 |
State power and political press in Hungary (1861-1875)
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
119664 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Deák, Ágnes |
| Title in Hungarian |
Államhatalom és politikai sajtó Magyarországon (1861-1875) |
| Title in English |
State power and political press in Hungary (1861-1875) |
| Keywords in Hungarian |
sajtópolitika, újságírás normái, folyamatosság, megszakítottság, Schmerling-provizórium, dualizmus első évei |
| Keywords in English |
press politics, norm of the profession of journalism, continuity, break, Schmerling-provisorium, first years of the Dual Monarchy |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Modern history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Department of Modern World History (University of Szeged) |
| Participants |
Cieger, András
Tamás, Ágnes
|
| Starting date |
2016-12-01 |
| Closing date |
2021-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
24.557 |
| FTE (full time equivalent) |
6.99 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A politikai sajtó megszületése után a 19. század ’40-es éveiben Magyarországon a közügyek iránt érdeklődő kortársak hamar érzékelték, hogy a folyamatban lévő nagy társadalmi és politikai átalakulás, a rendi társadalom megszüntetése és a modern társadalom megteremtése közepette a politikai sajtónak különleges szerep jut. A magyarországi igen gazdag sajtótörténeti kutatások súlypontja elsősorban a modern politikai sajtó kialakulásának időszakára, az 1840-es évekre esett, illetve majd a dualizmus korának már virágzó sajtóhálózatára. Az 1860-as évek sajtótörténeti vizsgálata viszont, összhangban azzal, hogy ezen évek általános politikatörténete is sokkal kisebb érdeklődést váltott ki a kutatókból, jóval vázlatosabb. Minden kormányzati formában a kormányzó elit számára megoldandó feladat a sajtó felhasználása, kezelése, ha érdekeik úgy diktálják, korlátozása. Másfelől a politikai sajtó ágenseinek, laptulajdonosoknak, szerkesztőknek, tudósítóknak és olvasóknak ugyanúgy ki kell alakítaniuk a kormányzattal kapcsolatos magatartás alapelveit. A projekt az 1861 és 1875 közötti időszakban vizsgálja a kormányzat viszonyulását a politikai sajtóhoz és fordítva Magyarországon és Ausztriában.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Minden kormányzati formában a kormányzó elit számára megoldandó feladat a sajtó felhasználása, kezelése, ha érdekeik úgy diktálják, korlátozása. Meg kell teremteni a saját sajtóorgánumokat, hivatalos vagy félhivatalos lapok formájában. Másrészt pedig állást kell foglalni az ellenzéki sajtóorgánumok működési körét, annak korlátait illetően. Másfelől a politikai sajtó ágenseinek, laptulajdonosoknak, szerkesztőknek, tudósítóknak és olvasóknak ugyanúgy ki kell alakítaniuk a kormányzattal kapcsolatos magatartás alapelveit. Ez egyaránt vonatkozik a kormányzatot támogató, illetve azt ellenzékként bíráló vagy kifejezetten támadó sajtóorgánumok munkatársaira is. Ráadásul egy bekövetkező rendszerváltás alaposan felforgatja a hatalmi és kormányzati viszonyokat, ellenzéki lapok hirtelen kormánypártiak lehetnek, vagy ha maradnak is ellenzékben, másfajta kormányhatalomhoz kell saját programjukat és működésüket viszonyítani, ami az elvek és a gyakorlat újraformálódásához, radikális vagy részbeni módosulásához vezethet. Ezeket a problémákat kívánjuk tárgyalni az 1861 és 1875 közötti időszakra vonatkozóan.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
1867, a kiegyezés a magyarországi történelemben látványos szakítást jelentett a megelőző két évtized kormányzati politikájával, az Andrássy Gyula vezette liberális kormány önmagát mindenekelőtt az éles politikai cezúra programjával definiálta. A projekt a sajtópolitika terén megvilágítja, a szakítás valóban teljes volt-e a megelőző időszak sajtópolitikai gyakorlatához viszonyítva, ha vannak, milyen vonatkozásban mutathatók ki a folytonosság elemei. A projekt célja egy monográfia elkészítése, amely mind a Schmerling-provizórium, mind pedig a dualizmus első évei kormányzatának új arcát mutathatja be, s a sajtótörténeti irodalom eredményeit is kiegészítheti, sőt bizonyos pontokon feltehetőleg korrigálhatja.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Minden kormányzati formában a kormányzó elit számára megoldandó feladat a sajtó felhasználása, kezelése, ha érdekeik úgy diktálják, korlátozása. Legyen szó akár diktatúráról, akár alkotmányosságról kormányzatról, ki kell alakítania saját elveit és gyakorlatát a politikai sajtóval kapcsolatban. Mindenekelőtt meg kell teremteni a saját sajtóorgánumokat, hivatalos vagy félhivatalos lapok formájában. Másrészt pedig állást kell foglalni az ellenzéki sajtóorgánumok működési körét, annak korlátait illetően. Másfelől a politikai sajtó ágenseinek, laptulajdonosoknak, szerkesztőknek, tudósítóknak és olvasóknak ugyanúgy ki kell alakítaniuk a kormányzattal kapcsolatos magatartás alapelveit. A program ezt a folyamatot vizsgálja az 1861 és 1875 közötti időszakban, összehasonlítva egyrészt az 1867-es kiegyezés előtti és utáni éveket, másrészt pedig a magyarországi és az ausztriai viszonyokat.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
After the birth of political press in Hungary in the 1840’s Hungary it became evident for people interested in public affairs that political press had special task during the undergoing great social and politial changes, in the process of transforming the society of Estates into modern society. Press history literature in Hungary focused its interest fist of all to phenomena and processes of the 1840’s and those of the period of the Dual Monarchy after 1867, as periods of extraordinary striking developments. On the contrary the general history of the 1860’s has been a neglected field of Hungarian historiography thus that of press history as well. Governing political elite in whatever form of government has to face the problem of using, handling, or if their interests make it necessary, restricting political press. On the other hand, the agents of modern political press: newspaperowners and editors, correspondents and readers have to establish the norms of their profession towards government. The project investigates the attitude of the government to political press and vice versa in Hungary and Austria in the period between 1861 and 1875.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Each government has to develop its own principles as well as practice in this respect. Official or semiofficial newspapers must be founded and the sphere of free activity and its limits concerning opposition press must be officially or merely informally defined. On the other hand, the agents of modern political press: newspaperowners and editors, correspondents and readers have their own responsibilities. They have to establish the norms of their profession towards government power, either in case of moderate, even radical opposition dailies or in those of supporting while supported by any government. Moreover, any decisive change of political system may reform the whole political field: opposition newspapers may abruptly find themselves in the position of government-supporting press, or inversely. Even if they remain to be in opposition, they face a government of new type thus they definitely must reshape their political face in contrast to political trends determined by the government. Changes in details or radical shifts must be enforced in their former ideas on the principles and practice of what it should mean to be a ’journalist’ or ’editor’ in that political situation. We would like to investigate these problems in the context of the period between 1861 and 1875.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The Settlement of 1867 constituted an important turning point in the history of modern Hungary. The new Hungarian liberal government led by Gyula Andrássy represented itself through the programme of total change. The project reveals in the field of press politics whether this break was really so radical in comparison to the former period, and in which aspect the elements of continuity, if any, can be pointed out. The main object of the project is to publish a monography, presenting new elements of the politics of the government of the socalled „Schmerling-provisorium” as well as that of the early dualist period. At certain points we can probably complete or even correct the statements of former press history literature.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Governing political elite in whatever form of government has to face the problem of using, handling, or if their interests make it necessary, restricting political press. Notwithstanding dictatorship or constitutionalism each government has to develop its own principles as well as practice in this respect. First of all official or semiofficial newspapers must be founded and the sphere of free activity and its limits concerning opposition press must be officially or merely informally defined. On the other hand, the agents of modern political press: newspaperowners and editors, correspondents and readers have their own responsibilities. This project investigates this process in the period between 1861 and 1875, comparing the years before and after the Settlement of 1867 as well as the situations in Hungary and Austria.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
