|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
119793 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Bigazzi, Sára |
| Title in Hungarian |
Konzorcium, társ p.: A társas identitás hatása a csoportközi előítéletekre és a kollektív cselekvésre |
| Title in English |
Consortional assoc.: The influence of social identity on intergroup prejudice and colective action |
| Keywords in Hungarian |
csoportközi viszony, előítélet, kollektív cselekvés, nemzeti identitás, romaellenesség |
| Keywords in English |
ntergroup relations, prejudice, collective action, national identity, anti-Roma prejudice, social identity |
| Discipline |
| Psychology (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Social psychology | | Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Societal behaviour |
|
| Panel |
Psychology and Education |
| Department or equivalent |
Institute of Psychology (University of Pécs) |
| Participants |
Bokrétás, Ildikó
Lénárd, Katalin
Serdült, Sára
Takács, Bálint
Vincze, Orsolya
|
| Starting date |
2016-10-01 |
| Closing date |
2021-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
22.567 |
| FTE (full time equivalent) |
13.50 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy feltárja az identitás, az észlelt fenyegetés és a csoportközi attitűdök közötti kapcsolatot, és azok csoportközi viselkedésre gyakorolt hatását. A csoportközi viselkedés lehet ellenséges és proszociális, irányulhat a csoportközi helyzet megváltoztatására és fenntartására. Korábbi kutatások szerint a múltbeli konfliktusok reprezentációja meghatározó a jelen csoportközi kapcsolataiban. Ezért a magyar nemzeti identitás vizsgálatára és a romákkal kapcsolatos attitűdök feltárására vállalkozunk kvalitatív, és kvantitatív, kérdőíves és kísérleti módszerek alkalmazásával, laborban és terepen.
Vizsgálatainkat 4 szinten végezzük el:
1. A csoporton belüli szinten a csoportidentitást tárjuk fel a morális megfontolások és a történelmi események reprezentációját hangsúlyozva
2. A személyes szint elemzése során az intrapszichés folyamatok és a személyes identitás kapcsolatát térképezzük fel
3. A csoportközi attitűdök szintjén az észlelt fenyegetés és a célcsoport-specifikus attitűdöket elemezzük
4. A csoportközi viselkedés szintjén kauzális kapcsolatot keresünk a csoportidentitás és a csoportközi viselkedési szándék között, a hatékony intervenciós lehetőségeket kutatva
Végül egy terepvizsgálatban az előítélet-csökkentés kutatásra alapozott módszerét teszteljük, amikor a személyes és csoportidentitás releváns aspektusaiba és a csoportközi viszonyokba történő beavatkozás hatékonyságát mérjük. A kutatási program segítségével módszertani újításokat és az előítéletek egy új elméleti megközelítését dolgozzuk ki, amely a csoportközi attitűdök helyett a többségi csoporttagok identitáskonstrukciója és a csoportközi viselkedés közötti közvetlen kapcsolatot emeli ki.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Korábbi kutatások szerint a csoportidentitást megalapozó társadalmi kategóriák létrejöttében jelentőséget kap a történelmi örökség, ahogy a jelen csoportközi viszonyaira is hatást gyakorolnak a múltbeli konfliktusok. Az előítélet tehát a csoportidentitás szempontjából kifejezetten funkcionálisnak tekinthető, amelyet a történelmi reprezentációk alakítanak. A kutatásunk azt vizsgálja, hogy a csoportidentitás különböző értelmezései hogyan befolyásolják a csoportközi attitűdöket és azokat a viselkedésformákat, amelyek a meglévő társadalmi hierarchiák fenntartására vagy megváltoztatására irányulnak, ellenségesek vagy proszociálisak. Kutatásunk középpontjában a nemzeti identitás és más csoportok, azon belül kiemelten a romák felé irányuló attitűdök vizsgálata áll.
A következő kérdésekre keressük a választ 11 vizsgálatban, amelyekben kérdőíves és kísérleti módszert alkalmazunk, tartalom- és hálózatelemzést, labor és terepvizsgálatot végzünk:
(1) Milyen összefüggés áll fenn a nemzeti identitás – a glorifikáló és kötődő identitás –, a történelmi reprezentációk és a hősies és segítő hősök emlékezete között, és ezek hogyan hatnak a jelen csoportközi viszonyaira?
(2) Az énhez kapcsolódó folyamatok és a fenyegetéssel való megküzdés kapcsolata hogyan határozza meg a csoportközi attitűdöket és viselkedést?
(3) A csoportközi attitűdök – fenyegetésdimenziók és romaellenesség – mely aspektusait határozza meg a nemzeti identitás?
(4) A csoportidentitás mely aspektusai határozzák meg, hogy az emberek a társadalmi változásokért vagy a társadalmi hierarchiák konzerválásáért folytatott kollektív cselekvések iránt köteleződnek-e el?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az előítélet vizsgálatához egy új elméleti megközelítést javaslunk: a többségi identitás és a csoportközi cselekvési szándék közötti közvetlen kapcsolatot vizsgáljuk. Módszertani innovációnk egy észlelt fenyegetettség, és egy romaellenes skála validálása, illetve egy kísérleti paradigma kifejlesztése az identitás és viselkedés közötti kapcsolat oksági tesztelésére. A 11 vizsgálat során gyűjtött adatok az identitásfolyamatok, a csoportközi attitűdök és viselkedés területén nyújtanak új eredményeket. Végül egy laborban és terepen tesztelt hatékony társadalmi intervencióra teszünk javaslatot, melynek célja az előítélet-csökkentés és a társadalmi felelősség-vállalás növelése.
Magyarországon jelentős hagyománya van az előítéletek, a romaellenesség, a nemzeti identitás, és az azt befolyásoló történeti reprezentációk pszichológiai és szociológiai vizsgálatának. Kutatásunkban építünk e korábbi vizsgálatokra, de tovább is lépünk azáltal, hogy a nemzeti identitás csoportközi viselkedésre gyakorolt hatását vizsgáljuk, és az identitásfolyamatok segítségével magyarázzuk és jósoljuk be az előítéleteket. A leglényegibb különbség azonban a saját kutatásunk és az előzményt jelentő szociálpszichológusok munkái között, hogy a csoportközi viselkedést vizsgáljuk, de annak nem csak az ellenséges formáira (pl. diszkrimináció) vagyunk kíváncsiak, hanem a proszociális viselkedésformákra is.
Projektünk három fő elméleti területen kapcsolódik a nemzetközi szociálpszichológiai kutatásokhoz.
Először is, kutatásunk Tajfel társas identitás elméletére és Turner társas kategoriáció elméletére, és az ezekhez kapcsolódó több évtizedes kutatási hagyományra épít, mely szerint a csoportközi attitűdöket és viselkedést a társas identitás védelme magyarázza.
Másodszor, kapcsolódunk ahhoz a kutatási hagyományhoz, amely a történelemreprezentációk szerepét elemzi a jelenkori csoportközi viszonyokban, pl. a kollektív áldozati szerep és a defenzív történelemr reprezentációk keretében.
Harmadszor, a csoportközi kontaktus újonnan megfogalmazott kritikájához csatlakozva keressük a választ arra a kérdésre, hogy miként lehetséges a csoportközi hasonlóságokat középpontba helyező csoportközi harmónia megteremtése a kulturális diverzitás megőrzése mellett.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Nemzeti identitásunk alapvetően meghatározza, hogyan érezzük magunkat és hogyan cselekszünk egy-egy helyzetben, például büszkeséget élünk-e át, amikor Oscar-díjat nyer egy magyar film, vagy fenyegetőnek látjuk-e, ha menekültek érkeznek az országba. Világos törésvonalakra utal, hogy nem mindenki egyformán büszke más magyarok sikereire, és nem mindenki egyformán fél, ha más kultúrájú emberekkel kerül kapcsolatba. A nemzeti identitás nagy mértékben függ attól, hogy milyen képet tartunk fenn a magyarok történelméről, veszteségeiről és áldozati szerepéről. Korábbi kutatások szerint a történelmi áldozati szerep azt is meghatározza, ahogyan az emberek ma viszonyulnak más csoportokhoz, különösen azokhoz akik náluk hátrányosabb helyzetben vannak.
Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a nemzeti identitás sajátosságai milyen módon határozzák meg a más csoportokhoz, különösen a romákhoz való viszonyulást, azt, hogy őket fenyegetőnek látják-e az emberek, és ezzel összefüggésben elutasító vagy segítő módon viselkednek-e velük szemben. A romákkal szembeni előítéletek átfogó problémájára régóta keresnek a kutatatók megoldást, a gyakorlatban kevés eredménnyel. Kutatásunkban egy új megközelítésben a nemzeti identitás összetevőiből indulunk ki, és azonosítjuk az identitás és a más csoportokkal szembeni viselkedés közötti oksági összefüggéseket, hogy ezáltal megteremtsük a hatékony intervenció lehetőségeit. Javaslatainkat előbb kísérletileg teszteljük, majd valós középiskolai kontextusban is. Célkitűzésünk, hogy csökkentsük az előítéleteket, és egyben növeljük a társadalmi tudatosságot és motiváljuk a más csoportok felé irányuló társadalmi felelősséget.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The goal of our study is to map the connection between identification, threat perceptions, and intergroup attitudes and their influence on intergroup behaviour. Intergroup behaviour can either be hostile or pro-social, strive for social change or maintain existing intergroup relations. Previous research suggest the importance of the representations of past intergroup conflicts in current intergroup relations. Therefore, we propose a mixed-method analysis of Hungarian national identity, and intergroup attitudes toward Roma people using both qualitative and quantitative, survey and experimental methods.
Our analysis focuses on 4 levels:
1. On the ingroup level we explore the aspects of ingroup identity, focusing on moral considerations and specific representations of the group’s history
2. On the personal level, we map the relationship between intrapsychic processes and personal identity
3. On the intergroup attitude level, we examine the connection between perceived threat, and target specific intergroup attitudes
4. On the intergroup behavioural level we test the causal connection between ingroup identity and intergroup behavioural intentions, and seek effective interventions for social change
Finally, in a field experiment we test ways to reduce prejudice and influence social responsibilities by an intervention on relevant aspects of personal and group identity and intergroup relations. The research programme will allow us to propose methodological innovations and new theoretical approach to prejudice shifting the focus from intergroup attitudes to the direct connection between the construction of majority group identity and intergroup behaviour.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Previous research highlighted the importance of historical heritage on the social categories through which people identify as group members, and the representations of past conflicts on present intergroup relationships. Prejudice is therefore highly functional from the perspective of ingroup identity, and strongly shaped by historical representations. Our research set out to investigate how the different interpretations of group identity influence intergroup attitudes and actions that either maintain or attempt to change existing social hierarchies, and both hostile and pro-social forms of behaviour. We propose to study the Hungarian national identity, and its relation to different out-groups, specifically to Roma people.
We investigate the following questions across 11 studies using survey and experimental methods, content and network analysis, lab and field research:
(1) What is the interconnection between national identity – glorification and attachment –, the representation of history, the memory of heroic heroes and heroic helpers and their influence on current intergroup attitudes?
(2) How does the connection between self-related processes and coping with perceived threat influence intergroup attitudes and behavioural tendencies?
(3) What are the specific aspects of intergroup attitudes – threat dimensions and anti-Roma bias – that are influenced by national identity and predict intergroup behaviour?
(4) Which aspects of ingroup identity influence whether people engage in intergroup collective action for social change or for maintaining existing intergroup relations?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
We propose a new theoretical approach to prejudice focusing on the connection between the construction of group identity and intergroup behaviour. We also propose methodological innovations by validating a measure of perceived threat and of anti-Roma bias, and a new experimental paradigm to test the causal connection between identity and intergroup behaviour. The empirical data to be collected across 11 studies will provide new insights into identity processes, intergroup attitudes and behaviour. Finally, we propose an effective social intervention method with the aim to reduce prejudice and promote social responsibilities.
There is a strong research tradition in Hungary on national identity, historical representations, and intergroup attitudes, especially toward Roma people in both psychology and sociology. Although we build upon these findings, we also take their approach further by investigating the intergroup consequences of national identity, and by explaining prejudice based on identity processes. However, the most fundamental difference between our approach and previous work is that we are interested in intergroup behaviour, and not only in hostile forms of intergroup behaviour (i.e., discrimination), but also in prosocial form (i.e., collective action as allies).
Our project is connected to research in international social psychology in three key areas:
(1) We build upon Tajfel’s social identity theory and Turner’s concept of social categorisation, and decades of research within this tradition, in which intergroup attitudes and behaviour are interpreted as functions of defending one’s social identity.
(2) We relate to the research tradition that considers the importance of representations of history in current intergroup relations, e.g., research on collective victimhood and defensive representations of history.
(3) We join a recent critique of intergroup contact theory which highlights the challenge of creating intergroup harmony with an emphasis on similarities while promoting cultural diversity with an emphasis on difference. Our research aims to contribute to the debate around strategies for prejudice reduction that also maintain social change orientation among advantaged group members.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
National identity determines how we feel and how we act in certain situations, for example whether we feel pride when a Hungarian film wins the Oscar, or whether we feel fear when refugees enter the country. The fact that not everyone is equally proud about the achievements of other Hungarians, and the fact that not everyone is afraid when meeting a person from a different culture indicates fault lines along national identity. National identity greatly depends on the image people uphold about their history, the historical losses and victim role. Previous research pointed it out that the group’s historical victimhood influences current relations with other groups, especially with groups that are relatively worse off.
We investigate the ways in which national identity influences relations with other groups, in the context of Hungary especially with Roma people, whether people perceive them as threatening, and whether they act toward them in a discriminatory way or by helping. Researchers have been searching for methods of prejudice reduction toward Roma people, but without much practical improvement so far. We apply a new approach by focusing on national identity, and pointing out the causal connection between group identity and behaviour toward other groups. Thereby, we aim to reduce prejudice and to increase social responsibility toward other groups.
|
|
|
|
|
