Resource use dynamics in an avian brood parasite: the effects of social structure, population fluctuation and climate change  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
118194
Type NN
Principal investigator Moskát, Csaba
Title in Hungarian Egy költésparazita madárfaj forráskihasználása: a szociális struktúra, a populációs fluktuációk és a klímaváltozás szerepe
Title in English Resource use dynamics in an avian brood parasite: the effects of social structure, population fluctuation and climate change
Keywords in Hungarian költésparazitizmus, reprodukciós rendszerek, forráskihasználás, evolúciós adaptáció, klímaváltozás
Keywords in English brood parasitism, reproductive systems, resource dynamics, evolutionary adaptation, climate change
Discipline
Environmental biology, ecotoxicology (Council of Complex Environmental Sciences)100 %
Ortelius classification: Animal ecology
Panel Ecology and evolution 1
Department or equivalent Department of Zoology (Hungarian Natural History Museum)
Participants Bán, Miklós
Elek, Zoltán
Geltsch, Nikoletta
Starting date 2016-03-01
Closing date 2022-02-28
Funding (in million HUF) 25.720
FTE (full time equivalent) 6.90
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Hogyan maradhatnak fenn az evolúció során olyan állatpopulációk, melyekre ellentétes irányú ökológiai folyamatok hatnak? Bár a költésparazita madarak és gazdafajaik közötti koevolúció és a koadaptáció kedvelt kutatási témák, de gyakran egyoldalúan a gazda adaptációjára összpontosítanak. Ebben az új projektben fel szeretnénk tárni, hogy a költésparaziták hogyan adaptálódnak a nem rokon gazdafajhoz, mik ennek a szaporodási stratégiának a hatása a parazita szociális kapcsolatára és térhasználatára. A gazdafaj populációjának egyedsűrűsége alapvetően meghatározza a költésparazita számára hozzáférhető fészkek számát, mint a szaporodáshoz szükséges forrást. A klímaváltozás jelentős hatással lehet a költés kezdetére, a költési szezon hosszára és a gazda és költséparazita közötti fenológiai szinkronitásra, melyet hosszútávú (kb. 70 év) fészkelési és meteorológiai adatokkal elemezhetünk. A párzási rendszer, a territorialitás és a kompetíció szintén hatással vannak a gazda-fészkekhez való hozzáférésre. A kutatás a költésparazita kakukk (Cuculus canorus) és a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) gazda kapcsolatát elemzi Magyarországon, melyet magas parazitáltsági szint és gyakori többszörös parazitizmus jellemez. Azt kutatjuk, hogy a magas parazitáltsági szint hogyan befolyásolja a költéspraziták közötti versengést a változó környezeti hatások mellett és a magas többszörös parazitizmus mellett. Számos kakukkra rádió-telemetriás felszerelést helyezve, modern GPS-telemetriás készülékkel kiegészítve meg szeretnénk határozni az egyedek mozgáskörzetét és fészekkeresési útvonalait. Genetikai elemzésekkel pedig a szülői kapcsolatok, valamint a tér- és a gazdahasználat felderíthetők.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Hogyan hat egymásra a költésparaziták párzási rendszere és gazdaspecifikus adaptációja?
Hogyan egyeztethető össze a kakukk komplex párzási rendszere a gazdaspecifikus szelekcióval, melyet a tojások mimikrije is megmutat? Hogyan oldják meg a költésparaziták a nagy denzitásból fakadó territoriális konfliktusokat? A denzitás fluktuációja milyen következményekkel jár a reprodukciós sikerességre? Befolyásolja-e a globális felmelegedés a gazda vagy a kakukk populáció költésének kezdő időpontját, s van-e ennek hatása a költések szinkronizáltságára? Ezek azok az alapvető kérdések, amiket a tervezett projekt szeretne megválaszolni. A kakukk eddigi legnagyobb denzitásértékeit Európában azon területeken mutatták ki, ahol az elsődleges gazdafaja a nádirigó, s a legmagasabb értékek (<50%) Magyarországon fordultak elő. Ez egyúttal evolúciós rejtélynek is tekinthető, mivel ez a gazdafaj fejlett tojás-diszkriminációs képességgel rendelkezik. Ez a szelekciós hatás a parazita/gazda tojások egyre jobb mimikrije irányába hat, úgy, hogy csak a kiváló mimikris kakukktojásokat fogadja el a gazda. Hogyan tud a költésparazita nagy denzitásban előfordulni, amikor egy ilyen, jó diszkrimináló képességgel rendelkező gazdát parazitál? Ezen a populáción végzett korábbi kutatások kimutatták a többszörös parazitizmus jelentőségét is. Mi szeretnénk ezt a kérdést genetikai apasági/anyasági vizsgálatokkal kiegészíteni, s emellett rádió- és GPS-telemetriás nyomkövetést is alkalmazni. Kutatásaink feltárhatják, hogy a költésparaziták hogyan alkalmazkodnak az intraspecifikus kompetítorokhoz és más ökológiai faktorokhoz.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A biológiai kutatások közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak azok, melyek a különböző biotikus és abiotikus faktoroknak az állatpopulációk együttélésére gyakorolt hatását vizsgálják. A gazda-költésparazita kapcsolatok olyan dinamikus ökológiai és evolúciós relációkat kínálnak a kutatóknak, ahol az adaptációban bekövetkező gyors változások jól kimutathatók. Ugyanakkor, a költésparazitizmus korábbi kutatása során - eltekintve a tojások színének mimikrijétől - általában csak a gazda viselkedési és kognitív adaptációját elemezték. Ez a kutatás a költésparazita szemszögéből szeretné vizsgálni a gazda-parazita evolúciós versenyfutás viselkedésökológiai vonatkozásait. A szülői kapcsolatok genetikai analízise révén feltárhatjuk a tojásrakási mintázat térbeli és időbeli kapcsolatait. Ugyancsak szeretnénk tanulmányozni a térhasználatot és a territoriális viselkedést, valamint a párzási rendszert, és a parazita ivararánynak szerepét. A kakukkon általunk alkalmazandó GPS telemetria (az Argos rendszernél pontosabb) korábban még nem lett alkalmazva. A készülék súlyának csökkenése ezt már lehetővé tesz, s 2-éve kezdődött elővizsgálataink során már sikeresen alkalmaztuk. Szeretnénk tanulmányozni az ökológiai hatások és egyedi jellegek (tojásrakási időszak, tojásméret, szülői tulajdonságok) szerepét a kakukkfióka túlélésében, valamint a populációk denzitásának hatásait és a fenológai kapcsolatokat. Itt két igen értékes adatsor áll már rendelkezésünkre, egy középtávú (18 évnyi) és egy hosszútávú (kb. 70 évvel korábbi), mely alkalmas a klímaváltozás esetleges hatásainak a kimutatására. Hipotézisünk szerint a madarak adaptálódnak az új időjárási körülményekhez, ugyanakkor a korai kánikula lerövidítheti a költési szezont, mely a költésparazita reprodukciós sikerét csökkentheti.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A költésparazita madarak, amilyen a kakukk is, idegen madárfajok fészkébe tojnak, s mivel rábízzák a gazdára a tojásuk kiköltését és a fiókájuk etetését, kihasználják a gazdát. Bár a gazda és a költésparazita közös evolúciója gyakran szerepel tankönyvekben is, a viselkedési és ökológiai kutatások általában azt vizsgálják, hogy a gazda hogyan alkalmazkodik a költésparazitizmushoz. Például, számos kutatás témája volt, hogy a gazda hogyan képes felismerni a parazita tojást. Ezek gyakran színben és mintázatban hasonlítanak a gazda tojásaira (mimikri). A jelen kutatásban a költésparazita viselkedési sajátosságait szeretnénk kutatni, mellyel a parazita életformához alkalmazkodott. Közép- és hosszútávú adatsorokat is szeretnénk elemezni, mely a környezeti hatások szerepét vizsgálja. Így pl. a klímaváltozás módosíthatja a gazdák és a költésparaziták tavaszi érkezési idejét, a tojásrakás kezdetét és a költés összehangolását. Ezen hatások kutatása máshol általában nem lehetséges a történeti adatsorok hiánya miatt. Az ismert költésparazita, a kakukk, számos énekesmadár fajt parazitál. Ennek mértéke gyakran 1-10% között mozog, de a nádirigó gazda esetében ettől magasabb. A legnagyobb értékeket Magyarországon mérték, mely akár az 50%-ot is meghaladhatja. Ilyen esetben - sajátos módon - egy fészekben 2 vagy több kakukktojás is lehet (többszörös parazitizmus). Így Magyarország különösen ideális egy tojásfelimerési képességgel rendelkező gazdafaj és a kakukk ökológiai alkalmazkodásának a kutatására, melyre az alacsony egyedsűrűséggel rendelkező területek nem alkalmasak.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

How can animal populations persist if affected by antagonistic ecological processes? Although co-evolution and co-adaptation in avian brood parasites and their hosts are the subject of many high-profile research programs, comparative and experimental data are often one-sided, and typically focus on the hosts' adaptations. This new project proposes to reveal how brood parasites adapt to parental host species, and what the consequences of non-parental reproductive strategies are for the parasite’s own intraspecific social and spatial interactions. We also aim to study effects of the host population's density as a factor that determinates availability of host nests, as a primary resource for the reproduction of brood parasites. We also will study the effects of climate change on nesting phenology with a long-term (ca. 70 years old) data-set published on this relationship. The study focuses on the interaction between parasitic common cuckoos (Cuculus canorus) and their great reed warbler (Acrocephalus arundinaceus) hosts in Hungary, a system that is uniquely characterized by high parasitism rates and frequent multiple parasitism. Specifically, we focus on whether and how parasite density is associated with conflict and competition among the brood parasites themselves in a changing environment. Individual brood parasites will be monitored through classical radio-telemetry, augmented by GPS telemetry, for mapping parasites’ home ranges, and parasite’s host-nest searching paths. We will supplement the spatial tracking of individual cuckoos with genetic sampling, so that we can assign parentage to determine the spatial structure of host-use and breeding ranges of cuckoos.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

What is the interaction between parasitic mating system and the evolutionary maintenance of host-specific adaptation in a specialist brood parasite? How is the complex mating system of common cuckoos maintained by selection for host-specific mimicry? How do brood parasites solve territorial conflicts arising from their high density? How do fluctuating densities of hosts and cuckoos affects multiple parasitism and reproductive success? Is there any effect of global warming on the start of breeding for either the host or the brood parasite populations, and does it have any consequences for the synchronization of their breeding? These are basic questions that our project aims to answer. In Europe the highest density of common cuckoos is found in areas where the great reed warbler is their primary host, and the highest values have been reported from Hungary (<50%). This represents a fundamental evolutionary puzzle, because this host species is an efficient discriminator of foreign eggs, and selects for high-degree of parasite/host egg mimicry so that only the best mimetic parasite eggs are accepted. Therefore, how can the parasite maintain its high density when facing such a discriminatory host species? Previous research has characterized the temporal pattern of the high rate of multiple parasitism in this population. Here, we propose to test this hypothesis with the assignment of genetic parentage, paralleled by individual tracking of adult parasites by radio and GPS telemetry. Our study shall reveal how brood parasites adapt to intraspecific competitors, as well as population fluctuations and other ecological factors in a changing environment.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Testing evolutionary and ecological theories on how different biotic and abiotic factors affect the coexistence of discrete animal lineages and populations in nature is a fundamental aim of biological research. Many earlier studies on brood parasitism, apart from the evolution of egg colour mimicry, typically concentrated on behavioural and cognitive adaptations by the host side. The present project plan focuses on the behavioural ecology of host-parasite arms-races from the perspective of brood parasites. Using genetic analyses of parentage, we shall characterize the spatial and temporal structural pattern of egg-laying habits of common cuckoose, their space-use and territoriality as well as the mating system and adult sex ratio of the brood parasite. GPS telemetry, supplemented with classical radio telemetry, shall reveal sex-specific home ranges and uses of space in cuckoos. GPS telemetry (except the Argos-based technique) has not been applied to cuckoos previously, as the decrease in transmitter weight just recently let it use for this species—indeed, our group has already successfully tracked cuckoos for 2 seasons. Our study proposes to reveal what the ecological and individual predictors (e.g. laying date, egg size, maternal identity) that influence which cuckoo chicks survive, to test theories about how parasites adapt to intraspecific pressure regarding their mating and social systems, and competition for use of space through host nest access. In addition to these aims, we propose to study the effects of population density and phenological relationships on these two bird species, based on two unique data-sets: We have unique mid-term data from our previous researches (started 18 years ago), and a long-term data-set collected in central Hungary about 70 years ago, related to potential climate change. We suppose that great reed warblers respond to climate change by earlier spring arrival. We predict that cuckoos are able to adapt to these new pattern in nesting characteristics of hosts, but hot summers may reduce the period available for breeding. Consequently we predict less reproductive success both in hosts and brood parasites.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Obligate avian brood parasites, including the infamous and notorious common cuckoo, lay their eggs in the nests of other bird species, and exploit hosts by causing the parasitic eggs to be incubated and fledged by unrelated foster parents. Although host-brood parasite coevolution is often seen as a textbook example of an arm-races, most behavioural and ecological studies are restricted to examining the adaptations of the hosts themselves in response to parasitism. For example, several studies revealed whether and how hosts recognize parasitic eggs, depending on the extent of mimicry of egg coloration and patterns. Here we propose to focus on the behavioural adaptations of brood parasites to accommodate their non-parental, parasitic life history strategies. We also can evaluate mid- and long-term effects of the physical environment, including climate change, which may affect both hosts' and brood parasites' arrival and laying dates, as well as their synchronization in breeding, which are almost impossible to study in other systems as the consequence of the lack of historical data. Parasitism rates of cuckoos typically fall between 1-10%, however, in the great reed warbler host in central Hungary, with approximately 50% of host-nest parasitism in suitable habitats, including a uniquely high rate of multiple parasitism (2 or more cuckoo eggs per host nest). Consequently, Hungary is an excellent study region to test ecological relationships between discriminating hosts and abundant brood parasites, and diverse life history characteristics of the cuckoo-host system; these relationships are almost impossible to study in other areas where cuckoos density is low.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A projekt ökológiai és evolúciós kapcsolatokat kutatta a költésparazita kakukk (Cuculus canorus) és a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) gazdafaj között. Eredményeink új felfedezéseket jelentenek az alábbi területeken: (a) A kakukk tojásmimikrijét és a gazda tojásdiszkriminációs képességét vizuális modellekkel elemeztük. (b) GPS telemetria segítségével feltártuk a kakukk térhasználatát és territoriális viselkedését a fészkelési területen, emellett a fő vonulási útvonalakon a telelőterületre és vissza Magyarországra (Kongó-medence, Namíbia, Angola). (c) Szintén feltártuk a szociális szerveződés jelentőségét a költésparazitánál. Kimutattuk a vokalizáció szerepét mind a hímek, mind a tojók közötti agresszió csökkentésében és a nemek közötti kooperációban (pl. duettelés). Szintén elemeztük az aberráns hangok és a szintaktikai hibák jelentőségét. Kimutattuk, hogy ezek az akusztikus hibák nem csökkentik az akusztikus szignálok hatásosságát, ha másodlagos jelentőségű hangelemeken fordulnak elő. (d) Meg tudtuk becsülni a klímaváltozás hatását, felhasználva korábbi adatainkat is. A nádirigónál a klimatikus adatok és a fészkelési adatok elemzése alapján a költéskezdés az utóbbi 22 évben kb. legalább 6 napot előbbre tolódott. A kakukk is követte a korai fészekkezdést. A projekt eredményeiből már eddig 21 publikáció megjelent, köztük 2 review cikk egy Springer könyvben, s tudományos cikkek számos nemzetközi folyóiratban (Scientific Reports (2x), Plos one, Animal Behaviour, stb.).
Results in English
The project studied ecological and evolutionary aspects of the brood parasitic common cuckoo (Cuculuc canorus) and its host, the great reed warbler (Acrocephalus arundinaceus). Our results represent new findings in the following topics: (a) We analyzed cuckoo egg mimicry and host egg discrimination by visual modelling. (b) We revealed cuckoo space use and territorial behaviour using GPS telemetry in their breeding ground, which also revealed their main migration routes into their wintering areas and back to Hungary (Congo Basin, Angola, Namibia). (c) We also revealed the importance of social organization in the brood parasite. We showed the importance of vocalization in territorial behaviour, reducing aggression both in males and females, and in cooperation between sexes (e.g., duetting). We also analyzed the effects of aberrant calls and syntax errors. We revealed that these errors cannot reduces signaling efficiency if the error occurs in a secondary element. (d) We could evaluate the potential effects of climate change, using our present and previous data. The analyses of meteorological data with the start of breeding we found that hosts started it at least 6 days earlier in the last 22 years, and cuckoos adapted to these changes. Up till now 21 scientific papers have already been published from the results of this project, including 2 reviews in a Springer book, and articles in international journals (Scientific Reports (2x), Plos one, Animal Behaviour, etc.).
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=118194
Decision
Yes





 

List of publications

 
Moskát C, Elek Z, Bán M, Geltsch N, Hauber ME: Can common cuckoos discriminate between neighbours and strangers by their calls?, Animal Behaviour 126: 253-260., 2017
Zsebök S, Moskát C, Bán M: Individually distinctive vocalization in Common Cuckoos (Cuculus canorus), Journal of Ornithology 158: 213-222., 2017
Geltsch N, Moskát C, Elek Z, Bán M, Stevens M: Egg spotting pattern in common cuckoos and their great reed warbler hosts: a century perspective, Biological Journal of the Linnean Society 121 (1): 50-62, 2017
Bán M, Moskát C, Fülöp A, Hauber ME: Return migration of common cuckoos (Cuculus canorus) between breeding grounds in Hungary and wintering grounds in Africa as documented by non-PTT GPS technology, Journal of Ornithology (published online), 2017
Geltsch N, Elek Z, Manczinger L, Vágvölgyi C, Moskát C: Common cuckoos (Cuculus canorus) affect the bacterial diversity of the eggshells of their great reed warbler (Acrocephalus arundinaceus) hosts, PLoS ONE 13 (1): e0191364, 2018
Moskát C, Hauber ME, Bán M, Fülöp A, Geltsch N, Marton A, Elek Z: Are both notes of the common cuckoo's call necessary for familiarity recognition?, Behavioural Processes (accepted manuscript, published online), 2018
Moskát C, Hauber ME, Louder MIM: The evolution of nest sharing and nest mate killing strategies in brood parasites., in: Soler M (ed) Avian Brood Parasitism. Behaviour, Ecology, Evolution and Coevolution. Springer. (in press), 2018
Manna T, Moskát C, Hauber ME: Cognitive decision rules for egg rejection., in: Soler M (ed) Avian Brood Parasitism. Behaviour, Ecology, Evolution and Coevolution. Springer (in press), 2018
Moskát C, Elek Z, Bán M, Geltsch N, Hauber ME: Can common cuckoos discriminate between neighbours and strangers by their calls?, Animal Behaviour 126: 253-260, 2017
Zsebök S, Moskát C, Bán M: Individually distinctive vocalization in Common Cuckoos (Cuculus canorus), Journal of Ornithology 158: 213-222, 2017
Bán M, Moskát C, Fülöp A, Hauber ME: Return migration of common cuckoos (Cuculus canorus) between breeding grounds in Hungary and wintering grounds in Africa as documented by non-PTT GPS technology, Journal of Ornithology 159:337-344, 2018
Moskát C, Bán M, Fülöp A, Bereczki J, Hauber ME: Bimodal habitat use in brood parasitic common cuckoos (Cuculus canorus) revealed by GPS telemetry, Auk 136: pp. 1-12. (in press), 2019
Moskát C, Hauber ME, Bán M, Fülöp A, Geltsch N, Marton A, Elek Z: Are both notes of the common cuckoo's call necessary for familiarity recognition?, Behavioural Processes 157:685-690, 2018
Moskát C, Hauber ME, Louder MIM: The evolution of nest sharing and nest mate killing strategies in brood parasites., in: Soler M (ed) Avian Brood Parasitism. Behaviour, Ecology, Evolution and Coevolution. Springer Int. Publ., Cham, Switzerland, pp. 475-492, 2017
Manna T, Moskát C, Hauber ME: Cognitive decision rules for egg rejection., in: Soler M (ed) Avian Brood Parasitism. Behaviour, Ecology, Evolution and Coevolution. Springer Int. Publ., Cham, Switzerland, pp. 437-448, 2017
Geltsch N, Elek Z, Manczinger L, Vágvölgyi C, Moskát C: Common cuckoos (Cuculus canorus) affect bacterial diversity of the eggshells of their great-reed warbler (Acrocephalus arundinaceus) hosts, PLoS ONE 13 (1): e0191364, 2018
Moskát C, Hauber ME: Sex-specific responses to simulated territorial intrusions in the common cuckoo: a dual function of female acoustic signaling, Behavioral Ecology and Sociobiology 73:60, 2019
Manna TJ, Moskát C, Tong L, Bán M, Aidala Z, Low Jason, Hauber ME: Multiple parasitism reduces egg rejection in the host (Acrocephalus arundinaceus) of a mimetic avian brood parasite (Cuculus canorus), Journal of Comparative Psychology. Advance online publication, pp. 1-8., 2019
Moskát C, Bán M, Fülöp A, Bereczki J, Hauber ME: Bimodal habitat use in brood parasitic common cuckoos (Cuculus canorus) revealed by GPS telemetry, Auk 136: 1-12, 2019
Moskát C, Hauber ME: Sex-specific responses to simulated territorial intrusions in the common cuckoo: a dual function of female acoustic signaling, Behavioral Ecology and Sociobiology 73:60, 2019
Manna TJ, Moskát C, Tong L, Bán M, Aidala Z, Low J, Hauber ME: Multiple parasitism reduces egg rejection in the host (Acrocephalus arundinaceus) of a mimetic avian brood parasite (Cuculus canorus), Journal of Comparative Psychology 133:351-358, 2019
Marton A, Fülöp A, Ozogány K, Moskát C, Bán M: Host alarm calls attract the unwanted attention of the brood parasitic common cuckoo, Scientific Reports 9:18563, 2019
Abolins-Abols M, Hanley D, Moskát C, Grim T, Hauber ME: Anti-parasitic egg rejection by great reed warblers (Acrocephalus arundinaceus) tracks differences along an eggshell color gradient, Behavioural Processes 166:103902, 2019
Moskát C, Hauber ME, Ruzicková J, Marton A, Bán M, Elek Z: Female-female aggression and male responses to the two colour morphs of female common cuckoos, Science of Nature 107:28, 2020
Moskát C, Taylor ME, Hauber ME: Effective conspecific communication with aberrant calls in the common cuckoo (Cuculus canorus), Behavioural Ecology and Sociobiology 75:7, 2021
Marton A, Fülöp A, Bán M, Hauber ME, Moskát C: Female common cuckoo calls dampen the mobbing intensity of great reed warbler hosts, Ethology, 2021
Hauber ME, Elek Z, Moskát C: Advancing onset of breeding dates in brood parasitic common cuckoos and their great reed warbler hosts over a 22-year period, Ethology Ecology and Evolution, 2021
Moskát C, Elek Z, Bán M, Geltsch N, Hauber ME: Can common cuckoos discriminate between neighbours and strangers by their calls?, Animal Behaviour 126: 253-260, 2017
Zsebök S, Moskát C, Bán M: Individually distinctive vocalization in Common Cuckoos (Cuculus canorus), Journal of Ornithology 158: 213-222, 2017
Geltsch N, Moskát C, Elek Z, Bán M, Stevens M: Egg spotting pattern in common cuckoos and their great reed warbler hosts: a century perspective, Biological Journal of the Linnean Society 121 (1): 50-62, 2017
Bán M, Moskát C, Fülöp A, Hauber ME: Return migration of common cuckoos (Cuculus canorus) between breeding grounds in Hungary and wintering grounds in Africa as documented by non-PTT GPS technology, Journal of Ornithology 159:337-344, 2018
Moskát C, Bán M, Fülöp A, Bereczki J, Hauber ME: Bimodal habitat use in brood parasitic common cuckoos (Cuculus canorus) revealed by GPS telemetry, Auk 136: 1-12, 2019
Moskát C, Hauber ME, Bán M, Fülöp A, Geltsch N, Marton A, Elek Z: Are both notes of the common cuckoo's call necessary for familiarity recognition?, Behavioural Processes 157:685-690, 2018
Geltsch N, Elek Z, Manczinger L, Vágvölgyi C, Moskát C: Common cuckoos (Cuculus canorus) affect bacterial diversity of the eggshells of their great-reed warbler (Acrocephalus arundinaceus) hosts, PLoS ONE 13 (1): e0191364, 2018
Moskát C, Hauber ME: Sex-specific responses to simulated territorial intrusions in the common cuckoo: a dual function of female acoustic signaling, Behavioral Ecology and Sociobiology 73:60, 2019
Manna TJ, Moskát C, Tong L, Bán M, Aidala Z, Low J, Hauber ME: Multiple parasitism reduces egg rejection in the host (Acrocephalus arundinaceus) of a mimetic avian brood parasite (Cuculus canorus), Journal of Comparative Psychology 133:351-358, 2019
Marton A, Fülöp A, Ozogány K, Moskát C, Bán M: Host alarm calls attract the unwanted attention of the brood parasitic common cuckoo, Scientific Reports 9:18563, 2019
Abolins-Abols M, Hanley D, Moskát C, Grim T, Hauber ME: Anti-parasitic egg rejection by great reed warblers (Acrocephalus arundinaceus) tracks differences along an eggshell color gradient, Behavioural Processes 166:103902, 2019
Moskát C, Hauber ME, Ruzicková J, Marton A, Bán M, Elek Z: Female-female aggression and male responses to the two colour morphs of female common cuckoos, Science of Nature 107:28, 2020
Moskát C, Taylor ME, Hauber ME: Effective conspecific communication with aberrant calls in the common cuckoo (Cuculus canorus), Behavioural Ecology and Sociobiology 75:7, 2021
Marton A, Fülöp A, Bán M, Hauber ME, Moskát C: Female common cuckoo calls dampen the mobbing intensity of great reed warbler hosts, Ethology 27:286–293, 2021
Hauber ME, Elek Z, Moskát C: Advancing onset of breeding dates in brood parasitic common cuckoos and their great reed warbler hosts over a 22-year period, Ethology Ecology and Evolution 33:5, 553-560,, 2021
Igic B, Hauber ME, Moskát C, Grim T, Shawkey MD, Procházka P, Honza M: Brood parasite and host eggshells undergo similar levels of decalcification during embryonic developmen, Journal of Zoology 301: 165-173, 2017
Moskát C, Hauber ME: Male common cuckoos use a three-note variant of their "cu-coo" call for duetting with conspecific females, Behavioural Processes 191: 104472, 2021
Elek Z, Bán M, Fülöp A, Marton A, Hauber ME, Moskát C: Call rate in common cuckoos does not predict body size and responses to conspecific playbacks, Journal of Ornithology 162: 1183-1192, 2021
Moskát C, Hauber ME: Syntax errors do not disrupt acoustic communication in the common cuckoo, Sientific Reports 12: 1568, 2022




Back »