Contacts and Relationships of Hungarian Aristocracy between the 16th and 20th Century.  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
120197
Type K
Principal investigator Papp, Klára
Title in Hungarian A magyar arisztokrácia kapcsolatrendszere a 16-20. században
Title in English Contacts and Relationships of Hungarian Aristocracy between the 16th and 20th Century.
Keywords in Hungarian arisztokrácia, karrier, politikai-társadalmi-gazdasági-diplomáciai kapcsolatok
Keywords in English aristocracy, career, political, social, economic, diplomatic contacts.
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Modern history
Panel History
Department or equivalent Institute of History (University of Debrecen)
Participants Barta, János
Barta, Róbert
Egyed, Ákos
Egyed, Emese
Kerepeszki, Róbert
Kónya, Péter
Orosz, István
Pál, Judit
Püski, Levente
Schrek, Katalin
Szabadi, István
Starting date 2016-10-01
Closing date 2021-07-31
Funding (in million HUF) 24.864
FTE (full time equivalent) 25.01
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Jelen pályázatunk tervei szerint a magyar arisztokrácia 16–20. századi kapcsolatrendszerét a lehető legtágabb értelemben kívánjuk feltárni és kutatni. Az arisztokrácia családi stratégiája, rokonai kapcsolatainak vizsgálata mellett a familiárisi/kliensi kapcsolatok rendszerét, a gazdasági érdekkapcsolatokat, a társadalmi-politikai szerepvállalásból és karrierépítésből származó kapcsolódások jellegét, szerepét s esetenként a tágabb kapcsolati rendszerbe tartozó diplomáciai érintkezéseket is kutatni kívánjuk. A magyar arisztokrácia kapcsolatai jól mutatják és befolyásolják szerepvállalásait. Fel akarjuk térképezni az arisztokrácia kapcsolatainak jellegét, több területen. Egyrészt minden arisztokrata uradalmaiban a tisztikarral a familiáriusi, a 18. századtól kliensi kapcsolatok alakultak ki, amely személyi kötődések általános és egyedi jellegzetességeit is vizsgáljuk. A gazdasági-jogi kapcsolatok szervezeti hátterét és az érintkezésben résztvevők feladatköreit is vizsgáljuk (Szabadi István, Barta János, Papp Klára, Egyed Emese, Kónya Péter).
Másrészt a helyi közösséghez való viszonyt, a helyi közösségben kialakult kapcsolatokat, gazdasági-politikai karrierépítést segítő, vagy gátló viszonyrendszert vizsgáljuk (Orosz István, Kónya Péter, Püski Levente).
A családi karriert, a közéleti kapcsolatok szerepét a karrierépítésben, a mecenatúra társadalmi pozíciót erősítő szerepét, az állami intézményrendszerben vállalt szerep során kialakult kapcsolatok hatását (Papp Klára, Egyed Emese, Püski Levente, Egyed Ákos)
Sajátos terület az arisztokraták diplomáciai szerepvállalásainak, külső kapcsolatainak vizsgálata (Barta Róbert, Schrek Katalin, Püski Levente, Kerepeszki Róbert)

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt az arisztokrácia kapcsolatrendszerét konkrét személyeken és családokon keresztül kívánja megvizsgálni, melynek révén feltérképezhető lesz társadalmi viszonyrendszerük. Az, hogy az arisztokraták mely csoportokkal, milyen státuszú személyekkel kerültek közelebbi kapcsolatba. Ezzel összefüggésben nagy hangsúly kerül arra, hogy a mágnások társadalmi érintkezéseit milyen mértékben és módon befolyásolta közéleti-gazdasági szerepvállalásuk.
A projekt nagyobb időbeli ívet fog át, és a tevékenységi területeket illetően is sokféle karrierút vizsgálatára kerül sor. Így elkerülhetetlen a források módszertani elemzése, annak feltárása, hogy az egyes forrástípusok milyen metodológiai irányokat tesznek lehetővé, amely a további kutatások számára is hasznosítható alapot jelentenek.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége az, hogy egyrészt gazdagíthatja az arisztokrácia közéleti-társadalmi szerepvállalásairól kialakult képet, másrészt hozzájárul az arisztokrácia árnyaltabb megítéléséhez, szerepének, megbecsülésének értékeléséhez, átértékeléséhez. Egyértelművé teheti, hogy arisztokraták egymás közötti viszonyát is jellemezheti alá-fölé rendeltség, amely kapcsolatban a szellemi vezető szerep egyértelműen kimutatható.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Szeretnénk bizonyítani, hogy nemcsak a személyes haszonszerzés, karriervágy vezette az elmúlt korok arisztokráciáját, hanem kapcsolataik feladatvállalásaikat is befolyásolták, meghatározták. Be akarjuk mutatni azokat az elvárásokat is, ami arisztokrata körökben egymással kapcsolatban megmutatkozott a közéleti szerepvállalásra (felekezeti, katonai szerepek, társadalmi feladatok, egyesületi vállalások), közhasznú intézmények (óvoda, iskola, könyvtár, művészeti gyűjtemény, vállalkozás) létesítésére.
A kutatás eredményeként szeretnénk a Debreceni Egyetemen tanítványainknak olyan kiállítást szervezni, ahol az általunk kutatott arisztokrata személyekről fennmaradt ábrázolásokat (festmény, rézkarc, kőnyomat fotója), a címerek, adománylevelek másolatait, terveket, rajzokat, amelyek igazolják az arisztokraták társadalmi kezdeményezéseit, s szellemi termékeik másolatait mutatnánk be, szakavatott előadás kíséretében.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
According to the plans of our recent application we want to discover and research the system of contacts of Hungarian aristocracy between the 16th and 20th century in the largest possible sense. In addition to analyse family’s, relative’s contacts and strategies we wish to touch upon the system of their clienture, economic contacts, the nature of contacts coming from their social-political role, career management and ocassionally their wider contacts in the world of diplomacy. The contacts of Hungarian aristocracy are well indicate and influence their role in public life. We want to clarify many aspects of the nature of aristocratic contacts.Partly, in the management of land properties of all aristocrats there became familiar contacts with the staff-from the 18th century it transferred to clientist contacts-and we take consideration to general and unique features of that phenomena.We deal with institutional backgrounds of their economic and legal contacts as well as roles of the members of these circles (Szabadi, Barta, Papp, E. Egyed, Kónya).
On the other hand, we take care of their contacts towards local communities, contacts within local communities and the pro and contra interrelationships of their economic-political career management (Orosz, Kónya, Püski).
We analyse family careers, the role of public contacts in career building, the importance of partonage in strenghtening their social positions as well as the effects of contacts coming from of their roles/occupations in state administration (Papp, Egyed, Püski, Egyed).
We make special attention to diplomatic roles and foreign contacts of the aristocracy of the time ( Barta, Schrek, Püski, Kerepeszki).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The project’s aim is to analyse the system of contacts of aristocracy through concrete personalities and families with which it is possible to discover the system of their social relationship. And also,it becames clear the circle of their closer social and personal contacts. In this context, we emphasize the influence of public/economic roles of magnates in their social contacts.
The project touch upon larger time sheets and analyse various careers and activities.So it is inevitable a methodological analyse of our sources in order to discover what kind of methodological directions can follow based on the various types of materials. And also this could be useful base for further research.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The importance of the project is to enrich the view made on the public and social role of aristocracy and further on, contributes to a more nuanced valuation and revaluation of the role, prestige of that group. The would be research could make obvious that there is a possible sub-and superordination within aristocratic contacts steered by clear intellectual leading role.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We wish to improve that not only the personal business and career motivated the aristocrats of the past centuries but also their roles and occupations were influenced by their contacts.We would like to present those expectations which appeared in inter aristocratic contacts to take public roles(religious, military occupations, social tasks,positions in public societies) and establish public institutions( kindergarten,school, library, art collection, non-profit enterprise).
As a result of our project we wish to organize an exhibition to our graduates of the University of Debrecen in which we present relicts of our researched aristocrats (paintings, etchings, photo copies of lithographs, copies of coat of arms and donation letters, plans, drawings, copies of their intellectual works) improving their social initiatives. Scientific lectures would serve the meaning of the exhibition.




 

Final report

  
Results in Hungarian
A kutatási időszakban 35 konferencián szerepeltünk, ahol 58 előadást tartottunk. A megjelent könyvek száma 11, a tanulmányoké 50. Elkészült a „Beszélő források az arisztokráciáról” című kiállítás, amelyet virtuális, bővíthető kiállítás formájában tettünk közé a Doktori Iskola honlapján. Így a történelem képzés forrásfeldolgozói óráit is segíti. A pályázat résztvevőinek tudományos eredményei jelentős mértékben hozzájárulnak az arisztokrácia-kutatás „fehér foltjainak” eltüntetéséhez. A kötetek közül három egy-egy személyiséghez kötődő életrajz, ahol a karrier alakulásában fontos szerepet kaptak a kialakult, formálódó kapcsolatok. Schrek Katalin monográfiájában a birodalmi nagypolitika kapcsolatai is megmutatkoznak. Egyed Emese két kiadványa az irodalomtörténet területére vezet, ahol a verselő körnek, vagy Teleki Domokosnak a munkássága, kapcsolatai jól illeszkednek témánkhoz. Elkészült a zempléni Adattár II. kötete, valamint az Alföld mezőgazdaságáról és az arisztokrata kapcsolatokról szóló tanulmánykötet. Az alapos tanulmányok a felekezeti kapcsolatokat, konfliktusokat, a nagybirtok uradalmainak működése, a tisztikar tevékenysége során kialakult kapcsolatokat elemzik, kitérve a női szerepvállalásokra. Külön témát adtak a mezőgazdasági társaságok és a főispáni, képviselői szerepkör változásai, s a nagypolitika kínálta kapcsolatok. Az utóbbi sajátos területe volt az arisztokrácia és a bűnözés kapcsolatainak és a 20. századi királykérdéshez való viszonyulásnak a feltárása.
Results in English
During the research we participated in 35 conferences, where we gave 58 presentations. We published 11 books and 50 studies. The exhibition called “Telling sources on aristocracy” was completed and published as a virtual exhibition on the website of the Doctoral School. The results of the participants contributed greatly to the removal of the “blank spots” of aristocracy research. Three of the volumes are biographies of individuals, where the evolving connections played a significant role in their career development. The monograph by Katalin Schrek also shows the relations of large-scale politics. The publications of Emese Egyed lead to the field of literary history, where the work and relations of the poetic circle, or Domokos Teleki fit well with our topic. The second volume of the Zemplén repository and the study volume on the agriculture of the Great Plains and the aristocratic connections were completed. The thorough studies examine the confessional relations, the operation of large demesnes, and the connections that developed during the activities of the officer corps, while paying attention to women’s involvement. The agricultural societies, the changes in the roles of the comes and the representatives, and the relations of large-scale politics were a separate subject. The latter was a peculiar field for the connection of aristocracy with crime, and unravelling their relation to the issue of kingship. .
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120197
Decision
Yes





 

List of publications

  
Barta János: Újjáépítés és modernizáció 1699-1795. Új remények a kétfejű sas árnyékában., Magyar História, Kossuth Kiadó, Bp.,, 2020
Szabadi István: Fejedelmek, nagyasszonyok és vallási sokszínűség Szilágysomlyón a 17. század első felében, Certamen VIII. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila, Kolozsvár, 97-110., 2021
Kónya Péter: A nagymihályi Sztáray grófi család és a Sztáray uradalom felemelkedése a 18. században, Certamen VIII. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila, Kolozsvár, 111-120., 2021
Papp Klára: Gazdálkodó arisztokraták és segítőik. Birtokos és tisztikar kapcsolata a 18. században, Certamen VIII. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila, Kolozsvár, 121-138., 2021
Kerepeszki Róbert: Habsburg-arisztokraták és a két háború közötti magyar királykérdés, Certamen VIII. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila, Kolozsvár, 187-204., 2021
Püski Levente: A nagybirtok védelmében. Károlyi Gyula 1935-ös adatgyűjtése, Certamen VIII. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila, Kolozsvár, 205-218., 2021
Barta Róbert: Angolbarát arisztokraták a Horthy-korszakban, Certamen VIII. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila, Kolozsvár, 219-238., 2021
Barta Róbert: A magyarság vonzásában – Válogatás Carlile Aylmer Macartney írásaiból és előadásaiból, Speculum Historiae Debreceniense 31. kötete, Debrecen,, 2021
Pál Judit: Die politische Rolle der siebenbürgischen Aristokratie vor dem Ersten Weltkrieg, Altösterreichischer und deutscher Adel im Vergleich (1871–1938/1945) Wien/Hamburg, 2021
Papp Klára: „… mint Phoenix porából…” Adalékok a miskolci életmód és művelődés történetéhez, Hortus amicorum. Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére. Szerk. Bartha Katalin Ágnes, Biró Annamária, Demeter Zsuzsa, Tar Gabriella-Nóra, Kolozsvár, 149-155., 2017
Barta János: Plébánosok, prédikátorok, parókusok Zemplén megyében egy 1800. évi összeírás tükrében., In: „…nem egyetlen történelem létezik”. Ünnepi Tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapja alkalmából. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica Tomu, 2017
Püski Levente: A Horthy-korszak szürke eminenciása Károlyi Gyula (1871-1947)., Sziluett, Korszerű történelmi életrajzok sorozat. Kronosz Kiadó-Magyar Történelmi Társulat Pécs- Budapest, 165. ISBN 978 615 5497 91 9, 2016
Papp Klára: Arisztokrata nők mecenatúrája szociális és kulturális területeken. (Az erdélyi Csáky és a Jósika családok példáján), In. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XXI., Fasc. 2. pp. 302-312., 2017
Papp Klára: Erdélyi arisztokrata hölgyek és a közügyek., Új Nézőpont, 5-19., 2017
Barta János: Einnahmen der reformierten Pfarrer im Komitat Zemplén um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert., In: Reformácia v Srednej Európe. Eds. Annamária Kónyová – Peter Kónya. Vydavateľstvo Prešovskej university. Prešov, 2018. 180-194., 2019
Papp Klára: Arisztokrata hétköznapok Kolozsváron – a családi levelezések tanúsága szerint., Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700, Várostörténeti tanulmányok, főszerkesztő Lupescu Makó Mária, Kolozsvár, 525-531.,, 2018
Egyed Emese: Asszonyok hálójában. Id. Teleki Ádám írósága, Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások. Partium kiadó Nagyvárad – reciti Budapest, 117-132., 2018
Egyed Emese: „Levéllé válva”. Ujfalvi Krisztina verselő köre (1795-1797)., S. a r, bevezető: Egyed Emese. Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsvár, 127, 2017
Kerepeszki Róbert: Darányi Kálmán - Pályakép, korrajz, személyiség., Kronosz Kiadó, Pécs, 319 p. ISBN 978 963 467 015 5, 2018
Schrek Katalin: Egy orosz cár Windsorban – I. Miklós 1844-es angliai útja. MOSZT – Ünnepi kötet Bebesi György 60. születésnapjára., In. (Szerk.) Bene Krisztián, Huszár Mihály, Kolontári Attila: A pécsiruszisztika szolgálatában: Bebesi György 60. éves, Pécs, 175-183., 2018
Barta Róbert: C. A. Macartney (1895–1978) történetírói munkássága és írásai a Kiegyezésről, Történeti Tanulmányok, XXV. 169-183., 2017
Barta Róbert: Történész a Foreign Office szolgálatában: C.A. Macartney (1895-1978) tevékenysége és írásai Magyarországról, Acta Nederlandistica, 35-50., 2018
Egyed Emese: Fekete János gróf határátlépései.In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása. Speculum Historiae Debreceniense 26., Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 211-222., 2019
Szabadi István: Báthory Kristóf erdélyi vajda 1580-as oklevele és a szilágysági reformátusok. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 81-88., 2019
Barta Róbert: A Hunyadiak a Magyarországról szóló angol nyelvű történetírásban-Carlile Aylmer Macartney és Brian Cartledge. In. Hunyadi Mátyás és kora., Szerk. Bárány Attila- Kavecsánsky Máté-Pósán László-Takács Levente. Memoria Hungariae 12. MTA-DE Lendület kutatócsoport, Debrecen,, 2019
Barta Róbert: A Historian in the Service of the Foreign Office: C. A. Macartney (1895–1978) and his writings on Hungary. In. Diplomatenschrijvers, schrijvende diplomaten., Acta Nerlandica, 15/2019. Debrecen, 2019
Barta Róbert: Márffy-Mantuano Judit (Judith Listowel) angliai tevékenysége és kapcsolatrendszere. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 377-392., 2019
Schrek Katalin: Gróf Vay Dániel és a cívis polgárok megmozdulása az 1877–1878-as orosz–török háború idején. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 263-278., 2019
Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre ‒ az Erdélyi Gazdasági Egyesület újjászervezője. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 235-248., 2019
Orosz István: Debrecen nagybirtokosai a 19. század utolsó és a 20. század első harmadában. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 249-262., 2019
Papp Klára: Sajátosságok az erdélyi arisztokrata nők társadalmi-közéleti kapcsolataiban a 18–19. században. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállal, ása. Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 169-192., 2019
Papp Klára: „csak az nagy Correspondentia foly köztünk…” Csáky Kata levelek a Bánffy levéltárból, Új Nézőpont, 2019. 3. szám, 2019
Kónya Péter: Megjegyzések az arisztokrácia szerepéhez a Rákóczi szabadságharcban. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 143-154., 2019
Kerepeszki Róbert: „Fekete bárányok”. Arisztokraták és a magyar „alvilág” a két háború között. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 359-377., 2019
Püski Levente: Károlyi Gyula gróf: egy arisztokrata identitás összetevői. In. A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása., Speculum Historiae Debreceniense 26. Szerk. Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám, Debrecen, 313-324., 2019
Barta János: Birodalom az alpesi tejgazdaságok és a transzhumáló állattartások között (A mezőgazdasági termelés szintjei az Osztrák-Magyar Monarchiában a 19. század második felében és, a 20. század elején.) In: Volt egyszer egy Monarchia. Város és vidék. Szerk. Barta Róbert és Csiszár Imre. Hajdúnánás, 9–35., 2019
Kerepszki Róbert: Kövess László báró halála. Egy Horthy-kori arisztokrata és a kábítószerek világa., Kommentár, 2017/4. 71-92., 2017
Papp Klára: Thököly Imre politikai pályája és felkelése, A Bocskai István Múzeum Évkönyve IV. 155-178., 2018
Papp Klára: Erdélyi és Magya Királyságbeli nemesi családok kapcsolatai a 17. század második felében, A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LIX-II. 307-315., 2017
Papp Klára: Arisztokrata hölgyek és a közügyek, Új Nézőpont könyvek 1., 2018
Papp Klára, Püski Levente és Novák Ádám szerk.: A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása, Speculum Historiae Debreceniense 26. Debrecen, 426., 2019
S.a.r. Egyed Emese Editio princeps.: I.G. Teleki Domokos: A Spanyolok Mexicóba. Szomorú Játék, Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, 2019
Schrek Katalin: A keleti kérdés válságainak kezelése az angol–orosz kapcsolatok viszonyrendszerében: koncepciók, mechanizmusok és azok színterei, 1821–1841., MOSZT Könyvek 18. Pécs,, 2020
Orosz István: Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról. Speculum Historiae Debreceniense 30., Debrecen, 2020
Szerk. Papp Klára – Bárány Attila – Kerepeszki Róbert – Pallai László: Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára., Speculum Historiae Debreceniense 29., 2020
Kónya Péter: Adalékok a felső-zempléni mezővárosok társadalmához a 18. században., In. Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, 121–134., 2020
Papp Klára: „Túl sokat fáradoztam, … és mindent jól és rendesen elindítottam…” Raisz György tevékenysége Zichy Jozefa szolgálatában., In. Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, 179–200., 2020
Orosz István: Szirmay Antal egy zempléni mezővárosról, In. Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, 201–210., 2020
Schrek Katalin: Az 1887-es földközi-tengeri egyezmények megkötésének első szakasza és gróf Károlyi Alajos közbenjárása., In. Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, 243–253., 2020
Barta Róbert: Trianon brit bírálója. Carlile Aylmer Macartney (1895–1978) és Magyarország., In. Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, 277–293., 2020
Püski Levente: Vélemények és adatok: Hitbizományok a két világháború közötti Magyarországon., In. Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, 295–308., 2020
Papp Klára: Konfessionelle Gegensätze im 18. Jahrhundert in der Stadt Debrecen., In. Reformácia v strednej Európe, Reformáció Közép-Európában, Reformation in Mittel-Európa II. Eds. Annamária Kónyová – Peter Kónya, Prešov, 2018. 451–467., 2019
Papp Klára: Kapcsolatok fogságában. Csáky Mihályné Klobusiczky Éva birtokai az emigrációból való hazatérés után (1723–1729)., Történeti Tanulmányok XXVIII. Szerk. Bárány Attila, 166-185., 2020
Papp Klára: „Most pedig Biharról”Raisz György jószágigazgató levelei a 19. század elejéről, Új Nézőpont, VII. évfolyam,2020/ 3. 40-53., 2020
Szabadi István: Egy püspökválasztás viszontagságai a Partiumban (1664–1665) In. Egyház, iskola, művelődés Egyháztörténeti tanulmányok,, Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 27. Szerk. Kolunbán Vilmos József, Kolozsvár, 122-130., 2020
Szabadi István: „E világ ő néki is ellensége, mint nékem volt” Zoványi György töprengései a püspöki hivatásról. In. Hagyomány, identitás, történelem., A reformáció öröksége 3/1. Szerk. Kiss Réka – Lányi Gábor, Bp., 189-198., 2019
Papp Klára: A Csákyak vallásossága, In. Cirkev a náboženstvo v Uhorsku v ranom novoveku, Egyház és vallás a koraújkori Magyarországo. Eds. Peter Kónya – Annamária Kónyová, Prešov, 200-214., 2020
Papp Klára: Az erdélyi fejedelmek egyházpolitikája a harmincéves háború idején, In. Tridsaťročna vojna a naboženská otázka v Srednej Európe. A harmincéves háború és a vallási kérdés Közép-Európában. Ed. Peter Kónya a Annamaria Kónyová, Prešov,, 2019
Barta János: „HA ZEMPLIN VÁRMEGYÉT AZ ÚTAS VISGÁLJA...” III. ADATTÁR ZEMPLÉN MEGYE 18. SZÁZADVÉGI TÖRTÉNETÉHEZ II. Zemplén megye 1800. évi összeírása., In. SPECULUM HISTORIAE DEBRECENIENSE 32. Debrecen,, 2020
Kerepeszki Róbert: „Túl sok jelölt egy összeomlott trónra…” A két háború közötti királykérdésmegoldásának alternatívái, In. Történeti emlékezet és rendszerváltások. Szerk: Barta Róbert és Csiszár Imre, Debrecen, 9-50., 2020
Papp Klára: „Mindenkor igaz nemesi szabadságban élt…”. Adalékok a Váradhoz kötődő nemesi famíliák történetéhez Bihar vármegyében, a török kiűzése utáni időszakban., In. „Az Várad dolga legnagyobb…” Tanulmányok Biharország történetéről 9. Szerkesztette: Oborni Teréz és Rácz Balázs Viktor, Nagyvárad, 181-200., 2021



Back »