 |
History of Czechoslovakia in Documents
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
117140 |
| Type |
PUB-F |
| Principal investigator |
Bencsik, Péter |
| Title in Hungarian |
Csehszlovákia története dokumentumokban |
| Title in English |
History of Czechoslovakia in Documents |
| Keywords in Hungarian |
Csehszlovákia, 20. század, történelmi források |
| Keywords in English |
Czechoslovakia, 20th century, historical sources |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Contemporary history |
|
| Panel |
Publications Panel |
| Department or equivalent |
Napvilág Kiadó Kft. |
| Starting date |
2015-08-01 |
| Closing date |
2016-07-31 |
| Funding (in million HUF) |
0.990 |
| FTE (full time equivalent) |
0.20 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Csehszlovákia történetére vonatkozóan a magyar történetírás számos részterület feldolgozását végezte el. Ezek közül kiemelkednek a magyar kisebbség történetével kapcsolatos kutatások, amelyek sokáig leginkább az 1945-1948 közötti "hontalanság éveire" koncentráltak. Az ezredforduló óta igen színvonalas történeti feldolgozások születtek a két világháború közötti korszak szlovákiai magyarságával kapcsolatban is. Természetesen a magyar kutatók e volt szomszédos állam történetének egyéb eseményeivel is foglalkoztak, elsősorban annak legnagyobb sorsfordulóit vizsgálva, főleg az úgynevezett "csehszlovák évekre" (1918, 1938, 1968 és 1989) koncentrálva. A hazai történetírás azonban még adós egy átfogó munkával, amely az ország egész történelmét tárgyalná.
Ez a kutatás nem a (cseh)szlovákiai magyar kisebbség történetére koncentrál, hanem az ország belső politikai fejlődésének legfőbb állomásait veszi sorra. Nem csak a sorsfordító évekre koncentrál, hanem az azok közötti évtizedeket is vizsgálja. Nem az a célja, hogy a szakirodalomban hiányzó Csehszlovákia-monográfiát elkészítse, de fontos lépésnek tekinthető ebbe az irányba.
A kutatás alapkutatási jellegű, bár nem levéltári források feltárására törekedik. A közlendő források jelentős része magyarul első ízben lesz elolvasható. A cél ezen források felkutatása, a magyarul nem elérhető szövegek (szlovák, illetve cseh eredetiből való) lefordítása, valamint a magyar olvasók számára történelmi szempontból legfontosabb részleteinek kiválasztása, a szövegek megszerkesztése, rövid bevezetővel és tudományos jegyzetapparátussal való ellátása.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy melyek voltak Csehszlovákia fennállása alatti történetének (és előzményeinek) legfontosabb forrásai. A kutatás az első világháború kezdetétől vizsgálja azon politikai erőket, amelyek a Monarchián belül vagy emigrációban az új állam megteremtésére törekedtek. Záróakkordja az ország rendszerváltás utáni felbomlása.
A kiinduló hipotézis szerint a teljes tárgyalt időszakon keresztül végigkövethető a cseh-szlovák belső viszony körüli vita. Az államjogi-közjogi ellentétek miatt fontossá vált az erről folyó tárgyalások, illetve alkotmánytörvények vizsgálata. A nagy történelmi sorsfordulók, államfordulatok / rendszerváltások után kialakuló berendezkedést mutatják be az akkori kormányprogramok. Emellett a két világháború közötti korszakban hangsúlyosak a külpolitikai és (elsősorban a német) kisebbséggel kapcsolatos problémák is. 1948 után a szovjet érdekszférán belül a fenti kérdések leértékelődtek, helyettük a gazdasági, ideológiai problémák kerülnek előtérbe. A legfontosabb kommunista pártkongresszusok mellett a Csehszlovák Kommunista Párton belüli viták, reformtörekvések, a hatvanas évektől pedig az ellenzéki nyilatkozatok és felhívások is ilyen fontos és források szintjén is bemutatandó jelenségnek számítanak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás feltárja azokat a forrásokat, amelyek nélkül Csehszlovákia történetének belső mozgatórugói nem érthetők meg. Alapot nyújt majd a további kutatások számára, többek között a jelenleg hiányzó összefoglaló országtörténet (monográfia) megírására is. Fontos segítséget nyújt Magyarország és Csehszlovákia 20. századi fejlődésének összehasonlító vizsgálata terén is.
Fontos eredmény, hogy a kutatás kapcsolatokat teremt a ma már három állam, Magyarország, Csehország és Szlovákia történészei között. A kézirat, illetve a leendő kötet megvitatása segít lebontani a nemzeti történetírások közötti korlátokat, valamint a két ország történetének vitatott kérdéseiben szakmai alapon álló közeledést eredményez. Mindez végső soron a három állam társadalmának is segít, hogy jobban megismerje és megértse a másik két ország történelmét, s közelítse őket egymáshoz. Mindez a sokat emlegetett Visegrádi együttműködés szempontjából is további távlatokat nyithat.
Jelentős szerepet tölthet be a kötet a felsőoktatásban, ahol főleg a Kelet-Közép-Európa történetével, illetve természetesen Csehszlovákia történetével foglalkozó kurzusokon hasznosíthatják, de fontos segédkönyv lehet forráselemző szemináriumokon is. Ezt a szerepet nem csak a magyarországi egyetemeken, de a határon túli magyar felsőoktatásban, főleg a révkomáromi Selye János Egyetemen is be tudja tölteni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás fő célja, hogy az 1918 és 1992 közötti időszakban létezett csehszlovák állam történetét a korabeli források révén tárja magyarul az érdeklődők elé. Ezek cseh, szlovák és magyar dokumentumkötetekben szerepelnek, körülbelül a közölt szövegek fele magyarul első ízben válik olvashatóvá. A magyarul már megjelent források jelentős része is évtizedekkel ezelőtt jelent meg és ma már nagyon nehezen hozzáférhető. A közölt történelmi források nem a magyar kisebbségre, hanem a csehszlovák történelem belső fejlődése szempontjából fontos eseményekre koncentrálnak. A két ország sorsa Közép-Európában annak ellenére meglepően hasonlóan alakult, hogy a két világháború között ellenséges-ellentmondásos viszony alakult ki közöttük és belpolitikai rendszerük is jelentősen eltért. Ekkor a hasonlóságok nem egyidejűleg jelentkeztek, hanem mindkét állam esetében egy nagy trauma, az ország területének megcsonkítása után. Magyar esetben Trianon, csehszlovák esetben az 1938-as müncheni döntés váltotta ki e sokkot.
Ezzel szemben 1945 után egyidejű sorsközösség alakult ki a két ország között, a szovjet érdekszférába kerülés és a kommunista pártok uralma alatt. Ismét fáziskéséssel jelentkező hasonlóságok mutathatók ki 1956 és a csehszlovák 1968 előzményei és következményei között, majd az egyidejűleg jelentkező ellenzéki mozgalmak között.
Ennek ellenére a három nép igen keveset tud egymás történetéről, s kölcsönös előítéletek is kialakultak közöttük (Trianon és München, a kisebbségek "elnyomása", a prágai tavasz fegyveres leverése, a dunai vízlépcsők ügye stb. miatt), pedig egymás jobb megismerésével e történelmi konfliktusok feloldhatók lennének.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The Hungarian historians have dealt with several topics of Czechoslovakia's history. Most publications are dealing with the history of Hungarian minority, and for many years, especially in the "years of homelessness" from 1945 to 1948. However, there have been new historical publications of good quality since 2000, dealing with Hungarians in Slovakia between the two World Wars.
Hungarian researchers paid attention to other historic events of this former neighbouring country, especially focusing on the most important turning points, the so-called "Czechoslovak years" (1918, 1938, 1968 and 1989). However, Hungarian historiography is in a dire need of a monograph which would deal with the whole history of the country.
This research project is not going to focus on the history of the (Czecho)slovakian Hungarian minority but points to the most important stages and events of the country's internal development. I does not concentrate on only the fateful years but examines the decades which fall between them. It does not aim at preparing this missing monograph of Czechoslovak history, but it can be considered to be an important step towards it.
This project is a basic research, although its aim is not publication of archival sources. A large part of the documents to be published can be read in Hungarian for the first time in this book. My aim was to find these historic sources and translate those which are available only in Czech and/or Slovak. I had to choose the most important parts of these documents for the Hungarian readers and also edited the texts, including scientific footnotes and a short introduction to each text.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of this research is: what are the most important historic sources of Czechoslovakia. The project examines the political forces (inside the Dual Monarchy or in exile) which wanted to create a new Czechoslovak State. Its closing chord is the disintegration of the country after the democratic transition.
According to the initial hypothesis, the Czech-Slovak internal debates can be traced over the whole period. Due to the antagonisms in the constitutional and public law, it is very important to examine the negotiations and constitutional laws which deal with these topics. The government programs show us the plans of any kind of new system after the big turning points (regime changes, transitions etc.) Besides, emphasis is given to problems of diplomacy and the minority issues (regarding the Germans) in the interwar period. After 1948, inside the Soviet bloc, these problems lost their importance. Instead of them, economic and ideological problems had been highlighted. Next to the most important Communist Party Congresses, the debates inside the Communist Parta of Czechoslovakia, reform endeavours and from the 1960s also opposition proclamations and manifestos are also very important sources to be included in such a book.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research explore the historic sources, without which the inner levers of Czechoslovakia's history cannot be understood. It provides a basis for further researches, among them for the creation of an overall history of the country (e.g. a monograph). It means a very important help in the field of comparative studies between the 20th century developments of Hungary and Czechoslovakia.
It is an important result that the research makes contacts among historians of the two (from 1993, three) states. Discussing the manuscript (and later, the book) will help to demolish the barriers between national historiographies. What is more, it may result a new approach in the disputed questions of the two country's history, based on professional cooperation. Finally, it can help the societies of the three countries for a better knowledge and understanding each other's history and bring them closer to their neighbours. It can open new horizons from the point of view of the Visegrad cooperation.
The book to be published plays an important role in higher education, especially for lectures dealing with history of Eastern Europe and, of course, Czechoslovakia. It can be used as a textbook on seminars dealing with reading historic sources. This role can be filled not only at Hungarian universities but also in Hungarian higher education outside the borders in Hungary, especially at Selye University in Komárno, Slovakia.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main aim of the research is to present the history of the Czechoslovak State, existing from 1918 to 1992 to Hungarian readers through historic sources. These texts can be found in Czech, Slovak and also in Hungarian anthologies. Approximately half of the documents can be read in Hungarian for the first time. Most sources available up to now in Hungarian were published decades ago and are not easy to find.
The documents to be published do not focus on the Hungarian minority but the inner development of Czechoslovak history. The fate of the two countries in Central Europe shows us surprisiny similarities, contrary to the fact that in the interwar years Hungary and Czechoslovakia were foes and their political systems differed significantly. Similarities occured not simultanously; instead, in the case of both states, after a big trauma (e.g. after the truncation of the country). For Hungary, it is the Trianon peace treaty; for Czechoslovakia, it is the 1938 Munich decision which caused a big shock.
However, the two states shared a simultanous common fate after 1945 when they were under Soviet influence and communist rule. But many similarites occured at different times, like between the antecedents and consequences of the Hungarian 1956 and the Czechoslovak 1968. The new opposition movements in the 1970s surfaced at the same time again.
Contrary to these common fate these nations know one another's history rather poorly but they have mutual prejudices (e.g. because of Trianon and Munich, the mutual "suppression" of minorities, the 1968 intervention, the Danube water dam-project etc.) Getting to know each other better can help to solve these old historic conflicts.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
