The Financial Administration of the Transylvanian Towns in the Middle Ages and in the Early Modern Age. The case of Beszterce (Bistriţa/Nösen) and Brassó (Braşov/Kronstadt)
Erdélyi városok pénzügyigazgatása a középkorban és a koraújkorban. Beszterce és Brassó esete
Title in English
The Financial Administration of the Transylvanian Towns in the Middle Ages and in the Early Modern Age. The case of Beszterce (Bistriţa/Nösen) and Brassó (Braşov/Kronstadt)
urban history, financial administration, Transylvania, Middle Ages, Early Modern Age
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Medieval history
Panel
History
Department or equivalent
Budapest City Archives
Starting date
2015-09-01
Closing date
2020-12-31
Funding (in million HUF)
8.948
FTE (full time equivalent)
4.39
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Tervezett kutatásunk célja az erdélyi városok pénzügyigazgatásának az elemzése. Nevesül két olyan jelentős városra összpontosítjuk figyelmünket, amelynek számadásai viszonylag nagy mennyiségben és viszonylag összefüggő sorozatokban maradtak fent. Először Beszterce összes fentmaradt középkori számadásait elemezzük, mely források – hiányokkal – az 1461 és 1526 közötti időszakra vonatkoznak. A második esettanulmány tárgya az egyik legfontosabb erdélyi város, Brassó 1526 és 1605 közötti pénzügyei. Ezeken kívül még két, a városi pénzügyek kérdéséhez lazább szálakkal kötődő témát szeretnénk megvizsgálni: 1. Az erdélyi árak és bérek történetét, amelyet azért szükséges tudni, mert a számadásokban feltüntetett összegek helyes értelmezéséhez szükséges az ott használt pénznemek vásárlóerejét is ismerni, és 2. A Brassó városa által zálogolt törcsvári váruradalom pénzügyigazgatását, annak összes fentmaradt középkori számadásai alapján (1504-1513 és 1522-1526).
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Tervezett munkánkban a következő fő kérdésre szeretnénk választ adni: Milyen volt a középkori és koraújkori erdélyi városok háztartásának a szerkezete? Az egyes városok esetében ez hogyan és miért változott? Hogyan és miért tettek szert a bevételeikre? Hogyan és milyen célokra költötték el azokat? Melyek voltak a hasonlóságok és a különbségek az erdélyi és az európai városok pénzügyei között? Mivel magyarázhatók ezek a hasonlóságok és a eltérések?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Ennél a pontnál először azt szükséges megemlíteni, hogy a városok és váruradalmak pénzügyigazgatásának és az árak és bérek története a középkori Magyarország voantkozásában az elhanyagolt témák közé tartozik. Ennélfogva tervezett kutatásunk eredményeink hiánypótloknak fognak számítani. A városok pénzügyigazgatásának a története azért tarthat számot a várostörténészek érdeklődésére, mert a pénzügyeknek meghatározó szerepük volt a városfejlődésben. Ezentúl, mivel az uralkodóknak fizetett adók a városi kiadások egy jelentős részét tették ki, a kutatás új eredményeket fog hozni a központi pénzügyigazgatás története tekintetében is. Ezek a vonatkozások pedig egy, a szomszédos nagyhatalmak által létezésében veszélyeztetett állam számára különösen fontosak voltak. A számadások információs értéke szempontjából ezek a források adatgazdagabbak a tipikus középkori magyarországi forrásoknál (okleveleknél), és ezen jellegű adatok más forrásokban csak elvétve találhatók meg. Ráadásul a pénzügyigazgatáson kívül még a városi élet sok más vetületére, de a köztörténetre vonatkozóan is tartalmaznak egyedi információkat. Azt is ki kell emelni, hogy a középkori Magyarország esetében az átfogott időtáv és a folyamatosságuk tekintetében a vajdahunyadi váruradalom számadásai ritkaságszámba mennek. Végül, a kronológiai határok tekintetében azt szeretnénk aláhúzni, hogy az erdélyi városi pénzügyek történetének tekintetében az 1526 és 1600 között időszak különösen elhanyagoltnak tekinthető, amely hiányosság az erre a periódusra vonatkozó kutatások értékét különösképpen megemeli.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Tervezett kutatásunkban két esettanulmány révén az erdélyi városok középkori és koraújkori pénzügyigazgatását kívánjuk elemezni. A két várost annak alapján választottuk ki, hogy a legjelentősebb települések közé tartoztak, és számadásaik viszonylag nagy mennyiségben és viszonylag összefüggő sorozatokban maradtak fent. Így esett választásunk egyrészt Besztercére, amelynek összes fentmaradt középkori számadásait elemezzük, mely források – hiányokkal – az 1461 és 1526 közötti időszakra vonatkoznak. A második esettanulmány tárgya az egyik legfontosabb erdélyi város, Brassó 1526 és 1605 közötti pénzügyei. Kutatásainkban a következő fő kérdésre szeretnénk választ adni: Milyen volt a középkori és koraújkori erdélyi városok háztartásának a szerkezete, és az egyes városok esetében ez hogyan és miért változott? Véleményünk szerint az erre a kérdésre adandó igen alapos válaszok, melyeket több tanulmányban és egy monográfiában szertnénk közölni, jelentős mértékben hozzá fognak járulni a középkori és koraújkori városok történetének alaposabb megismeréséhez.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The goal of our project is the analysis of financial management of the Transylvanian cities, namely of two important towns from two different time periods. We focus on the cities where the accounts were preserved in relatively large amount and where these sources are worth analysing it in detail. First, we propose to analyse all the preserved medieval accounts of Beszterce, sources which cover (with lacks) the period between 1461 and 1526. In the second case study we will investigate the finances of one of the most important cities of the country, Brassó, from 1526 to the end of the Fifteen Year War, 1605. During our planned research we would like to investigate two topics as well, which do not have the strongest links with the issue of urban finances: 1. the medieval Transylvanian prices and wages, because to correctly interpret the sums of money that appear in the accounts, and to compare these sums across the time it is necessary to know the purchasing power of the currency used in these sources; and 2. the medieval finances of the castle domain of Törcsvár, as it was administrated by the town of Brassó. (The sources of this last case study are all the remaining medieval accounts of Törcsvár, i. e. which cover the periods 1504-1513 and 1522-1526.)
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. When investigating the financial administration of the two towns, our main research questions will be the following: What were the budget structure and the financial system of the medieval and early modern Transylvanian towns? How and why did this structure change in time? How and why did these towns acquire their incomes? How and why did they spend them? How and why did the incomes and the expenses change in time? What were the similarities and the differences between the finances of these towns and the finances of the European towns, and why?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Here one should mention first the fact that the history of the financial administration of the towns and of the castle domains and the history of prices and wages are neglected topics in the historiography concerning the medieval Hungary. Because of this state of the research, our planned research will fill some significant gaps in the historiography. This issue of the urban finances is of special interest for urban history, as it has a determinative role in the rhythm of urban development. Moreover, because the taxes paid to the rulers represented a significant portion of the urban expenditures, the research will bring new results on the central financial policies and administration and the work of the state treasury as well. These aspects are especially important for a state threatened in its existence by the expanding neighbouring powers (e.g., Ottoman and Habsburg Empires). From the point of view of the informational basis of the financial accounts, they are much richer in data than the typical medieval Hungarian sources, namely charters, and most of the information types available in these books are not available in other sources. Furthermore, these data offer unique information not only on the financial administration of the cities, but on several other aspects of urban life and on the history of Hungary, too. Here it is worth to emphasize that regarding the medieval Hungarian Kingdom, the relatively long series of accounts of the castle domain of Vajdahunyad represent a rarity. Concerning the chronological limits of the proposed research, we would like to underline that the study of the Transylvanian urban finances of the period between 1526 and 1600 was especially ignored by historians, not to speak about the investigations based on relatively long and continuous series of accounts.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. In the planned project we intend to analyse, through two case studies, the financial management of the Transylvanian cities in the Middle Ages and the Early Modern Period. To fulfil this goal, first of all we searched such cities, where their financial accounts were preserved in relatively large amount and in continuous series. Guided by these search criteria, we decided to analyse first all the preserved medieval accounts of Beszterce, sources which cover (with lacks) the period between 1461 and 1526. In a second case study we will investigate the finances of one of the most important city of the country, Brassó, from 1526 to the end of the Fifteenth Year War, 1605. In our work the main research questions will be the following: What were the budget structure and the financial system of the medieval and early modern Transylvanian towns? How and why did this structure change in time? We hope, that the detailed answers given at these questions, which will be published in several studies and in a monograph, will significantly broaden the knowledge about the pre-modern urban life and urban development.
Final report
Results in Hungarian
Kutatásunkban két olyan jelentős erdélyi város pénzügyigazgatását elemeztük, amelynek számadásai viszonylag nagy mennyiségben és viszonylag összefüggő sorozatokban maradtak fent. Egyfelől Beszterce középkori háztartását vizsgáltuk, a város levéltárának oklevelei és számadásai alapján, mely utóbbi források az 1461 és 1526 közötti időszakra vonatkoznak, de többé-kevésbé folyamatosan csak 1505-tól maradtak fent. A második esettanulmányunk tárgya az egyik legfontosabb erdélyi város, Brassó 1526 és 1605 közötti pénzügyei voltak.
Az említett kérdésen kívül még két, a városi pénzügyek kérdéséhez lazább szálakkal kötődő témát vizsgáltunk. Először az erdélyi árak és bérek történetét az erdélyi középkori városi számadások alapján, amelyekben a legösszefüggőbb adatsorok őrződtek meg. Másodszor pedig a Brassó városa által 1498-tól zálogban bírt törcsvári váruradalom bevételeit és kaidásait elemeztem, annak – erdélyi viszonylatban hosszú és összefüggő sorozatban fentmaradt – középkori számadásai alapján (1504–1513 és 1522–1526). Mindezeken kívül ismertettük Marosvásárhely 16–18. századi pénzügyeit is.
Results in English
In my research I analyzed the financial administration of two major Transylvanian cities, whose accounts have survived in relatively large numbers and in relatively coherent series. On the one hand, I examined the medieval household of Bistrița, on the basis of the diplomas and accounts of the city's archives, the latter sources referring to the period between 1461 and 1526, but more or less continuously surviving only from 1505. The subject of my second case study was the finances of one of the most important Transylvanian cities, Brasov between 1526 and 1605.
In addition to the issue mentioned, I examined two other topics related to the issue of urban finances. First, I examined the history of Transylvanian prices and wages on the basis of Transylvanian medieval accounts, in which the most coherent data sets were preserved. Secondly, I analyzed the financial management of the Bran Castle estate, which had been pledged by the city of Brasov from 1498, on the basis of its medieval accounts (1504–1513 and 1522–1526). Finally, I discussed the 16–18. century finances of Târgu Mureş as well.
Simon Zsolt: Szebeni bérek a középkorban, In: Sipos G., O. Ghitta, Rüsz-Fogarasi E., I. Costea, Lupescu Makó M. (szerk.): Cluj-Napoca/Kolozsvár/Klausenburg – 700. Kolozsvár: 2017. (közlésre elfogadva), 2017
Simon Zsolt: Veniturile domeniului Bran la începutul sec. al XVI-lea [A törcsvári váruradalom bevételei a 16. század elején], STUDIA UNIVERSITATIS PETRU MAIOR. HISTORIA 17. (közlésre elküldve), 2017
Simon Zsolt: (Nagy)szebeni bérek a középkorban, Lupescu Makó M. (főszerk.), I. Costea, O. Ghitta, Sipos G., Rüsz-Fogarasi E. (szerk.): Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok. Kvár. 351–358., 2018
Simon Zsolt: Bethlen Gábor és Marosvásárhely, Emlékkönyv Pál-Antal Sándor 80. születésnapjára. Szerk. Berekméri Á., Simon Zsolt et alii (közlésre elfogadva), 2019
Simon Zsolt: The Finances of the medieval Transylvanian Hospitals, Spital und Wirtschaft in der Vormoderne. Hg. Artur Dirmeier – Mark Sporer. (Studien zur Geschichte des ... Gesundheitswesens 14) Regensburg: Friedrich Pustet, 31–45., 2020
Simon Zsolt: Brassó adózása 1527 és 1550 között, Az Imreh István Emlékkonferencia tanulmánykötete. Szerk. Fejér Tamás et alii. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület (közlésre elküldve), 2021
Simon Zsolt: Marosvásárhely bevételei és kiadásai a 16–18. században, A Maros megyei magyarság történetéből. V. Szerk. Pál-Antal Sándor – Simon Zsolt et alii. Marosvásárhely: Mentor Könyvek Kiadó (közlésre elfogadva), 2021
Simon Zsolt: The financial administration of the parish churches of Brașov (Kronstadt/Brassó) in the 16th century, “Kirche und Bevölkerung auf dem Dorf in Siebenbürgen ... im Reformationsjahrhundert” konferenciakötet. Ed. U. Wien. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht (közlésre elküldve), 2019
Simon Zsolt: Marosvásárhely bevételei és kiadásai a 16–18. században, A Maros megyei magyarság történetéből. V. Szerk. Pál-Antal Sándor – Simon Zsolt et alii. Marosvásárhely: Mentor Könyvek Kiadó (közlésre elküldve), 2020
Simon Zsolt: Bethlen Gábor és Marosvásárhely, Székely századok. Emlékkönyv Pál-Antal Sándor 80. születésnapjára. Szerk. Berekméri Árpád R. – Simon Zsolt et alii. Marosvásárhely: Mentor Könyvek Kiadó. 487–522., 2019
Simon Zsolt: Bethlen Gábor és Marosvásárhely, Székely századok. Emlékkönyv Pál-Antal Sándor 80. születésnapjára. Szerk. Berekméri Árpád R. – Simon Zsolt et alii. Marosvásárhely: Mentor Könyvek Kiadó. 487–522., 2019
Simon Zsolt: The Finances of the medieval Transylvanian Hospitals, Spital und Wirtschaft in der Vormoderne. Hg. Artur Dirmeier – Mark Sporer. (Studien zur Geschichte des ... Gesundheitswesens 14) Regensburg: Friedrich Pustet, 31–45., 2020
Simon Zsolt: Marosvásárhely bevételei és kiadásai a 16–18. században, A Maros megyei magyarság történetéből. V. Szerk. Pál-Antal Sándor – Simon Zsolt et alii. Marosvásárhely: Mentor Könyvek Kiadó (közlésre elfogadva), 2020
