A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Kutatásunk célja az, hogy nagy létszámú adatközlővel rögzített nagy mennyiségű hangfelvételen vizsgálja meg a magyar gyermekek beszédének temporális jellemzőit. Vizsgálatunk tehát elsősorban az akusztikai-fonetikai jellemzőkre kíván összpontosítani 5–10 éves korú óvodás és iskolás gyermekekkel rögzített többféle beszédtípusban. A kutatást a GABI gyermeknyelvi beszédadatbázis hangfelvételein kívánjuk elvégezni, összesen 180 adatközlő felvételén (ez minden életkorban 30 gyermeket jelent). A kutatás nóvum, hiszen korábban ezt az életkori sávot felölelő gyermeknyelvi beszédadatbázis nem létezett, így hasonló adatbázis alapú vizsgálatok sem történtek magyar gyermekekkel. Szintén nóvum az, hogy a kisszámú előzmény után szisztematikusan kívánjuk felmérni a beszédtípus hatását a vizsgált életkori csoportokban. Hiánypótló eredményeket ígér a szegmentális szint elemzése is, hiszen a temporális jellemzők vizsgálata a magyar gyermekek beszédére vonatkozóan eddig főként a szupraszegmentális szintre fókuszált. A szegmentális szinten elemezni kívánjuk a szavak és egyes beszédhangok (a magánhangzók, az explozívák és a réshangok) időtartamát is. A szupraszegmentális szinten a beszédtempó, az artikulációs tempó, a tagoltság, illetve a szünettartás jellemzőit vizsgáljuk az életkor és a beszédtípus függvényében. Ehhez kapcsolódik a beszédtervezési folyamatok diszharmóniáit jelző különböző típusú megakadásjelenségek vizsgálata.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás fő kérdése az, hogy hogyan változnak a beszéd temporális jellemzői óvodás kortól tízéves korig a szegmentális és a szupraszegmentális szinten, különböző beszédtípusokban. A szegmentális szinten a következő kérdéseket igyekszik megválaszolni: 1. mikortól különíthetők el szignifikánsan a rövid-hosszú beszédhangok (magánhangzók és mássalhangzók) időtartamai a gyermekek beszédében; 2. hogyan változik az explozívák belső időszerkezete az életkor előrehaladtával; 3. hogyan változnak ötéves kortól, illetve tízéves korra kialakulnak-e azok az időzítési mintázatok, amelyek a felnőttek beszédét jellemzik (például a beszédhangok relatív időtartamai, a szóidőtartamok szótagszámfüggő realizációi); 4. illetve hogyan befolyásolja mindezen paramétereket a beszédtípus. A szupraszegmentális szinten a kutatás arra keresi a választ, hogy 1. hogyan változik az artikulációs és a beszédtempó az életkor függvényében; 2. milyen szünettartási stratégiák (időtartam, típus, funkció összefüggései) jellemzik a gyermekeket; 3. mindezen paraméterek hogyan függnek össze a szegmentális szinten megjelenő időzítési sajátosságokkal; 4. hogyan befolyásolja a vizsgált paramétereket a beszédtípus; 5. milyen összefüggéseket mutatnak a temporális jellemzők a beszédtervezés és -kivitelezés összehangolatlanságára utaló megakadásokkal. Hipotéziseink szerint a vizsgált paraméterek nem folyamatosan változnak az életkor előrehaladtával. Az iskolába kerüléssel megnövekedő elvárások és az írott nyelv elsajátítása, a nyelvi tudatosság fejlődése nagymértékben befolyásolja a hangzó beszéd akusztikai fonetikai jellemzőit is mind a szegmentális, mind a szupraszegmentális szinten.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Az 5–10 éves kor közötti gyermekek beszédének adatbázis-alapú elemzése fontos tudományos és társadalmi hasznossággal bír. Tudományos hasznossága az alapkutatást tekintve az, hogy 1) a vizsgált életkori csoportban először kapunk ilyen nagy beszélői mintából a hangzó beszédre vonatkozó eredményeket. Ezáltal pontosabban megismerhetővé válik a magyar gyermekek anyanyelv-elsajátítása. 2) A kijelölt életkori határok lehetővé teszik azt, hogy a sokat vizsgált 0–5 éves kor utáni beszédfejlődésről is árnyaltabb képet kaphassunk. 3) A gyermekek eredményei összehasonlíthatók a felnőtt nyelvből származó mintákkal is. 4) További fontos eredmény, hogy a vizsgált paramétereket több beszédtípusban elemezzük, ezáltal jobban megismerhetővé válik a gyermekek kommunikatív kompetenciájának fejlődése. Az eredmények társadalmi hasznosíthatósága is vitathatatlan: 1) mivel összehasonlításul szolgálnak a tipikus fejlődéstől eltérő gyermekek beszédprodukcióinak elemzéséhez, a kutatás eredményei jól alkalmazhatók új beszéddiagnosztikai tesztek kifejlesztéshez. 2) Hasonlóan fontos a tipikus anyanyelv-elsajátítás jellemzőinek ismerete a kétnyelvű gyermekek (például bevándorlók gyermekei) nyelvi készségeinek felméréséhez, magyar nyelvi fejlesztéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Kutatásunk célja az, hogy nagy létszámú adatközlővel rögzített nagy mennyiségű hangfelvételen vizsgálja meg a magyar gyermekek beszédének időzítési jellemzőit. Vizsgálatunk tehát elsősorban az akusztikai-fonetikai jellemzőkre kíván összpontosítani 5–10 éves korú óvodás és iskolás gyermekekkel rögzített többféle beszédtípusban. Magyar nyelvre vonatkozóan elsőként végzünk gyermekbeszéd-adatbázison akusztikai fonetikai elemzéseket. Elemezzük a tipikus fejlődésű gyermekek beszédhangjainak időzítési sajátosságait, a szóidőtartamokat, illetve a tempó, a szünettartás és a megakadások jellemzőit. A különböző beszédtípusokban mért eredmények összevetésével árnyaltabb képet kaphatunk a magyar gyermekek beszédének fejlődéséről az iskolába lépés után is. Az eredményeink a társadalom számára is jól hasznosíthatók, hiszen jól alkalmazhatók új beszéddiagnosztikai tesztek kifejlesztéshez, illetve a kétnyelvű gyermekek nyelvi felmérésében, fejlesztésében.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of the research is to analyze the temporal patterns of the Hungarian children’s speech in a large speech sample. The analysis focuses on the acoustic-phonetic characteristics of various speech tasks recorded from kindergarten and school children aged between 5 and 10. The research would utilise 180 recordings of the Hungarian Child Language and Speech Database and Information Repository (GABI), taken of 30 children from each age group. The research is original since there has not been a children's speech database covering these ages until recently, so similar studies based on speech databases have not been carried out with Hungarian children. It is also novel in that we want to assess the impact of the speech tasks in the age groups systematically, after a small number of previous studies. Important results are expected by analysis on a segmental level, too, since the analyses of the temporal characteristics have mainly focused on the suprasegmental level of Hungarian children's speech. On the segmental level, the duration of words and speech sounds (vowels, plosives and fricatives) would be analyzed. On the suprasegmental level, speech rate, articulation rate, segmentation, and pausing would be examined depending on age and speech task. A related analysis would focus on dysfluencies and speech errors which indicate problems of planning processes.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The main question of the study is how the temporal patterns of speech change from kindergarten age to school age on segmental and suprasegmental level, in various speech tasks. On the segmental level, it would try to answer the following questions: 1) at which age the duration of short and long speech sounds (vowels and consonants) is differentiated significantly in children’s speech; 2) how the internal structure of plosives changes depending on age; 3) how timing patterns change from the age of 5, and if they become like the temporal patterns of adult speech by the age of 10 (for example duration of speech sounds or realization of word durations depending on the number of syllables); 4) and how the speech task influences these parameters. On the suprasegmental level, the research will analyse 1) how speech tempo and articulation rate change depending on age; 2) which pausing strategies (duration, type, function) are characteristic of children’s speech; 3) how these parameters are related to the temporal patterns of the segmental level; 4) how these parameters are influenced by the speech task; and 5) what correlations exist between temporal patterns and disfluencies with reference to speech planning or production problems. According to our hypothesis, the analyzed patterns don’t change continuously with age. Increased requirements in school, the written language acquisition, and the development of language awareness highly influence the characteristics of speech both on the segmental and suprasegmental level.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The analysis based on the speech database of 5–10-year-old children’s speech has an important scientific role and a wide-ranging social utility. Its scientific significance in terms of basic research is the following: 1) it is the first time that results based on such a large children’s speech sample will be obtained; 2) the selected ages are more suited to investigate the speech development of older children than the much-studied 0-5-year-old age range. 3) The results of children’s speech are deemed more comparable with adults’ speech samples. 4) The analysis of various speech tasks would be an important result. This may contribute to a more accurate understanding of children’s communicative competence. The results also have an important social utility: 1) since they serve as the basis of comparison for the analysis of speech production of children with atypical development, results will be applicab le to the development of speech diagnostic tests. 2) Knowledge of the characteristics of typical language acquisition is important for assessment and development of language skills of bilingual children (for example children of immigrants).
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The aim of the research is to analyze the temporal patterns of Hungarian children’s speech in a large speech sample. The analysis focuses on the acoustic-phonetic characteristics of various speech tasks recorded from kindergarten and school children aged between 5 and 10. It is the first time that acoustic phonetic analysis based on such a large children’s speech database will be carried out in Hungarian. The duration of speech sounds and words, speech tempo, pausing and disfluencies in the speech of children with typical development will be analyzed. Comparing the results of different types of speech we can have a more accurate understanding about speech development of school children. The results have a wide-ranging social utility, since they will be applicable to the development of speech diagnostic tests and the assessment and teaching of bilingual children.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás 5-10 éves magyar gyermekek beszédének temporális jellemzőit vizsgálta egy nagy beszédadatbázison, többféle beszédtípusban. Végeztünk vizsgálatot mind szegmentális, mind szupraszegmentális szinten. Az elemzett beszédtípusok a következők voltak: mondatismétlés, spontán beszéd a gyermek saját életéről, történetmesélés képsor alapján, hallott szöveg visszamondása, illetve az iskolásoknál hangos olvasás. A szupraszegmentális szinten a beszédtempó, az artikulációs tempó, illetve a szünettartás jellemzőit vizsgáltuk az életkor és a beszédtípus függvényében. Ehhez kapcsolódott a különböző típusú megakadásjelenségek vizsgálata. A szegmentális szinten szóidőtartamokat és a magánhangzók akusztikai jellemzőit elemeztük. Eredményeink egyrészt alátámasztották egyes mért paraméterek életkorfüggő jellemzőit, másrészt megmutatták, mely paraméterek függnek kevésbé az életkortól, végül harmadrészt felhívják a figyelmet arra, hogy a beszédtípus hatása sem elhanyagolható a gyermekek beszédének vizsgálatában sem. A tipikus nyelvfejlődésű gyermekek beszédének temporális vizsgálata és a projekt során született eredmények lehetőséget nyújtanak arra, hogy összehasonlításul szolgáljanak atipikus fejlődésű gyermekek beszédprodukciójának közel-objektív megítéléséhez, így alapjai lehetnek új diagnosztikai eljárások, tesztek vagy terápiák kidolgozásának.
Results in English
The research analyzed the temporal characteristics of the speech of 5-10-year-old Hungarian children in a large speech database, in several speech tasks. Research was carried out on both segmental and suprasegmental level. The analyzed speech tasks were the following: sentence repetition, spontaneous speech about the child’s own life, story generation on the basis of a series of pictures, narrative recall of a heard text, and oral reading in schoolchildren. In the suprasegmental level, speech rate, articulation rate, and pausing characteristics were examined in connection with age and task. Associated with this, different types of disfluencies and speech errors were examined. In the segmental level, word durations and acoustic characteristics of vowels were analysed. Results, on the one hand, confirmed that there are age-dependent characteristics of some of the measured parameters. And on the other hand, they showed which parameters depend less on age. Finally, they showed that the speech task is also important in the analysis of children’s speech. Results of the project on the speech of children with typical language development provide opportunity for comparison for a near-objective assessment for children with atypical language development. Thus, it may be a basis for developing new diagnostic procedures, tests, and therapies.
Horváth Viktória: A kitöltött szünetek jellemzői gyermekek beszédében, In Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (főszerk.), Bóna Judit, Gráczi Tekla Etelka, Markó Alexandra (szerk.) 2020. Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a, 2020
Gósy, Mária: Temporal patterns of Hungarian words across childhood, In Tiede, M., Whalen, D. H. & Gracco, V. (eds.): Proceedings of the 12th International Seminar on Speech Production (ISSP 2020), 14 - 17 December 2020. New Haven, CT, USA, 2021
Gósy Mária: Szóidőtartamok ismétlésben és spontán beszédben gyermekeknél, Magyar Nyelvőr 144/4, 426-440., 2020
Bóna Judit: Self-monitoring in children’s speech, Bóna Judit (szerk.) 2021. (Dis)fluencies in children’s speech. Budapest, Akadémiai Kiadó Zrt., 2021, 2021
Bóna, Judit: Self-repairs in speech: The effect of age and speech task, n: Taschenberger, Linda (szerk.) SPPL2020: 2nd Workshop on Speech Perception and Production across the Lifespan : Book of Abstracts University College London (UCL), (2020, 2020
Gósy Mária: Szótagszám és szóhosszúság gyermekek mondatismétlésében, In: Fóris, Ágota; Bölcskei, Andrea; Bóna, Judit; Gráczi, Tekla Etelka; Markó, Alexandra (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. század, 2020
Bóna Judit, Vakula Tímea: Durational Patterns and Functions of Disfluent Word-repetitions: The Effect of Age and Speech Task, In: Gósy, Mária & Gráczi, Tekla Etelka (eds.) Challenges in analysis and processing of spontaneous speech. Budapest: RIL, HAS, 169-184., 2018
Vakula Tímea, Krepsz Valéria: Egyéni sajátosságok vizsgálata a spontán beszéd temporális szerkezetében, Magyari Sára - Bartha Krisztina (szerk.): Nyelv - nyelvközösség - közösségi perspektíva. Partium Kiadó, Nagyvárad, 45-58., 2018
Vakula Tímea: A beszédprodukció és a beszédpercepció fejlődése 5–7 éves korban. Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2018
