Quest for Mesozoic vertebrates in Hungary  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
116665
Type K
Principal investigator Ősi, Attila
Title in Hungarian Mezozoikumi gerincesek kutatása Magyarországon
Title in English Quest for Mesozoic vertebrates in Hungary
Keywords in Hungarian mezozoikum, gerincesek, Bakony, kréta, Villány, triász, új leletek
Keywords in English Mesozoic, vertebrates, Bakony, Cretaceous, Villány, Triassic, new fossils
Discipline
Paleontology, Historical Geology (Council of Complex Environmental Sciences)100 %
Ortelius classification: Paleontology
Panel Earth sciences 1
Department or equivalent Őslénytani és Földtani Tár (Hungarian Natural History Museum)
Participants Botfalvai, Gábor
Makádi, László
Prondvai, Edina
Rabi, Márton
Szabó, Márton
Starting date 2016-01-01
Closing date 2019-12-31
Funding (in million HUF) 38.805
FTE (full time equivalent) 9.43
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Bár a hazai mezozoikum nem bővelkedik gerinces fosszíliákban, a 2000-ben felfedezett és azóta folyamatosan kutatott iharkúti, vagy a 2012-ben megtalált villányi középső- és késő-triász gerinces lelőhelyek jól mutatják, hogy vannak potenciális mezozoikumi rétegek, melyek komoly, nemzetközi viszonylatban is jelentős gerinces leletanyag lelőhelyei.
Az itt bemutatott, négy évre tervezett kutatás célja a két magyarországi, szisztematikusan gyűjthető mezozoikumi gerinces lelőhely további kutatása és két új, potenciális területen részletes kutatások (ásatás, iszapolás) elvégzése és az eredmények publikálása. A projekt a következő négy lelőhelyre/formációra összpontosít:
1) Az iharkúti késő-kréta gerinces lelőhely (Csehbányai Formáció). Szisztematikus 3D-s térképezéssel egybekötött ásatások. A formáció további kibúvásainak megkeresése, kutatása.
2) A villányi középső-késő-triász lelőhelyek (Templomhegyi Dolomit, Mészhegyi Formáció, építkezési terület, siklóbevágás) gerinces leleteket tartalmazó rétegeinek szisztematikus ásatása, iszapolási munkálatok elvégzése.
3) A Zirc-Olaszfalu környékén kibukkanó alsó-kréta Alsóperei Bauxit Formáció és az ezt fedő albai Tési Agyagmárga Formáció szenes, törmelékes bázisképződményeinek részletes vizsgálata ásatással, iszapolással.
4) Az Ajkai Kőszén Formáció egykoron ismert felszíni kibúvásainak megkeresése, meddőhányón hozzáférhető, nagy mennyiségű anyag iszapolása.
A pályázatban a vezető kutató mellett négy, a pályázatban nevesített szenior kutató (ebből egy a pályázat terhére alkalmazva a projekt utolsó három évében) és egy teljes állású preparátor, továbbá a pályázathoz kapcsolódó három hallgató dolgoznak.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt alaphipotézise, hogy számos olyan mezozoikumi formáció található hazánkban, melynek bár felszíni előfordulásai sok esetben nem a legjobbak, csonttartalmú, legtöbb esetben szárazföldi, partközeli környezetben lerakódott rétegeik alapos kutatásával (ásatások, nagy mennyiségű anyag vizsgálata, iszapolás) gerinces őslénytani szempontból jelentős leletanyag felfedezésére van esély. A Csehbányai Formáció (Iharkút) esetében és a villányi Templomhegyi Dolomit és Mészhegyi Formáció feltárásaiban mindez bebizonyodott és mára nemzetközi szinten is jelentős, Iharkút esetében pedig egy egyedülálló gerinces leletegyüttest gyűjtöttük be. Ezeken a lelőhelyeken még rengeteg a feltárandó terület (Iharkúton min. 4000 m2, Villányban min. 100 m2) és további komoly felfedezésekre (pl. új faunaelemek paleobiogeográfiai, paleobiológiai szempontból jelentős fajok maradványai) van esély.
Az Ajkai Kőszén eddigi vizsgálata már egy jelentős és értékelhető leletegyüttest eredményezett, így annak további kutatásával a leletek száma megsokszorozható. A kérdés az, hogy vajon az Ajkai Kőszén gerinces faunája milyen összetételt mutat és legfőképpen, hogy milyen az átfedés az azonos korú iharkúti faunával.
Az Alsóperei Bauxit és az ezt fedő Tési Agyagmárga bázisképződményei szintén potenciális lelőhelyek lehetnek, hiszen már mindkét formációból ismertek gerinces leletek. Csak komoly, szisztematikus ásatások és iszapolás révén tudjuk megmondani, hogy milyen gazdag leletegyüttesre számíthatunk, az albai faunaelemek milyen hasonlóságot mutatnak más európai kora-kréta lelőhelyek faunáival, és vajon megtaláljuk-e a későbbi santoni bakonyi (Iharkút, Ajka) gerinces fajok (feltehetően ősibb) rokonait.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Bakony krétai időszaki rétegeinek kutatása kiemelkedően fontos az európai mezozoikumi gerinces kutatások szempontjából, mert egy olyan szárazulatot képvisel az egykori nyugat tethysi szigetvilágban, melynek gerinces faunájáról 15 évvel ezelőttig szinte semmit nem tudtunk. Az iharkúti kontinentális gerinces lelőhely 15 évnyi kutatása azonban messze nem tekinthető lezártnak. A legújabb felfedezések eredményeként került elő pl. egy Sauropoda dinoszaurusz foga, mely az első Sauropoda testfosszília a cenomántól a campaniig terjedő időszakból Európában. Ez a felfedezés rendkívül fontos a kréta időszaki Európa biogeográfiai viszonyainak feltérképezésében, és egyben garancia arra, hogy számos, faunisztikai, paleobiogeográfiai és paleobiológiai szempontból jelentős felfedezésre van kilátás Iharkúton.
Az Ajkai Kőszén kutatása és a felfedezett leletek jelentősége abban áll, hogy egy az iharkútival egykorú, ám más jellegű környezet gerinces élővilágát ismerhetjük meg. Mindehhez azonban feltárásokra, és/vagy nagy mennyiségű, meddőhányón még hozzáférhető kőzetanyag iszapolására van szükség.
Az albai korú bakonyi rétegek új perspektívát nyithatnak a hazai mezozoikumi gerincesek kutatásában. Bár a leletek száma egyelőre kevés, nagyszabású ásatások és iszapolás révén értékelhető anyag felfedezésére van kilátás, melyek őslénytani jelentősége igen nagy. Jól bizonyítja ezt az Alsóperei Bauxitból Kretzoi és Noszky által 1951-ben leírt krokodilfog, mely a legújabb vizsgálatok alapján a túlnyomóan gondwanai elterjedésű Notosuchia krokodilokhoz sorolható, mutatva ezzel e rendkívül diverz csoport eddig ismert legkorábbi európai megjelenését és hangsúlyozva a Gondwana-eredetű csoportok elterjedését a kréta időszaki Európában.
A hazai mezozoikumi gerincesek kutatásának egy másik szintén potenciális iránya a tengeri gerincesek felfedezése és megismerése. Ebből a szempontból az egyik legperspektívikusabb terület Villány, ahonnan már a 20. század elején és később több ízben jelentettek gerinces fosszíliákat, 2012-től pedig a siklóbevágás és egy építkezés területéről mára több mint ezer példányból álló leletanyag került elő. E leletek a nyugat-európai középső- és késő-triász tengeri gerinces faunák jobb megismeréséhez járulnak hozzá.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Hazánkban a földtörténeti középidőből (mezozoikum, 252-66 millió évvel ezelőtt) származó üledékes kőzetek nem bővelkednek gerinces állatok maradványaiban és sokáig csak szórványleletek kerültek elő. A 2000-ben felfedezett késő-kréta kori (kb. 85 millió éves) iharkúti és a 2012-ben megtalált középső-késő-triász korú (kb. 230-225 millió éves) villányi ősgerinces lelőhelyek azonban egyértelműen bizonyítják, hogy van új a nap alatt és még számos mezozoikumi kőzetréteg rejthet gerinces fosszíliákban gazdag leletegyüttest. Az itt bemutatott, négy évre tervezett kutatás középpontjában négy különböző lelőhely terepi kutatása és a felfedezések publikálása áll. Céljaink közt szerepel a világhírű iharkúti ősgerinces lelőhely 3D-s térképezéssel egybekötött feltárása és az iharkútival azonos korú, ám eltérő környezetben lerakódott Ajkai Kőszén gerinces maradványainak feltárása. Tervezzük a villányi ősgerinces lelőhely nagyszabású, szisztematikus ásatását, továbbá a Bakonyban Zirc-Olaszfalu határában alsó-kréta kori (kb. 110 millió éves) kőzetekben gerinces fosszíliák gyűjtését.
Az iharkúti és villányi lelőhelyek már eddig is igen gazdag és változatos gerinces leletanyagot szolgáltattak, ezért minden esély megvan arra, hogy további, nemzetközileg is jelentős felfedezéseket tegyünk. A Zirc-Olaszfalu határából és az Ajkai Kőszénből eddig előkerült gerinces leletek szintén komoly érvként szólnak amellett, hogy e lelőhelyeken is jelentős gerinces leletanyag felfedezésére van esély, melyek nagyban hozzájárulhatnak az adott korok európai gerinces faunáinak jobb megismeréséhez, és az egyes csoportok/fajok paleobiogeográfiai/paleobiológiai értelmezéséhez.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Even though the Hungarian Mesozoic does not abound with vertebrate fossils, the Iharkút locality discovered in 2000, or the Late Triassic vertebrate site found in 2012 in Villány clearly demonstrate that there are potential Mesozoic strata that provide vertebrate fossils of national as well as international importance.
The goals of the four-year project presented herein are the continuation of research in the two, systematically collectable Mesozoic vertebrate localities, the detailed research (excavation, screen-washing) in two new potential sites, and the publication of findings from all four localities. Accordingly, the project focuses on four different localities:
1) Late Cretaceous vertebrate site in Iharkút (Csehbánya Formation) where excavations combined with systematic 3D mapping and prospecting for further outcrops are planned.
2) Middle- and Late-Triassic sites in Villány (Templomhegy Dolomite, Mészhegy F., construction area, road-cut) where layers containing vertebrate fossils will be systematically excavated and screen-washed.
3) Outcrops of Alsópere Bauxite Formation and the overlying Tés Clay Formation near Zirc-Olaszfalu where detailed investigation of the coal-bearing, clastic basic layers by means of excavations and screen-washing is proposed.
4) Ajka Coal Formation, where the formerly known outcrops need to be re-discovered, and large amount of material accessible on spoil-banks needs to be screen-washed.
Beside the project leader, four senior researchers named in the proposal (one employed on the costs of the project in the last three years), a full-time preparator, and three students working on related subjects will constitute the research team.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic hypothesis of the project is that several Mesozoic formations exist in Hungary which may not frequently have good-quality outcrops but with thorough investigation of their bone-bearing, mostly terrestrially deposited layers by excavations and screen-washing, there is a high chance to discover new vertebrate assemblages of high paleontological significance. This has already been verified in the case of the Csehbánya Formation in Iharkút and the Templomhegy Dolomite and Mészhegy Formation in Villány where unique vertebrate assemblages of international importance have already been collected. Extensive areas are still to be excavated in these localities (min. 4000 m2 in Iharkút and 100 m2 in Villány) and with it new discoveries (e.g. new remains of species of paleogeographical and paleobiological importance) are foreseen.
Investigation of the Ajka Coal Formation has already yielded a valuable assemblage; hence further research may multiply the number of fossils. This part of the project focuses on the faunal composition of the formation and most importantly the extent of its overlap with the contemporary Iharkút fauna.
The Alsópere Bauxite Formation and the overlying basic layers of the Tés Clay Formation are also potential localities, as vertebrate fossils are already known from both formations. Only thorough systematic excavations and screen-washing can reveal the potential richness of the fossil assemblage and the similarities of its Albian faunal elements with those of other European Early Cretaceous localities. It is also important to elucidate whether more ancient relatives of the Santonian vertebrate species discovered in Iharkút occur in this Albian fauna.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Regarding European Mesozoic vertebrate research, investigation of the some Cretaceous layers in Bakony is extremely important because they represent terrestrial sediments in the former western Tethyan archipelago, the vertebrate fauna of which was practically unknown until 15 years ago. Even so, the 15 years of study in the Iharkút continental vertebrate locality is far from being finished. For instance, among the newest discoveries there is a sauropod tooth that is the first sauropod body fossil ever found in the period ranging from the Cenomanian up to the Campanian in Europe. This discovery is of outstanding importance in mapping the biogeographical situation in the Late Cretaceous of Europe and provides evidence for the high chance to find further significant fossils in Iharkút.
Researching (with excavations and screen-washing) the Ajka Coal Formation and its vertebrate fossils is important because they provide insight into the vertebrate assemblage of an environment that is contemporaneous with but different from that of Iharkút.
The Albian layers in the Bakony Mts. open up new perspectives in the Hungarian Mesozoic vertebrate research. Although the number of finds is limited for the time being, large-scale excavations and screen-washing will probably provide valuable fossil material of great paleontological importance. This expectation is supported by the crocodile tooth described from the Alsópere Bauxite by Kretzoi and Noszky in 1951 which, based on the re-investigation of the specimen, shows affinities to Gondwanan notosuchian crocodiles. This specimen records the earliest occurrence of this extremely diverse group in Europe, and supports the diffusion of Gondwanan groups into Europe in the Cretaceous period.
Another potential direction of the Hungarian Mesozoic vertebrate research is the study of marine vertebrates. The most promising sites from this perspective are in Villány, from where vertebrate fossils have been reported since the beginning of the 20th century, and since 2012, more than a thousand specimens have been unearthed from the two sites. These fossils contribute to the knowledge on the western European (German) Middle- and Late-Triassic marine vertebrate faunas.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Remains of vertebrates from Mesozoic (252-66 Mya) rocks are quite rare in Hungary. For a long time only sporadic fossils of these animals have been unearthed. However, the Late Cretaceous (85 Mya) Iharkút locality discovered in 2000 and the Middle to Late Triassic (230-225 Mya) Villány vertebrate sites, found in 2012, clearly provide a good chance to find further fossils in Mesozoic formations. The goals outlined in this four year project are to conduct fieldwork in four different localities and to publish our discoveries. First, we plan to continue to excavate the bone-yielding layers of the world-famous Iharkút locality, measuring and mapping each find in 3D for taphonomic evaluation. Second, we plan to collect vertebrate remains in the promising Ajka Coal deposits, which, though represents a different habitat, is a contemporaneous sediment with Iharkút rocks and has already yielded vertebrates, too. The third aim of the project is to conduct large-scale excavations in the recently discovered Triassic sites of Villány. Fourthly, we look forward to find additional vertebrate fossils from Lower Cretaceous (110 Mya) rocks of the Bakony Mountains close to the settlements of Zirc and Olaszfalu. The localities of Iharkút and Villány already yielded rich and diverse vertebrate assemblages, indicating a good chance to make further, significant discoveries. The few remains collected from the vicinity of Zirc and Olaszfalu and those from the Ajka Coal are good arguments to predict further significant discoveries which augment the diversity of European Cretaceous vertebrates and greatly contribute to our understanding of their biogeographical/paleobiological aspects.




 

Final report

  
Results in Hungarian
Projekt célja négy, gerinces ősmaradványok szempontjából potenciális magyarországi lelőhely kutatása volt. A legproduktívabb az iharkúti késő-kréta lelőhely, melynek megtörtént a szedimentológiai dokumentációja és a leletek 3D térképezése. A felfedezett maradványok hozzájárultak az európai kontinentális hal fauna, a páncélos dinoszauruszok paleobiológiája és a kréta időszaki Bakony tojásrakó állatainak megismeréséhez, valamint a Neosuchia krokodilok evolúciós történetének pontosításához. Kutatócsoport a villányi triász lelőhelyen gyűjtött leletek taxonómiai és csonttani vizsgálatát és a lelőhely földtani felépítését dokumentálta, hozzájárulva a villányi triász környezetek és gerinces fauna pontosabb megismeréséhez. Kutatócsoport feltárta az Ajkai Kőszén felszíni kibúvásait és elvégezte a feltárások szedimentológiai leírását. A sok ezer mikrogerinces lelet dokumentálása folyamatban van. A negyedik terület az alsó-kréta Alsóperei Bauxit, ahonnan több száz hal- és krokodilfog sejteti az üledék inkább sekélytengeri mint szárazföldi eredetét. Emellett további mezozoikumi szórványleletek, illetve három, a hazaiakhoz szorosan kapcsolódó külföldi lelőhely vizsgálata is publikálásra került. Az elvégzett kutatás egyértelműen demonstrálja, hogy vannak nemzetközi viszonylatban is jelentős mezozoikumi gerinces lelőhelyek hazánkban, melyek nagyban hozzájárulnak az európai gerinces faunák összetételének és elterjedésének, valamint az egyes csoportok paleobiológiájának megismeréséhez.
Results in English
The aim of the project was to investigate four potential sites for vertebrate remains in Hungary. The most productive is the Late Cretaceous Iharkút locality, which has been sedimentologically documented and 3D mapped. The discovered remains have contributed to the knowledge of the European continental fish fauna, the paleobiology of the armored dinosaurs, the egg-laying animals of the Cretaceous Bakony and the better understanding of the evolutionary history of neosuchian crocodiles. The research team documented the taxonomy and osteology of the vertebrates from and the geological structure of the Triassic sites in Villány contributing to a better understanding of the Triassic environments and vertebrate fauna of the Villány region. Research team explored the surface outcrops of the Ajka Coal and performed sedimentological description of the sites. The thousands of micro-vertebrate finds are being documented. The fourth area is the Lower Cretaceous Alsópere Bauxite, where hundreds of fish and crocodile teeth suspect a rather shallow marine than terrestrial origin. In addition, investigations of other Mesozoic scattered finds and three foreign localities closely related to the Hungarian ones have been published. The research clearly demonstrates that there are internationally significant Mesozoic vertebrate sites in Hungary, which greatly contribute to the understanding of the composition and distribution of European vertebrate faunas and the paleobiology of various groups.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116665
Decision
Yes





 

List of publications

  
Szabó M, Botfalvai G, Ősi A: Taxonomical and palaeoecological investigations of the chondrichthyan and osteichthyan fish remains from the Middle-Late Triassic deposits of the Villány Hills (Southern Hungary), Geobios 57, 111-126, 2019
Szabó M, Pálfy J: Dapedium sp. from the Toarcian (Lower Jurassic) Úrkút Manganese Ore Formation (Bakony Mts., Hungary) and an overview of diversity of dapediiform fishes, Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments, 2019
Ősi A, Szabo M., Kollmann H, Wagreich M, Kalmár R, Makádi L, Szentesi Z, Summesberger H: Vertebrate remains from the Turonian (Upper Cretaceous) Gosau Group of Gams, Austria, Cretaceous Research 99, 19-208, 2019
Foth C, Rabi M, Joyce WG: Skull shape variation in extant and extinct Testudinata and its relation to habitat and feeding ecology, Acta Zoologica (Stockholm). 98(3), 310-325, 2017
Solt P, Szuromi-Korecz A, Ősi A: New Late Cretaceous (Coniacian) sauropod tracks from Hvar Island, Croatia, Central European Geology ("közlésre elfogadva"), 2019
Brinkman D, Rabi M, Zhao L: Lower Cretaceous fossils from China shed light on the ancestral body plan of crown softshell turtles, SCIENTIFIC REPORTS 7:(1) Paper 6719., 2017
Botfalvai G, Győri O, Pozsgai E, Farkas I M, Sági T, Szabó M, Ősi A: Sedimentological characteristics and palaeoenvironmental implication of Triassic vertebrate localities in Villány (Villány Hills, southern Hungary, Geologica Carpathica, 70(2), 135-152, 2019
Vlachos, E., Rabi, M.: Total evidence analysis and body size evolution of extant and extinct tortoises (Testudines: Cryptodira: Pan-Testudinidae), Cladistics. doi:10.1111/cla.12227, in press, 2017
Ősi Attila, Rudolf Jonatán: Systematic of Late Cretaceous European Ankylosaurs: The Importance of the Dermal Armour, The 65th Symposium on Vertebrate Palaeontology and Comparativ Anatomy. Konferencia helye, ideje: Birmigham, Egyesült Királyság, 2017.09.12-2017.09.15. pp. 72-73., 2017
Ősi, A., Botfalvai, G., Albert, G., Hajdu, Zs.: The dirty dozen: Taxonomical and taphonomical overview of an unique ankylosaurian (Dinosauria: Ornithischia) assemblage from the Santonian Iharkút locality, Hungary, Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments, 2019
Albert, G., Botfalvai, G., Ősi, A: Mapping the past: GIS and intrasite spatial analyses of fossil deposits in paleontological sites and their applications in taxonomy, taphonomy and paleoecology, Palaeontologia Electronica, 2018
Gere K; Ősi A; Makádi: A felső-kréta (santoni) iharkúti gyíkfauna táplálékpreferencia vizsgálata recens analógiák, 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2018
Ősi A, Young MT, Galácz A, Rabi M: A new large-bodied thalattosuchian crocodyliform from the Lower Jurassic (Toarcian) of Hungary, with further evidence of the mosaic acquisition of marine adaptations in Metriorhynchoidea, PeerJ, 2018
Szabó Márton: First record of the hexanchoid shark genus Crassodontidanus (Chondrichthyes: Hexanchiformes) from the Jurassic of Hungary (Mecsek Mts., Southern Hungary), with a summary, Fragmenta Palaeontologica Hungarica, 2019
Szabó Márton: A Late Jurassic (Kimmeridgian – early Tithonian) fish fauna of the Eperkés-hegy (Olaszfalu, Bakony Mts., Hungary): the new oldest record of Notidanodon Cappetta, 1975 and, Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments, 2019
Botfalvai G, Prondvai E, Ősi A.: Living alone or moving in herds? Inferring social behaviour in ankylosaurs: a review, 13th Symposium on Mesozoic Terrestrial Ecosystems and Biota, Bonn, Germany, 2018
Makádi L; Ősi A; Pelikán P; Solt P; Bodor E R: Felső-triász gerinces maradványok Csőváron, 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2018
Ősi A; Szabó M; Kalmár R; Makádi L; Botfalvai G: Szigetről szigetre: Egy turon korú ős gerinces lelőhely Gamsból (Ausztria), 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2018
Szabó Márton: A Late Jurassic (Kimmeridgian – early Tithonian) fish fauna of the Eperkés-hegy (Olaszfalu, Bakony Mts., Hungary): the new oldest record of Notidanodon Cappetta, 1975 and, Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments, 2019
Albert Gáspár, Botfalvai Gábor, Ősi Attila: Making high resolution 3D model of a bonebed from GPS data to assist taphonomical analyses - case study of the Santonian vertebrate site of Iharkút (Hungary, 8th International Meeting on Taphonomy and Fossilization: Programme and Abstracts. Konferencia helye, ideje: Vienna, Ausztria, 2017.09.14-2017.09.17.pp. 22-23., 2017
Botfalvai Gábor, Ősi Attila: Ankylosaur mass death assemblage from the Late Cretaceous of Iharkút (Hungary) and its effect on an ancient river ecosystem, 8th International Meeting on Taphonomy and Fossilization: Programme and Abstracts. Konferencia helye, ideje: Vienna, Ausztria, 2017.09.14-2017.09.17.pp. 36-37., 2017
Ősi A, Pereda-Suberbiola X: Notes on the pelvic armor of European ankylosaurs (Dinosauria: Ornithischia), CRETACEOUS RESEARCH 75: pp. 11-22., 2017
Ősi Attila, Csiki-Sava Zoltan, Prondvai Edina: A Sauropod Tooth from the Santonian of Hungary and the European Late Cretaceous 'Sauropod Hiatus', SCIENTIFIC REPORTS 7: Paper 3261. 8 p., 2017
Ősi Attila, Botfalvai Gábor: Új adatok az ellentmondásos középső-triász Tanystropheus (Archosauromrpha: Protosauria) életmódjához, 20. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés: Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. 72 p. Konferencia helye, ideje: Tata, Magyarország, 2017.05.25-2017.05.27. Budapest: Mag, 2017
Prondvai E, Botfalvai G, Stein K, Szentesi Z, Osi A: Collection of the thinnest: A unique eggshell assemblage from the Late Cretaceous vertebrate locality of Iharkút (Hungary), CENTRAL EUROPEAN GEOLOGY 60:(1) pp. 73-133., 2017
Segesdi Martin, Botfalvai Gábor, Bodor Emese Réka, Ősi Attila, Buczkó Krisztina, Dallos Zsolt, Tokai Richárd, Földes Tamás: First report on vertebrate coprolites from the Upper Cretaceous (Santonian) Csehbánya Formation of Iharkút, Hungary, CRETACEOUS RESEARCH 74: pp. 87-99., 2017
Segesdi Martin, Botfalvai Gábor, Ősi Attila: New eosauropterygian remains from the Middle Triassic of Villány, Hungary, 8th International Meeting on the Secondary Adaptation of Tetrapods to Life in Water. Konferencia helye, ideje: Berlin, Németország, 2017.04.03-2017.04.08.p. 47., 2017
Szabó Márton, Ősi Attila: The continental fish fauna of the Late Cretaceous (Santonian) Iharkút locality (Bakony Mountains, Hungary), CENTRAL EUROPEAN GEOLOGY 60:(2) pp. 230-287., 2017
Virág A, Ősi A: Morphometry, microstructure and wear pattern of neornithischian dinosaur teeth from the Upper Cretaceous Iharkút locality (Hungary), ANATOMICAL RECORD 300:(8) pp. 1439-1463., 2017
Bodor Emese Réka; Makádi László: Triász szórványleletek a MFGI gyűjteményéből, In: Bosnakoff M, Virág A (szerk.) (szerk.) 19. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés: Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Kozárd, Magyarország, 2016.05.26-05.28, 2016
Osi A, Bodor ER, Makádi L, Rabi M: Vertebrate remains from the Upper Cretaceous (Santonian) Ajka Coal Formation, western Hungary, CRETACEOUS RES 57: 228-238, 2016
Ősi A, Prondvai E, Mallon J, Bodor E R: Diversity and convergences in the evolution of feeding adaptations in ankylosaurs (Dinosauria: Ornithischia), HIST BIOL &:, 2016
Prondvai E, Botfalvai G, Stein K, Szentesi Z, Ősi A: Collection of the Thinnests: a Unique Eggshell Assemblage from the Late Cretaceous Iharkút Vertebrate Locality of Hungary, CENT EUR GEOL &: (&) & in press, 2016
Szabó M, Gulyás P, Osi A: Late Cretaceous (Santonian) Atractosteus (Actinopterygii, Lepisosteidae) remains from Hungary (Iharkút, Bakony Mountains), CRETACEOUS RES 60: 239-252, 2016
Szabó M, Gulyás P, Osi A: Late Cretaceous (Santonian) pycnodontid (Actinopterygii, Pycnodontidae) remains from the freshwater deposits of the Csehbánya Formation, (Iharkút, Bakony Mountains,), ANN PALEONTOL 102: (2) 123-134, 2016
Virág A, Ősi A: Morphometry, microstructure and wear pattern of neornithischian dinosaur teeth from the Upper Cretaceous Iharkút locality (Hungary), ANAT REC &: & in press, 2016
Botfalvai G; Csiki-Sava z; Grigorescu D; Vasile Ş: Taphonomical and palaeoecological investigation of the Late Cretaceous (Maastrichtian) Tuştea vertebrate assemblage (Romania; Haţeg Basin) - insights into a unique dinosa, PALAEOGEOGR PALAEOCL 468: 228-262, 2017
Bodor Emese Réka; Botfalvai Gábor: Környezetjelző növényi mezofosszíliák Iharkútról, In: Bosnakoff M, Virág A (szerk.) (szerk.) 19. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés: Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Kozárd, Magyarország, 2016.05.26-05.28, 2016
Prondvai Edina: Medullary bone in fossils: Function, evolution and significance in growth curve reconstructions of extinct vertebrates, JOURNAL OF EVOLUTIONARY BIOLOGY in press, 2016
Botfalvai G, Haas J, Bodor ER, Mindszenty A, Osi A: Facies architecture and palaeoenvironmental implications of the upper Cretaceous (Santonian) Csehbánya formation at the Iharkút vertebrate locality (Bakony Mountains, Northwestern Hungary), PALAEOGEOGR PALAEOCL 441: 659-678, 2016
Ősi Attila: A Santonian (85 Ma) continental vertebrate fauna in the Western Tethyan Archipelago, 8th Symposium about Dinosaur Palaeontology and their Environment (Salas de los Infantes (Burgos, Spain), 2019
Makádi L, Botfalvai G, Galambos Cs, Magyar J, Szabó M, Ősi A: Alsó-kréta (albai) kontinentális gerincesek a Bakonyból, 22. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2019
Gere K, Szabó M, Makádi L: Felső-triász gerincesmaradványok a Keszthelyi-hegységből, 22. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2019
Horváth K, Prondvai E, Ősi A: Új paleobiológiai eredmények az iharkúti késő-kréta krokodilok fogszövettani vizsgálata alapján, 19. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Döbrönte, 2019




 

Events of the project

  
2017-04-24 09:08:59
Résztvevők változása



Back »