Interplay of potentially therapeutic biological gases in clinically relevant models of warm and cold ischemia  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
120232
Type K
Principal investigator Boros, Mihály
Title in Hungarian Biológiai gázok terápiás hatékonysága klinikailag releváns meleg és hideg ischaemia modellekben
Title in English Interplay of potentially therapeutic biological gases in clinically relevant models of warm and cold ischemia
Keywords in Hungarian metán, nitrogén monoxid, hipoxia, ischemia, reperfúzió, transzplantáció
Keywords in English methane, nitric oxide, hypoxia, ischemia, reperfusion, transplantation
Discipline
Analysis, modelling and simulation of biological systems (Council of Medical and Biological Sciences)50 %
Haematology, immunology, thrombosis, infectious diseases (Council of Medical and Biological Sciences)30 %
Ortelius classification: Transplantation
Cardiovascular system (Council of Medical and Biological Sciences)20 %
Ortelius classification: Cardiovascular system
Panel Physiology, Pathophysiology, Pharmacology and Endocrinology
Department or equivalent Institute of Surgical Research (University of Szeged)
Participants Bencsik, Péter
Csonka, Csaba
Hartmann, Petra
Horváth, Tamara
Juhász, László
Mészáros, András
Molnár, Réka
Poles, Marietta Zita
Szabó, Andrea
Szűcs, Szilárd
Tőkés, Tünde
Starting date 2016-12-01
Closing date 2022-08-31
Funding (in million HUF) 43.617
FTE (full time equivalent) 8.49
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az iszkémia-reperfúzió (IR) súlyos keringészavarral járó kórkép, mely reaktív oxigén és nitrogén származékok (ROS, RNS) képződésével és membránok károsodásával jár. Kutatócsoportunk 2012-ben elsőként bizonyította, hogy normoxiás metánnal (CH4) történő lélegeztetés csökkenti a szövetek IR károsodását (Boros 2012). A folyamat (kór)élettani jelentőségét független kutatócsoportok is megerősítették és bizonyították a CH4 gyulladáscsökkentő és anti-apoptotikus hatását. Ezek az adatok új megvilágításba helyezték a CH4 biológiai és/vagy jelátviteli szerepét, de a CH4 hatásmechanizmusa még nem ismert. Kutatási programunk első „mechanizmus” része a CH4 hipoxiás szövetkárosodásra gyakorolt hatását kívánja feltárni, különös tekintettel a nitrogén monoxid (NO) metabolizmus befolyásolására és a két gáz feltételezhető interakcióinak feltérképezésére (ROS és RNS képződés). A CH4 sejtmembránokra, mint lehetséges nem specifikus célpontokra gyakorolt hatásán túl egyes sejt típusokra és a sejtalkotókra, így a mitokondriumra kifejtett hatását is megvizsgáljuk, míg az IR károsodás szervfunkciókra kifejtett összetett hatását in vivo állatkísérletekben vizsgáljuk. Kutatási programunk ezzel párhuzamos „terápiás” részében célunk egy új CH4/NO alapú szervtartósító eljárás kidolgozása, ahol a transzplantációs tartósító oldatok hatékonyságát biológiailag aktív gázokkal növelhetjük. A tanulmány egyes részei az Aacheni Egyetemmel (RWTH University of Aachen, Aachen, Németország) és a Ludwig Boltzmann Intézettel (Ludwig Boltzmann Institute, Bécs, Ausztria) történő kooperáció keretében valósulnak meg.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A metán (CH4) biológiai hatását iszkémia-reperfúziós (IR) és gyulladásos modell-kísérletekben nyert adatok bizonyították. A CH4 élő szervezetekben tapasztalt hatásának hátterében álló mechanizmusok azonban nem teljesen tisztázottak, erre vonatkozóan számos hipotézis vethető fel, melyek mindegyikének ellenőrzése szükséges. Feltételezésünk szerint a CH4 biológiai hatása összefüggésben állhat a sejt gázkörnyezetének változásával, főképp a nitrogén monoxid (NO) által befolyásolt folyamatokkal, az NO szinttel és az oxigén ellátással is. Kutatási programunk két fő részében azonos modelleket, módszereket és kísérleti elrendezéseket alkalmazunk a „mechanizmus” és a „terápiás” utak felderítése céljából. A „mechanizmus” vizsgálata során elsődleges célunk a CH4 a meleg iszkémia és IR alatt kifejtett hatásának tisztázása, különös tekintettel más biológiai gázok, az oxigén és az NO metabolizmusára. További célunk e két gáz (CH4 és NO) reaktív oxigén és nitrogén gyökképződésre gyakorolt hatásának vizsgálata. A kutatási program terápiás alkalmazhatóságot célzó vizsgálatai során a CH4 hideg iszkémiás állapotokra, azaz a transzplantációs károsodásra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ezzel összefüggésben biológiailag aktív gázokkal (CH4-val és NO-val) dúsított új, szervtartósító oldat kifejlesztését tervezzük, melynek hatékonyságát klinikailag releváns szervátültetések modelljeiben kívánjuk vizsgálni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az emberi szervezetben kimutatható gázok biológiai aktivitását számos esetben bizonyították, de a hagyományos jelátviteli utakkal ellentétben az extra- és intracelluláris folyamatokban szerepet játszó mechanizmusok feltérképezése sok esetben még várat magára. A metán (CH4) az aerob metabolizmus fenntartásáért felelő gázkörnyezet egyik alkotója az eukarióta sejtben. Az NO-val összehasonlítva a CH4 biológiai hatásáról jelenleg kevés információ áll rendelkezésre, de kutatócsoportunk kimutatta, hogy 2,5%-os normoxiás CH4 keverékkel történő lélegeztetés védő hatású a vékonybél- és a máj iszkémia-reperfúziós (IR) károsodásában (Boros 2012, Strifler 2016). Adatainkat független kutatások is megerősítették, a Sanghaji és Pekingi Egyetemek kutatócsoportjai az IR számos állatmodelljében átfogóan bizonyították a CH4 terápiás alkalmazásának gyulladáscsökkentő és anti-apoptotikus hatását (Song 2015, Wu 2015, Ye 2015, Chen 2016, He 2016). Az IR károsodás a szervtranszplantáció során bekövetkező graft elégtelenség kialakulásában is oki szerepet játszik, az immunológia hatások mellett annak vezető oka. A jelenleg alkalmazott eljárások nem nyújtanak teljes körű védelmet a meleg és hideg iszkémiás károsodások ellen, ezért a szervtartósítás módja fejlesztésre szorul. A transzplantációs kutatások során a CH4 esetleges szerepét még nem vizsgálták, mint ahogyan a graft túlélésre gyakorolt hatása is ismeretlen. Kutatási programunk során megvizsgáljuk a CH4 kezelés hatását statikus és dinamikus szervtárolási eljárások során, különös tekintettel a máj és szív transzplantációra. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében történik az Aacheni Egyetem és a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet nemzetközileg elismert kutatócsoportjainak részvételével, széleskörű és egymást kiegészítő szakértelemre, közös tudományos érdeklődésre és tapasztalatra alapozva.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A metán (CH4) szerves alkotó eleme a mindent körülvevő gázkörnyezetnek, amely az eukarióta sejtek oxigénigényes, aerob anyagcseréjének fenntartásáért is felelős. Az emberi aerob szövetek esetében a vérkeringés átmeneti megszűnése (iszkémia) jelenti az egyik legnagyobb veszélyt, de a keringés helyreállítása (a reperfúzió) is káros következményekkel jár, főképp a molekuláris oxigénből képződő reaktív oxigén vagy nitrogén származékok káros hatásai miatt. Korábbi vizsgálatainkban igazoltuk, hogy a metánt és légköri mennyiségű oxigént tartalmazó gázkeverékek belélegeztetésével az iszkémia-reperfúzió (IR) káros következményei meglepő módon csökkenthetők. Bár a metán biológiai hatásai még nem teljesen ismertek, a közelmúltban elvégzett kísérleteinkben egy olyan védőmechanizmust mutattunk ki, mely valószínűleg e molekulának az eukarióta biológiai rendszerekben kifejtett hatásához köthető.Tervezett kutatásunk fő célja a CH4 és a biológiailag aktív nitrogén-monoxid (NO) gázmolekula egymáshoz kapcsolt hatásmechanizmusának feltárása, és az így szerzett ismeretekkel új terápiás módszer kidolgozása IR kórállapotokban. A beültethető szervek számának növelésére nem ideális, ún. marginális donorszervek is egyre inkább felhasználásra kerülnek. A transzplantáció során elkerülhetetlen az oxigénhiány és a reperfúzió, és a jelenleg alkalmazott szervtartósító módszerek nem nyújtanak teljes védelmet az IR károsodás ellen. További célunk, hogy átfogó vizsgálatokban, különböző koncentrációjú CH4 és NO tartalmú gázkeverékek belélegeztetésével, vagy CH4 és NO tartalmú gázokkal módosított összetételű szervtartósító oldatokkal optimalizáljuk a szervfunkciót és a szervek túlélését.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Ischemia-reperfusion (IR) is a severe, multifactorial syndrome, associated with membrane breakdown and production of reactive oxygen and nitrogen species (ROS, RNS). Our research group has demonstrated for the first time that normoxic methane (CH4) ventilation protects the tissues by mitigating the effects of an IR insult (Boros 2012). Although there is still reasonable scepticism on the (patho)physiological importance of this reaction, the data were validated by independent observers, the anti-inflammatory and anti-apoptotic properties of CH4-based treatments were repeatedly demonstrated and the evidences now suggest that CH4 can have biological and/or signaling functions in vivo in mammals. In the “mechanism” branch of the research project we plan to characterize the mechanism of action of CH4 in the evolution of hypoxic tissue injuries with special emphasis on nitric oxide (NO) metabolism, and the potential interplay between these gaseous compounds and oxygen metabolism (i.e. formation of ROS and RNS). Biological membranes, as non-specific targets will be examined, possible cellular and subcellular components, including mitochondria will be tested, and CH4 will be applied in complex, in vivo animal models of IR, focusing on specific organ functions. In the “therapy” branch the main goal is to outline a new CH4/NO-based approach for organ preservation, a solution supplemented with biologically active gases to achieve better results in clinically-relevant organ storage models. The project will be carried out in close collaboration with the University of Aachen, Germany and the Ludwig Boltzmann Institute of Experimental Traumatology, Vienna, Austria.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Previous studies constructed a comprehensive picture on the biological effects of exogenous methane (CH4) in various ischemia-reperfusion (IR) and inflammatory settings. However, the underlying mechanisms are still not known with certainty; and the immediate challenge is therefore to test hypotheses to understand the background of CH4-induced reactions. We hypothesize that the biological effects of CH4 are influenced or mediated by nitric oxide (NO) and the oxygen dynamics of the cell, and depending on the organ compartment, oxygenation, and basal levels of NO, CH4 can exert its effects by influencing NO production. Accordingly, this research plan was designed in two, inter-connected mainframes, using similar methodologies, setups and experimental models. In the “Mechanism” branch the aim is to identify and characterize the mechanism of action of biologically active gases in the evolution of ischemic and IR injuries, (1) to understand the acting mechanism of CH4 in warm ischemia with special emphasis on NO metabolism, and (2) to decipher the potential interplay between the two gaseous compounds and oxygen metabolism (i.e. formation of reactive oxygen and nitrogen species). In the “Therapy” branch the main aim is (1) to outline a new CH4-based approach for the treatment of IR damage which might successfully influence the outcome of such events, including organ transplantations, and in this line (2) to develop an organ preservation solution supplemented with biologically active gases (CH4 and NO) to achieve better results in clinically-relevant transplantation models.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Many gases within the human body are biologically active, but contrary to “classical” pathways of signal transduction, the exact roles of gaseous compounds in the mediation of extra- or intracellular events are far from being understood. CH4 is part of the gaseous environment which maintains the aerobic metabolism within the eukaryote cell. As compared to nitric oxide (NO) information on the biological effects of CH4 is sparse, but it has been shown that normoxic ventilation with 2.5% CH4 supplementation protects the intestinal tissues and mitigates liver injury after an IR insult (Boros 2012, Strifler 2016). Recently fundamental evidence was accumulated by the research groups of Shanghai University, the Military Medical University of Shanghai, and the Beijing University, on CH4 effects in various IR settings, which demonstrated the anti-inflammatory and antiapoptotic properties of CH4-based treatments (Song et al. 2015, Wu et al. 2015, Ye et al. 2015, Chen et al. 2016, He et al. 2016). Apart from recognized immunological events, IR is causative factor of graft failure following cold storage and implantation. Of note, the currently used preservation methods do not provide complete protection against cold ischemia-related deleterious events, thus the efficiency of organ preservation techniques must be improved. On the other hand, the organs are still at risk of being damaged during warm ischemia, thus new approaches with new molecular targets are clearly needed for the optimum tissue protection during a warm IR event as well. Reducing the damage at all stages of transplantation is an important goal to improve the outcome, and according to our best knowledge, the effect of CH4 in transplantation sciences has never been investigated, and the influence of CH4 on graft survival is also unknown. In this line, we also aim to investigate the added value of CH4 in static and dynamic methods for organ preservation especially for the liver and heart tissues. To achieve these goals we build on the cooperative efforts of internationally-recognized research teams of the Aachen University and the Ludwig Boltzmann Institute, Vienna, with wide range of complementary expertise and common scientific interest and experience.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Methane (CH4) is the most reduced form of carbon, and part of the omnipresent gaseous environment which maintains the aerobic metabolism within the eukaryote cell. Although the biological role for CH4 has not been fully explored, our recent experiments have shown a protective phenomenon possibly related to the effects of methane in eukaryotic biological systems. Temporally suspended circulation - or ischemia - is a major threat for the aerobic tissues, but the re-establishment of the blood flow to the previously ischemic areas is also precarious, mostly due to the production of reactive oxygen species upon reperfusion. Interestingly, the harmful consequences of ischemia-reperfusion (IR) injury can be decreased by inhalation of normoxic air-methane mixtures. Accordingly, this research project aims to explore the mechanism of action and the role of methane and nitric oxide (NO), another biologically active gas, in cold and warm ischemia (IR) models and to use this knowledge for the design of a new strategy to influence the underlying pathologies. In order to expand the donor pool, less than ideal marginal donors are increasingly used for transplantation. Organ transplantation also involves hypoxia and reperfusion, and the currently used preservation methods do not provide complete protection against the deleterious IR events. We aim to conduct broad-spectrum investigations for the optimization of graft function and survival using different concentrations of CH4 either alone or in combination with NO. For this purpose we apply CH4 inhalation or modified CH4-enriched preservation solutions and we test the organ function - which will be hopefully improved after the treatments.




 

Final report

  
Results in Hungarian
A biológiai gázok közé tartozó metán befolyásolhatja a sejtek működését, de képződéséről, élettani hatásairól és az élő szervezetekben zajló gáz-kölcsönhatásokról csak korlátozott ismeretekkel rendelkeztünk. Igazoltuk a szabadgyökös reakciókhoz kapcsolható alternatív metántermelés lehetőségét rágcsálókban és emberekben, valamint azt is, hogy a metán kimutatása a kilégzett levegőben, a vérben vagy a szövetekben diagnosztikai tesztként is használható lehet. Vizsgálatainkban tisztázzuk a gyulladáscsökkentőnek bizonyult metán alapú gázterápiák biokémiai és strukturális következményeit és modell-kísérletekben igazoltuk, hogy az eljárás hatékonyan befolyásolja a gépi keringéstámogatás során igen gyakran kialakuló vesekárosodást. Alacsony koncentrációjú metán-oxigén keverék bevitele javíthatja a szöveti barrierek működését, és csökkenti az oxidatív és nitrozatív stressz mértékét, igazoltuk, hogy a mechanizmus a programozott sejthalál gátlásával is jár, ezért metánnal dúsított oldatok javíthatják az átültetésre előkészített szövetek funkcióit. Mindezek alapján a gázkeverék alkalmazható lehet szervátültetések során, valamint szívsebészeti beavatkozásokban is.
Results in English
Methane is a biological gas which can affect cellular function, but only limited knowledge was available on its formation, physiological effects and interactions in the living organisms. We have demonstrated the possibility of alternative non-Archeal methanogenesis in rodents and humans that can be linked to free radical reactions, and that the detection of methane in the exhaled air, blood or tissues can be used as a diagnostic test. Our studies clarified the biochemical and structural consequences of methane-based gas therapies that have been shown to reduce inflammation, and demonstrated in model experiments that the technique is effective in reducing the renal damage that is so often associated with mechanical circulatory support. The administration of low concentrations of methane-oxygen mixture can improve tissue barrier function and reduce oxidative and nitrosative stress, and it has been demonstrated that the mechanism is also associated with inhibition of programmed cell death. Therefore, methane-enriched solutions can improve the function of tissues prepared for organ transplantation and the gas may be used as a potential cardioprotective agent in cardiac surgery.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120232
Decision
Yes





 

List of publications

  
László Juhász, Szabolcs Péter Tallósy, Anna Nászai, Gabriella Varga, Dániel Érces, Mihály Boros: Bioactivity of Inhaled Methane and Interactions With Other Biological Gases, Front Cell Dev Biol. 2022 Jan 7;9:824749. doi: 10.3389/fcell.2021.824749. eCollection 2021., 2022
Keppler F, Ernst L, Polag D, Zhang J, Boros M.: ROS-driven cellular methane formation: Potential implications for health sciences, Clin Transl Med. 2022 Jul;12(7):e905. doi: 10.1002/ctm2.905., 2022
Gábor Bari, Szilárd Szűcs, Dániel Érces, Mihály Boros, Gabriella Varga: Experimental pericardial tamponade–translation of a clinical problem to its large animal model, Turk J Surg 34(3): 205–21, 2018
Szabó-Biczók A, Varga G, Varga Z, Bari G, Vigyikán G, Gajda Á, Vida N, Hodoniczki Á, Rutai A, Juhász L, Nászai A, Gyöngyösi M, Turkevi-Nagy S, Érces D, Boros M.: Veno-Venous Extracorporeal Membrane Oxygenation in Minipigs as a Robust Tool to Model Acute Kidney Injury: Technical Notes and Characteristics, Front Med (Lausanne). 2022 Apr 28;9:866667. doi: 10.3389/fmed.2022.866667. eCollection 2022., 2022
Bálint Baráth, Dávid K Jász, Tamara Horváth, Bence Baráth, Gergely Maróti, Gerda Strifler, Gabriella Varga, Lilla Sándor, Domonkos Perényi, Szabolcs Tallósy, Tibor Donka, Péter Jávor, Mihály Boros, Petra Hartmann: Mitochondrial Side Effects of Surgical Prophylactic Antibiotics Ceftriaxone and Rifaximin Lead to Bowel Mucosal Damage, Int. J. Mol. Sci. 2022, 23(9), 5064; https://doi.org/10.3390/ijms23095064, 2022
Andrey V. Kozlov, Mihaly Boros: Editorial: Interaction of Gas Messengers With Mitochondria in Health and Disease, Front Med (Lausanne) 5: 259., 2018
Mihály Boros, Frank Keppler: Production and Signaling of Methane, Metallobiology Series. Gasotransmitters. Chapter 8. Ed: Rui Wang. Croydon: Royal Society of Chemistry (RCS), pp. 192-199., 2018
Nászai Anna, Varga Petra, Tanja Stögerer, Juhász László, Mészáros András, Andrey V. Kozlov, Mihály Boros: A xantin oxidoreduktáz (XOR) enzim a metán célpontja, Magyar Haemorheologiai Társaság XXV., a Magyar Mikrocirkulációs és Vaszkuláris Biológiai Társaság és a Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság VI. Közös Kongresszusa, 2018
Vida Noémi, Márton Anett, Jász Kurszán Dávid, Szilágyi Ágnes Lilla, Diószegi Petra, Szabó Márton, Csonka Csaba, Szabó Anna, Mohácsi Árpád, Boros Mihály, Hartmann Petra, Tuboly Eszter: Metánnal dúsított perfúziós folyadék protektív hatásainak feltérképezése ex vivo patkány szív iszkémia-reperfúziós modellben, Magyar Haemorheologiai Társaság XXV., a Magyar Mikrocirkulációs és Vaszkuláris Biológiai Társaság és a Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság VI. Közös Kongresszusa, 2018
Érces Dániel, Szűcs Szilárd, Bari Gábor, Gules Mária, Gyaraki Petra, Szilágyi Ágnes Lilla, Hartmann Petra, Boros Mihály, Varga Gabriella: Improved platelet function after methane inhalation in a large animal model of obstructive circulatory shock, Abstract Book of the 53rd Congress of the European Society for Surgical Research, 2018
Petra Varga, Noémi Vida, Anna Szabó, Árpád Mohácsi, Gábor Szabó, Mihály Boros, Eszter Tuboly: Organosulphur-Enriched Diet Has Protective Potential On Alcohol – Induced Liver Dysfunction Through Influencing Endogenous Methane Generation, Abstract Book, 53rd Congress of the European Society for Surgical Research. WALTER BRENDEL AWARD SESSION, 2018
Mészáros AT, Szilágyi ÁL, Juhász L, Tuboly E, Érces D, Varga G, Hartmann P: Mitochondria As Sources and Targets of Methane, Front Med (Lausanne) 4:195. doi: 10.3389/fmed.2017.00195. eCollection 2017., 2017
Marietta Poles, Nikolett Bódi, Mária Bagyánszki, Éva Fekete, András Tamás Mészáros, Gabriella Varga, Szilárd Szűcs, Anna Nászai, Liliána Kiss, Andrey V. Kozlov, Mihály Boros, József Kaszaki: Reduction of nitrosative stress by methane: Neuroprotection through xanthine oxidoreductase inhibition in a rat model of mesenteric ischemia-reperfusion, Free Radical Biology and Medicine 120, 160–169, 2018
SZŰCS S, BARI G, UGOCSAI M, LASHKARIVAND RA, LAJKÓ N, MOHÁCSI A, SZABÓ A, KASZAKI J, BOROS M, ÉRCES D, VARGA G: Detection of intestinal tissue perfusion by real-time breath methane analysis in rat and pig models of mesenteric circulatory distress, CRIT CARE MED 47(5):e403-e411., 2019
BARI, GÁBOR; ÉRCES, DÁNIEL; VARGA, GABRIELLA; SZŰCS, SZILÁRD; VARGA, ZOLTÁN; BOGÁTS, GÁBOR; BOROS, MIHÁLY: Methane inhalation reduces the systemic inflammatory response in a large animal model of extracorporeal circulation, EUROPEAN JOURNAL OF CARDIO-THORACIC SURGERY 56:1 pp. 135-142, 2019
BOROS, MIHALY; KEPPLER, FRANK: Methane production and bioactivity-a new link to oxido-reductive stress, FRONTIERS IN PHYSIOLOGY 10: 1244, 2019
TUBOLY, E; GÁSPÁR, R; IBOR, MIGUEL OLIAS ; GÖMÖRI, K; KISS, B; STRIFLER, G; HARTMANN, P; FERDINANDY, P; BARTEKOVA, M; BOROS, M.: l-Alpha-glycerylphosphorylcholine can be cytoprotective or cytotoxic in neonatal rat cardiac myocytes: a double-edged sword phenomenon, MOLECULAR AND CELLULAR BIOCHEMISTRY 460(1-2):195-203, 2019
Poles MZ, Nászai A, Kiss L, Tallósy SP, Horváth T, Juhász L, Boros M, Kaszaki J.: Metán inhaláció hatása a hipoxaemiás hipoxiában fellépő oxidatív és nitrozatív stressz válaszreakcióra patkányokban, MAGYAR SEBÉSZET - in press, 2019
Vida N, Varga RA, Gajda Á, Boros M, Bari G, Varga G, Érces D: Kisállat modell kidolgozása az extrakorporális keringést követő gyulladásos válasz monitorozására és új kezelési lehetőségek kidolgozására, Magyar Sebészet - in press, 2019
Varga G, Bari G, Varga Z, Szűcs Sz, Boros M, Érces D: A kilélegzett metán szintek vizsgálata a tüdő és a gastrointestinalis traktus mikrokeringési zavarának elkülönítésére, Magyar Sebészet - in press, 2019
Balogh B, Bársony A, Bari G, Szűcs Sz, Boros M, Érces D, Varga G.: Csökkent hízósejt aktiváció és megtartott thrombocyta funkció metán belélegeztetést követően kísérletes kardiogén shockban, Magyar Sebészet - in press, 2019
Terhes E, Nászai A, Juhász L, Kaszaki J, Boros M: Mitokondriális funkció vizsgálata vékony- és vastagbél „punch” biopsziákból, Magyar Sebészet -in press, 2019
Bársony A, Balogh B, Zentay L, Varga Z, Rutai A, Boros M, Varga G, Érces D: A kilélegzett metánszint mérésének jelentősége a vérzést követő keringési válaszokban, Magyar Sebészet - in press, 2019
Marietta Zita Poles, László Juhász, Mihály Boros: Methane and Inflammation - A Review (Fight Fire with Fire), Intensive Care Med Exp. 7(1):68., 2019
Bari Gábor: Reduction of perioperative inflammatory reaction with exogenous methane, Ph.D. Thesis, 2019
Jász DK, Benke K, Szilágyi ÁL, Tuboly T, Baráth B, Márton AR, Boros M, Hartmann P: Methane-Enriched Preservation Solution Improves Graft Function In Experimental Heart Transplantation, Abstract Book of ESSR 2019, page 4, Walter Brendel Award Session, 2019
VARGA P, VIDA N, HARTMANN P, SZABÓ A, MOHÁCSI Á, SZABÓ G, BOROS M, TUBOLY E: Alternative methanogenesis - Methanogenic potential of organosulfur administration, PLOS ONE. 2020 Jul 30;15(7):e0236578., 2020
BÁRSONY A, VIDA N, GAJDA Á, RUTAI A, MOHÁCSI Á, SZABÓ A, BOROS M, VARGA G, ÉRCES D.: Methane exhalation can monitor the microcirculatory changes of the intestinal mucosa in a large animal model of hemorrhage and fluid resuscitation, FRONTIERS IN MEDICINE. 7:567260. doi: 10.3389/fmed.2020.567260, 2020
Benke K., Ruppert M., Sayour A. A., Jasz D., Szilagyi A., Tuboly E., Barath B., Marton A., Boros M., Hartmann P., Szabo G., Hartyanszky I., Szabolcs Z., Merkely B., Radovits T.: Methane-Enriched Custodiol Preservation Solution Improves Graft Function in Experimental Model of Heterotopic Heart Transplantation, JOURNAL OF HEART AND LUNG TRANSPLANTATION 39 : 4 pp. S351-S352. , 2 p., 2020
Nászai A, Terhes E, Kaszaki J, Boros M, Juhász L.: Ca(2+)N It Be Measured? Detection of Extramitochondrial Calcium Movement With High-Resolution FluoRespirometry, Sci Rep. 2019 Dec 17;9(1):19229. doi: 10.1038/s41598-019-55618-5., 2019
Dávid Kurszán Jász, Ágnes Lilla Szilágyi, Eszter Tuboly, Bálint Baráth, Anett Roxána Márton, Petra Varga 1 , Gabriella Varga, Dániel Érces, Árpád Mohácsi, Anna Szabó, Renáta Bozó, Kamilla Gömöri, Anikó Görbe, Mihály Boros, Petra Hartmann: Reduction in hypoxia-reoxygenation-induced myocardial mitochondrial damage with exogenous methane, J Cell Mol Med 25(11):5113-5123, 2021
Tamara Horváth, Dávid Kurszán Jász, Bálint Baráth, Marietta Zita Poles, Mihály Boros, Petra Hartmann: Mitochondrial Consequences of Organ Preservation Techniques during Liver Transplantation, Int J Mol Sci 22(6), 2816, 2021
Mihály Boros, Inge Bauer: Microcirculation Guided/Targeted Resuscitation (Editorial Article), Front Med (Lausanne) 8:649828, 2021
Kálmán Benke, Dávid Kurszán Jász, Ágnes Lilla Szilágyi, Bálint Baráth, Eszter Tuboly, Anett Roxána Márton, Petra Varga, Árpád Mohácsi, Anna Szabó, Zsófia Széll, Mihály Ruppert, Tamás Radovits, Gábor Szabó, Béla Merkely, Petra Hartmann, Mihály Boros: Methane supplementation improves graft function in experimental heart transplantation, J Heart Lung Transplant 40(3):183-192, 2021
Andrey V. Kozlov, Mihaly Boros: Editorial: Interaction of Gas Messengers With Mitochondria in Health and Disease, Front Med (Lausanne) 5: 259., 2018
Marietta Poles, Nikolett Bódi, Mária Bagyánszki, Éva Fekete, András Tamás Mészáros, Gabriella Varga, Szilárd Szűcs, Anna Nászai, Liliána Kiss, Andrey V. Kozlov, Mihály Boros, József Kaszaki: Reduction of nitrosative stress by methane: Neuroprotection through xanthine oxidoreductase inhibition in a rat model of mesenteric ischemia-reperfusion, Free Radical Biology and Medicine 120, 160–169, 2018
Strifler G, Tuboly E, Görbe A, Boros M, Pécz D, Hartmann P: Targeting Mitochondrial Dysfunction with L-Alpha Glycerylphosphorylcholine, PLoS One. 2016 Nov 18;11(11):e0166682. doi: 10.1371/journal.pone.0166682. eCollection 2016., 2016
Mészáros AT, Büki T, Fazekas B, Tuboly E, Horváth K, Poles MZ, Szűcs S, Varga G, Kaszaki J, Boros M: Inhalation of methane preserves the epithelial barrier during ischemia and reperfusion in the rat small intestine., Surgery 161(6):1696-1709., 2017
Tuboly E, Molnár R, Tőkés T, Turányi RN, Hartmann P, Mészáros AT, Strifler G, Földesi I, Siska A, Szabó A, Mohácsi Á, Szabó G, Boros M: Excessive alcohol consumption induces methane production in humans and rats, Sci Rep 7(1):7329. doi: 10.1038/s41598-017-07637-3., 2017
Mészáros AT, Szilágyi ÁL, Juhász L, Tuboly E, Érces D, Varga G, Hartmann P: Mitochondria As Sources and Targets of Methane, Front Med (Lausanne) 4:195. doi: 10.3389/fmed.2017.00195. eCollection 2017., 2017
SZŰCS SZ., BARI G., VARGA G., BOGÁTS G., BOROS M., ÉRCES D.: A tüdőkeringés nem invazív monitorozási lehetősége kísérletes ECC alatt, Cardiologia Hungarica 47; F13, 2017, 2017
BARI G., SZŰCS SZ., ÉRCES D., RUTAI A., BALOGH B., BOGÁTS G., BOROS M.,VARGA G.: Metán kezelés hatása az extrakorporális keringést követő gyulladásos válaszra kísérletes nagyállat modellen, Cardiologia Hungarica 47; F2, 2017., 2017
KISS LILIÁNA, NÁSZAI ANNA, POLES MARIETTA ZITA, BOROS MIHÁLY, KASZAKI JÓZSEF: METÁN BELÉLEGZÉS HATÁSA AZ ENYHE ÉS SÚLYOS HYPOXAEMIÁS HYPOXIÁBAN FELLÉPŐ STRESSZ-VÁLASZREAKCIÓRA PATKÁNYOKBAN, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 261, 2017
MÁRTON ANETT, SZILÁGYI ÁGNES LILLA, JÁSZ DÁVID KURSZÁN, MOHÁCSI ÁRPÁD, BOROS MIHÁLY, HARTMANN PETRA: TRANSZPLANTÁCIÓS OLDATOK DÚSÍTÁSA METÁNNAL, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 261, 2017
JÁSZ DÁVID KURSZÁN, SZILÁGYI ÁGNES LILLA, MÁRTON ANETT, PÉCZ DANIELLA, BARÁTH BÁLINT, FICZERE ÁGNES, GÖRBE ANIKÓ, BOROS MIHÁLY, HARTMANN PETRA: IN VITRO SZÍVIZOM ISCHAEMIA/REPERFÚZIÓ ÁLTAL OKOZOTT MITOKONDRIÁLIS DISZFUNKCIÓ KEZELÉSE METÁNGÁZZAL, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 261-262, 2017
POLES MARIETTA ZITA, BÓDI NIKOLETT, BAGYÁNSZKI MÁRIA, FEKETE ÉVA, MÉSZÁROS ANDRÁS, ANDREY KOZLOV, BOROS MIHÁLY, KASZAKI JÓZSEF: A METÁN INHALÁCIÓ ELŐSEGÍTI A MYENTERICUS NITRERG NEURONOK RÉGIÓSPECIFIKUS ADAPTIVITÁSÁT PATKÁNY ISCHAEMIA/REPERFÚZIÓ MODELLEN, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 268, 2017
MÉSZÁROS ANDRÁS, VARGA GABRIELLA, TUBOLY ESZTER, POLES MARIETTA, SZŰCS SZILÁRD, KASZAKI JÓZSEF, BOROS MIHÁLY: A METÁN INHALÁCIÓ HATÁSA A VÉKONYBÉL EPITHELIALIS BARRIERRE ISCHAEMIA-REPERFÚZIÓ ALATT, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 277, 2017
TERHES EMIL, PÁLFI ALEXANDRA, JUHÁSZ LÁSZLÓ, POLES MARIETTA, TUBOLY ESZTER, BOROS MIHÁLY, MÉSZÁROS ANDRÁS: PATKÁNY-VÉKONYBÉLHÁMSEJTEK MITOKONDRIÁLIS FUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 277, 2017
TANJA STÖGERER, ANDRAS T. MESZAROS, SERGIU D. DUMITRESCU, ANNA NÁSZAI, PETRA VARGA, HEINZ REDL, MIHÁLY BOROS, ANDREY V. KOZLOV: METHANE MODULATES THE XANTHINE OXIDOREDUCTASE-DERIVED NITRIC OXIDE PRODUCTION UNDER ISCHEMIC CONDITIONS, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 278, 2017
LÁSZLÓ ILDIKÓ, VERES ANTAL, CSÁKÁNY LÓRÁNT, NÉMETH MÁRTON, POLES MARIETTA, KASZAKI JÓZSEF, BOROS MIHÁLY, MOLNÁR ZSOLT, SZABÓ ANDREA: AZ ENDOTHELIALIS GLYCOCALYX VASTAGSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÚJ INFORMATIKAI MEGKÖZELÍTÉS RÉVÉN INTRAVITÁLIS MIKROSZKÓPOS MÓDSZERRE ALAPOZVA, Magyar Sebészet 2017; 70(3): p. 268-269, 2017
Strifler Gerda: Pathomechanism and therapeutic possibilities of mitochondrial dysfunction in ischemia-reperfusion, http://doktori.bibl.u-szeged.hu/3216/2/Strifler%20Gerda%20angol%20t%C3%A9zisf%C3%BCzet.pdf, 2017
Mészáros T. András: Methane bioactivity and interactions with other biological gases, https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=16968, 2017
Ágnes Lilla Szilágyi: Enrichment of preservation solution with methane – possible benefits for organ transplantation, https://doi.org/10.14232/phd.10969, 2021




 

Events of the project

  
2019-09-17 10:19:58
Résztvevők változása



Back »