 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
116594 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Szende, Katalin |
| Title in Hungarian |
Magyar Várostörténeti Atlasz |
| Title in English |
Hungarian Atlas of Historic Towns |
| Keywords in Hungarian |
várostörténet, helyrajz, területi fejlődés |
| Keywords in English |
urban history, topography, spatial development |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Local history | | Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Archaeology | | Settlement Science (Council of Complex Environmental Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Country planning |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute of History (Research Centre for the Humanities) |
| Participants |
Belényesyné Sárosi, Edit
Csikiné Kolláth, Ágnes
Csurgai Horváth, József
Fedeles, Tamás
Gere, László
Gulyás, László Szabolcs
Gyulai, Éva
Haris, Andrea
Hermann, István
Majorossy, Judit
Mészáros, Orsolya
Németh, Péter
Simon, Katalin
Szilágyi, Magdolna
Szilágyi, Zsolt
Vizi, Márta
|
| Starting date |
2016-01-01 |
| Closing date |
2020-07-31 |
| Funding (in million HUF) |
43.542 |
| FTE (full time equivalent) |
12.72 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás megbízható alapot kíván nyújtani a magyar városok tértörténetének vizsgálatához, Európai keretek között. Fő tevékenysége öt kiválasztott magyar város (Nyírbátor, Óbuda, Pápa, Székesfehérvár, és Szekszárd) helyrajzi és településmorfológiai fejlődésének feldolgozása lesz az erre vonatkozó levéltári, régészeti, terepi és térképi adatok szisztematikus összegyűjtésével és hosszú távú elemzésével. A városok kiválasztásánál (az előző két pályázati fordulóban feldolgozott 10 városhoz hasonlóan) az országos területi lefedettség mellett a településtípusok és jogállás szerinti változatosságra is törekedtünk. Az egyes városok anyagát feldolgozó munkacsoportok a fenti forrástípusok alapos tanulmányozásával összegyűjtött adatokat várostörténeti atlaszok formájában állítják össze. Ezek az atlaszok a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság Városatlasz Munkabizottságának előírásai szerint a sorozat számára szerkesztett áttekintő térképekből; a helyrajzi változásokat bemutató fejlődési fázis térképekből; a sajátos jelenségeket bemutató tematikus térképekből; valamit történeti-topográfiai tanulmányból és adattárból állnak. A felsorolt öt város feldolgozása mellett a projekt keretében tervezzük a korábbi két fordulóban elkészült, de eddig nem publikált hét városatlasz közreadását is (Buda 1686-ig ill. 1686 és 1848 között, Kecskemét, Kőszeg, Miskolc, Pécs, és Vác). Ezek a sorozat már elkészült három kötetének (Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged) mintáját követik majd.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás Magyarország öt különböző földrajzi régiója 1-1 városának térbeli fejlődését vizsgálja. Egymást követő időmetszetekben rekonstruálja az utcák, terek és más közterületek hálózatát, továbbá a világi és egyházi középületek, esetleges védművek és más fontos helyrajzi objektumok elhelyezkedését. Elhelyezi ezeket a települések társadalmi, gazdasági és jogi fejlődésének keretei között, valamint szűkebb és tágabb régiójuk összefüggésében is. Nemcsak első kézből származó, pontos és hiteles forrásadatokkal szolgál a további kutatások számára térképek és adattárak formájában, hanem a tanulmányokban illetve a projekthez kapcsolódó konferenciákon és bemutatókon a fejlődés okait és mozgatórugóit is feltáró kérdéseket is megvizsgál. Kitér a természetföldrajzi környezet szerepére, a városok kialakulását és változását előidéző morfológiai tényezőkre, és történeti távlatban elemzi a városi teret alakító gazdasági és társadalmi folyamatok dinamikáját. A kiválasztott városok példákkal szolgálnak a királyi ill. királynéi hatalom városalkotó szerepére (Székesfehérvár, Óbuda), az arisztokrata magánföldesurak birtok- és városfejlesztő kezdeményezéseire (Nyírbátor, Pápa) és az egyházi/kolostori fennhatóság alatt állott településre (Szekszárd) is. Mivel mind az öt város az oszmán hódoltság területén vagy annak peremvidékén helyezkedett el, fontos közös kutatási téma lesz a kutatócsoport számára ennek a határhelyzetnek és a fenyegetettségnek a térszerkezetre, adminisztratív és foglalkozási topográfiára gyakorolt hatása. Az egyes városokat vizsgáló kutatók egészen napjainkig követik a politikai változások városalakító hatását.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatási program által összeállított és közreadott térképeket, topográfiai tanulmányokat és adattárakat sokféle társadalmi csoport tudja majd hasznosítani különböző szempontok szerint. A tervezett projekt már a harmadik üteme lesz az évtizedek óta futó Európai Várostörténeti atlasz c. kutatási program magyarországi megvalósításának. Ezért a közzétett eredmények felhasználóinak legtágabb köre az európai történész és történeti földrajzos szakemberek közösségéből kerül ki. Már tapasztaljuk például, hogy az elsőként megjelent magyarországi atlasz, Sopron, bekerült a nemzetközi összehasonlító kutatás vérkeringésébe. A sorozat folytatása és kitejesedése tovább segíti majd a hazai kutatási eredmények beépülését az európai várostörténetbe. Közelebb tekintve, a megbízható adatközlések és újszerű topográfiai elemzések a legkülönbözőbb tudományágak (településtudomány, várostörténet, régészet, művészettörténet, társadalomföldrajz) képviselői számára is fontos és időtálló tudásanyagot közvetítenek.
Az atlasz sorozat hatása azonban messze túlmutat a szaktudományos érdeklődés keretein: az elsődleges források alapján összeállított és közreadott ismeretek a helyi közösségeknek is fontos támpontot jelentenek városuk kulturális örökségének megismerésében és az értékekről kialakított tudatos gondolkodásban. A történeti városképek hiteles megismerése és bemutatása publikációk formájában és a helyszínen egyaránt a szerves fejlődés zálogát jelenti. A helyrajzi örökség elemeinek ismerete, legyen az egy templomhely, egy utcanév vagy egy régi határvonal, fontos forrása az önazonosság társadalmi megtartó erejének. Gyakorlati szempontból pedig az atlaszok adatai és térképei viszonyítási pontot jelenthetnek a várostervezés és -építészet, az örökségvédelem és a turizmus számára is. Végül de nem utolsósorban ki kell emelni az atlaszok fontosságát az oktatás minden szintje számára az általános iskoláktól az egyetemi képzésig. Mindezt még hatékonyabbá teszi majd az atlaszoknak a projekt keretében tervezett digitális (on-line) közzététele is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás öt, történeti szempontból jelentős magyar város helyrajzi fejlődését mutatja be. A kiválasztott városok sorsának alakulása önmagukban is igen tanulságos. Az ország különböző pontjain elhelyezkedve eltérő történeti utat jártak be. Székesfehérvár mint az egyik legősibb magyar város az Árpádok szállásterületének egyik kulcspontja, a középkori királykoronázások és uralkodói temetkezések helyszíne volt. Óbuda Pannonia római provincia központja, Aquincum örököseként a középkorban királyi majd királynéi város; a hódoltság időszakát lassan kiheverve a fővárosi agglomerációba épült be. Nyírbátor középkori eredetű földesúri mezőváros, a mai Magyarország tiszántúli részén, a Bátoriak rezidenciája, és a dualizmuskori iparosodás helyszíne is. Pápa ennek a fejlődési típusnak a dunántúli képviselője, a Garai majd az Esterházy család birtoka volt. Végül Szekszárd az egyik legkorábbi, I. Béla által alapított bencés apátság birtokán kifejlődött mezőváros a bortermelés településalakító szerepének izgalmas példája. Összességében tekintve, a városatlasz projekt korábbi fordulóiban feldolgozott tíz magyar várossal együtt a közreadandó eredmények összehasonlító történeti és település-földrajzi kutatások alapját képezhetik. Ezen kívül a helyrajzi adatok minden eddiginél pontosabb és megbízhatóbb feltárása a helyi közösségek öntudatát erősíti, és viszonyítási pontként szolgálhat a várostervezés, a turizmus és az oktatás számára is. A kutatás az adatokat, tanulmányokat és térképeket egy évtizedek óta folyó európai projekt mintája szerint állítja össze, és európai összehasonlításra is alkalmassá teszi, ami hozzájárul a magyar történeti fejlődés megalapozott megismeréséhez.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The present research aims at providing a solid and reliable basis for the comparative spatial research of Hungarian towns in a European perspective. Its main activity will be compiling, presenting and analysing data on the spatial, topographical and morphological development of five selected Hungarian towns (Nyírbátor, Óbuda, Pápa, Székesfehérvár, and Szekszárd) selected in order to reflect a variety of spatial distribution, morphological characteristics and legal criteria in a long-term historical perspective. Based on the in-depth study of primary archival, archaeological and cartographical sources, the project teams will edit the collected and structured information in the form of atlases on the historical topography of each town. These atlases include specially designed and created overview maps, topographical development maps and thematic maps, as well as topographical studies and gazetteers, in accordance with the requirements of the Historical Towns Atlas series of the International Commission for the History of Towns. The presentation of the above-mentioned five towns will complement the publication of further seven atlases resulting from the previous two phases of the same project (Buda up to 1686 and between 1686 and 1848; Kecskemét; Kőszeg; Miskolc; Pécs and Vác), to be edited and published during the present project period and the three already published volumes of the series (Sátoraljaújhely, Sopron and Szeged).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research will analyse spatial structures of five towns in different geographical regions of Hungary. It will reconstruct the basic network of streets, squares and other public spaces, public buildings (secular and ecclesiastical), defence networks (if applicable) and other important topographical features in selected time periods, and places these in the context of social, economic and legal development of the settlements and their hinterlands and regional contacts. It will not only compile first-hand accurate and reliable data on these features and present them in a descriptive way (both in text and on maps), but will also raise important questions concerning the reasons behind the developments. It will trace the natural-geographical substructure, the morphological agents behind the formation and change of towns, and determine the socioeconomic dynamic forces that have shaped urban space through time. It will provide examples for strong involvement of royal power (Székesfehérvár, Óbuda) as well as developed on private/seigniorial initiative (Nyírbátor, Pápa), and ecclesiastic land-ownership (Szekszárd). Since by coincidence all five selected towns are located on or in the borderlands of the territory occupied by the Ottoman Empire, a particular research question will be the impact of this situation on the development of their defences and the restructuring of their physical, administrative and social topography. The teams will also investigate the driving forces in the modern period and the impact of political changes. Changing perception of the roles of these towns and its reflection in the maps and views produced about them will also form part of the research.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The maps, topographical studies and gazetteers produced by the project will be useful for a broad range of social groups in many different ways. Since the planned project will already be the third phase of implementation in Hungary of an ongoing European enterprise, the European Atlas of Historic Towns, the broadest circle of the users of the achieved results will come from a European scholarly community of historians and historical geographers. We can already see that the first publication in the Hungarian series, Sopron, has been reviewed in international journals and has found its way to comparative studies. The expansion of the series will help integrate results of Hungarian scholarly research into urban history on a European scale. Likewise, Hungarian academic research (history, settlement studies, archaeology, human geography, and other disciplines) will also benefit from the availability of solid data and novel analysis of urban development. However, the impact of the atlas series reaches well beyond purely academic interests: the information distilled from primary sources and made available to the local communities can be used (as already existing examples testify) as an excellent tool in the preservation of urban cultural heritage and in enhancing local consciousness about these values. The preservation and presentation of historic townscapes is a token of organic development. Furthermore, elements of local topographical heritage, be it a church site, a street name or an old boundary, have a strong potential as carriers of identity and thus strengthen social resilience. In more practical terms, the atlases can be used as points of reference for town planning and architecture, heritage management and tourism. Their value for education on various levels from primary schools to graduate universities is also unquestionable, and will increase with the planned and ongoing development of forms of digital presentation.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The present research will gather information on the topographical development of five Hungarian towns with a strong historical heritage. The towns selected in order to represent a variety of different types and locations are important and valuable locations on their own right: Székesfehérvár as one of the traditional seats of the Hungarian royal dynasty (the Árpáds) and the site of medieval royal coronations and burials; Óbuda as a successor of Roman Aquincum, the former seat of the province Pannonia, later seat of kings and queens, and then part of the agglomeration of the Hungarian capital; Nyírbátor as one of the most important seigniorial market towns in the eastern part of the country; Pápa showing a variant of the same development in Transdanubia, in the Bakony hills; and Szekszárd as a town developing from the estate of one of the earliest Benedictine abbeys of the country into a centre of wine-growing and county administration. Taken together and added to the already researched ten towns and cities in Hungary, the work on these settlements will provide a valuable resource for comparative historical and geographical studies, and a point of reference for local consciousness, town planning and education. The research will be presented in a systematic way, in the framework of the European Historic Towns Atlas project and will thus be available for comparative research on a European scale.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Fedeles Tamás: Oktatási központ a Mecsek lábánál. Az első magyar egyetem történetének súlypontjai., Per aspera ad astra. A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei 4 (2017) pp. 14-40., 2017 | | Géra Eleonóra, Simon Katalin: Téglaégetők a mai Széll Kálmán tér helyén, In: Maczó Balázs (szerk.) A Széll Kálmán tér rövid története: tanulmánykötet és kiállítási katalógus. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2017. pp. 22-37., 2017 | | Gulyás László Szabolcs: Ingatlanszerződések a középkori Északkelet-Magyarország mezővárosaiból (regeszták), Széphalom: A Kazinczy Ferenc társaság Évkönyve 27 (2017) pp. 486-499., 2017 | | Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján, Budapest: Magyar Nemzeti Levéltár, 2017 | | Simon Katalin: Buda II. kötet (1686-1848) / Part II (1686-1848). Szilágyi Magdolna (szerk.) (Magyar Várostörténeti Atlasz / Hungarian Atlas of Historic Towns; 5.), Budapest: Budapest Főváros Levéltára; MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet ISBN: 978-615-5635-07-6, 2017 | | Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében., Urbs: Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. pp. 301-321., 2017 | | Skorka Renáta: Ki dolgozzék más helyett? A budai jogkönyv 65. artikulusának tanulságai, In: Hatalom, adó, jog: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Weisz Boglárka, Kádas István (szerk.) 601 p. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017., 2017 | | Skorka Renáta: Die Bürger von Preßburg vor dem Reichshofgericht, In: Ungarn Jahrbuch: Zeitschrift für Interdisziplinare Hungarologie 32 (2017) pp. 39-47, 2017 | | Szende, Katalin: “All the Priests’ Horses and all the Priests’ Hens…: Animals in the Households of Late Medieval Hungarian Urban Clergy,, Animaltown: Beasts in Medieval Urban Space, ed. Alice M. Choyke and Gerhard Jaritz. Oxford: British Archaeological Reports Publishing 2017, 77-84., 2017 | | Szende Katalin: Urszula Sowina: Water, Towns and People. Polish Lands against a European Background until the Mid-16th Century, Frankfurt am Main 2016, 530 pp., 71 figs” [Review Essay, Studia Geohistorica 5. 2017, 266-273., 2017 | | Szende Katalin: Nundinae seu forum annuale. Sokadalomtartási engedélyek Nagy Lajos várospolitikájában., Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról, ed. Boglárka Weisz – István Kádas, Budapest: MTA BTK, 2017, pp. 231-261., 2017 | | Szilágyi Magdolna: Utakról és utazókról: Középkori magyar királyok intézkedései az utakról és az utazókról a 11-14. században., Weisz Boglárka, Kádas István (szerk.) Hatalom, adó, jog: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017. pp. 283-29, 2017 | | Szilágyi Magdolna: Római utak a Dunántúlon a honfoglalás korában, In: Petkes Zsolt, Sudár Balázs (szerk.) Magyar Őstörténet: Hétköznapok a honfoglalás korában. (MTA BTK MŐT Kiadványok; 5.) Budapest: Helikon Kiadó, 2017. pp. 140-143., 2017 | | Szilágyi Magdolna: Középkori utak topográfiai vizsgálata Magyarországon: Régi módszerek, új lehetőségek, In: Bondár M, Benkő E, Kolláth Á (szerk.) Magyarország régészeti topográfiája: múlt, jelen, jövő. Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet, 463-486., 2017 | | Zatykó Csilla, Szilágyi Magdolna, Szabó Máté: Történeti táj – tájrégészet: eredmények és perspektívák a magyarországi tájrégészeti kutatásban. Absztrakt kötet., Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet, 2017 | | Vízi Márta: Terepbejárások a Tolna megyei Ete mezőváros területén., Bondár M, Benkő E, Kolláth Á (szerk.) Magyarország régészeti topográfiája: múlt, jelen, jövő. Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet, 2017. pp. 549-562., 2017 | | Gulyás László Szabolcs: A középkori jobbágyi migráció, mint kutatási téma: források, módszertan, lehetőségek., Mozgás és átalakulás. A migráció és a társadalmi mobilitás történeti változásai és összefüggései. A Hajnal István Kör –Társadalomtörténeti Egyesület 2016. évi, gödöllői k, 2018 | | Gulyás László Szabolcs: A mezővárosok kialakulásának birtokjogi vonatkozásai, Cluj – Kolozsvár – Clausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok. Studii de istorie urbana. Főszerk. Lupescu Makó Mária. Szerk. Ionut Costea – Ovidiu Ghitta – Sipos Gábor –, 2018 | | Gulyás László Szabolcs: Lex és consuetudo: a magyarországi jobbágyköltözés középkori szabályrendszere, Történelmi Szemle 60 (2018) 373–396., 2018 | | Németh Péter: A falu története a középkorban. Ófehértó templomai, Ófehértó évszázadai. Szerk.: Sallai József. Ófehértó, 2018. 21-32, 249-258., 2018 | | Skorka Renáta: A váradi ferences rendi kolostorok topográfiája. In: Nagyvárad és Bihar az Anjou-korban, Tanulmányok Biharország történetéről 5. Szerk. Zsoldos Attila. Nagyvárad, 2018. 159–182, 2018 | | Skorka, Renáta: De Luxembourg à Oradea. Histoire de la reine Béatrice de Hongrie, Mélanges de l’ Ecole française de Rome 129. (2017) [2018]. 259–368., 2018 | | Szilágyi, Magdolna: Mobility, Roads and Bridges in Medieval Hungary, The Economy of Medieval Hungary. Ed. Balázs Nagy et al., Leiden: Brill, 2018. 64–78., 2018 | | Vizi Márta – Gere László: A szekszárdi vár története. (Írott források, térképi adatok és az eddigi régészeti-műemléki kutatások alapján), A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 39. (2017) [2018] 263-313, 2018 | | Vizi Márta: A szekszárdi apátság és vár, Szekszárd, ahol élünk. Várostörténet mindenkinek. Szerk. V. Kápolnás Mária. Szekszárd, 2018. 87-109., 2018 | | Szende Katalin: Trust, Authority and the Written Word in the Royal Towns of Medieval Hungary., Turnhout: Brepols, 2018 (Utrecht Studies in Medieval Literacy 41), 2018 | | Szende Katalin: Towns and Urban Networks in the Carpathian Basin between the Eleventh and the Early Sixteenth Centuries, The Art in Medieval Hungary, ed. Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Imre Takács. Rome: Viella, 2018, pp. 65-82., 2018 | | Szende Katalin: Urban economy in medieval Hungary,, Economy in medieval Hungary. Economic history, material culture, archaeology. Eds József Laszlovszky, Balázs Nagy, Péter Szabó, András Vadas. Leiden: Brill, 2018, pp. 335, 2018 | | Szende Katalin: The Sopron Fish Market, Genius loci. Laszlovszky 60 edited by Dóra Mérai and Ágnes Drosztmér, Kyra Lyublyanovics, Judith Rasson, Zsuzsanna Papp Reed, András Vadas, Csilla Zatykó. Budapest: Archa, 2018 | | Szende Katalin: Hospesekből polgárok: a városi társadalom átalakulása az Anjou-kori Magyarországon, Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok. Főszerk. Lupescuné Makó Mária. Kolozsvár, 2018, pp. 31-39., 2018 | | Szende Katalin: Malmok a városban. Az energiatermelés topográfiája négy magyar városban az iparosodás előtt, Mesterségek és műhelyek a középkori és kora újkori Magyarországon. Tanulmányok Holl Imre emlékére. Szerk. Benkő Elek, Kovács Gyöngyi, Orosz Krisztina. Budapest: Archaeoli, 2018 | | Simon Katalin, Csáki Tamás: Adalékok a budai szerb püspökök tabáni rezidenciájának építéstörténetéhez., In: Csáki, Tamás; Golub, Xénia (szerk.) Szerb székesegyház a Tabánban. Az eltűnt Rácváros emlékezete. Budapest: BTM, 305–321, 2019 | | Sárosi Edit, Szilágyi Magdolna, Szilágyi Zsolt, Belicza György: Kecskemét. Magyar Várostörténeti Atlasz 7 / Hungarian Atlas of Historic Towns No. 7., Budapest–Kecskemét: MTA BTK Történettudományi Intézet – Kecskeméti Katona József Múzeum, 2018 | | Kolláth Ágnes–Skorka Renáta: Középkori fehérvári polgárok mezőgazdasági ingatlanai a város határán belül és kívül, Korall 78, 26–42, 2019 | | Bariska István. B. Benkhard Lilla, Ivicsics Péter, Kovács Viktória, Mentényi Klára, Söptei Imre, Szilágyi Magdolna: Kőszeg. Magyar Várostörténeti Atlasz 6 / Hungarian Atlas of Historic Towns No. 6., Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2018 | | Simon Katalin: Az ortodox rácok és a Tabán a 18. században, Csáki, Tamás; Golub, Xénia (szerk.). Szerb székesegyház a Tabánban: Az eltűnt Rácváros emlékezete. Budapest, 65–82, 2019 | | Simon Katalin: Ortodox rác családok a XVIII. századi Tabánban, Fons: Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 28, 2. sz. 155–185., 2018 | | Németh Péter: A Bátori család síremlékei., Középkori egyházi építészet Erdélyben. IX. Satu Mare/Szatmárnémeti, 50-51, 2019 | | Németh Péter: Nyírbátor mezőváros lakóinak terhei a XVII-XVIII. században, Taxele platite locuitorii orasului Nyírbátor in secolele XVII-XVIII. Abstract. Fluxulire istoriei. Muzeul Judetean Satu Mare. (románul is), 2019 | | Csurgai Horváth József: Fehérvár fürdői., ars hungarica. 45. évf.. 2. sz. 273-280. Tanulmányok Bardoly István tiszteletére, 2019 | | Szende Katalin, Szilágyi Magdolna: Town Typology in the Context of Historic Towns Atlases: a Target or a Tool?, Political Functions o f Urban Spaces and Town Types through the Ages. Making Use of the Historic Towns Atlases in Europe, eds. Roman Czaja et al. Cracow - Vienna:267-302, 2019 | | Szende Katalin: Mills and Towns: Textual evidence and cartographic conjectures regarding Hungarian towns in the pre-industrial period, Extra muros. Vorstädtische Räume in Spätmittelalter und früher Neuzeit, Hg. Guy Thewes, Martin Uhrmacher. Städteforschung A 91. Köln, Wien: Böhlau,, 485-516., 2019 | | Szende Katalin: Iure Theutonico? German Settlers and Legal Frameworks for Immigration to Hungary in an East-Central European perspective, Journal of Medieval History, 2019 | | Szende Katalin: Die Städte Ostmitteleuropas im Mittelalter. Entstehung und Besonderheiten, Faszination Stadt. Die Urbanisierung Europas im Mittelalter und das -Magdeburger Recht. Ausstellungskatalog. Hgg. von Gabriele Köster – Christina Link. Magdeburg, 304-316, 2019 | | Szende Katalin: Királyi kényszer vagy közösségi akarat? Hivatali írásbeliség a magyarországi bányavárosokban a 13–14. században, Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerk. Weisz Boglárka, Skorka Renáta, Kádas István, Budapest: MTA BTK TTI, 507-540, 2019 | | Szilágyi Zsolt: Mezőváros a tervasztalon: Az 1957. évi kecskeméti városrendezési terv rekonstrukciója, illetve történeti földrajzi (szekuláris) kontextusa, Horváth, Gergely Krisztián (szerk.) Vakvágány : A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években 2. Budapest, 423-450., 2019 | | Simon Katalin: Buda II. kötet (1686-1848), Magyar Várostörténeti Atlasz 5. Budapest, 2017 | | Simon Katalin: Az alsófokú oktatás színhelyei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig, Draskóczy, István; Varga, Júlia; Zsidi, Vilmos (szerk.) Universitas – Historia : Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. Budapest, 121-132, 2018 | | Németh Péter: Szatmár vármegye a középkorban, Takács, Péter (szerk.) A történeti Szatmár vármegye I. Fehérgyarmat, 131-154., 2016 | | Mészáros Orsolya: Régészeti kutatás a középkori Vác német városrészében: a Piac utcai mélygarázs területének megelőző feltárása, Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2016 | | Majorossy Judit: The Town of Pressburg and the Royal Summit in 1515, Dybaś, Bogusław; Tringli, István (szerk.) Das Wiener Fürstentreffen von 1515 : Beiträge zur Geschichte der habsburgisch-jagiellonischen Doppelvermählung Budapest, 2019 | | Majorossy Judit: Reconstructing Memory: Reconsidering the Origins of a Late Medieval Epitaph from Wiener Neustadt, Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum 60, 71-122, 2019 | | Simon Katalin, Géra Eleonóra: Téglaégetők a mai Széll Kálmán tér helyén, Tanulmányok Budapest Múltjából , pp. 20-37., 2017 | | Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15–18. században, Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv, 2016 | | Gyulai Éva: Két 19. századi Miskolc-térkép, Történelem és Muzeológia – Miskolci Internetes Folyóirat / History & Museology: Online Journal of Miskolc, Hungary 3./1. 103–114., 2016 | | Sárosi Edit: Deserting villages - emerging market towns. Settlement dynamics and alnd management in the Great Hungarian Plain 1300-1700., Archaeolingua Series Minor 39. Budapest, 2016 | | Simon Katalin: A mecénás elfeledett öröksége: adatok Marczibányi István és a budai magyar iskola történetéhez., Tanulmányok Budapest Múltjából 42. (megjelenés alatt), 2017 | | Szende Katalin: Continuity and Change in the Urban Network of Hungary in the early Angevin Period, Banatica 26 II Istorie. Cluj-Napoca: Editura Mega, pp. 53-76., 2016 | | Szende Katalin: Buda and the Urban Development of East Central Europe, Medieval Buda in Context. Ed. Balázs Nagy, Martyn Rady, Katalin Szende and András Vadas. Leiden: Brill, pp. 526-553., 2016 | | Szende Katalin: Stadtgestalt und Raumordnung in den Städten des lateinischen Westen, Städte im lateinischen Westen und im griechischen Osten zwischen Spätantike und Früher Neuzeit. Topographie – Recht – Religion. Hg. Elisabeth Gruber et al., pp. 97-121., 2016 | | Szende Katalin: Town Foundations in East Central Europe and the New World in a Comparative Perspective, Medieval East Central Europe in a Comparative Perspective. From Frontier Zones to Lands in Focus, ed. Gerhard Jaritz, Katalin Szende. London: Routledge, pp. 157-184., 2016 | | Szilágyi Magdolna: A Dunánúl középkori úthálózatának jellegzetességei. Szombathely útcsomóponti szerepe a 13-14. században, Via Sancti Martini. Szent Márton útjai térben és időben, szerk. Tóth Ferenc, Zágorhidi Czigány Balázs. Budapest: MTA BTK, pp. 65-85., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Föld és hatalom. Mezővárosi elit Kecskeméten, 1920–1939., Budapest: L’Harmattan (megjelenés alatt), 2017 | | Szilágyi Zsolt: Isten veled fejlődésmodell! Kecskemét alkalmazkodásának történeti sajátosságai., Forrás 48/7–8, pp. 36–59., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Mezőváros mint tapasztalat. A kecskeméti identitás és városimázs változása 1880–1960 között, MTA–NEB közös kiadványa. (megjelenés alatt), 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
