Genesis and postpedogenic alterations of paleosols in loesses and possibilities for paleoenvironmental reconstruction  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
119366
Type K
Principal investigator Horváth, Erzsébet
Title in Hungarian A löszök paleotalajainak genetikája, posztpedogén elváltozásai és lehetőségei az őskörnyezeti rekonstrukcióra
Title in English Genesis and postpedogenic alterations of paleosols in loesses and possibilities for paleoenvironmental reconstruction
Keywords in Hungarian lösz, paleotalaj, talajfejlődés, őskörnyezeti rekonstrukció,
Keywords in English loess, paleosol, soil development, paleoenvironment reconstruction
Discipline
Physical geography (Council of Complex Environmental Sciences)60 %
Ortelius classification: Geography
Geology, Tectonics, Vulcanology (Council of Complex Environmental Sciences)40 %
Ortelius classification: Stratigraphy
Panel Earth sciences 2
Department or equivalent Department of Physical Geography (Eötvös Loránd University)
Participants Barta, Gabriella
Bradák, Balázs
Kovács, József
Novothny, Ágnes
Szeberényi, József
Végh, Tamás
Starting date 2016-10-01
Closing date 2022-03-31
Funding (in million HUF) 44.992
FTE (full time equivalent) 17.85
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A lösz rétegsorokban előforduló paleotalajok komplex kutatását tűztük ki célul, különös tekintettel talajfejlődési és posztpedogén folyamataik értelmezésére. A paleotalajok genetikai bélyegei, fejlettségük, a fekü és fedő felé való átmeneti zónájuk, valamint mágneses szöveti sajátosságaik mind hozzájárulnak a képződési környezetük megértéséhezés a későbbiekben lezajlott folyamatok felismeréséhez. Kutatásunk egyik fókuszpontjában szerepel, hogy a felsorolt jellegek lehetővé teszik a talajfejlődési stádiumok okául szolgáló interglaciális és/vagy interstadiális fázisok időtartamának meghatározását is. Az alkalmazott módszerek között szerepelnek paleomágneses vizsgálatok (mágneses szuszceptibilitás, frekvenciafüggő mágneses szuszceptibilitás, anizotrópia), mikromorfológiai vizsgálatok (paleotalaj és löszbaba vékonycsiszolatok, másodlagos karbonátok), kormeghatározási módszerek (lumineszcens és radiokarbon módszer), geokémiai vizsgálatok (stabil szén és oxigén izotóp vizsgálatok, TOC), reflektancia és geomatematikai elemzések. A feltárásainkban előforduló azonos korú paleotalaj-változatok összehasonlításával lehetőség nyílhat a paleoklíma- és környezet regionális különbségeinek és hasonlóságainak felismerésére és ezek okainak feltárására. Adatainkból adatbázist tervezünk létrehozni, mely átláthatóan kezeli az összes információnkat.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Tapasztalataink szerint a talajfejelttséget jelző mágneses szuszceptibiliáts (κ) értékek egy adott szinten túl nem nőnek, így nem mindig tükrözik vissza az egyre hosszabb és intenzívebb talajfejlődési periódusokat. Hipotézisünk szerint azonban a talajok komplex, sokrétű vizsgálatával megtalálhatók azok a proxik, amelyek segítségével jól rekonstruálható a talajfejlődés intenzitása és hossza és ezáltal a paleokörnyezet. Célunk ezen proxik meghatározása és jelentőségük megértése. Másik feltételezésünk, hogy az azonos korú, de különböző geomorfológiai helyzetű vagy különböző feltárásokban található paleotalajok összehasonlító vizsgálatával felismerhetjük a lokális környezeti változások nyomait. Eredményeink várhatóan segítenek a paleotalajok hazai rétegtani bizonytalanságait is tisztázni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kutatásunk során a paleotalajok genetikai bélyegei, fejlettségük, sajátosságaik alapján próbálunk meg következtetni az őket kialakító, vagy éppen felülíró őskörnyezeti viszonyokra. Mivel a talajok az interglaciálisok/interstadiálisok alatt keletkeztek, fejlődtek, így tulajdonképpen a melegebb periódusok őskörnyezeti rekonstrukcióját tudjuk megvalósítani, illetve információkat szerezhetünk a talajfejlődési periódusok időtartamáról és erősségéről is. Ha összehasonlítjuk az általunk vizsgált feltárásokban az azonos korú paleotalaj-változatokat, akkor lehetőségünk nyílik a paleoklíma és -környezet lokális és regionális különbségeinek felismerésére és ezek okainak feltárására. Az általunk tanulmányozott löszszelvények talajainak vizsgálati eredményeből adatbázist szeretnénk létrehozni, mely elősegítené a mérések során szerzett nagy mennyiségű adat megfelelő kezelését, illetve a későbbiekben referenciaként szolgálhat mások által végzett hasonló kutatások esetében. Reményeink szerint a paleotalajok ilyen részletes vizsgálata és feldolgozása hozzájárulhat a paleotalajok rétegtani bizonytalanságainak tisztázásához.
Kutatásaink fentebb említett közvetlen hasznosíthatóságán túl közvetett módon is szolgálhat társadalmilag is hasznosítható eredményekkel. Az elmúlt évtizedekben kiemelten fontossá vált a jelenkor klímaváltozásának megértése és a környezetváltozás irányának megismerése. A felmerülő kérdésekre csak a múltbeli változások hatásának részletes vizsgálatával tudunk válaszokat és prognózist adni, amihez kutatásunk alapvető fontosságú információkkal tud hozzájárulni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A lösz a jégkorszakok idején képződött hullóporos képződmény, és mint ilyen a pleisztocén klímaarchívumának tekinthető. Ez a kőzet hazánkban nagy vastagságban (20-40 m) összefüggő területeket borít, így kiváló terepe a múltbéli éghajlatváltozások kutatásának. A lösz rétegsorokat ősi eltemetett talajok (paleotalajok) tagolják, melyek a jégkorszakok közti felmelegedési fázisok során fejlődtek ki. A megfelelő módszerek használatával, ez a lösz-paleotalaj rétegsor alkalmas az egymást követő éghajlat és környezetváltozások felismerésére és jellemzésére.
Mivel a paleotalajok a maihoz hasonló, kedvező éghajlati viszonyok mellett képződtek, ezek kutatása különösen jelentős annak megértésében, hogy a múltbéli melegebb fázisok éghajlata és környezeti viszonyai, mennyiben hasonlítottak vagy tértek el az általunk tapasztalttól. A kutatásunk célja első sorban az, hogy felismerjük az eltemetett talajokat ért utólagos hatásokat, melyek megváltoztatják ezen talajok szerkezeti, ásványi- és egyéb jellemzőit. Ha ezeket a talajt módosító hatásokat felismerjük – melyek kutatása igen csak elhanyagolt –, máris pontosabb képet kaphatunk az egykor képződött talajok eredeti állapotáról és összehasonlítva a jelenben a felszínen fejlődő talajokkal, pontosabb környezetrekonstrukcióra nyílik lehetőség.
Mivel a feladat igen összetett, ezért 6 hazai mintaterületen tucatnyi vizsgálati és mérési módszerrel kutatjuk a paleotalajok jellemzőit. A kutatás végeredménye egy olyan paleotalaj talajfejlődési modell lesz, ami kiváló alapot ad majd a Föld más, lösszel borított területein végzett hasonló kutatásokhoz és jelentős előrelépést hoz a paleotalajok pontosabb megismerésében.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Our research target is the complex investigation of paleosols intercalating loess sequences, especially regarding the interpretation of soil developmental and postpedogenic processes. In order to understand the paleoenvironment, it is important to gain the following knowledge about paleosols: developmental stage, genetic marks, termination from the under- and overlying sediments and properties of the magnetic fabric. Since interglacials and/or interstadials are the main causes of paleosol development, the duration of these periods can be determined by using the above listed properties of paleosols – that is one of our main aims. The applied methods among others are the followings: paleomagnetic investigations (magnetic susceptibility, frequency dependent magnetic susceptibility, anisotropy), micromorphological analysis (paleosol and loess doll thin sections, secondary carbonates), dating methods (luminescence and radiocarbon dating), geochemical investigations (stable carbon and oxygen analysis, TOC), reflectance and geomathematical analysis. In the case of paleosols of the same age, comparison of sections will be possible: this points out the regional similarities and differences of the paleoclimate and –environment. Database-building is also planned, to handle all the information in a manageable way.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

According to our observations the values of magnetic susceptibility (κ) do not grow above a certain niveau, thus the longer and more intensive periods of soil development are not recognizable based on this study. According to our hypothesis, applying different and complex investigations on this paleosols, we will find those proxies which help us to reconstruct the intensity and length of the soil forming period, thus the paleoenvironment. Our main aim is to determine these proxies and to understand their importance.
Our other assumption is, that with the comparison of coeval paleosols, which belong to different sections and possibly to different geomorphological positions, the detection of signs of local environmental changes will be possible. Our results are expected to help to clarify the uncertainties of the Hungarian paleosol stratigraphy.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

During our research based on the developmental stage, using genetic marks and speciality of the paleosols we try to reconstruct the paleoenvironment, which formed, or just overprinted these paleosols. As the paleosols formed and developed during interglacial/interstadial phases, we will be able to reconstruct the paleoenvironmental changes during the warmer periods, and we can get information about the strength and length of the soil development stages. Comparing the coeval paleosols at different locations we can detect local and regional similarities and differences of the paleoclimate and –environment, (and we can draw conclusions about the forcing factors). We plan to create a database for the loads of results which we can get from the several, various investigation methods. That would help us to handle our data and could serve as a reference for those who will carry out similar investigations later on. Hopefully the detailed investigation of these paleosols will help to clarify any existing doubt (uncertainty) about the stratigraphic positions of these (soil) layers.
Beyond these direct benefits of our research, the expected results can serve as additional, important information, indirectly for recent climate and environmental changes. Therefore, our research can be profitable and useful for the whole society, as well. The understanding and recognition of recent climatic and environmental changes became more and more emphasized lately. Questions can be answered and forecast can be given only through the detailed investigation of the paleoclimate and paleoenvironment, which we planned in our research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The loess is an eolian deposit from the glacial periods, and thus it counts as a Pleistocene climate archive. Hungary is abundant in areas with quite thick (20-40 m) and continuous loess cover, which provides an excellent quasi-homogene field for research. Loess sequences are intercalated with buried soils horizons (paleosols), which are connected to the interglacial and interstadial phases and provide information about these warmer periods. Loess-paleosol sequences are suitable for the recognition of cyclical climatic and environmental changes by the use of adequate methods. The research of paleosols is crucial to understand the climatic and environmental changes of the past, since paleosols developed under similar favourable conditions to today’s. The main aim of our research is to discover the posterior changes of paleosols, which altered the structural, mineral and other properties of the original soil. The identification of paleosol modifying factors (which is quite neglected nowadays) leads to more detailed paleoenvironmental reconstruction, especially through their comparison with recent soils. This task is quite complex and therefore we have chosen 6 study areas in Hungary, where we investigate the paleosols with a broad range of different methods. As a result of our research, we plan to produce a paleosol developmental model, which can be applied all over the loess-covered areas of the Earth – and thus help to understand the changes of the past.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Lösz-paleotalaj sorozatokat vizsgáltunk a Kárpát-medencében annak érdekében, hogy feltárjuk a rétegsorok fejlődésére ható tényezők szerepét (éghajlati elemek, geomorfológiai helyzet), a rétegsorok térbeli változatosságát. A terepi vizsgálatok (leírás, MS, geofizikai módszerek, drónos felmérések) mellett laboratóriumi (szemcseeloszlás, DRS, AMS, másodlagos karbonátok eloszlása, stabilizotópos (δ18O, δ13C) és lumineszcens) vizsgálatokat is végeztünk, és a paleotalaj vékonycsiszolatok mikroszkópos elemzése is megtörtént. Megállapítottuk, hogy átlagos körülmények között a plató helyzetű paleotalajok alkalmasabbak az interglaciálisok intenzitásának és időtartamának meghatározására, valamint regionális korrelációra, mint a lejtő, vagy a völgytalpi helyzetűek. Utóbbiak inkább a helyi tényezők befolyását tükrözik. Kivételt jelenthet ez alól, ha extrém nagyságú eróziós esemény valószínűsíthető (pl. a MIS 5e időszak után), ami a plató pozíciójú üledékösszleteket is eltávolíthatja. Ezekben az esetekben az üledékek/paleotalajok megőrződésére leginkább csak lejtők alján, völgyekben lehet esély (Malá nad Hronom és Süttő, ahol a paleotalajok a lejtőkön, vagy völgykitöltésekben maradtak meg). Az egymáshoz közeli két Galga-völgyi feltárás különbözősége is felhívta a figyelmet a helyi tényezők jelentőségére. A basaharci feltárás két paleotalajában (BD1-2 és BA) sikerült kimutatni a hazai negyedidőszaki rétegsorokból még nem ismert kisebb éghajlatingadozásokat (MIS 7a,c,e és MIS 9a,c,e).
Results in English
Loess-paleosol sequences were studied in the Carpathian Basin to explore the role of factors influencing the development of strata (climatic elements, geomorphological situation) and the spatial diversity of strata. In addition to field studies (description, MS, geophysical methods, drone surveys), laboratory studies (particle size distribution, DRS, AMS, secondary carbonate distribution, stable isotope (δ18O, δ13C) and luminescence measurements) were performed, as well as microscopic analysis of paleosol thin sections. We found that, under average conditions, plateau soils are more suitable for determining the intensity and duration of interglacials and for regional correlation than those with slope or valley positions. The latter tend to reflect the influence of local factors. An exception to this may be the occurrence of an erosion event of extreme magnitude (e.g., after the MIS 5e period) that may also remove material from the plateau. In these cases, the preservation of loess/paleosols is mostly only possible at the bottom of slopes or in valleys (Malá nad Hronom and Süttő, where the paleosols remained on the slope or in valley positions). In the two paleosols of the Basaharc outcrops (BD1-2 and BA), it was possible to reveal the presence of smaller climatic fluctuations (MIS 7a, c, e and MIS 9a, c, e) not yet known from the Quaternary sequences of Hungary.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119366
Decision
Yes





 

List of publications

 
Csonka D, Bradák B, Barta G, Szeberényi J, Novothny Á, Végh T, Süle GT, Horváth E: A multi-proxy study on polygenetic middle-to late pleistocene paleosols in the Hévízgyörk loess-paleosol sequence (Hungary), QUATERNARY INTERNATIONAL 552: pp. 25-35., 2020
Novothny Á., Barta G., Végh T., Bradák B., Surányi G., Horváth E.: Correlation of drilling cores and the Paks brickyard key section at the area of Paks, Hungary, QUATERNARY INTERNATIONAL 552: pp. 50-61., 2020
Horváth, E., Bradák B., Szeberényi J., Végh, T., Csonka, D., Novothny, Á.: Toward the understanding of (post)pedogenic processes behind the peaks and lows of commonly used climate proxies., 2nd International Conference on Quaternary Sciences, Gorgan, Iran, September, 2021
Szeberényi, J.; Kovács, J.; Bradák, B.; Barta, G.; Csonka, D.; Medveďová, A.; Rostinsky, P.; Kiss, K.; Varga, Gy.: Experiencing new perspectives in the application of reflectance spectroscopy in loess research, Quaternary International 552 pp. 36-49., 2020
Horváth Erzsébet, Novothny Ágnes, Barta Gabriella, Csonka Diána, Végh Tamás, Bradák Balázs: Palaeosoils as indicators of local palaeoenvironmental changes – mosaics from the Hungarian loess studies, In:Deáket al.(ed) Soils as records of Past and Present, Raakvlak, Archaeology, Monuments and Landscapes of Bruges and Hinterland (2019) pp. 271-278., 2019
Szeberényi, J. Medved’ová, A., Rostinsky, P., Barta, G., Novothny, Á., Csonka, D., Viczián, I., Horváth, E., Végh, T.: Investigation of spectral properties of different Quaternary paleosols and parent materials, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-) 69: 1 pp. 3-15., 13 p., 2020
Novothny Á, Sipos Gy, Filyó D, Surányi G, Végh T, Csonka D, Bartyik T, Magyar G, Újvári G, Horváth E: High resolution luminescence dating of the Süttő loess-paleosol sequence (MIS 6-2) to create an age depth model and calculate mass accumulation rates - as input data for paleoclimate models, In: EGU General Assembly 2022, online, 23-27 May 2022, European Geosciences Union (EGU) (2022) EGU22-11331, 2022
Horváth, E ; Novothny, Á ; Barta, G ; Szeberényi, J ; Csonka, D ; Végh, T ; Bradák, B: Reconstruction of the last 350 ka development of Basaharc loess-paleosol section (Hungary) based on complex and multiproxy investigation, In: Karátson, Dávid; Nagy, Balázs (szerk.) X. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány (2021) 213 p. p. 160, 2021
Novothny, Á ; Kiss, B ; Sági, T ; Bradák, B ; Oches, E A ; McCoy, W D ; Thiel, Ch ; Surányi, G ; Végh, T ; Szeberényi, J; Csonka, D; Barta, G; Kaufman, D; Ntaflos, T; Horváth E.: Luminescence dating of loess-paleosol sequences containing the Bag Tephra from the Northern-Carpathian Basin – can the Bag Tephra be used as a marker horizon?, In: Karátson, Dávid; Nagy, Balázs (szerk.) X. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány pp. 158-159., 2021
Csonka D, Bradák B, Barta G, Szeberényi J, Novothny Á, Végh T, Süle GT, Horváth E: A multi-proxy study on polygenetic middle-to late pleistocene paleosols in the Hévízgyörk loess-paleosol sequence (Hungary), QUATERNARY INTERNATIONAL In press:, 2019
Novothny Á, Országh T, Varga Gy, Barta G, Csonka D, Végh T, Horváth E: Negyedidőszaki klímaciklusok vizsgálata hazai lösz-paleotalaj rétegsorok szemcseméret-vizsgálata alapján, In: Fazekas, I; Kiss, E; Lázár, I (szerk.) IX. Magyar Földrajzi Konferencia előadásainak és posztereinek összefoglalói, MTA DTB Földtudományi Szakbizottság (2018) p. 37., 2018
Szeberényi J., Bradák B., Csonka D., Weiszburg T., Barta G., Horváth E., Novothny Á.: Clay mineral changes in different loess-paleosol sequences using DRS and XRD methods, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 20: EGU2018-16067, 2018
Yusuke Ueno, Balazs Bradak, Masayuki Hyodo, Erzsebet Horvath, Tamas Vegh, Diana Csonka, Jozsef Szeberenyi: A preliminary result of paleowind variations in Hungary during MIS 19 from loess-paleosol deposits, In: Japan Geoscience Union Meeting 2017, (2017) MIS23-19, 2017
Novothny, Á., Kiss, B., Sági, T., Bradák, B., Oches, E.A., McCoy, W.D., Thiel, C., Surányi, G., Végh, T., Szeberényi, J., Csonka, D., Barta, B., Kaufman, D., Ntaflos, T., Horváth, E.: Luminescence dating of loess-paleosol sequences containing the Bag Tephra from the Northern-Carpathian Basin – Can the Bag Tephra be used as a marker horizon?, LED 2021, Ancient TL 2021 (in press), 2021
Csonka, D.: Fejlődéstörténeti rekonstrukció lösz-paleotalaj sorozatok vizsgálata alapján a Gödöllői-dombság északi részén., Doktori értekezés, 2021
Csonka D, Bradák B, Barta G, Szeberényi J, Novothny Á, Végh T, Süle GT, Horváth E: A multi-proxy study on polygenetic middle-to late pleistocene paleosols in the Hévízgyörk loess-paleosol sequence (Hungary), QUATERNARY INTERNATIONAL In press:, 2019
Szeberényi, J.; Kovács, J.; Bradák, B.; Barta, G.; Csonka, D.; Medveďová, A.; Rostinsky, P.; Kiss, K.; Varga, Gy.: Experiencing new perspectives in the application of reflectance spectroscopy in loess research, Quaternary International, 2019
Novothny, Á.; Barta, G.; Végh, T.; Bradák, B.; Surányi, G.; Horváth, E.: Correlation of drilling cores and the Paks brickyard key section at the area of Paks, Hungary, Quaternary International, 2019
Bradák, B.; Seto, Y.; Csonka, D.; Végh, T.; Szeberényi, J.: The hematite–goethite enhancement model of loess and an ‘irregular’ case from Paks, Hungary, Journal of Quaternary Science, 2019
Profe, J.; Neumann, L.; Novothny, Á.; Barta, G.; Rolf, C.; Frechen, M.; Ohlendorf, C.; Zolitschka, B.: Paleoenvironmental conditions and sedimentation dynamics in Central Europe inferred from geochemical data of the loess-paleosol sequence at Süttő (Hungary), Quaternary Science Reviews, 2018
Bradák, B. ; Csonka, D. ; Novothny, Á. ; Szeberényi, J. ; Medveďová, A. ; Rostinsky, P. ; Fehér, K. ; Barta, G. ; Végh, T. ; Kiss, K.: Late Pleistocene paleosol formation in a dynamic aggradational microenvironment - a case study from the Malá nad Hronom loess succession (Slovakia), CATENA 199 Paper: 105087, 2021
Novothny Ágnes, Kiss Balázs, Sági Tamás, Bradák Balázs, Erick A. Oches, William D. McCoy, Christine Thiel, Végh Tamás, Szeberényi József, Barta Gabriella, Csonka Diána, Darrell S. Kaufman, Surányi Gergely, Horváth Erzsébet: Reinvestigation of the Bag Tephra, an important Middle Pleistocene marker horizon in the Carpathian Basin – composition and chronostratigraphy, In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) p. P-3625., 2019
Szeberényi, J. Medved’ová, A., Rostinsky, P., Barta, G., Novothny, Á., Csonka, D., Viczián, I., Horváth, E., Végh, T.: Investigation of spectral properties of different Quaternary paleosols and parent materials, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-) 69: 1 pp. 3-15., 13 p., 2020
Novothny, Á., Barta, G., Végh, T., Bradák, B., Surányi, G., Horváth, E.: Correlation of drilling cores and the Paks brickyard key section at the area of Paks, Hungary, QUATERNARY INTERNATIONAL 552 pp. 50-61., 12 p., 2020
Barta Gabriella, Bradák Balázs, Kovács József, Horváth Erzsébet, Manfred Frechen: Classification of stable carbon and oxygen isotope composition of earthworm biospheroids from loesses by combined cluster and discriminant analysis, In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) P-1870, 2019
Csonka D, Bradák B, Barta G, Szeberényi J, Novothny Á, Végh T, Süle GT, Horváth E: A multi-proxy study on polygenetic middle-to late pleistocene paleosols in the Hévízgyörk loess-paleosol sequence (Hungary), QUATERNARY INTERNATIONAL In press:, 2019
Csonka Diána, Bradák Balázs, Barta Gabriella, Szeberényi József, Novothny Ágnes, Végh Tamás, Süle Gábor Tamás, Horváth Erzsébet: Superposition of paleosol horizons in the last 350 ka: a case study from the Hévízgyörk loess-paleosol sequence (Hungary), In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) p. P-1629., 2019
Horváth Erzsébet, Novothny Ágnes, Barta Gabriella, Csonka Diána, Végh Tamás, Bradák Balázs: Palaeosoils as indicators of local palaeoenvironmental changes – mosaics from the Hungarian loess studies, In: Judit, Deák; Carole, Ampe; Jari, Hinsch Mikkelsen (szerk.) Soils as records of Past and Present, Raakvlak, Archaeology, Monuments and Landscapes of Bruges and Hinterland (2019) pp. 271-278., 2019
Horváth Erzsébet, Novothny Ágnes, Barta Gabriella, Szeberényi József, Csonka Diána, Végh Tamás, Bradák Balázs: Correlation of the loess-paleosol bassets in a short distance: reconstruction of the 350 ka development of Basaharc section, Hungary, In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) p. O-1195., 2019
Novothny Á., Barta G., Végh T., Bradák B., Surányi G., Horváth E.: Correlation of drilling cores and the Paks brickyard key section at the area of Paks, Hungary, QUATERNARY INTERNATIONAL In press:, 2019
Novothny Ágnes, Kiss Balázs, Sági Tamás, Bradák Balázs, Erick A. Oches, William D. McCoy, Christine Thiel, Végh Tamás, Szeberényi József, Barta Gabriella, Csonka Diána, Darrell S. Kaufman, Surányi Gergely, Horváth Erzsébet: Reinvestigation of the Bag Tephra, an important Middle Pleistocene marker horizon in the Carpathian Basin – composition and chronostratigraphy, In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) p. P-3625., 2019
Novothny Ágnes, Országh Tamás, Varga György, Barta Gabriella, Csonka Diána, Végh Tamás, Horváth Erzsébet: Paleoclimate implications from grain-size analysis of loess/paleosol sequences from the Carpathian Basin, In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) p. O-1194., 2019
Szeberényi József, Kovács József, Bradák Balázs, Barta Gabriella, Csonka Diána, Horváth Erzsébet, Novothny Ágnes, Végh Tamás, Varga György: The role of DRS measurements and cluster analysis in loess research, In: 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), (2019) p. P-2614., 2019
● Bradák, B., Hyodo, M., Végh, T., Csonka, D., Szeberényi, J., Horváth, E.: High-resolution magneto-climatostratigraphy for MIS 19 loess-paleosol layer in Paks, Hungary, Japan Geoscience Union (JpGU) Meeting 2016’, Chiba, Japan, (20-25th May, 2017), 2017
Ueno, Y., Bradák, B., Hyodo, M., Horváth, E., Végh, T., Csonka, D., Szeberényi, J.: A preliminary result of paleowind variations in Hungary during MIS 19 from loess-paleosol deposits, Japan Geoscience Union (JpGU) Meeting 2016’, Chiba, Japan, (20-25th May, 2017)., 2017
Szeberényi, J., Bradák, B., Kiss, K., Kovács, J., Varga, Gy., Balázs, R., Viczián, I.: Diffuse Reflectance Stratigraphy - a new method in the study of loess., Geophysical Research Abstracts Vol. 19, EGU2017-5098, 2017
Profe, J., Neumann, L., Zolitschka, B., Frechen, M., Rolf, C., Barta, G., Novothny, Á., Ohlendorf, C.: Geochemical record of the loess-paleosol sequence of Süttő (Hungary) derived from X-ray fluorescence scanning of discrete samples., Geophysical Research Abstracts Vol. 19, EGU2017-9085., 2017
Szeberényi, J., Bradák, B., Kiss, K., Kovács, J., Varga, Gy., Balázs, R., Viczián, I.: Diffuse Reflectance Stratigraphy - a new method in the study of loess., Geophysical Research Abstracts Vol. 19, EGU2017-5098, 2017
Profe, J., Neumann, L., Zolitschka, B., Frechen, M., Rolf, C., Barta, G., Novothny, Á., Ohlendorf, C.: Geochemical record of the loess-paleosol sequence of Süttő (Hungary) derived from X-ray fluorescence scanning of discrete samples., Geophysical Research Abstracts Vol. 19, EGU2017-9085., 2017
Bradák, B., Hyodo, M., Végh, T., Csonka, D., Szeberényi, J., Horváth, E.: High-resolution magneto-climatostratigraphy for MIS 19 loess-paleosol layer in Paks, Hungary, Japan Geoscience Union (JpGU) Meeting 2016’, Chiba, Japan, (20-25th May, 2017), 2017
Barta, G.; Bradák, B.; Kovács, J.; Horváth, E.; Frechen, M.: Stable carbon and oxygen isotope composition of earthworm biospheroids – Investigation with the application of the combined cluster and discriminant analysis (CCDA) metho, Book of Abstracts: Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences Giessen, Németország: Justus-Liebig-Universität Gießen, (2018) p. p. 11., 251 p., 2018
Csonka, D.; Bradák, B.; Barta, G.; Szeberényi, J.; Novothny, Á.; Végh, T.; Süle, G. T.; Horváth, E.: Superposition of Middle Pleistocene paleosol horizons: geomorphological and paleoclimatological significance (Hévízgyörk, Hungary), Book of Abstracts: Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences Giessen, Németország: Justus-Liebig-Universität Gießen, (2018) p. 80, 2018
Horváth, E.; Csonka, D.; Szeberényi, J.; Barta, G.; Novothny, Á.; Végh, T.; Bradák, B.: Paleoenvironmental reconstruction based on the paleosols of the Basaharc section, Hungary, Book of Abstracts: Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences Giessen, Németország: Justus-Liebig-Universität Gießen, (2018) p. 118, 2018
Novothny, Á.; Országh, T.; Varga, Gy.; Barta, G.; Csonka, D.; Végh, T.; Horváth, E.: Paleoclimate implications from grain-size analysis of loess-paleosol sequences from the Carpathian Basin, Book of Abstracts: Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences Giessen, Németország: Justus-Liebig-Universität Gießen, (2018) p. 158, 2018
Novothny, Á., Kiss, B., Bradák, B., Sági, T., Oches, E. A., McCoy, W. D., Harangi, Sz, Thiel, C., Végh, T., Szeberényi, J., Horváth, E., Kaufman, D.: Reinvestigation of the chronostratigraphical position and origin of Bag Tephra, an important Middle Pleistocene marker horizon in the Carpathian Basin, Book of Abstracts: Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences Giessen, Németország : Justus-Liebig-Universität Gießen, (2018) p. 159, 2018
Barta, G; Bradák, B.; Novothny, Á.; Markó, A.; Szeberényi, J.; Kiss, K.; Kovács, J.: The influence of the local (paleo)-geomorphology on stable isotope signals of paleosols, LoessFest 2017 International Conference on Loess Research (2017), 2017
Csonka, D; Barta, G; Süle, G; Szeberényi, J; Novothny, Á; Horváth, E.: Paleoenvironmental reconstruction based on loess-paleosol sequence in Hévízgyörk, Hungary – Preliminary results, LoessFest 2017 International Conference on Loess Research (2017), 2017
Horváth, E; Barta, G.; Bradák, B.; Novothny, Á.: Chronostratigraphic and paleoenvironmental significance of the local variations of a paleosols horizon, LoessFest 2017 International Conference on Loess Research (2017), 2017
Novothny, A, Horváth, E, Végh, T, Barta, G.: Correlation of drilling cores and the Paks-brickyard section at the area of Paks, Hungary, LoessFest 2017 International Conference on Loess Research (2017), 2017
Szeberényi, J.; Kovács, J.; Bradák, B.; Barta, G.; Csonka, D.; Medveďová, A.; Rostinsky, P.; Kiss, K.; Varga, Gy.: Experiencing new perspectives in the application of reflectance spectroscopy in loess research, Quaternary International, 2019
Csonka, D.; Bradák, B.; Barta, G.; Szeberényi, J.; Novothny, Á.; Végh, T.; Süle, G. T.; Horváth, E.: A multi-proxy study on polygenetic middle-to late pleistocene paleosols in the Hévízgyörk loess-paleosol sequence (Hungary), Quaternary International In press, 2019
Novothny, Á.; Barta, G.; Végh, T.; Bradák, B.; Surányi, G.; Horváth, E.: Correlation of drilling cores and the Paks brickyard key section at the area of Paks, Hungary, Quaternary International, 2019
Bradák, B.; Seto, Y.; Csonka, D.; Végh, T.; Szeberényi, J.: The hematite–goethite enhancement model of loess and an ‘irregular’ case from Paks, Hungary, Journal of Quaternary Science, 2019
G. Barta, B. Bradák, Á. Novothny, A. Markó, J. Szeberényi, K. Kiss, J. Kovács: The influence of paleogeomorphology on the stable isotope signals of paleosols, Geoderma, 2018
Profe, J.; Neumann, L.; Novothny, Á.; Barta, G.; Rolf, C.; Frechen, M.; Ohlendorf, C.; Zolitschka, B.: Paleoenvironmental conditions and sedimentation dynamics in Central Europe inferred from geochemical data of the loess-paleosol sequence at Süttő (Hungary), Quaternary Science Reviews, 2018
Novothny Á., Kiss B., Bradák B., Sági T., Oches, E. A., McCoy, W. D., Thiel, C., Végh T., Szeberényi J., Surányi G., Kaufman, D., Horváth E.: Chronostratigraphic investigation of the Bag Tephra, an important Middle Pleistocene marker horizon in the Carpathian Basin, Book of Abstracts UKLUM19 in DK (2019), 2019
Barta, Gabriella; Bradák, Balázs; Kovács, József; Horváth, Erzsébet; Manfred, Frechen: Classification of stable carbon and oxygen isotope composition of earthworm biospheroids from loesses by combined cluster and discriminant analysis, 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), 2019
Horváth, Erzsébet; Novothny, Ágnes; Barta, Gabriella; Szeberényi, József; Csonka, Diána; Végh, Tamás; Bradák, Balázs: Correlation of the loess-paleosol bassets in a short distance: reconstruction of the 350 ka development of Basaharc section, Hungary, 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), 2019
Novothny, Ágnes; Országh, Tamás; Varga, György; Barta, Gabriella; Csonka, Diána; Végh, Tamás; Horváth, Erzsébet: Paleoclimate implications from grain-size analysis of loess/paleosol sequences from the Carpathian Basin, 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), 2019
Novothny, Ágnes; Kiss, Balázs; Sági, Tamás; Bradák, Balázs; Erick, A. Oches; William, D. McCoy; Christine, Thiel; Végh, Tamás; Szeberényi, József; Barta, Gabriella; Csonka, Diána; Darell, Kaufman; Horváth, Erzsébet: Reinvestigation of the Bag Tephra, an important Middle Pleistocene marker horizon in the Carpathian Basin – composition and chronostratigraphy, 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), 2019
Szeberényi, József; Kovács, József; Bradák, Balázs; Barta, Gabriella; Csonka, Diána; Horváth, Erzsébet; Novothny, Ágnes; Végh, Tamás; Varga, György: The role of DRS measurements and cluster analysis in loess research, 20th Congress of the International Union for Quaternary Research (INQUA), 2019
Barta, G.; Bradák, B.; Novothny, Á.; Markó, A.; Szeberényi, J.; Kiss, K.; Kovács, J.: A paleogeomorfológiai helyzet jelentősége a paleotalajokban található felület alatti bevonatok stabil izotóp összetételének értelmezése során, Fazekas, István; Kiss, Emőke; Lázár, István (szerk.) Földrajzi tanulmányok 2018 Debrecen, Magyarország : MTA DAB Földtudományi Szakbizottság,, 2018
Novothny, Á.; Országh, T.; Varga, Gy.; Barta, G.; Csonka, D.; Végh, T.; Horváth, E.: Negyedidőszaki klímaciklusok vizsgálata hazai lösz-paleotalaj rétegsorok szemcseméret-vizsgálata alapján, Fazekas, I; Kiss, E; Lázár, I (szerk.) IX. Magyar Földrajzi Konferencia előadásainak összefoglalói Debrecen, Magyarország : MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, 2018
Novothny, Á.; Kiss, B.; Bradák, B.; Sági, T.; Oches, E. A.; McCoy, W. D.; Thiel, C.; Végh, T.; Szeberényi, J.; Surányi, G: A bagi tefra legújabb vizsgálatai néhány magyarországi feltárásban, Fazekas, I; Kiss, E; Lázár, I (szerk.) IX. Magyar Földrajzi Konferencia előadásainak összefoglalói Debrecen, Magyarország : MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, 2018
Szeberényi, J.; Barta, G.; Bradák, B.; Csonka, D.; Horváth, E.; Novothny, Á.; Végh, T.: Reflektancia mérésekből származtatott színindexek alkalmazása a basaharci feltárás szelvényein, Fazekas, István; Kiss, Emőke; Lázár, István (szerk.) Földrajzi tanulmányok 2018 Debrecen, Magyarország : MTA DAB Földtudományi Szakbizottság, 2018
Horváth, E., Novothny, Á., Barta, G., Csonka, D., Végh, T., Bradák, B.: Palaeosoils as indicators of local palaeoenvironmental changes – mosaics from the Hungarian loess studies, In: Deák, J., Ampe, C., Mikkelsen, H.J. (szerk.) Soils as records of Past and Present Bruges, Belgium: Raakvlak, Archaeology, Monuments and Landscapes of Bruges and Hinte, 2019
Szeberényi, J. Medved’ová, A., Rostinsky, P., Barta, G., Novothny, Á., Csonka, D., Viczián, I., Horváth, E., Végh, T.: Investigation of spectral properties of different Quaternary paleosols and parent materials, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-) 69: 1 pp. 3-15., 13 p., 2020
Novothny, Á., Barta, G., Végh, T., Bradák, B., Surányi, G., Horváth, E.: Correlation of drilling cores and the Paks brickyard key section at the area of Paks, Hungary, QUATERNARY INTERNATIONAL 552 pp. 50-61., 12 p., 2020





 

Events of the project

 
2018-05-18 17:46:29
Résztvevők változása




Back »