parental behaviour, FENS Regional Meeting, P2-065, 2017
Emese A. Fazekas, Boglárka Morvai, Gergely Zachar, Ákos Pogány, Árpád Dobolyi: Neuroethological approach of parental care in zebra finches, 35th International Ethological Conference, Estoril, Portugal, 2017
Emese Alexandra Fazekas, Boglárka Morvai, Edina B. Udvari, Kathryn Maher, Gergely Zachar, Araxi Urrutia, Tamás Székely, Ákos Pogány, Árpád Dobolyi: Parenting-related gene expressional changes in the brain of female zebra finches, 16th Meeting of the Hungarian neuroscience society. Abstract Number: MITT-79., 2019
Barna J, Renner E, Arszovszki A, Cservenák M, Kovács Z, Palkovits M, Dobolyi A.: Suckling induced activation pattern in the brain of rat pups, Nutr Neurosci. 21:317-327, 2018
Diána Dimén, János Barna, Gina Puska, Árpád Dobolyi: Expression and subcellular localisation pattern of complement component 1q-binding protein in brain tissue, 11th FENS Forum of Neuroscience, Berlin, Germany. Abstract Number: FENS-B083, 2018
Dobolyi A*. Cservenák M, Young LJ.: Thalamic integration of social stimuli regulating parental behavior and the oxytocin system, Front Neuroendocrinol. 51:102-115, 2018
E.A. Fazekas, B. Morvai, G. Zachar, T. Székely, Á. Pogány, A. Dobolyi: Neuroethological investigation of parental care in the songbird zebra finch, 11th FENS Forum of Neuroscience, Berlin, Germany. Abstract Number: FENS-F112, 2018
Edina Udvari, Dóra Madarasi, András Lékó, Péter Gulyássy, Adrienna Katalin Kékesi, László Drahos, Árpád Dobolyi: Insulin-like growth factor 1 (IGF-1) injection evokes hypothalamic protein level changes in lactating rats, 11th FENS Forum of Neuroscience, Berlin, Germany. Abstract Number: FENS-F098, 2018
Gergely Zachar, Catherine Montagnese, Ákos Pogány, Árpád Dobolyi: Distribution of the neuropeptide amylin in the brain of zebra finches (Taenopygia guttata) and its changes with respect to parental behaviour and gender, 11th FENS Forum of Neuroscience, Berlin, Germany. Abstract Number: FENS-B083F128, 2018
Olah S, Cservenák M, Keller D, Fazekas EA, Renner E, Low P, Dobolyi A.: Prolactin-induced and neuronal activation in the brain of mother mice, Brain Struct Funct. 223:3229-3250, 2018
Vivien Csikós, Petra Varró, Ildikó Világi, Árpád Dobolyi: The mycotoxin deoxynivalenol activates motivational brain centers and impairs maternal behaviours, 11th FENS Forum of Neuroscience, Berlin, Germany. Abstract Number: FENS-F080, 2018
Gellen B, Volgyi K, Gyorffy BA, Balogh B, Darula Z, Hunyadi-Gulyás E, Baracskay P, Czurko A, Hernadi I, Juhasz G, Dobolyi A, Kekesi KA: Proteomic investigation of the prefrontal cortex in the rat clomipramine model of depression., J PROTEOMICS 2016: InPress, 2016
Lakatos RK, Dobolyi A, Todorov MI, Kekesi KA, Juhasz G, Aleksza M, Kovacs Z: Guanosine may increase absence epileptic activity by means of A2A adenosine receptors in Wistar Albino Glaxo Rijswijk rats., BRAIN RES BULL 124: 172-181, 2016
Völgyi K, Udvari EB, Szabó ÉR, Györffy BA, Hunyadi-Gulyás É, Medzihradszky K, Juhász G, Kékesi KA, Dobolyi Á: Maternal alterations in the proteome of the medial prefrontal cortex in rat, J PROTEOMICS 2016: InPress, 2016
László I Gerecsei, Andras Csillag, Gergely Zachar, Lőrinc Gévai, László Simon, Árpád Dobolyi, Ágota Ádám: Gestational exposure to the synthetic cathinone methylenedioxypyrovalerone results in reduced maternal care and behavioral alterations in mouse pups, FRONT NEUROSCI-SWITZ : , 2018
Cservenák M, Keller D, Kis V, Fazekas EA, Öllős H, Lékó A, Szabo ER, Renner E, Usdin TB, Palkovits M, Dobolyi A: A thalamo-hypothalamic pathway that activates oxytocin neurons in social contexts in female rats, ENDOCRINOLOGY 158: (2) 335-348, 2017
Cservenák M, Kis V, Keller D, Dimén D, Menyhárt L, Oláh S, Szabó ÉR, Barna J, Renner É, Usdin TB, Dobolyi A: Maternally involved galanin neurons in the preoptic area of the rat, BRAIN STRUCT FUNC 222: (2) 781-798, 2017
Gellen B, Volgyi K, Gyorffy BA, Balogh B, Darula Z, Hunyadi-Gulyás E, Baracskay P, Czurko A, Hernadi I, Juhasz G, Dobolyi A, Kekesi KA: Proteomic investigation of the prefrontal cortex in the rat clomipramine model of depression, J PROTEOMICS 153: 53-64, 2017
Gellen B, Zelena D, Usdin TB, Dobolyi A: The parathyroid hormone 2 receptor participates in physiological and behavioral alterations of mother mice., PHYSIOL BEHAV 181: 51-58, 2017
János Barna, Eva Renner, Antónia Arszovszki, Melinda Cservenák, Zsolt Kovács, Miklós Palkovits, Arpád Dobolyi: Suckling induced activation pattern in the brain of rat pups, NUTR NEUROSCI 2017: 1-11, 2017
Kovács Zsolt, Krisztina Lakatos Renáta, Barna János, Dobolyi Árpád: Absence epileptic activity in Wistar Albino Glaxo Rijswijk rat mothers, BRAIN RES 1657: 368-376, 2017
Leko AH, Cservenak M, Dobolyi A: Suckling induced insulin-like growth factor-1 (IGF-1) release in mother rats., GROWTH HORM IGF RES 37: 7-12, 2017
Leko Andras H, Cservenak Melinda, Szabo Eva Rebeka, Hanics Janos, Alpar Alan, Dobolyi Arpad: Insulin-like growth factor I and its binding protein-3 are regulators of lactation and maternal responsiveness, SCI REP 7: , 2017
Udvari EB, Völgyi K, Gulyássy P, Dimén D, Kis V, Barna J, Szabó ÉR, Lubec G, Juhász G, Kékesi KA, Dobolyi A: Synaptic proteome changes in the hypothalamus of mother rats, J PROTEOMICS 159: 54-66, 2017
Völgyi K, Udvari EB, Szabó ÉR, Györffy BA, Hunyadi-Gulyás É, Medzihradszky K, Juhász G, Kékesi KA, Dobolyi Á: Maternal alterations in the proteome of the medial prefrontal cortex in rat, J PROTEOMICS 153: 65-77, 2017
Lakatos RK, Dobolyi A, Todorov MI, Kekesi KA, Juhasz G, Aleksza M, Kovacs Z: Guanosine may increase absence epileptic activity by means of A2A adenosine receptors in Wistar Albino Glaxo Rijswijk rats., BRAIN RESEARCH BULLETIN 124: pp. 172-181., 2016




 

Events of the project

  
2019-10-18 16:00:42
Résztvevők változása
2016-09-06 12:41:57
Résztvevők változása
2016-04-25 15:08:38
Résztvevők változása



Back »