 |
RACE AGAINST TIME? INTERRELATIONSHIPS BETWEEN CHILDREN, TIME, WORK-LIFE BALANCE AND TECHNOLOGY
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
120086 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Nagy, Beáta |
| Title in Hungarian |
Versenyfutás az idővel |
| Title in English |
RACE AGAINST TIME? INTERRELATIONSHIPS BETWEEN CHILDREN, TIME, WORK-LIFE BALANCE AND TECHNOLOGY |
| Keywords in Hungarian |
munka-magánélet egyensúlya, időhasználat, gyerekek, szülők, technológia |
| Keywords in English |
work-life balance, time usage, children, parents, technology |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Sociology |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
INSTITUTE OF SOCIAL AND POLITICAL SCIENCES (Corvinus University of Budapest) |
| Participants |
Geszler, Nikolett
Király, Gábor
Kutrovátz, Kitti
Pálóczi, Bence
Radó, Márta
|
| Starting date |
2016-12-01 |
| Closing date |
2021-05-31 |
| Funding (in million HUF) |
18.166 |
| FTE (full time equivalent) |
8.47 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk célja, hogy a szülők és gyerekek közösen töltött idejének vizsgálata alapján az idő családi dinamikában játszott szerepét feltárjuk. Egy mellőzött szempontot, a gyermekek perspektíváját kívánjuk bevonni a növekvő időnyomást érintő diskurzusba. Ugyan időmérleg adatok rendelkezésre állnak a munkára és családra szánt idő változásairól, az időhiányt vizsgáló kutatásokkal összevetve paradox eredményt mutatnak. Továbbá, nem tudunk eleget arról, hogyan érzékelik, definiálják és értékelik az együtt töltött időt a szülők és főként a gyerekek. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a mind tudományos, mind közbeszédben sokszor felbukkanó fogalom: a minőségi idő megértéséhez és értékeléséhez.
A projekt kevert kutatási módszeren alapszik; célja egy összekapcsolt szülő-gyermek kérdőív és kvalitatív interjúk adatainak egyesítése (a gyermekek mindkét esetben 12-16 év közöttiek), négy kérdésre fókuszálva.
- Az első rész kvalitatív és kvantitatív adatelemzés alapján igyekszik feltárni a közösen eltöltött időről alkotott szülői és gyermek preferenciákat és percepciókat.
- A gyermek jóllétére és annak a szülői szereppel, a szülő-gyermek kapcsolattal való összefüggéseire fókuszálva, a második rész a szülők munka-magánélet egyensúlyának hatásait vizsgálja kvantitatív adatok alapján.
- Hasonlóan, a harmadik rész célja feltérképezni az együtt töltött idő jellemzőit és hatását a gyermek jóllétének tekintetében.
- Végül, a negyedik rész a technológiai eszközök használatát vizsgálja annak érdekében, hogy az interjúk által felfedje, milyen szerepet játszik a közösen eltöltött idő mennyiségében és minőségében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő kérdése, hogy hogyan gondolkodnak a szülők és a gyermekek az együtt töltött időről, a növekvő időnyomás, a közös időt befolyásoló tényezők és a gyermek jóllétére ható következmények tükrében. Ennek a sokoldalú kérdésnek a célja, hogy feltérképezze az idő szerepét a családi dinamikában. Az alábbi kérdések átfogják az együtt töltött idő témakörét:
- Egyrészt egy átfogó kutatás szükséges arról, hogy a szülők és a gyerekek hogyan értékelik és érzékelik az együtt töltött időt illetve melyek a munka és magánélet közötti időfelosztás egyensúlyának jellemzői. A kutatás szülők és a gyermekek nézőpontját is vizsgálja, kiegészítve az idő eltöltésének minőségi valamint mennyiségi kérdésével.
- Másodsorban, a munka-magánélet egyensúly és az idő kérdése szorosan összefüggnek a mindennapi életben. Az idő szorítása aggodalmat ébreszt a gyermekek jóllétével kapcsolatban. Ennek megfelelően válaszokat kell találnunk, hogy a munka és magánélet összeegyeztethetőségének nehézségei miként befolyásolják a gyermeket.
- Harmadszor, mivel a minőségi idő fogalma elterjedt mind a tudományos, mind a nyilvános diskurzusban, nagyon fontos feltárni az együtt töltött idő természetét és hatását a gyermek jóllétére.
- Végül, a technológia családi kapcsolatokban betöltött felderítetlen szerepe, és a tinédzserek túlzott technológia használatával kapcsolatos társadalmat jellemző aggodalom a kutatás egy végső kérdésének fontosságát hangsúlyozza, hogy a technológia milyen szerepet tölt be a nevelési stratégiában és milyen hatással van az együtt töltött időre.
Ezen kérdések megválaszolása az idő, a gyermek jólléte és a családi dinamika összefüggéseinek alaposabb és mélyebb megértését szolgálja.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A munka intenzitásának növekedése és az idő szűkös erőforrássá válása egyre nagyobb nyomást jelent az emberek számára. Az ellentmondásos empirikus eredmények a növekvő időnyomásról és növekvő szabadidőről nyomatékosítják az idő észlelésére irányuló vizsgálatok fontosságát. Az idő szorító érzése hatással lehet a gyerekekre is. Így a családdal töltött idő fontosságát tükrözi a minőségi idő tudományos és nyilvános diskurzusban megjelenő fogalma.
Hasznos információkkal szolgálhat országos és szervezeti politikák kialakításához, ha megértjük, hogy a közös idő minősége vagy mennyisége fontosabb a gyermek jólléte szempontjából. A gyermek és szülő nézőpontjának vizsgálata olyan politikák kidolgozását ösztönözheti, mely segíthet a családoknak elegendő és értékes közös időt teremteni. Ugyanakkor, a kamaszok technológiahasználatát, annak közös időre gyakorolt hatásait, a gyermek jóllétében játszott közvetítő szerepét középpontba állítva a vizsgálat választ adhat néhány kérdésre a túlzott technológiahasználatról.
Tudományos oldalról a kutatás hozzájárul az idő mechanizmusok családi dinamikában játszott szerepének alaposabb megértéséhez. A gyermekek perspektívájának integrálása kiszélesítheti a családra szánt minőségi idő koncepcióját, és feltárhatja összetett természetét. A szociológiai diskurzusban eddig mellőzött társadalmi csoport véleményének megjelenése a gyermekek nézőpontjára irányuló vizsgálatokat indukálhat. Bővülhet és mélyülhet tudásunk a gyermekek eredményeit és elégedettségét befolyásoló tényezőkről. A különböző technológiák közös időben játszott szerepének megértése újabb kutatásokat motiválhat.
A kutatás erőssége és egyedisége számos ponton megmutatkozik. Több terület összekapcsolásával, összetett megközelítésmóddal igyekszik feltárni a családi idő jellemzőit. Az eredmények minőségét erősíti a gyerekek perspektívájának integrálása, ritka a szülők és gyerekek nézőpontjának egyidejű feltárása. Az idő vizsgálatát kvantitatív felmérések dominálják, melyek nem adnak lehetőséget az egyén idővel kapcsolatos percepcióinak kutatására, ezért fontos a minőségi szempontok előtérbe helyezése. Továbbá a technológia szerepének bevonása szintén a családi működés új és eddig ismeretlen mintázatait fedheti fel.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásunk célja feltárni a szülők és gyermekek együtt töltött idejének fontosságát, az idő mennyiségét és elsősorban minőségét tekintve. Az idő kérdése jelentős téma a közbeszédben, annak növekvő hiánya miatt egyre nehezebb egyensúlyt teremteni a munka és magánélet között, melyben elegendő – mennyiségileg és minőségileg – időt tudunk gyermekünkre áldozni, hogy pozitív fejlődésüket biztosíthassuk. A projekt tinédzsereket is (12-16 év) készül kérdezni a szülőkkel töltött idővel kapcsolatos véleményükről. Kutatásunk célja rávilágítani arra is, hogyan változott a közös idő az új technológiai eszközök használatának hatására. A kutatás négy részből áll:
-Egy szülővel és gyermekkel készülő reprezentatív felmérés elemzése, hogy feltárjuk, milyen problémákat jelent a szülőknek az időnyomás és megtudjuk, hogy a szülők és gyermekek hogyan észlelik és értékelik a közös időt.
-Megvizsgálni, hogy a szülők munka-magánélet egyensúly megteremtésének nehézségei negatívan befolyásolják-e a gyermek jóllétét.
-Megérteni a közösen eltöltött idő – mennyisége és minősége – gyermek jóllétére gyakorolt hatását.
-Feltárni, hogy az infokommunikációs (internet, mobiltelefon) és a szórakoztató technológiák (pl.: videó játékok) használata miként változtatta meg az együtt töltött időt.
Az idő szorító érzése jellemzi mindennapjainkat. Megismerni mit gondolunk erről és a módját, ahogyan az időnyomást kezeljük, olyan struktúrák kialakítását teszi lehetővé, mely segíti, hogy a családok több idő tölthessenek együtt. Fontos információkat nyújt a szülőknek, ha megértjük az együtt töltött idő és a technológiák hatását a gyermekek jóllétére, illetve nemzeti és szervezeti politikák kialakítását is segíti.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research aims to explore the role of time playing in the family dynamics by focusing on the parental time (i. e. time parents and children spend together). We intend to integrate a neglected aspect, the children’s perspective in the discussion about the growing time pressure. Though based on time budget data there is information about the trends how time devoted to work and family has been changing, but concerning the time-scarcity previous empirical findings show paradox results. Furthermore, we do not know enough about how parents and especially children perceive, define and evaluate the time they spend together. New findings could contribute to the understanding and evaluation of the often used notion of quality time in the academic and public debate.
The project is based on mixed method research design; aims to combine data of a linked parent-child survey and qualitative interviews with parents and children (aged 12-16 years) and focuses on four questions.
- The first part is based on both, quantitative and qualitative data analysis to get to know more on parents’ and children’s perception and preferences as far as shared time is concerned.
- Focusing on child wellbeing and its interrelation with parental role and parent-child relations, the second part intends to examine the impact of parents’ work-life balance based on quantitative data.
- Similarly, the third part aims to explore the characteristics and the impact of parental time on child wellbeing.
- Finally, the fourth part focuses on technology usage based on interviews in order to reveal the role it plays in the amount and also the quality of shared time.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of the research is how parents and children perceive the time they spend together related to the issue of growing time pressure, what kind of factors influence this shared/parental time and what are the consequences concerning the child wellbeing. This manifold question aims to explore the role of time in family dynamics. The following sub-questions can overarch the issue of parental time.
-First, a comprehensive exploration is needed in individuals’ perception and evaluation of parental time and the features of time balance between work and private life. We examine both, the parents’ and children’ perspective and hereby explore the importance of quantity and quality aspects of time.
-Secondly, the work-life balance and the issue of time are deeply interconnected in everyday life practices. The squeezed feeling of time results in concern about the child wellbeing. Therefore we have to find answers to the question of how the parents’ difficulties in the reconciliation of work and private life influence the outcomes for children.
-Thirdly, since the notion of quality time is widespread in the academic and public debate, it is highly relevant to explore the nature of the parental time and its impact on the child wellbeing.
-Lastly, the unexplored role of technologies in family relations and the public concerns about the time-intensive usage mainly among teenagers underline the significance of the investigation of what role it plays in parenting strategies and what kind of impact it has on parental time.
By answering these questions a deeper understanding will be gained as far as the issue of time, child wellbeing and family dynamics are concerned.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
As work intensifies and time becomes an increasingly rare commodity people feel the growing pressure. Paradox empirical results of growing time pressure and increasing amount of leisure time underline the significance of exploration of individuals’ time perception. The squeezed feeling of time might affect children as well. Therefore the importance of parental time reflects the often used notion of quality time in academic and public spheres.
Understanding the question whether the amount or the quality of shared time is more important for the child wellbeing can inform both national and organisational policies. Besides, investigating the parental time from both –parents’ and children’s– perspectives is relevant to devise policies to help families to create enough and efficient time together. Moreover, focusing on technology usage of children and its intermediate role in the initiation of child wellbeing it aims to answer some questions about the intensive technology usage.
At an academic level, the research can contribute to a deeper understanding of time mechanisms in family dynamics. The exploration and integration of children’s views can broaden the concept of quality time devoted to family, and discover its complex feature. The display of the opinion of a neglected social group in the sociological discourse promotes further investigation on children’s perspective. Our knowledge can be widen and deepen about the influential factors of the positive outcomes for children and their life satisfaction. Moreover, understanding the role of different technologies in relation to parental time instigates new research.
The strength and uniqueness of the research are reflected in many ways. It intends to explore the features of family time by linking more fields and with complex approach. The results’ quality are strengthen by the integration of children’s views, the exploration of both perspectives at the same time is very rare. Time research is dominated by quantitative inquiry, which do not enable the investigation of time perception, therefore highlighting the qualitative aspects is important. Furthermore, the inclusion of the technology’s role may reveal some new and unexplored patterns of family function.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our research aims to explore how important is the amount and primarily, the quality of time parent and children spend together. The issue of time is a hot topic in the public debate, since its growing lack result that we struggle every day to find balance between work and private life and to devote sufficient time – concerning its amount and also quality – to children in order to ensure positive outcomes for them. The project aims to ask teenagers and their parents, to get to know more on their opinion about the shared time. Besides, our research intend to reveal how this shared time has been changing along the spread of new technologies. Our research include four parts:
-Analysing data of representative survey with a parent and child, exploring the difficulties of parents face in terms of time pressure and revealing how parents and children perceive and evaluate the shared time
-Examination whether the parents’ difficulties of the combination of work and home life have negative effects on child wellbeing
-Understanding what role the parental time –its amount and nature– plays in initiation of child wellbeing.
-Exploring how the info-communication technology, such as the Internet and mobile phones, and the entertainment technology, such as video games alters the quality of parental time.
The squeezed feeling of time characterizes our everyday life. Exploring our thinking and strategies to cope with this pressure help us to initiate structures helping families spending time together. Understanding the role of parental time in child wellbeing and the effects of technology can effectively inform parents and help to devise national and organisational policies.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Nagy Beáta - Mikó Fruzsina - Kutrovátz Kitti (szerk.): Versenyfutás az idővel (K120086) A kutatásból elkészült tanulmányok összefoglaló monográfiája, Kézirat, 2021 | | Nagy Beáta: “Mummy is in a Call”: Digital Technology and Executive Women’s Work–Life Balance, Social Inclusion, 2020 | | Szczuka Borbála – Nagy Beáta – Tóbiás Ilona – Gulya Fruzsina: A szülők munkavállalásának hatása gyermekeik jóllétére, Socio.hu 2018/4 70-96, 2018 | | Nagy Beáta: “Mummy is in a Call”: Digital Technology and Executive Women’s Work–Life Balance, Social Inclusion, 2020 | | Nagy Beáta - Geszler Nikolett - Róbert Péter: Like parent, like child? The intergenerational transmission of subjective well-being in Hungary, Benyújtott kézirat, 2020, 2021 | | Róbert Péter - Geszler Nikolett - Nagy Beáta: Parental determinants of subjective child well-being in Hungary, Benyújtott kézirat, 2021, 2021 | | Mikó Fruzsina - Nagy Beáta: Tech-viselkedés a családban a kamaszok szemszögéből, Benyújtott kézirat, 2021 | | Szczuka Borcsa – Nagy Beáta – Tóbiás Ilona – Gulya Fruzsina: A gyerek jóllétével és a szülő munka-magánélet egyensúlyával foglalkozó fő nemzetközi vizsgálatok összefoglalásának kézirata, Kézirat, 2017 | | Kutrovátz Kitti: Parental time from the perspective of time pressure. The idea of intensive parenting, Review of Sociology 27(4): 20–39., 2017 | | Tóbiás Ilona Erzsébet: Mi határozza meg a gyerekek jólétét? A család felépítésének és szocioökonómiai helyzetének hatása, Szociológia BA szakdolgozat, BCE, 2018, 2018 | | Kutrovátz Kitti - Balogh Tekla – Wittinger Bálint - Király Gábor: A technológiával kapcsolatos szülői mediáció - Szisztematikus empirikus áttekintés a 2007 és 2017-es évek között megjelent tanulmányok alapján, socio.hu 2018/4, pp. 47-69, 2018 | | Kutrovátz Kitti: Conducting qualitative interviews with children – methodological and ethical challenges, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy Vol.8 (2017)2, 65-88., 2017 | | Szczuka Borcsa – Nagy Beáta – Tóbiás Ilona – Gulya Fruzsina: A szülők munkavállalásának hatása gyermekeik jóllétére, Socio.hu 2018/4 70-96, 2018 | | Kutrovátz Kitti: Using mixed methods in family research. Parental time and the technology usage in families with adolescents, MMIRA International Conference 2018, 22-25. 08. 2018, University of Vienna, 2018 | | Kutrovátz Kitti: The inequality of parental time. The role of socioeconomic status, The Challenges of Future to the Social Sciences International PhD Conference, Budapest 25.09.2018., Eötvös Loránd University, 2018 | | Kutrovátz Kitti: A szülői értékek vizsgálata a gyerekek technológiahasználatával kapcsolatos stratégiák tükrében, Átrendeződő értékek MSZT éves Vándorgyűlése, 18-20. 10. 2018 Szeged, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2018 | | Nagy Beáta: Félelmek és mítoszok a gyerekek technológiahasználatával kapcsolatban, Átrendeződő értékek MSZT éves Vándorgyűlése, Szeged 2018. okt. 18-20. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2018 | | Terecskei Viktória: A szülőkkel töltött idő és annak hatása a tinédzserek jólétére, Szociológia Ba szakdolgozat, BCE, 2018 | | Vajda Alexandra: A munka-magánélet egyensúly hatása a gyermekkel töltött időre. Nemek szerinti elemzés, Szociológia BA szakdolgozat, BCE, 2018 | | Hegedüs Robin: Az áldozatos szülő: várja vissza amit befektetett? A gyerekkel töltött idő szülői jólétre gyakorolt hatása, Szociológia MA szakdolgozat, BCE, 2018 | | Kutrovátz Kitti: The inequality of parental time, Kézirat, 2018 | | Király Gábor: Gender, age, and digital games in the domestic context Alison Harvey, Gender, age, and digital games in the domestic context. Routledge: New York; London, 2015; xiii + 16, New Media & Society, vol. 20, 1: pp. 424-426, 2018 | | Gábrisová Erika: A gyermek digitális technológiahasználatát befolyásoló szülôi közvetítô stratégiák, Szociológia BA szakdolgozat, BCE, 2018, 2018 | | Egri Dorottya Viola: A magyar családok közös tevékenységei a társadalmi-gazdasági státus tükrében, Szociológia BA szakdolgozat, BCE, 2018 | | Hegedüs Robin - Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti: Bezzeg a mi időnkben a kertben futkároztunk” – közösségi társasjátékozás a mobiltechnológiák családi életre gyakorolt hatásáról. Társasjáték, Kutatók Éjszakája, 2018. szept. 28., 2018 | | Nagy Beáta: Women Managers' Mobile Technology Use to Find Work-Life Balance, OpenScience: Assumptions and Translation of Work and Family Research Work and Family Researchers Network Conference, Washington D.C., 21-23 June, 2018 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti - Rakovics Márton - Király Gábor: Parental mediation in the age of mobile technology, Kézirat, 2019 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti: Parental mediation in the age of mobile technology?, ESCR Annual Conference, University of Lausanne, 2019. szept. 12-14., 2019 | | Geszler Nikolett: Focused parental time - The relationship with adolescents's academic performance and subjective wellbeing, ESCR Annual Conference, University of Lausanne, 2019. szept. 12-14., 2019 | | Nagy Beáta: Extensive Motherhood as a constraining element of gender equality, 8th Community, Work and Family Conference, Malta 2019. május 23-25., 2019 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti: How parents mediate adolescents' use of technology?, 8th Community, Work and Family Conference, Malta 2019. május 23-25., 2019 | | Kutrovátz Kitti: Parental time with adolescents - parents's and children's perspective and the parental mediation of technology usage, 8th Community, Work and Family Conference, Doctoral workshop, Malta 2019. május 23-25., 2019 | | Kutrovátz Kitti - Geszler Nikolett: A minőségi idő koncepciói és hatása – A szülőkkel töltött idő kapcsolata a kamaszok szubjektív jóllétével és iskolai teljesítményével, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet előadássorozat, 2019. ápr. 9., 2019 | | Geszler Nikolett - Kutrovátz Kitti: A minőségi idő koncepciói és hatása – A szülőkkel töltött idő kapcsolata a kamaszok szubjektív jóllétével és iskolai teljesítményével, Magyar Tudomány Ünnepe, BCE 2019. november 15., 2019 | | Kutrovátz Kitti: A közös időtöltéssel kapcsolatos percepciók - szülők és kamaszok perspektívája, Magyar Tudomány Ünnepe, BCE 2019. november 15, 2019 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti: Szülői mediálás és a képernyő előtt töltött idő, Magyar Tudomány Ünnepe, BCE 2019. november 15., 2019 | | Geszler Nikolett - Róbert Péter: Mint a szülő, olyan elégedett a gyerek? A szubjektív jóllét generációk közti összefüggése, Magyar Tudomány Ünnepe, BCE 2019. november 15, 2019 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti: Szülői mediálás és a képernyő előtt töltött idő, Magyar Tudomány Ünnepe, BCE 2019. november 15, 2019 | | Csombok Ildikó: Serdülők nevelése és tanulmányi eredményük., BA/BSc szakdolgozat, BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 2019 | | Erdélyi Dóra: A rugalmas munkavégzés és a gyerekkel töltött minőségi idő kapcsolata, BA/BSc szakdolgozat, BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 2019 | | Németh Csaba: Eltérő szülői stratégiák és a serdülők képernyő előtt töltött idejének összefüggései, BA/BSc szakdolgozat, BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 2019 | | Szauer Lilla: Szülői mediáció a gyermekek technológiahasználata során - 2018-as magyar művészfilmek elemzése, BA/BSc szakdolgozat, BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 2019 | | Kutrovátz Kitti: A szülőkkel töltött idő egyenlőtlenségei - a társadalmi háttér szerepe, Új Nemzeti Kiválósági Program, BCE Konferencia 2019. ápr. 29., 2019 | | Kutrovátz Kitti: The inequality of parental time - The role of socioeconomic status, Hyphens (Kötő-jelek) 2019, 2018 | | Gábrisová Erika: A gyermek digitális technológiahasználatát befolyásoló szülôi közvetítô stratégiák, Szociológia BA szakdolgozat, BCE, 2018 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti - Rakovics Márton - Király Gábor: Parental mediation in the age of mobile technology, benyújtott kézirat, 2020 | | Kutrovátz Kitti: Parental mediation of adolescents’ technology use – Unequal parenting practices, Benyújtott kézirat, 2021 | | Kutrovátz Kitti - Geszler Nikolett: Quality Time as Focused Time? The Role of Focused Parental Time on the Wellbeing of Adolescents, Benyújtott kézirat, 2021 | | Geszler Nikolett - Kutrovátz Kitti: Qualtiy time as focused time? The effect of focused parental time on the wellbeing of adolescents, Kutatók Éjszakája 2020. nov. 27, Budapesti Corvinus Egyetem, 2020 | | Kutrovátz Kitti: Intensive Parenting - Parents’ perspective on parental time and parental mediation of technology use, Kutatók Éjszakája 2020. nov. 27, Budapesti Corvinus Egyetem, 2020 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti - Rakovics Márton - Király Gábor: Parental mediation in the age of mobile technology, Kutatók Éjszakája 2020. nov. 27., Budapesti Corvinus Egyetem, 2020 | | Mikó Fruzsina: A kamaszok percepciói a családon belüli technológiahasználattal kapcsolatban, Kutatók Éjszakája 2020. nov. 27, Budapest, 2020 | | Nagy Beáta - Róbert Péter - Geszler Nikolett: Like parent, like child? The intergenerational transmission of subjective well-being in Hungary, Kutatók Éjszakája, 2020. nov. 27, Budapest Corvinus Egyetem, 2020 | | Bába Kitti Klaudia: Understanding digital divide. Correlation between technology access and school performance, BA/BSc szakdolgozat, BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Kommunikáció és Szociológia Intézet, 2020 | | Mikó Fruzsina: „Én már ebbe születtem bele” A kamaszok percepciói a családon belüli technológiahasználattal és a szülői mediációval kapcsolatban, MA/MSc szakdolgozat, BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Kommunikáció és Szociológia Intézet, 2020 | | Jakab Klaudia: “Kicsit mindig bűntudatom volt, ha vele voltam azért, mert nem dolgoztam, ha dolgoztam, azért, mert nem vele vagyok”, MA/MSc szakdolgozat, BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Kommunikáció és Szociológia Intézet, 2020 | | Kutrovátz Kitti: Parental time from the perspective of time pressure. The idea of intensive parenting, Szociológia Szemle 2017/4 (közlésre elfogadva), 2017 | | Király Gábor: Alison Harvey, Gender, age, and digital games in the domestic context. Routledge: New York; London, 2015; xiii + 166 pp.; ISBN: 978113879714-7, £95.00 (hbk), New Media & Society 2018/1 (közlésre elfogadva), 2018 | | Balogh Tekla – Király Gábor – Wittinger Bálint – Kutrovátz Kitti: A technológiával kapcsolatos szülői stratégiák: szisztematikus empirikus áttekintés a 2007 és 2017 között megjelent tanulmányok alapján, Kézirat, 2017 | | Hegedűs Robin - Melke Enikő Tünde - Terecskei Viktória - Kutrovátz Kitti: A szülő és a gyerek együtt töltött idejének a jóllétre gyakorolt hatása, Kézirat, 2017 | | Pálóczi Bence – Papp András – Egri Dorottya: Irodalmi áttekintés a családi jóllét megközelítéseiről, Kézirat, 2017 | | Kutrovátz Kitti: Conducting qualitative interviews with children – methodological and ethical challenges, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy Vol.8 (2017)2, 65-88. (közlésre elfogadva), 2017 | | Nagy Beáta - Geambasu Réka - Gergely Orsolya - Somogyi Nikolett: "In this together"(?): Gender (In)equality in the home office, Benyújtva publikálásra 2021, 2021 | | Nagy Beáta - Róbert Péter - Geszler Nikolett: Like parent, like child? The intergenerational transmission of subjective well-being in Hungary, Benyújtva publikálásra, 2021 | | Mikó Fruzsina - Nagy Beáta: Tech-viselkedés a családban a kamaszok szemszögéből, benyújtva, átdolgozás alatt, 2021 | | Nagy Beáta - Kutrovátz Kitti - Rakovics Márton - Király Gábor: Parental mediation in the age of mobile technology, Benyújtott kézirat, 2021 | | Róbert Péter - Geszler Nikolett - Nagy Beáta: Parental determinants of subjective child well-being in Hungary, benyújtott kézirat 2021, 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
