The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in Hungary, 1770-1830  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
119577
Type K
Principal investigator Krász, Lilla
Title in Hungarian A tudományos tudás áramlásának mintázatai Magyarországon, 1770-1830
Title in English The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in Hungary, 1770-1830
Keywords in Hungarian tudástranszfer-modellek, tudásközvetítés és recepció, göttingeni tudományos pradaigma, tudományos diskurzusközösségek, tudományos színterek, eszközök, elősegítők
Keywords in English knowledge transfer models, transmission and reception of knowledge, scientific paradigm of Göttingen, scientific communities, scientific scenes, instruments, agents
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: History of science
Panel History
Department or equivalent Institute of History (Eötvös Loránd University)
Participants Bodnár-Király, Tibor
Gurka, Dezső
Gurka, Dezső
Kristóf, Ildikó
Kristóf, Ildikó
Kurucz, György
Kurucz, György
Vitekné Balogh, Piroska
Starting date 2016-10-01
Closing date 2022-04-30
Funding (in million HUF) 36.918
FTE (full time equivalent) 14.21
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az utóbbi évtizedekben a tudományos tudástermelés térbeli és időbeli kontextusokhoz kötött mintázatainak vizsgálatára vonatkozó kutatások a tudományos tudás, az ahhoz kapcsolódó társadalmi és kulturális gyakorlatok, absztrakt tartalmak terjedésének sokszínű variációit különböző modellek kidolgozásával igyekeztek rekonstruálni. Ehhez az európai diskurzushoz kíván jelen projektünk csatlakozni, amely a tudásáramlás magyarországi mintázatainak az 1770-től 1830-ig terjedő időintervallumban történő rekonstruálására vállalkozik. Kutatási programunkban a göttingeni eredetű ’Wissenschaft vom Menschen’ narratíva mentén határoztuk meg a vizsgálni kívánt tudományterületek körét. A narratíva alkalmasnak tűnik annak a radikális változást jelző tudománytörténeti tradíciónak a megragadására, amelyben a tudományok fokozatosan új rendszerbe szerveződtek. Ez az átrendeződési folyamat az általunk alapkutatások szintjén vizsgálni kívánt hét tudományterület – úgymint filozófia, történettudományok, esztétika/klasszikafilológia, államtudományok/statisztika, medicina, etnológia/antropológia és az ökonómián belül az agrártudomány – hazai instrumentalizálódásában jól nyomon követhető. Projektünk fő célja, a nevezett szaktudományok magyarországi kialakulásában meghatározó göttingeni és más, főleg bécsi, német, angol hatások és recepció komplex vizsgálata, s ehhez kapcsolódó tematikus képi és szöveges forráscsoportok, valamint magyar és angol nyelvű konferencia- és tanulmánykötetek Online-kiadása illetve papíralapú, kiadásra kész kéziratok elkészítése.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az 1770 és 1830 közötti időszakban a magyarországi tudományosság közegében radikális struktúraváltás következett be. Előzetes kutatásaink azt mutatják, hogy ez a struktúraváltás, mint önálló tudományos tradícióként értelmezhető tudománytörténeti modell leírható a göttingeni eredetű ’Wissenschaft von Menschen’ narratívába illeszkedő tudományterületeken zajló tudásáramlási és recepciós folyamatok mintázatainak az alábbi kulcskérdések mentén történő rekonstruálása révén.
1) A tudásáramlás vonatkozásában milyen külhoni és magyarországi episztémikus színterek, mediális és materiális eszközök, elősegítők azonosíthatóak be? Ezen tényezők mögött meghúzódó interakciók milyen specifikus lokális és regionális modellekbe illeszthető tudománytörténeti, társadalmi és kulturális alakzatokba rendeződtek?
2) Hogyan befolyásolták a tudásáramlást, a transzferált tudás átalakítását, szűrését és terjesztését a Habsburg Monarchia központjából, Bécsből kiinduló, vizsgált korszakunkban meghatározó standardizáció, institucionalizáció, bürokratizáció és szekularizáció folyamatai, valamint a göttingeni egyetem és más német, angol tudományos közegekből érkező hatások recepciója?
3) Kik által és milyen stratégiák mentén történt a különböző magyarországi színtereken kumulált tudás rendszerezése, autorizációja, validációja, valamint a vizsgált időszakunkban formálódó tudományos és nem-tudományos nyilvánosság felé történő közvetítése?
4) Milyen belső összefüggések fedezhetők fel a korszak tudásáramlás által meghatározott tudományos diskurzusai és a hazai viszonyokra jellemző etnikai, felekezeti, nyelvi sokszínűség kulturális reprezentációi között?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Tervezett alapkutatási programunk a vizsgálandó szaktudományok területein a rendelkezésre álló ismeretek rendszerezését, új kontextusba helyezését, az eddigi kutatások által figyelmen kívül hagyott források, s általában új hatásösszefüggések és kontinuitáselemek feltárását ígéri. Multidiszciplináris jellegéből adódóan, alapot teremt ahhoz, hogy új fényben világítsuk meg az 1770 és 1830 közötti, pozitivizmus előtti időszak tudományos elméleteit és gyakorlatait, amelyek kialakításában Magyarország viszonylatában meghatározó szerepet játszott a bécsi, az angliai, a német oktatási centrumok és diskurzusközösségek felől érkező hatások mellet a göttingeni egyetem széles körben terjesztett, a tudományok egységes és organikus szemléletét hangsúlyozó alternatív modellje. Tágabb perspektívában, a projektteam által kidolgozott szempontrendszer, a közös fogalmi készlet és a komplex módszertani megközelítés lehetővé teszik a tudományos tudásáramlás hazai specifikumainak megjelenítésére alkalmas tudás- és tudományos transzfer-modell, valamint a vizsgált időintervallumban a göttingeni tudományos paradigmához köthető ’Wissenschaft vom Menschen’- narratívába illeszkedő, önálló tudományos tradícióként értelmezhető tudománytörténeti modell megalkotását. Ezek az eredmények a magyar és angol nyelven, Online és papíralapon publikálandó források és interpretációk révén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyarországi tudományos tudásáramlás összetett jelenségei a nemzetközi diskurzus integráns részévé váljanak. Ezen túlmenően a tudásáramlás magyarországi mintázatainak leírására megalkotott modellünk mintaként is szolgálhat egy regionális, közép-európai modell létrehozásához. Reményeink szerint jelen projektünk komplex módszertani és tartalmi szempontrendszerénél fogva a tudománytörténeten kívül további impulzusokat adhat a tudásszociológiai, a könyv-és olvasástörténeti, kommunikáció- és információtörténeti, történeti antropológiai kutatások számára is. A projekt állás- és kutatási lehetőséget nyújt egy doktorandusz számára, ugyanakkor utánpótlás nevelésének céljával, kisebb feladatok elvégzésére graduális hallgatókat is be kívánunk vonni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tudományok ma ismert szervezete, felosztása csak a 19. század végére alakult ki. A tudománytörténészek rendszerint visszavetítik a korábbi időszakokra is az ún. „két kultúra”-jelenséget, és egymástól teljesen független vizsgálatokat folytatnak a természettudományok illetve a humán tudományok történeti kutatásában. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a tudományos diszciplínák közötti határok a 18–19. századforduló körüli időszakban egészen másutt húzódtak, akkor kibontakozik egy tudományos tradíció, amelynek mentén a tudósok lényegében azonos módszerrel közelítettek a természet, a kultúra, a nyelv, a történelem, a fiziológia, stb. tárgyaihoz. Ez a jórészt a göttingeni egyetem innovatív oktatási-kutatási programjához köthető, a tudományok holisztikus szemléletén nyugvó modell meghatározó volt az egész korszakban. Projektünk célja, hogy Magyarországon az 1770 és 1830 közötti időszakban a tudományok rendszerében, az intézményi háttér tekintetében bekövetkezett strukturális változások mögött rejlő külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból és alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemeket és ezek belső, a társadalmi és kulturális adottságoknak megfelelő befogadási folyamatát rekonstruálja. Ezeket a tudásáramlási mintázatokat multidiszciplináris jelleggel, hét tudományterületen vizsgáljuk. A kutatócsoport várható eredményei lehetővé teszik a – maga komplexitásában mindezidáig kevéssé kutatott – magyarországi tudománytörténeti modell megértését és színvonalas megjelenítését nemzetközi fórumokon.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Researches into the patterns of the production of scientific knowledge attached to the contexts of space and time, including the great diversity of the dissemination of related social and cultural practices and of abstract contents, have in recent decades sought to reconstruct scientific knowledge by working out different models. The planned project is to be channelled into the current European discourse, whereby it is meant to reconstruct the patterns of the circulation of knowledge in Hungary in between 1770 and 1830. Our planned project is meant to analyse a set circle of disciplines along the lines of the narrative of 'Wissenschaft vom Menschen' originated with Göttingen. This narrative appears to be suitable for grasping the radical change in science history as a result of which the various fields of sciences gradually arranged themselves into a new system. This realignement which is to be explored by the planned project based on primary reasearches is clearly discernible in the instrumentalisation of seven distinctive fields of disciplines in Hungary, such as philosophy, state scinces/statistics, history, aesthetics/classical philology, medicine, ethnology/anthropology, and agronomics as part of economics. The main objective of our project is to carry out complex reseraches into the reception and primary influence of the University of Göttingen, inlcuding some other ones mainly of Viennese, German and English origin, exerted on the evolvement of the above disciplines in Hungary as well as compiling a relevant corpus of textual and visual sources and Hungarian and English language manuscripts of conference papers and essays for Online and print publications.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The period between 1770 and 1830 saw a radical structural change in Hungary’s scientific life. According to our preliminary researches, this structural change can be conveyed through a science history model interpreted as an independent scientific tradition by reconstructing it along the lines of the following key issues regarding the processes of the circulation of knowledge and reception based on the narrative of 'Wissenschaft vom Menschen' originated with Göttingen.
1) The identification of foreign and Hungarian epistemic scenes,medial as well as material instruments,suppporters concerning the circulation of knowledge; The identification of related interactions integrating into specific local and regional models encompassing science history, social and cultural forms of arrangement;
2) The description of processes determined by the standardisation, institutionalisation, bureaucratisation and secularization efforts of Vienna, including the reception of influences originated with Göttingen and some other German and English scientific entities, exerting their influences on the circulation of scientific knowledge and on the transfomation of knowledge transfers in relation to their filtering and dissemination;
3) The identification of persons and strategies regarding the systematisation of knowledge accumulated in different scenes in Hungary, including its authorisation, validation and its communication to the evolving scientific and non-scientific public;
4) The identification of interrelationships between the cultural representations of Hungary’s ethnic, denominational, linguistic diversity and scientific discourses influenced by contemporary circulation of knowledge.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our planned project based on primary research is meant to offer a systematisation and a novel contextualisation of available knowledge of given disciplines as well as revealing a new set of interrelationships and continuity elements, including sources hitherto ingored by previous researches. With a view to its multidisciplinary character it should undoubtedly serve as a basis for sheding new light on the scientific theories and practices of the period between 1770 and 1830 before positivism. Their evolvement in Hungary was mainly influenced by Viennese, German and English centres of education and discourse communities, including the widely promoted alternative model of the University of Göttingen emphasising the unity and organic nature of disciplines. As for wider aspects, a set system of perspectives drawn up by the members of the project team, including a common set of notions and a complex methodological approach, should be deemed capable of making a knowledge and scientific transfer model representing the specific features of the circulation of knowledge in Hungary as well as a science history model interpreted as an independent scientific tradition related to the ’Wissenschaft vom Menschen’ narrative of the scientific paradigm of Göttingen in the period concerned. These prospective results should contribute to integrating the complex phenomena of the circulation of knowledge in Hungary into international discourse through the online and print publications of interpretations in English and Hungarian languages, including textual and visual sources. In addition, our model devised for describing the patterns of the circulation of knowledge in Hungary might serve as a basis for making a regional, Central European model as well. It is to be hoped that our current project on account of its complex approach to methodology and contents induces further researches into the sociology of knowledge, history of books and reading, communication and information history, including historical anthropology. The project is to offer employment and involve a PhD student with carrying out researches as well as providing opportunities for gradual level students of forthcoming research generations to do porject related tasks.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The system and division of disciplines, as is known today, had evolved by the end of the nineteenth century. Science historians do tend to reflect on previous periods by applying the so called ’two cultures’ phenomenon as well as carrying out totally separate researches while exploring the history of sciences and humanities. Nevertheless, considering that barriers between disciplines were differently set up at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries, a scientific tradition was beginning to take momentum as a result of which scientists seemed to apply the same approach to nature, cultures, languages, literature, physiology, etc. This was mainly related to the innovative education and research program of the University of Göttingen based on a model of holistic approach to sciences which was of crucial importance throughout the period concerned. The overall aim of our project is to reconstruct the relevant process of internalisation regarding both the external elements of influences in relation to the structural changes to the institutional background, primarily originated with Göttingen as well as with other Viennese, German and English centers of education and scientific entities, and the internal ones subject to social and cultural conditions between 1770 and 1830. These patterns of the circulation of knowledge are to be explored in seven different fields of disciplines applying multidisciplinary approaches. The anticipated results of the project team should contribute to a better understanding and high standard represention of the Hungarian model of science history internationally which has not yet widely been explored in its complexity.




 

Final report

  
Results in Hungarian
2016 és 2020(2022) között futó projekt keretében összesen hét tudásterület (történettudomány, klasszika-filológia/esztétika, filozófiatörténet, államtudományok/statisztika, etnológia/antropológia, medicina, ökonómia/agrártudományok) viszonylatában azt vizsgáltuk, milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül, hogyan képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A kutatás során feltárt jelentős mennyiségű, eddig ismeretlen, különböző műfajú kéziratos és egykorú nyomtatott szövegekből álló forráskorpusz alapján a gyűjtés és felhalmozás-alapú kora újkori és a 19. század folyamán kialakuló diszciplináris tudományértelmezési koncepciók közötti átmenet mintázatait a magyarországi tudományosság 1770 és 1830 közötti időszakára jellemző intenzív, európai tudásáramlásban részt vevő tudós aktorok, episztémikus színterek, a „tudás/tudománycsinálás” technológiáinak és mediális eszközeinek multiszkópikus leírásával modelleztük. A projekt futamideje alatt összesen 71 publikáció jelent meg és volt egy disszertációvédés: ebből a 45 ív terjedelmű Online forrásantológia, az ökonómia-agrártudományokra vonatkozó monográfia és papíralapú forráskiadvány külön is kiemelendő. Elkészült - 2022 őszén várható papíralapú és open access megjelenéssel - a projekt által önállóan, ill. társszervezésben rendezett két nemzetközi konferencia köteteinek kézirata, és a hat szerzős, tankönyvként, kézikönyvként egyaránt használható szintéziskötet magyar és angol kézirata.
Results in English
In the framework of the research project running between 2016 and 2020 (2022) a team of six researchers were focusing on seven fields of knowledge (history; classical philology/ aesthetics; philosophy; statistics; anthropology; medicine; agricultural sciences), investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. Each researcher sought to model the patterns of knowledge through the analysis of hitherto unknown manuscript and printed texts of various genres characteristic of Hungary’s scientific life between 1770 and 1830 in relation to epistemic scenes, the technologies of ”making sciences” and their media tools concerning the various concepts of knowledge. One doctoral thesis has been defended and 71 publications have appeared during the course of the project. Of these, a monograph and a publication of historical sources in the field of agricultural sciences, an online publication of sources making 45 author’s sheets a collection of papers in the English and two in the Hungarian language should also be noted. The manuscripts of papers containing the proceedings of two international conferences in the Hungarian and English languages with the authorship of the project team, most likely to be used as a manual or a text book, have also been completed and are to be published in paper and open access in the autumn of 2022.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119577
Decision
Yes





 

List of publications

  
Balogh Piroska, Bodnár-Király Tibor, Gurka Dezső, Krász Lilla, Kurucz György, Sz. Kristóf Ildikó: A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA., Budapest: ELTE BTK Digitális Bölcsészeti Tanszék, 2022
Piroska BALOGH, Tibor BODNÁR-KIRÁLY, Dezső GURKA, Lilla KRÁSZ, György KURUCZ, Ildikó Sz. KRISTÓF: THE PATTERNS OF THE CIRCULATION OF SCIENTIFIC KNOWLEDGE IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 1770–1830: DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY, Budapest: Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University, 2022
Kurucz György: ,,Kedves Hazámfiai, mozdulni kell..." - Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején. Budapest, Magyarország : Corvina Kiadó, Ráday Gyűjtemény (2020) , 303 p., ,,Kedves Hazámfiai, mozdulni kell..." - Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején. Budapest, Magyarország : Corvina Kiadó, Ráday Gyűjtemény (2020) , 303 p., 2020
Kurucz György (szerk.): Technológiai utazás a modern kor hajnalán: Válogatás Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni professzorok nyugat-európai jelentéseiből és naplóiból (1820–1825). Budapest, Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó (2020) , 744 p., 2020
Kurucz György: Megjegyzések egy technológiai utazás természetrajzához., In: Kurucz, György (szerk.) Technológiai utazás a modern kor hajnalán. Válogatás Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni professzorok nyugat-európai jelentéseiből és nap, 2020
Krász Lilla: Casus historia and relatio morborum: patient bedside observations., In: Gurka, Dezső (szerk.) Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism : Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropolog, 2019
Gurka Dezső: Báró Podmaniczky Károly német kulturális kapcsolati rendszerének alakulása., in Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky-család szerepe a 18–19. századi kultúrában. Gondolat, Budapest, 2017, 6–9., 2017
Kurucz György: Enlightenment, Modernization, Professional Training: Count György Festetics’s Role in Establishing Agricultural Higher Education in Hungary at the End of the Eighteenth Century., HISTORICAL STUDIES ON CENTRAL EUROPE 2 : 1 pp. 92-119. , 28 p. (2022), 2022
Gurka Dezső: Greguss Mihály Nyiry István álomfilozófiájával kapcsolatos bírálata a 19. századi álomfelfogások kontextusában,, Fórum Társadalomtudományi Szemle (22), 2020/3, 69–81., 2020
Gurka Dezső: Henrik Steffens’s attempt at a Schellingian interpretation of the Earth’s comprehensive history,, in Gurka, Dezső (ed.): Time in the “third kingdom of nature” Prehistory of palaeontology and palaeoanthropology and its philosophical contexts. Gondolat, Budapest, 2021,, 2021
Gurka Dezső: The philosophical contexts of the early historyof palaeontology and palaeoanthropology,, in Gurka, Dezső (ed.): Time in the “third kingdom of nature” Prehistory of palaeontology and palaeoanthropology and its philosophical contexts. Gondolat, Budapest, 2021,, 2021
Gurka Dezső: A neptunizmus lokális modulációi Jénában a 18–19. század fordulóján,, in Pál Eszter (szerk.): A tudomány keretei. Martin Opitz, Budapest, 2021, 39–149., 2021
Gurka Dezső: Jacob Friedrich Fries Schelling-kritikájának hatása a romantikus természetfilozófia recepciójára,, in Blandl Borbála – Boros Bianka – Czétány György – Grósz Eszter – Kővári Sarolta (szerk.): A kritika fogalma a XIX. században. Áron, Budapest, 2021, 219–229., 2021
Kurucz György: A göttingeni egyetem és magyarországi kapcsolatai: Johann Beckmann technológia professzor három levele Ribinyi János udvari bizottsági titkárhoz a 18-19. század fordulóján, In: Csorba, Dávid - Szatmári, Emília (szerk.): "...Tanácsaid hűség és igazság" : Tisztelgő írások Dienes Dénes professzor úr 65. születésnapjára. Budapest, Magyarország,, 2021
Kurucz György: Elvek és utak. A Festeticsek és Széchényiek szerepe a magyar kultúra és gazdaság fejlesztésében a 18-19. század fordulóján., SOMOGY 49 (2021) 4. pp. 5-16., 2021
Sz. Kristóf Ildikó: „Greenland in Hungary: Inuit Culture and the Emergence of the Science of Anthropology in Late Eighteenth- to Early Nineteenth-Century Hungary.”, In: Jensz, Felicity – Pettersen, Christina (ed.): Legacies of David Cranz’s ’Historie von Grönland’ (1765). London, UK: Palgrave Macmillan, 2021, pp. 165-183., 2021
Sz. Kristóf Ildikó: „Before Fieldwork: Textual and Visual Stereotypes of Indigenous Peoples and the Emergence of World Ethnography in Hungary in the Seventeenth to Nineteenth Centuries”, In: McCallum, David (ed.) The Palgrave Handbook of the History of Human Sciences. Singapore: Springer, 2021, pp. 2-30., 2021
Sz. Kristóf Ildikó: „Alexander von Humboldt, Rosti Pál és Magyarország: tudománytörténet és egyetemes néprajz a hosszú 19. században”, In: Fisli Éva – Lengyel Beatrix (szerk.): Rosti. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2021, pp. 89-111., 2021
Sz. Kristóf Ildikó: „Alexander von Humboldt Magyarországon: tudományos kapcsolatok és eszmetörténeti hatások.”, In: Bernáth Árpád (szerk.): Felfedező utazások térben és időben: Tanulmányok Goethe és Humboldt koráról. Budapest: Gondolat Kiadó, 2020, pp. 35-69., 2020
Balogh Piroska: Horace and the Hungarian Art Theories in the Eighteenth and Nineteenth Centuries., In: Lengyel, Réka; Tüskés, Gábor (szerk.) Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Literatur 1750–1850, Wien, Ausztria : Praesens Verlag (2020) pp. 141-168., 2020
Balogh Piroska: Georg Aloys Szerdahely and the Beginning of Aesthetic Education at the Royal Hungarian University between 1774-1882. Georg Aloys Szerdahely and the Beginning of Aesthetic Education at the Royal Hungarian University between 1774-1882., Georg Aloys Szerdahely and the Beginning of Aesthetic Education at the Royal Hungarian University between 1774-1882. In: Kopčáková, Slávka (szerk.) SÚRADNICE ESTETIKY, U, 2020
Krász Lilla: Járványok történeti perspektívában. Pestis, himlő, kolera, spanyolnátha Magyarországon: Bevezető, SZÁZADOK 156 : 1 pp. 5-8. , 4 p. (2022), 2022
Krász Lilla: Az "oltalmazó himlőről": A himlőoltás magyarországi népszerűsítése és bürokratizálása, SZÁZADOK 156 : 1 pp. 61-80. , 20 p. (2022), 2022
Krász Lilla: Markhot Ferenc helye a respublica litteraria medica világában., KALEIDOSCOPE: MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 11 : 23 pp. 34-52. , 19 p. (2021), 2021
Krász Lilla: Birodalmi stratégiák – Lokális taktikák: Orvosi tudás és autoritás a 18. századi Magyarországon., In: Pál, Eszter (szerk.) A tudomány keretei Budapest, Magyarország : Martin Opitz Kiadó (2021) 216 p. pp. 123-138. , 16 p., 2021
Krász Lilla: Tudásképzés és tudásközvetítés Magyarországon 1770-1830, Századok, 151 (2017) 5. pp. 949-952., 2017
Krász Lilla: Theoria medica és praxis medica. A tudásközvetítés változó útjai a medicinában a 18. század második felében, Századok, 151 (2017) 5. pp. 1025-1042., 2017
Krász Lilla: Képzés, hivatás, önreprezentáció. Az "ideális orvos" társadalmi-kultúrális képlete a 18. századi Magyarországon, Turul, XC (2017) 1. füzet, pp.28-33., 2017
Krász Lilla: Táblázatokba zárt tudás? Az orvosi tudásszervezés gyakorlatai a 18. században, Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 7 (2016) 13. pp. 232-250., 2016
Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon, Századok, 150 (2016) 4. pp. 821-870., 2016
Krász Lilla: Bibliofil főurak. Gróf Festetics György orvostudományi könyvgyűjteményéről (Vázlat), In: Nyerges Judit, Verók Attila, Zvara Edina (szerk.): MONOKgraphia: Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Budapest: Kossuth Kiadó, 2016. pp. 425-434., 2016
Balogh Piroska: Koppi Károly - Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának megyrországi meghonosítására, Századok, 151 (2017) 5. pp. 953-970., 2017
Bodnár-Király Tibor: Államleírás és "a statisztika elmélete" a 18-19. század fordulóján, Századok, 151 (2017) 5. pp. 971-986., 2017
Sz. Kristóf Ildikó: Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában, Századok, 151 (2017) 5. pp. 987-1006., 2017
Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben, Századok, 151 (2017) 5. pp. 1007-1024., 2017
Gurka Dezső: A 18-19. századi magyar mineralógus peregrináció művelődéstörténeti konnotációi, Századok, 151 (2017) 5. pp. 1043-1062., 2017
Gurka Dezső: Segner János munkásságának hatása Kant műveiben, In: Gurka Dezső (szerk.): Matézis, mechanika, metafizika. Budapest: Gondolat, 2016
Gurka Dezső: Egyetemes fogalmak – lokális modulációk. A korai Fichte- és Schelling-recepció kelet-közép-európai és kelet-európai sajátosságai,, In: Mester Béla (szerk.) Régiók, határok, identitások. (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben. Budapest: Gondolat, 2016, pp. 47–64., 2016
Gurka Dezső: Carl Gustav Carus betegségfogalmának természetfilozófiai háttere, Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti folyóirat, 6 (2016) 13. pp. 87-96., 2016
Bodnár-Király Tibor: Ember és Természet viszonya Aranka György természetfilozófiai írásaiban, Az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben. Budapest: Reciti Kiadó, 2017. pp. 165-189., 2017
Bodnár-Király Tibor: Conjectura és emberi fejlődés Csernátoni Vajda Sámuel 1795-ös fordításában, Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 7 (2016) 13. pp. 137-152., 2016
Kurucz György: - Festetics György szerepe a magyarországi tudásáramlás elősegítésében a XVIII-XIX. század fordulóján, Somogy 44 (2017) 3. pp. 56-69., 2017
György Kurucz: Protestantische Gelehrte in Ungarn zur Wende des 18. und 19. Jahrhundert, In: György Kurucz (ed.): Protestantism, Knowledge and the World of Science. Budapest: L’Harmattan, 2017. 131-158., 2017
György Kurucz: (ed.), Protestantism, Knowledge and the World of Science. Budapest: L’Harmattan, 2017., 2017
Sz. Kristóf Ildikó: ’Indi legendi & scribendi usum mirantur.’ Egy kulturális sztereotípia múltjáról és régi magyarországi előfordulásáról, In: Nyerges Judit, et alii (szerk.): MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Budapest: Kossuth Kiadó, 2016, 435-446., 2016
Sz. Kristóf Ildikó: ’Terepmunka’ a Terepmunka kora előtt: Dobosy Mihály, a grönlandi inuitok és az etnológia (antropológia) születése a 19. század eleji Magyarországon, Ethno-lore, XXXII (2016) pp. 1-23., 2016
Ildikó Sz. Kristóf et alii: (eds.), The Multi-mediatized Other. The Construction of Reality in East-Central Europe, 1945-1980. Budapest: L'Harmattan, 2017
Balogh Piroska: Podmaniczkyak és Hunfalvyak: Egy regényes kapcsolat irodalomtörténeti hatásairól, Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában. 264 p. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. pp. 155-174., 2017
Balogh Piroska: "Hát még egy harmadik nincs: aesthetice?": A Széptani jegyzetek esztétikatörténeti olvasatai, IRODALOMTÖRTÉNET 98:(4) pp. 419-432. (2017), 2017
Balogh Piroska: "Az élet álom - csakhogy meddig az?" (Az álom interpretációi a 18-19. századi magyarországi esztétikai diskurzusban), IRODALOMISMERET: IRODALMI MŰVÉSZETI ÉS MUZEOLÓGIAI FOLYÓIRAT 17:(3) pp. 5-17. (2017), 2017
Balogh Piroska, Fórizs Gergely (szerk.): Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850 - Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018. 304 p., Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850 - Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018. 304 p., 2018
Balogh Piroska, Fórizs Gergely: Vorwort: Aspekte zur anthropologischen Ästhetik, Balogh Piroska, Fórizs Gergely (szerk.): Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850 ... Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018. pp. 9-17., 2018
Balogh Piroska: Aesthetics at the Royal University of Hungary (1774–1843), Balogh Piroska, Fórizs Gergely (szerk.): Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850… 304 p. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018. pp. 133-152., 2018
Kurucz György: A racionális gazdálkodás könyvészete az egykori Podmaniczky és Prónay családi könyvtárak állományában., Gurka Dezső (szerk.) A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. pp. 191-204., 2017
Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és a Podmaniczkyak. Mozaikok a földrajz és az egyetemes néprajz 19. századi tudománytörténetéhez, Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában. 264 p. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. pp. 25-40., 2017
Sz. Kristóf Ildikó: “Anthropologie dans le calendrier: la représentation des curiosités de la nature et des peuples exotiques dans les calendriers de Nagyszombat (Trnava), 1676-1773,”, Ex oriente amicitia. Mélanges offerts à Frédéric Barbier à l’occasion de son 65e anniversaire, éd. Claire Madl, István Monok, Budapest, MTA, 2017, pp. 87-113., 2017
Sz. Kristóf Ildikó: „Amerika und seine UreinwohnerInnen in den ungarischen Kalendern des 17. Jahrhunderts: David Frölich vs. die Jesuiten”,, Klaus-Dieter Herbst – Werner Greiling (Hrsg.): Schreibkalender und ihre Autoren in Mittel-, Ost- und Ostmittel-Europa (1540-1850), Bremen: Edition Lumière, pp. 355-369., 2018
György E. Szőnyi – Ildikó Sz. Kristóf: „A Multimedial Cult of the Virgin Mary Created and Sponsored by the Hungarian Aristocrat Pál Esterházy (1635-1713., IKON (Filozofski fakultet Sveučilišta u Rijeci/Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Rijeka) 10, 2017/1, pp. 303-316., 2017
Csaba Mészáros – Stefan Krist – Vsevolod Bashkuev – Luboš Bělka – Zsófia Hacsek – Zoltán Nagy – István Sántha – Ildikó Sz. Kristóf: Ethnographic accounts of visitors from the Austro-Hungarian Monarchy to the Asian peripheries of Russia and their contribution to the development of systematic ethnologic, Acta Ethnographica Hungarica, 2017, 62, 2, pp. 465-498., 2017
Ildikó Sz. Kristóf: (Multi-)mediatized Indians in Socialist Hungary: Winnetou, Tokei-ihto, and Other Popular Heroes of the 1970s in East-Central Europe, The Multi-mediatized Other. The Construction of Reality in East-Central Europe, 1945-1980. eds. Ildikó Sz. Kristóf et alii Budapest: L’Harmattan, 2017, pp. 128-155., 2017
Sz. Kristóf Ildikó: Aby Warburg és a névtelen indián. Antropológiai és társtudományi reflexiók a Találkozás történetéből, Lajos Veronika, Povedák István és Régi Tamás (szerk.) The Anthropology of Encounters /A találkozások antropológiája. Budapest: L’Harmattan, 2017 (MAKAT Könyvek 1), 51-61., 2017
Ildikó Sz. Kristóf: ’No Visitors Beyond This Point’: Rules of Conduct for Tourists in Native American Reservations and Their Cultural-Political Contexts in the USA., In: Confluences. Essays Mapping the Manitoba-Szeged Partnership. Ed. Andrea Kökény, Réka Christian and György Endre Szőnyi. Szeged: JATEPress, 2017, pp. 123-137., 2017
Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. 264 p., A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. 264 p., 2017
Gurka Dezső: Előszó, in Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky-család szerepe a 18–19. századi kultúrában. Gondolat, Budapest, 2017, 6–9., 2017
Gurka Dezső: Báró Podmaniczky Károly német kulturális kapcsolati rendszerének alakulása., in Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky-család szerepe a 18–19. századi kultúrában. Gondolat, Budapest, 2017, 6–9., 2017
Gurka Dezső: Die Rezeption der Schelling’schen Naturphilosophie in der Ästhetik von Lajos Schedius,, in Balogh Piroska, Fórizs Gergely (szerk.): Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850...Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018, 181–196., 2018
Gurka Dezső: Segner, a filozófus., In: Kovács László: Segner János András. Egy jeles hungarus a 18. századból ... Budapest: Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2018. pp. 177-185., 2018
Gurka Dezső: Die polnische Geschichte in der Unterrichtspraxis der ungarischen Mittel- und Hochschulen,, in Anna Klim-Klimaszewska – Agata Fijałkowska-Mroczek (ed.): Edukacja bez granic dzieci, mlodzieży i dorosłych. AKKA, Siedlce, 2017, 184–191., 2017
Gurka Dezső: Heidegger Schelling-értelmezésének tudománytörténeti aspektusai,, in Bartha Judit – Gyenge Zoltán (szerk.): Töredékes dialektika. Tanulmányok Weiss János 60. születésnapjára. L’Harmattan, Budapest, 2017, 87–96., 2017
Bodnár.Király Tibor: Összehasonlítás és tudomány a 18. század végi magyarországi politikai diskurzusban., In: Török Borbála Zsuzsanna, Bodnár-Király Tibor et alii (szerk.): Aranka György és a tudomány megújuló alakzatai. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 2018. pp. 109-131., 2018
Bodnár-Király Tibor: Kompiláció és rendszerezés Decsy Sámuel Pannóniai Féniksz című művében, IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 121:(4) pp. 473-488. (2017), 2017
Bodnár-Király Tibor: Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében, Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében, 2018
Krász Lilla: ”Respublica litteraria Podmaniczkyana”: Báró Podmaniczky József nyugat-európai utazása egy útitárs naplójának tükrében, In: Gurka Dezső (szerk.):A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában. 264 p. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. pp. 73-87., 2017
Krász Lilla: Ärzte im Netz: Bildung, Profession und Selbstdarstellung ungarländischer Mediziner im 18. Jahrhundert, In: Kókai Károly, Seidler Andrea (Hrsg.): Das ungarische Wien: Spuren eines Beziehungsgeflechts. 240 p. Wien: Praesens Verlag, 2018. pp. 215-230., 2018
Krász Lilla: Képzés, hivatás, önreprezentáció Az „ideális orvos” társadalmi-kulturális képlete a 18. századi Magyarországon, TURUL 90:(1) pp. 28-33. (2017), 2017
Krász Lilla: A klinikai szülészet kezdetei: Göttingentől Pest-Budáig., In: Rosivall L (szerk.): Semmelweis 200 éve. 470 p. Budapest: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, 2018. pp. 187-200., 2018
Krász Lilla: Orvosi tudás és hatalom: A (köz)egészségügyi szervezetrendszer kialakítása Mária Terézia korában., In: Gerő András, Nagy Beatrix (szerk.): Mária Terézia a magyarok királynője (1740-1780). Budapest: Habsburg Történeti Intézet ... Budapest, 2018. pp. 117-150., 2018
Balogh Piroska: The Institution of Draskovics Observance and the Masonic Anthropology of the Enlightenment., In: Kulcsár, Krisztina; Forgó, András (szerk.) „Die habsburgische Variante des Aufgeklärten Absolutismus”. Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II., 1765–1780 : "A felvil, 2018
Balogh Piroska: A magyarországi esztétikai irodalom emberképének változása és a göttingeni tudományos recepció a 18-19. század fordulóján, KALEIDOSCOPE MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 9 (2018) 17 pp. 183-196., 2018
Balogh Piroska: Anthropological aspects of Johann Ludwig Schedius’s aesthetics., In: Gurka, Dezső (szerk.) Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism. Philosophical and scientific reception of (physical) anthropology, 2019
Balogh Piroska: Johann Ludwig Schedius’s Literärischer Anzeiger and the Tradition of Critical Journalism in the Kingdom of Hungary around 1800., In: Dóbék, Ágnes; Mészáros, Gábor; Vaderna, Gábor (szerk.) Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820. Budapest: Reciti Kiadó, (2019) pp. 207-219., 2019
Balogh Piroska: Aesthetica muliebris – avagy beszélhetünk-e „női esztétikáról” 18–19. századi magyar viszonylatban., In: Török, Zsuzsa (szerk.) Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok Budapest: Reciti Kiadó, (2019) pp. 15-30., 2019
Balogh Piroska: The Constitutional Principles of the Draskovics Observance and its Influence on Cultural Networks., In: Tüskés, Gábor; Breuer, Dieter (szerk.) Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. De Gruyter, (2019) pp. 319-331., 2019
Gurka Dezső: Az álom filozófiai értelmezésének kezdetei a 18–19. századi Magyarországon., KALEIDOSCOPE MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 9 (2018) 17 pp. 223-233., 2018
Gurka Dezső: Die Rezeption der Schelling’schen Naturphilosophie in der Ästhetik von Lajos Schedius, in Balogh Piroska, Fórizs Gergely (szerk.): Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850. Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850. (Bochumer Quellen, 2019
Gurka Dezső: Role of ‘dream’ and ‘unconsciousness’ in the progression of Carl Gustav Carus’ image of man,, in Gurka, Dezső (ed): Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism. Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropology in, 2019
Gurka Dezső: Preface, in Gurka, Dezső (ed): Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism. Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropology in, 2019
Gurka Dezső: Az otthonosság és az idegenség ambivalenciái a göttingeni és jénai magyar peregrinusok visszaemlékezéseiben és leveleiben,, Sárospataki Füzetek (23), 2019/1, 51–60., 2019
Gurka Dezső: Segner, a filozófus, in Kovács László: Segner János András. Egy jeles hungarus a 18. századból. Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Budapest, 2018, 177–185., 2019
Gurka Dezső: A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok interpretációja a magyar középiskolai tankönyvekben, különös tekintettel a második világháború időszakára,, in: Maria Zima – Gurka Dezső (szerk.): Lengyel–magyar kapcsolatok a második világháború időszakában. Gondolat, Budapest, 2019, 113–126. / Interpretacja polsko-węgierskic, 2019
Kurucz György: A „technological journey” normái: georgikoni tanárok utazási instrukciói a 19. század elején., KALEIDOSCOPE MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 9 (2018) 17 pp. 261-274., 2018
Kurucz György: Theory and experience: two professors of the first Hungarian farming college in Western Europe., In: Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism. Philosophical and scientific reception of (physical) anthropology in the 18-19th centuri, 2019
Kurucz György: „Mióta hazámból elindultam…” Technológiai utazás és szociokulturális dimenziók, 1820-1825., Sárospataki Füzetek 23. (2019) 61-76., 2019
Kurucz György: Agrárszakképzés és piackutatás: a „technológiai utazás” gyakorlata gróf Festetics László modernizációs törekvéseiben., In: Uradalom – Vállalat. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv. Kövér György – Pogány Ágnes et al. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Hajnal István Alapítvány,, 2019
Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt and Hungary: National Identity and The Emergence of Modern Sciences, In National Identity and Modernity 1870-1945. Latin America, Southern Europe, East Central Europe. Edited by Viktória Semsey (with the assistance of Petra Balaton, Csaba, 2018
Sz. Kristóf Ildikó: The emergence of world ethnography in Hungary before 1848. Agents and sources., In Gurka Dezső (szerk.): Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism. Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropology, 2019
Sz. Kristóf Ildikó: Ezeknél szebb óráim soha sem vóltak”: emlékezet és kánonformálás a kulturális antropológia tudományának korai forrásaiban Magyarországon a 18/19. század fordulóján, KALEIDOSCOPE MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 9 (2018) 17, pp. 234-248., 2018
Sz. Kristóf Ildikó: Warhafftige Historia der Wilden Menschfresser Leuthen: Discovering the Americas – in Early Modern Hungary, In Transnational Americas. Home(s), Borders and Transgressions. Edited by Réka M. Cristian, Zoltán Dragon, András Lénárt. Szeged: AMERICANA eBooks, 2019, pp. 117-134., 2019
Krász Lilla: „Megfigyelve leírni, leírva megfigyelni”. Az orvosi írásmódok episztémikus fordulata a 18. században., KALEIDOSCOPE MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 9 (2018) 17 pp. 249-260., 2018
Krász Lilla: The Beginnings of Clinical Obstetrics from Göttingen to Pest-Buda., In: Rosivall László (szerk.): Semmelweis 200 Years. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2019. 195-208., 2019
Krász Lilla: Observing to describe, describing to observe’. The epistemic turn of medical writing in the 18th century., Hungarian Studies. A Journal of the International Association for Hungarian Studies, Volume 33, Issue 3, pp. 169-178., 2019
Bodnár-Király Tibor: Anthropology and human progression in Sámuel Csernátoni Vajda's translation., In: Gurka, Dezső (szerk.) Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism. Philosophical and scientific reception of (physical) anthropology, 2019
Bodnár-Király Tibor: Államleírás állam nélkül”. A statisztikatudomány magyarországi előzményeiről., KALEIDOSCOPE MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT, 9 (2018) 17, pp.197-222., 2018
Bodnár-Király Tibor: „Matézis, mechanika, metafizika: A 18–19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban” [Mathesis, mechanics,, Hungarian Historical Review, 8(2019), No. 3., 632–635., 2019
Kurucz György: Megjegyzések egy technológiai utazás természetrajzához., In: Kurucz, György (szerk.) Technológiai utazás a modern kor hajnalán. Válogatás Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni professzorok nyugat-európai jelentéseiből és nap, 2020
Kurucz György (szerk.): Technológiai utazás a modern kor hajnalán: Válogatás Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni professzorok nyugat-európai jelentéseiből és naplóiból (1820–1825). Budapest, Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó (2020) , 744 p., 2020
Kurucz György: Egy tanulmányút állomásai. A keszthelyi Georgikon tanárai Sziléziában., In: Seres, Attila (szerk.) A híd, ami összeköt: ünnepi tanulmányok Kovács István 75. születésnapjára : 1848-1849 és a magyar-lengyel kapcsolatok története a XIX-XX. száz, 2020
Kurucz György: ,,Kedves Hazámfiai, mozdulni kell..." - Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején. Budapest, Magyarország : Corvina Kiadó, Ráday Gyűjtemény (2020) , 303 p., ,,Kedves Hazámfiai, mozdulni kell..." - Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején. Budapest, Magyarország : Corvina Kiadó, Ráday Gyűjtemény (2020) , 303 p., 2020
Kurucz György: Egy georgikoni tanár Londonban – részlet Gerics Pál Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések című útinaplójából., In: Horváth, Zita; Mikó, Zsuzsanna; Miklós, Dániel; Németh, László Sándor (szerk.) Kapiller Imre emlékkönyv. Zalaegerszeg, Magyarország, Budapest, Magyarország : Magyar N, 2019
Kurucz György: Tudásközvetítés és szociokulturális dimenziók: protestáns professzorok a Georgikonban, In: Erős, Krisztina; Kulcsár, Bálint (szerk.) A protestantizmus zalai évszázadai : Tudományos emlékülés a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére. Zalaegersze, 2019
Balogh Piroska: Kényszerpályák nemzedéke? Szerzetespapság és felvilágosodás - három esettanulmány, In: Forgó, András; Gőzsy, Zoltán (szerk.) Katolikus Egyházi Társadalom Magyarországon a 18. században, Pécs, Magyarország : META Egyesület, (2019) pp. 387-410. , 24 p., 2019
Balogh Piroska: Methodology in Johann Ludwig Schedius’ Principia Philocaliae (1828), In: SÚRADNICE ESTETIKY, UMENIA A KULTÚRY V Estetická výchova a prax vyučovania estetiky v kontextoch európskeho estetického myslenia 19. a 20. storočia – dialóg s tradíc, 2020
Balogh Piroska: Esztétikatörténet és latin filológia., In: Popovics, Zoltán; Szécsényi, Endre (szerk.) Esztétika - történelem - hermeneutika : tanulmányok Kisbali László emlékére. Budapest, Magyarország : L'Harmattan, (2019), 2019
Sz. Kristóf Ildikó: “Charming Sorcerers” or “Soldiers of Satan”? Witchcraft and Magic in the Eyes of Protestant/Calvinist Preachers in Early Modern Hungary”, Religions 2019, 10 (5), 328: Special Issue Witchcraft, Demonology and Magic, ed. by Marina Montesano https://www.mdpi.com/2077-1444/10/5/328, 2019
Sz. Kristóf Ildikó: „’Pestis Pestise’: Járvány és lázadás Debrecenben, 1739-1742”,, Rubicon 5 (2020), pp. 28-31., 2020
Sz. Kristóf Ildikó: „’Sír a Lélek benne, hogy nem temethet úgy, mint régen.’ Pestis és lázadás Debrecenben, 1739-1742”, Sárospataki Füzetek. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológiai tudományos szakfolyóirata 24,1 (2020), pp. 17-29., 2020
Gurka Dezső: Greguss Mihály Nyiry István álomfilozófiájával kapcsolatos bírálata a 19. századi álomfelfogások kontextusában,, Fórum Társadalomtudományi Szemle (22), 2020/3, 69–81., 2020
Gurka Dezső: Angaben zur Wirkungsgeschichte von Abraham Gottlob Werner in Ungarn,, in Susanne Kandler (Hrsg.): Abraham Gottlob Werner und die Geowissenschaften seiner Zeit. Technische Universität Bergakademie Freiberg, Freiberg, 2020, 273–280., 2020
Gurka Dezső: East-Central-European and East-European aspects of philosophical culture. Specific features of the early reception of German idealism in Hungary, Poland and Russia,, in Aneta Niewęgłowska – Małgorzata Wiśniewska (ed.): Problemy edukacji społeczeństwa w wymiarze globalnym. WN IKRiBL, Siedlce 2019, 57–64., 2019
Krász, Lilla (szerk.) ; Pesti, Brigitta (szerk.) ; Seidler, Andrea (szerk.):: Medien, Orte und Rituale von und unter Frauen. Zur Kulturgeschichte weiblicher Kommunikation in der Habsburger Monarchie. Wien, Ausztria : Praesens Verlag (2020) , 360 p., Medien, Orte und Rituale von und unter Frauen. Zur Kulturgeschichte weiblicher Kommunikation in der Habsburger Monarchie. Wien, Ausztria : Praesens Verlag (2020) , 360 p., 2020
Krász Lilla: Gibt es eine Geschichte der weiblichen Kommunikation?, In: Medien, Orte und Rituale von und unter Frauen. Zur Kulturgeschichte weiblicher Kommunikation in der Habsburger Monarchie. Hrsg.: Lilla Krász, Brigitta Pesti, Andrea S, 2020
Krász Lilla: Strukturen der weiblichen Kommunikation in der Transformation der ungarländischen Hebammenschaft im 18. Jahrhundert., In: Medien, Orte und Rituale von und unter Frauen. Zur Kulturgeschichte weiblicher Kommunikation in der Habsburger Monarchie. Hrsg.: Lilla Krász, Brigitta Pesti, Andrea S, 2020
Sz. Kristóf Ildikó: „Alexander von Humboldt Magyarországon: tudományos kapcsolatok és eszmetörténeti hatások.” In: Bernáth Árpád (szerk.): Felfedező utazások térben és időben: Tanulmányok Go, Budapest: Gondolat Kiadó, 2020, pp. 35-69., 2020
Balogh Piroska: Georg Aloys Szerdahely and the Beginning of Aesthetic Education at the Royal Hungarian University between 1774-1882 In: Kopčáková, Slávka (szerk.) SÚRADNICE ESTETIKY, UME, Presov, Szlovákia : Prešovská Univerzita v Prešove (2020) pp. 27-49., 2020
Balogh Piroska: Horace and the Hungarian Art Theories in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. In: Lengyel, Réka; Tüskés, Gábor (szerk.) Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Lite, Wien, Ausztria : Praesens Verlag (2020) pp. 141-168., 2020
Sz. Kristóf Ildikó: „Alexander von Humboldt, Rosti Pál és Magyarország: tudománytörténet és egyetemes néprajz a hosszú 19. században” In: Fisli Éva – Lengyel Beatrix (szerk.): Rosti., Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2021, pp. 89-111., 2021
Sz. Kristóf Ildikó: „Before Fieldwork: Textual and Visual Stereotypes of Indigenous Peoples and the Emergence of World Ethnography in Hungary in the Seventeenth to Nineteenth Centuries” In:, Singapore: Springer, 2021, pp. 2-30., 2021
Sz. Kristóf Ildikó: „Greenland in Hungary: Inuit Culture and the Emergence of the Science of Anthropology in Late Eighteenth- to Early Nineteenth-Century Hungary.” In: Jensz, Felicity – Pett, London, UK: Palgrave Macmillan, 2021, pp. 165-183., 2021
Kurucz György: Egy tanulmányút állomásai. A keszthelyi Georgikon tanárai Sziléziában. In: Seres, Attila (szerk.): A híd, ami összeköt: ünnepi tanulmányok Kovács István 75. születésnap, Budapest, Magyar Napló, (2020) pp. 19-36., 2020
Kurucz György: Megjegyzések egy technológiai utazás természetrajzához. In: Kurucz, György (szerk.): Technológiai utazás a modern kor hajnalán: Válogatás Gerics Pál és Lehrmann József, Budapest, L'Harmattan Kiadó, (2020) pp. 13-31., 2020
Kurucz György: A göttingeni egyetem és magyarországi kapcsolatai: Johann Beckmann technológia professzor három levele Ribinyi János udvari bizottsági titkárhoz a 18-19. század forduló, Budapest, Magyarország, Sárospatak, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye, Károli Gáspár Refo, 2021
Kurucz György: “Night Thoughts” and “Meditations among the Tombs”: The influence of English moralists on József Péczeli’s sermons and literary activities., HUNGARIAN STUDIES: A JOURNAL OF THE INTERNATIONAL ASSOCIATION FOR HUNGARIAN STUDIES AND BALASSI INSTITUTE 34 (2020) 2 pp. 190-198., 2020
Kurucz György: Elvek és utak. A Festeticsek és Széchényiek szerepe a magyar kultúra és gazdaság fejlesztésében a 18-19. század fordulóján., SOMOGY 49 (2021) 4. pp. 5-16., 2021
Gurka Dezső: Dezső Gurka – Stefan Weigert: „Herr Johannes Körmözzi aus Siebenbürgen hat meine sämtlichen Vorlesungen […] mit unausgeseztem Fleiße besucht“. Aufzeichnungen des ungarisc, Universitätsverlag Winter, Heidelberg, 2021, 143–157., 2021
Gurka Dezső: A neptunizmus lokális modulációi Jénában a 18–19. század fordulóján, in Pál Eszter (szerk.): A tudomány keretei. Martin Opitz, Budapest, 2021, 39–149. Jacob Friedrich Fri, Áron, Budapest, 2021, 219–229., 2021
Gurka Dezső: Henrik Steffens’s attempt at a Schellingian interpretation of the Earth’s comprehensive history, in Gurka, Dezső (ed.): Time in the “third kingdom of nature” Prehistory o, Gondolat, Budapest, 2021, 101–116., 2021
Gurka Dezső: The philosophical contexts of the early historyof palaeontology and palaeoanthropology, in Gurka, Dezső (ed.): Time in the “third kingdom of nature” Prehistory of palaeon, Gondolat, Budapest, 2021, 7–18., 2021
Gurka Dezső: A jénai konstelláció néhány magyar vonatkozása a 18–19. század fordulóján,, Magyar Filozófiai Szemle (61), 2020/3, 171–181., 2020
Gurka Dezső: Greguss Mihály Nyiry István álomfilozófiájával kapcsolatos bírálata a 19. századi álomfelfogások kontextusában,, Fórum Társadalomtudományi Szemle (22), 2020/3, 69–81., 2020
Gurka Dezső: Moderne Reflexionen des philosophischen Wissenstransfer des 18. Jahrhunderts. Die Universität Jena und die Rezeption der postkantianischen Philosophien in Ungarn, in Elżb, [i]WN IKRiBL, Siedlce 2020, 121–126., 2020
Gurka Dezső: Angaben zur Wirkungsgeschichte von Abraham Gottlob Werner in Ungarn, in Susanne Kandler (Hrsg.): Abraham Gottlob Werner und die Geowissenschaften seiner Zeit., Technische Universität Bergakademie Freiberg, Freiberg, 2020, 273–280., 2020
Krász Lilla: Birodalmi stratégiák – Lokális taktikák: Orvosi tudás és autoritás a 18. századi Magyarországon In: Pál, Eszter (szerk.) A tudomány keretei, Budapest, Magyarország : Martin Opitz Kiadó (2021) 216 p. pp. 123-138. , 16 p., 2021
Krász Lilla: Markhot Ferenc helye a respublica litteraria medica világában, KALEIDOSCOPE: MŰVELŐDÉS- TUDOMÁNY- ÉS ORVOSTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 11 : 23 pp. 34-52. , 19 p. (2021), 2021
Gurka Dezső: Moderne Reflexionen des philosophischen Wissenstransfer des 18. Jahrhunderts. Die Universität Jena und die Rezeption der postkantianischen Philosophien in Ungarn, in Elżbieta Jaszczyszyn (ed.): Edukacja dorosłych w XXI wieku. [i]WN IKRiBL, Siedlce 2020, 121–126., 2020
Gurka Dezső: A jénai konstelláció néhány magyar vonatkozása a 18–19. század fordulóján,, Magyar Filozófiai Szemle (61), 2020/3, 171–181., 2020
Gurka Dezső – Stefan Weigert:: „Herr Johannes Körmözzi aus Siebenbürgen hat meine sämtlichen Vorlesungen […] mit unausgeseztem Fleiße besucht“. Aufzeichnungen des ungarischen Studenten János Körmöczi nach Georg Christoph Lichtenberg im Jahr 1796”,, Ulrich Joost – Burkhard Moenninghoff – Friedeman Spicker (Hrsg. ): Lichtemberg-Jahrbuch 2020. Universitätsverlag Winter, Heidelberg, 2021, 143–157., 2021
Bodnár-Király Tibor: Cameralism and Enlightenment: Happiness, Governance and Reform in Transnational Perspective. Edited by Ere Nokkala and Nicholas B. Miller. With the editorial assistance of Anthony J. La Vopa. New York–London: Routledge, 2020. x+325 pp, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 10: 3 pp. 592-597., 6 p. (2021), 2021
Bodnár-Király Tibor: Per Pippin Aspaas, and László Kontler. Maximilian Hell (1720–92) and the Ends of Jesuit Science in Enlightenment Europe Leiden: Brill, 2019. Pp. xii + 477., AUSTRIAN HISTORY YEARBOOK 52 pp. 15-16., 2 p. (2021), 2021
Bodnár-Király Tibor: The Secular Enlightenment. By Margaret C. Jacob. Princeton & Oxford: Princeton University Press, 2019. xi+339 pp., HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 9: 3 pp. 565-569., 5 p. (2020), 2020
Bodnár-Király Tibor: Decentralizált Hell, SIC ITUR AD ASTRA: 72 pp. 271-280., 10 p. (2020), 2020
Balogh Piroska, Fórizs Gergely (szerk.): Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850 - Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018. 304 p., Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850 - Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018. 304 p., 2018
Gurka Dezső: Preface, in Gurka, Dezső (ed): Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism. Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropology in, 2019
Gurka Dezső: (ed.): Time in the “third kingdom of nature” Prehistory of palaeontology and palaeoanthropology and its philosophical contexts., Gondolat, Budapest, 2021, 231 p., 2021
Gurka Dezső (szerk.): Changes in the image of man from the Enlightenment to the age of Romanticism: Philosophical and scientific receptions of (physical) anthropology in the 18–19th centuries., Budapest: Gondolat Kiadó (2019) , 280 p., 2019
Gurka Dezső: Előszó, in Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky-család szerepe a 18–19. századi kultúrában. Gondolat, Budapest, 2017, 6–9., 2017
Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18–19. századi magyar kultúrában., Gondolat Kiadó, 2017. 264 p., 2017



Back »