 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
119430 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Jakó, Klára Júlia |
| Title in Hungarian |
Erdélyi Okmánytár V. (1373-1389) |
| Title in English |
Codex diplomaticus Transsylvaniae |
| Keywords in Hungarian |
Erdély, középkor, forráskiadás, forráskritika, okmánytár, regeszta |
| Keywords in English |
Transylvania, Middle Ages, publication of sources, source-criticism, collection of documents, regesta |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Medieval history |
|
| Panel |
Social Sciences Committee Chairs |
| Department or equivalent |
Institute of History (Research Centre for the Humanities) |
| Participants |
Hegyi, Géza
Kovács, András
|
| Starting date |
2016-10-01 |
| Closing date |
2021-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
12.997 |
| FTE (full time equivalent) |
6.00 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Jakó Zsigmond által kezdeményezett program célja az Erdély történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források (oklevelek, missilisek, számadások stb.) teljességre törekvő összegyűjtése, kritikai vizsgálata és magyar nyelvű regesztákban történő gyűjteményes közzététele, amely elkészültével szilárd alapokat biztosíthat Erdély középkori történetének tudományos igényű, korszerű műveléséhez. A kutatási program a magyar és külföldi levéltári fondok, kéziratgyűjtemények és korábbi közlések átvizsgálása útján egy minden eddiginél teljesebb gyűjtés megvalósítását tűzi ki célul. A sorozat kötetei jelzik a hamis és kétes hitelű okleveleket, datálják a keltezetleneket, elvezetnek a levéltári lelőhelyekhez vagy az eddigi közlésekhez. Részletes tárgy- és névmutató tárja fel a szövegekben előforduló helység- és személyneveket, történeti fogalmakat, ami a kötetekhez csatlakozó térképpel együtt megkönnyíti az oklevélben rejlő információk hasznosítását. A sorozatból 1997 és 2014 között az 1023–1372 közötti évek forrásait tartalmazó négy kötet jelent meg, valamennyi egy-egy OTKA-pályázat támogatásával. Az előttünk álló négy évben a soron következő, V. kötetet szeretnénk összeállítani és kiadni, mely az 1373–1389 közti évek anyagát teszi közzé mintegy 1000 regesztában, a hozzájuk kapcsolódó kritikai és bibliográfiai jegyzetekkel, továbbá részletes név- és tárgymutatóval és egy politikatörténeti (I. Lajos király erdélyi útjait és keleti hadjáratait megjelenítő) térképpel.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Erdély (és általában véve: Magyarország) középkori történetének forrásait – az elbeszélő források csekély száma és szűkszavúsága miatt – szinte kizárólag az oklevelek képezik; egy-egy korszak vagy térség politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetét csak e jogbiztosító céllal keletkezett iratok adattöredékei alapján lehet rekonstruálni. Tekintve azonban ezen információk sokszor igen esetleges előfordulását, a megalapozott történeti rekonstrukcióhoz a források minél szélesebb körű áttekintésére van szükség, amit azonban számos körülmény nehezít. Egyik fő akadály, hogy a levéltári anyag több ország területén, rendkívüli szétszórtságban található. Áttekintését ezen kívül megnehezíti az oklevelek viszonylag nagy tömege is (erdélyi viszonylatban számuk mintegy 30–35000 szövegre tehető), melynek csupán egy töredéke jelent meg eddig nyomtatásban. Ráadásul az eddigi közlések eloszlása is egyenetlen: míg az Árpád-kori és az Anjou-kor első felének forrásanyaga zömében ki van adva, a későbbi századok vonatkozásában csupán néhány partikuláris (családi, etnikai, regionális) jellegű okmánytár adataira támaszkodhatunk. Emiatt egyre általánosabbá válik, hogy a különösen érdekelt magyar, román és német tudományosság mindegyike legfeljebb a források bizonyos csoportjait ismeri alaposabban, de a teljes anyagról nincs kellő áttekintése. Az Erdélyi Okmánytár kiadványsorozata ennek az állapotnak kíván véget vetni oly módon, hogy mindenki számára biztosítja a középkorból fennmaradt teljes levéltári anyag megismerését, valamint e források kritikai ellenőrzését.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A sorozat megjelenésének a tudományos mellett társadalmi haszna is van, a tényszerű önismeretet segíti elő azáltal, hogy mindenki számára érthető, ugyanakkor a tudományosság kritériumainak megfelelő formában teszi közzé a történeti információkat. Emellett alapkutatás-jellege is nyilvánvaló; generációk óta szorgalmazott, de eddig el nem végzett munkát folytat. Minthogy egy országrésznyi terület forrásait a teljesség igényével tárja fel, minden eddiginél teljesebb és pontosabb forrásbázist fog kínálni a tartomány – és közvetve a Kárpát-medence – régmúltjára vonatkozó kutatások számára, és alapja lesz az erdélyi társadalom-, település-, jog-, nyelvtörténetnek, archontológiának, genealógiának. E sokoldalú hasznosítást könnyíti meg, sőt annak mintegy első lépését jelenti az egyes kötetekhez csatlakozó terjedelmes név- és tárgymutató, mely az oklevelekben rejlő információk között teremt kapcsolatot.
Bár a latin nyelvben és paleográfiában járatos szakemberek nem elégedhet meg csupán a regeszták használatával, a sorozat számukra is nélkülözhetetlen: lehetőséget nyújt nagy mennyiségű forrásanyag gyors áttekintésére, kritikai támpontokat biztosít annak felhasználásához, szükség esetén pedig elvezeti őket az eredeti oklevelekhez. Ebből a szempontból az Erdélyi Okmánytár – a hasonló jellegű kiadványokkal együtt – elsőrendű segédletként szolgál az elmúlt években digitalizált levéltári anyaghoz.
Az általános hasznosíthatóság mellett a már megjelent IV. és a tervezett V. kötet jelentősége abban áll, hogy olyan korszakról (Nagy Lajos király uralkodásának második feléről) közölnek nagy mennyiségű okleveles anyagot, amelyre mind a mai napig nem rendelkezünk átfogó jellegű forráskiadványokkal, nemcsak országos, hanem regionális vonatkozásban sem. Az V. kötet vélhetően új adatokkal fog szolgálni az 1370-es évek kormányzati reformjairól, az 1384–1387 közt dúló anarchiáról, valamint a Zsigmond-kor elejének politikai, birtoklástörténeti átalakulásairól. Ezzel immár az Árpád-kor és az Anjou-kor egészének – együttesen csaknem négy évszázadnak – az Erdély történetére vonatkozó teljes forrásanyaga válik hozzáférhetővé a kutatók és a történelem iránt érdeklődők számára.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Magyarország középkori történetének forrásait – az elbeszélő források csekély száma és szűkszavúsága miatt – szinte kizárólag az oklevelek képezik; egy-egy korszak vagy térség politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetét csak e jogbiztosító céllal keletkezett iratok adattöredékei alapján lehet rekonstruálni. Ehhez azonban a szóban forgó írott források minél szélesebb körű áttekintésére van szükség. A medievisztikai kutatások előrelépésének egyik fő akadálya, hogy a levéltári anyag több ország területén, rendkívüli szétszórtságban található. Áttekintését ezen kívül megnehezíti az oklevelek viszonylag nagy száma is, akárcsak a latin nyelvismeretnek a középkorászok körében is tapasztalható visszaszorulása.
Mindezek figyelembevételével az Erdélyi Okmánytár feltett célja a középkori Magyar Királyság melléktartományának, Erdélynek a történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források (oklevelek, missilisek, számadások stb. – összesen mintegy 30-35.000 szöveg) teljességre törekvő összegyűjtése és magyar nyelvű regesztákban történő gyűjteményes közzététele. A sorozat kötetei jelzik a hamis és kétes hitelű okleveleket, datálják a keltezetleneket, elvezetnek a levéltári lelőhelyekhez vagy az eddigi közlésekhez. Részletes tárgy- és névmutató tárja fel a szövegekben előforduló helység- és személyneveket, történeti fogalmakat, ami a kötetekhez csatlakozó térképpel együtt megkönnyíti az okleveles anyag információinak hasznosítását. A soron következő V. kötet az 1373–1389 közti évek anyagát teszi közzé.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research programme initiated by professor Zsigmond Jakó aims at collecting, examining and publishing in Hungarian abstracts (regestae) the non-narrative sources (charters, missives, financial accounts, etc.) referring to the medieval (pre-1542) history of Transylvania. This series offers a complete edition of the medieval charters regarding historical Transylvania, collects, critically assesses and publishes the documents with indexes, thus making them accessible for further scientific research. Our research programme proposes to accomplish the amplest collection ever by searching Hungarian and foreign archival fonds, manuscript collections and earlier publications. Our volumes point out the documents which are false or of contestable authenticity, establish the date of issue of the undated charters, and specify the provenance and any previous publication of the documents. Detailed indexes attached to the volumes will list the personal and place names, and historical data occurring in the charters, which together with a map included in each volume facilitate the usage of the published documents. The volumes 1-4 of the series, covering the years from 1023 to 1372, appeared between 1997 and 2014, each financed by an OTKA research grant. In the forthcoming four years we propose to prepare and publish volume V, covering the period 1373 to 1389. It will contain about 1000 abstracts and the critical and bibliographical notes to these, as well as detailed personal-, place name and subject indexes and a map (this latter showing King Louis I of Hungary's journeys to Transylvania and his military expeditions against the eastern neighbours of Hungary).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The medieval sources of Transylvania (and Hungary in general) are composed mainly of charters – narrative sources being extremely rare and terse. Thus, in most of the cases, the reconstruction and research of the medieval political, economic, social or cultural history of a region is based on the data scattered in the above mentioned documents, which were created in the first place in order to ensure the rights and privileges of certain people, settlements, etc. Considering the sporadicalness of the information, a comprehensive view of the documents is needed for valid historical reconstructions. This has, however, several obstacles. First, the archival sources are scattered in a number of archives on the territory of several countries. Second, the large number of documents – about 30,000–35,000 regarding Transylania – renders the task more difficult. (Only a fraction of these sources have ever been published.) Third, while the documents from the times of the Arpadian and Angevin kings have been published for the most part, charters from the later periods appeared only a few of them, mainly in a few particular data collections (linked to certain families or ethnical, regional aspects). As a result, researchers of the history of different ethnic groups (Hungarians, Romanians, Germans) tend to be familiar with one group of the sources, most relevant for them, but have no view on the general picture. Our series, the Codex diplomaticus Trans¬sylvaniae is conceived as a remedy to this situation as it ensures access to the complete corpus of medieval sources, as well as critical notes on the documents.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The series has mainly social advantages, facilitating factual self-understanding by rendering historical information understandable for everyone and making them accessible in a way that complies with the criteria of strict scientific norms. Our work is also basic research as it continues and wishes to finalize a project that has been urged by generations of researchers. By exploring the complete corpus of medieval sources referring to an extended territory such as Transylvania, our series will constitute a comprehensive and precise documentary basis for the research of this region, and indirectly also for the research of the early history of the whole Carpathian Basin – thus forming the basis of the research of Transylvanian social- and legal history, of history of settlements and demography, of linguistic history, archontology and genealogy in the middle ages. The indexes attached to each volume serve as the first step of such researches by linking the different information from the documents. Although scientists versed in Latin and paleography cannot be satisfied with Hungarian abstracts in their work, our volumes are essential for them too by making possible a fast survey of a large number of sources, and by ensuring critical remarks as well as notes on the provenience of the original documents. From this perspective, the Codex diplomaticus Trans¬sylvaniae – together with other similar works – constitutes a prominent handbook to the archival sources digitized in the last years. Volumes 4 and 5 of our series are of great importance as they publish a large number of documents regarding a period, the second part of the reign of King Louis I of Hungary, of which there are no comprehensive source editions, neither in larger nor in regional context. Volume 5 will bring new data on the government reforms from the 1370s, the years of anarchy between 1384 and 1387, and on the changes in political life and in the structure of land possession at the beginning of King Sigismund's reign. With these volumes, the documentary sources on Transylvania of almost four centuries, the complete Arpadian and Angevin period, will be made accessible to researchers and the larger public.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The medieval sources of Transylvania (and Hungary in general) are composed mainly of charters – narrative sources being extremely rare and terse. The reconstruction and research of the medieval economic, social or cultural history of a region is based on the data scattered in the above mentioned documents, which were created in the first place in order to ensure some rights and privileges. This work, however, presupposes a comprehensive overview of the documentary sources. One of the major difficulties met by medievistic research is the fact that archival sources are scattered in a number of archives on the territory of several countries. Then again, the large number of the documents and the sometimes deficient knowledge of Latin language even among medievalists render the task even more difficult. Considering all the above, the Codex diplomaticus Trans¬sylvaniae aims at collecting, examining and publishing in Hungarian abstracts (regestae) the non-narrative sources (charters, missives, financial accounts, etc. – altogether about 30,000–35,000 documents) referring to the medieval (pre-1542) history of Transylvania, a province of the medieval Kingdom of Hungary. Our volumes point out the documents which are false or of contestable authenticity, establish the date of issue of undated charters, and specify the provenance and any previous publication of the documents. Detailed indexes attached to the volumes list personal and place names occurring in the charters and explain historical concepts, which, together with a map included in each volume, facilitate the usage of the published documents. The forthcoming volume 5 contains the documents from the period 1373 to 1389.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
