 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
116625 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Valuch, Tibor |
| Title in Hungarian |
Munkás - társadalom-történet - a munka és a munkásság modernkori társadalomtörténete Magyarországon Közép-Európai kitekintéssel |
| Title in English |
Worker – Society – History |
| Keywords in Hungarian |
munka, munkásság, társadalomtörténet |
| Keywords in English |
labour, workers, social history |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 90 % | | Ortelius classification: Social history | | Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Social changes |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute for Political Science (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Alabán, Péter
Kisőrsi, Zsófia
Márton, Emőke Krisztina
Márton, Sándor
Nagy, Péter
Papp, Andrea
|
| Starting date |
2016-02-01 |
| Closing date |
2019-01-31 |
| Funding (in million HUF) |
19.089 |
| FTE (full time equivalent) |
6.00 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Eddig nem készültek olyantörténeti művek, amelyek hosszú időtartamú elemzés keretében, mikro- és makroszintű megközelítésben a politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltásokon átívelően vizsgálják a munka és a munkásság társadalomtörténetét a modernkori Magyarországon. A jelen pályázat támogatásával lényegében erre szeretnék kísérletet tenni, feldolgozva az egyik legnagyobb magyar nehézipari üzem, az Ózdi Kohászati Üzemek társadalmának a történetét XIX-XX. század fordulóján kibontakozó dinamikus fejlődéstől a XX. század végén bekövetkezett megszűnéséig, ezzel párhuzamosan vizsgáljuk egy kisebb település, Rudabánya bányásztársadalmának átalakulását is. A magyar esettanulmányok megírása során szerzett tapasztalatokat, kutatási eredményeket, első megközelítésben egyfajta kitekintésként, szeretnénk összehasonlítani, néhány hasonló, elsősorban közép-európai gyári/városi/lokális munkástársadalom történetével a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. A feladat tehát kettős jellegű: széleskörű levéltári, statisztikai, anyakönyvi forrásfeltárás és családtörténeti/élettörténeti interjúk alapján egy társadalomtörténeti összegzés megírása a munka és a munkásság magyarországi modernkori társadalomtörténetéről, valamint a vonatkozó szakirodalom feltárása révén egy közép-európai összehasonlító kitekintés elkészítése. Mindez társadalomtörténeti alapkutatási feladat elvégzését jelenti.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdései:
- Hogyan változott a gyári/nehézipari munkásság összetétele, szerkezete? Milyen szocio-demográfiai jellemzőkkel (életkor, nemek, családi állapot, iskolázottság, szakképzettség) írható le ez a társadalmi csoport?
- Mi jellemző a család és háztartásszerkezetre, mi volt a szerepe a rokonsági kapcsolatoknak a mindennapi életben és a gyári munkában?
- Milyen csoportokra tagolódott a gyári munkásság és miként változott ezeknek a csoportoknak az összetétele és mobilitása a XX. század során?
- Melyek voltak és hogyan változtak a gyári munkásság életmódjának (jövedelem, fogyasztás, lakás, táplálkozás) jellemzői?
- Milyenek voltak a gyári/nehézipari munkásság munkakörülményei, a munkavégzés feltételei, a szociális juttatások? Hogyan változott a munkaadók és a munkavállalók viszonya az egyes korszakokban?
- Milyen egyéni és csoportos élet- és munkastratégiák alakultak ki?
- Miként befolyásolták a gyári/nehézipari munkásság összetételét, életét és munkáját a XX. századi a negyvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek végén végbement rendszerváltások?
- Mi volt a gyár, a bánya, a munka és a munkakultúra szerepe a lokális társadalom integrálódásában?
- Hogyan dezintegrálódott a lokális társadalom az 1990-es években a gyár bezárását követően?
- Milyen azonosságok és különbségek figyelhetők meg a XX. századi közép-európai munkásság társadalomtörténetében Ózd, Ostrava és az új szocialista ipari központok – Dunaújváros, Eisenhüttenstadt, Nova Huta esetében?
- Lehet-e proletariátusként leírni ezeket a társadalmi csoportokat, illetve milyen fogalmi kategóriák alkalmazhatók a munkásság társadalomtörténeti elemzése során?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Nyilvánvalóan választ kell adni/keresni arra a kérdésre, miért fontos a munkásság társadalomtörténetének a tudományos kutatása, elemzése, illetve értelmezése? Elsődlegesen azért, mert a magyar gazdaság és társadalom modernizálódásában a 19. század közepétől egyre meghatározóbb szerepet játszott az iparosodás és az ipari társadalom kialakulása, aminek következtében a 20. század második harmadában a(z ipari/városi) munkásság a magyar társadalom legnagyobb létszámú csoportjává vált. S ezt a helyzetet csak a rendszerváltás és a vele időben együtt járó posztindusztrializálódás változtatta meg.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A hagyományos nehézipar felszámolódása, a fizikai munka átértékelődése és részleges intellektualizálódása, a kereskedelem, a szolgáltató ágazatok, a kommunikáció és az információtechnológia előtérbe kerülése radikálisan átalakította a foglalkoztatási viszonyokat, valamint a társadalmi struktúrát is az ezredfordulón. Ebből következett az is, hogy a hagyományos értelemben vett munkásság egyre inkább múlttá, a történelem részévé vált. Másként fogalmazva: az ipari, nagyüzemi munkásság összetétele, tagoltsága, társadalmi és gazdasági szerepe, életmódja egyre inkább történelmi kérdéssé vált, aminek elemzése és értelmezése nélkül nem érthetőek meg a modernkori magyar társadalom változásai. S ez önmagában is indokolttá teszi a témakör tudományos vizsgálatát.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The modernization of the industrial labour and the increasing power of the workers society played huge part in the 20th century. It was an interesting period regarding the development and the processes of the economy; it’s been controlled by the capitalism, then changed to the communist regime plans, and then after 1989 again changed back to the needs of the market. Obviously the higher ground changes such as the modernization and the globalization had a big effect on the workers society.
Our aim is the present a research which digs down to the beginning. Through the example of the Factory of Metallurgy Ózd, and the Mine of Rudabánya we would like to show the development of the worker’s society from the dynamic start at the beginning 19-20th century till the fail at end of the 20th century. We are planning to do a comparative research based on our work in Ózd and Rudabánya. During our planned research time we would like to expend our knowledge and gather more experience about similar industrial cities/settlements in East- and Central Europe.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
- How and what changes took place in the contribution of the factory’s working class? How can this group be described with the attributes of age, genders, marital status, education, skill?
- How important was the family relationships, in everyday life and the working life, what attributes lived in the everyday family status?
- In which groups were the factory workers were alive? How these groups situation changed regarding the position in the society and mobility during the 20th century?
- What were the main attributes to be a factory worker? How their life changed constantly in the way of living, earning and consumption?
- What kind of social benefits they had, and what environment they had to work in? How did the employers and the employees' relation change in the mentioned time?
- How an individual and collective life and work strategies took shape? What kind of influence had the changes of the political system during the ’40-s and ’89-s on the factory worker’s society?
- What were the factory and the workers role in the local society? How the integrated in these groups?
- How these people lost ground after the closure of the factory? What kind of similarities can be found in the situation of Ózd, Ostrava and between the newly developed new socialist industrial centers Dunaújváros, Eisenhüttenstadt, Nova Huta and the Central European miners’ settlements?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
According to sociological and historical approaches there are three common points in definition of the workers: type of labour, the industrial labels of profession and the attitude towards the tools, the machines. Most of the research states that we can’t hold this type of social class in one. The workers class is fragmented by education, life-style, their position at the labour market, etc.
According to my opinion it is really important to look for answers in case of the development of the workers society. The development of the structure of the workers society played a huge part in the society during the time of 19th century till the late end of 20th century. The industrialization and the industrial society's development made the workers society the third biggest faction in the modern Hungarian society. With the changes of the political system and the closure of the Hungarian heavy industry, these people life changed as well. The people had to change and their traditions more or less become a history, they changed jobs or become unemployed, and found it hard to settle down in the new system. These people had their work order fairly stable everyday life which was all gone after the factory closed.
The social composition of industrial workers and their economical-social status became increasing historical question. The answer to this historical question holds the key to the understanding of the changes contemporary Hungarian society.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
According to my opinion it is really important to look for answers in case of the development of the workers society. The development of the structure of the workers society played a huge part in the society during the time of 19th century till the late end of 20th century. The industrialization and the industrial society's development made the workers society the third biggest faction in the modern Hungarian society. With the changes of the political system and the closure of the Hungarian heavy industry, these people life changed as well. The people had to change and their traditions more or less become a history, they changed jobs or become unemployed, and found it hard to settle down in the new system. These people had their work order fairly stable everyday life which was all gone after the factory closed.
The social composition of industrial workers and their economical-social status became increasing historical question. The answer to this historical question holds the key to the understanding of the changes contemporary Hungarian society.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Nagy Péter: A Rima vonzásában - az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig., Napvilág Kiadó, 2016 | | Valuch Tibor: Munkásgenerációk nyomában - az anyakönyvek, mint a magyar nagyüzemi munkásság társadalomtörténetének forrásai, Borbély Zoltán-Kristóf Ilona (szerk.): Tanulmányok Gebei Sándor 70- születésnapjára, 2017 | | Alabán Péter::: Emlékező mozaikok – a munka világa a Kádár-korszak vidéki Magyarországán, Munkások 1956-ban tanulmánykötet (megjelenés alatt), 2017 | | Nagy Péter: Az 1956-os forradalom és szabadságharc és emlékezete Ózdon, Munkások 1956-ban (megjelenés alatt), 2017 | | Kisőrsi Zsófia: Az elképzelt ingázók (műhelytanulmány), rework-otka.hu weboldal, 2017 | | Papp Andrea: A munka és a mindennapok világa Rudabányán az 1950-es években – egy műszaki ellenőr visszaemlékezésének tükrében (megjelenés alatt), Munkások 1956-ban, 2017 | | Valuch Tibor: A munkáslét Magyarországon a második világháborútól az 1960-as évek végéig (megjelenés alatt), Munkások 1956-ban, 2017 | | Alabán Péter: Socialism and transitions in the social history. Labour market with industrial workers in the north-east of Hungary, Konferencia programfüzet, Ioannina, 2016 | | Valuch Tibor: The altering role of the work. The labour relations and the everyday life of Hungarian industrial workers before, under and after the state socialism, Konferencia programfüzet, Ionannina, 2016 | | Papp Andrea: Effect of the restart of mining activity on the turning of 19th and 20th century – Focus on an iron ore miners in Rudabánya, Konferencia programfüzet, Ionannina, 2016 | | Papp Andrea: A munka világa az 1950-es, 1960-as években Rudabányán, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/hu/unie_1956-2016/absztraktok/2016-szeptember-9-pentek-, 2016 | | Nagy Péter: 1956 ózdi emlékezete - eltérő nézőpontok, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/hu/unie_1956-2016/absztraktok/2016-szeptember-9-pentek-, 2016 | | Alabán Péter: Emlékező mozaikok - a munka világa a Kádár-korszak Magyarországán, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/public/uploads/43_57a245bc671dd.pdf, 2016 | | Valuch Tibor: Munkáslét Magyarországon az 1950-es és 1960-as években, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/public/uploads/44_57a245d2e0f31.pdf, 2016 | | Valuch Tibor: The social position, life strategies and identity of the Hungarian urban workers in the second half of the 20th century, http://www.isb.ruhr-uni-bochum.de/forschung/tagungen/industrial_heritage/index.html.en, 2016 | | Alabán Péter::: Emlékező mozaikok – a munka világa a Kádár-korszak vidéki Magyarországán, Munkások '56 tanulmánykötet, 2017 | | Nagy Péter: Az 1956-os forradalom és szabadságharc és emlékezete Ózdon, Munkások '56, 2017 | | Papp Andrea: A munka és a mindennapok világa Rudabányán az 1950-es években – egy műszaki ellenőr visszaemlékezésének tükrében, Munkások '56, 2017 | | Valuch Tibor: A munkáslét Magyarországon a második világháborútól az 1960-as évek végéig, Munkások '56, 2017 | | Kisőrsi Zsófia: Félúton. A Szombathelyi Cipőgyár ingázói a hatvanas években., Bartha Eszter–Bezsenyi Tamás (szerk.): Egy másik Kelet-Európa. Kelet Európa története tanszék. Budapest. 34-52. 3, 2017 | | Kisőrsi Zsófia: Idegenség érzet az államszocializmus ingázóinak emlékezetében, HIK Konferencia, 2017. Gyöngyös, 2017 | | Kisőrsi Zsófia: Between Classes. The Concept of Commuters in the Communist Ideology and in the Political Discourse through the Case of the Hungarian People’s Republic., Konferencia dokumentáció, II. European Labour History Network Conference, Párizs, 2017. november 2-4., 2017 | | Rainer M. János-Valuch Tibor (szerk.): Munkások '56, Budapes, 1956-os Intézet, 2017 | | Papp Andrea: A rudabányai vasércbányászat gazdasági és kulturális hatásai a Rima idején (1928-1946) 2017. szeptember 19. Rozsnyó/Szlovákia., 21. Rozsnyói Néprajzi és történeti konferencia, 2017 | | Valuch Tibor (szerk.): Munkástörténet - tamatikus összeállítás, MÚLTUNK, 2017/2. sz. 4-162., 2017 | | Valuch Tibor: A jelenkori munkástörténetírás Kelet-Közép-Európában - historiográfiai közelítések, Múltunk, 2017/2. 4-24, 2017 | | Valuch Tibor: The contemporary labour history in East-Central-Europe – researches, results, trends and possibilities, GLHN 1st Conference, Noida, 2-5 March 2017. Konferencia dokumentáció, 2017 | | Valuch Tibor: Life story analyses of multigenerational Hungarian worker’s families in the 20th Century, 2nd ELHN Conference, Párizs 2017. november 2-4. Konferencia dokumentumok, 2017 | | Nagy Péter: Az ipari társadalom rétegei és a források: Az ózdi gyári társadalom statisztikai rekonstruálásának lehetőségei a késő dualizmustól az államosításig., : Bartha Eszter-Bezsenyi Tamás: Egy másik Kelet-Európa. Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. ELTE Kelet-Európa Története Tanszék. Budapest,, 2017 | | Alabán Péter: Ember a meddőhányón: Mélyszegénységi szintek és hatalmi szereplők Ózdon a rendszerváltás idején, Múltunk, 2017/2. 117-151., 2017 | | Alabán Péter: Munkásság-kategóriák és munkáslét: Kutatások és fogalmi keretek az ipari munkásság történeti kutatásában az észak-borsodi iparvidék vizsgálatainak példáján, Egy másik Kelet-Európa : Munkás-és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. 303 p., 2017 | | Nagy Péter: 3. Értelem vagy érzelem? Párválasztási szokások az észak-borsodi és gömöri iparvidéken a 20. század első felében., A Hajnal István Kör konferenciája. Gyöngyös, 2017. szeptember 1. konferenciadokumentáció, 2017 | | Nagy Péter: Migration and social transformation. The workfrorce recruitment of the Hungarian iron industrial companies in the second half of the 19th century., 2nd ELHN Conference 2-4 November 2017 Paris konferencia dokumentáció, 2017 | | Alabán Péter: A társadalmi dezintegráció társadalomtörténeti összefüggései Ózdon és környékén a rendszerváltozás után. Doktori (PhD) értekezés. Eszterházy Károly Egyetem, Eger, 2018, doktori.hu, 2019 | | Alabán Péter: A dezintegráció és deindusztrializáció társadalmi jelenségei a volt ózdi nehézipari körzetben., Comitatus 2018/227. 37-45., 2018 | | Alabán Péter: Múltunk történeti és néprajzi öröksége., Visszhang 2018/8. 6., 2018 | | Nagy Péter: Harc a szénhiány ellen: A Szénkormánybiztosság működése Magyarországon 1917–1924, In. Bódy Zsombor (szerk.):Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után : Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Bp. MTA. BTK. 195-220.o, 2018 | | Nagy Péter:: Bányatelepek a falvak szélén: Az Ózd környéki bányászkolóniák a 19. század közepétől az államosításig, URBS: MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 12 pp. 169-188. , 20 p. (2018), 2018 | | Nagy Péter: Honnan jöttek a képzett munkások?: Migrációs irányok és a bevándorlók társadalmi jellemzői az ózdi és a nádasdi gyári társadalomban a 19. század második felében, In: Halmos, Károly; Kovács, Janka; Lászlófi, Viola (szerk.) Mozgás és átalakulás. Bp. HIK. 2018. 333-344.o, 2018 | | Kisőrsi Zsófia: Változatok a modern, szocialista nő ideájához. A bejáró nők megítélésnek változása a róluk szóló politikai diskurzusok tükrében, a hatvanas években, Vas megyében., Korall, 76. sz., 2019 | | Kisőrsi Zsófia: Drawn Commuters.Caricature as a visual historical resource., Metszetek, 2018/4. sz., 2019 | | Papp Andrea: History of mininig in the area of Rudabánya, Szakáll Sándor szerk.: Minerals of Rudabánya. Rudabánya., 2019 | | Valuch Tibor: Contemporary Labor History in East Central Europe—Specialties and Trends. Introduction to the Thematic Issue, East Central Europe 46 (2019) 1-8, 2019 | | Valuch Tibor: Approaches to Life Story Analyses of Multigenerational Hungarian Worker Families in the Twentieth Century, East Central Europe 46 (2019) 84-98, 2019 | | Valuch Tibor: The World of Labor and Workers in Modern East-Central-Europe - special issue, east central europe 46 (2019) 1-111., 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
