Kétoldalú szerződéses kapcsolatok és kisebbségvédelem Közép- és Délkelet-Európában
Title in English
Bilateral Treaties and Minority Protection in Central and Southeastern Europe
Keywords in Hungarian
kisebbségi jogok, szomszédsági kapcsolatok, anyaállam, Magyarország, Közép- és Délkelet-Európa
Keywords in English
kin-state, minority rights, bilateral relations, Hungary, Central and Southeastern Europe
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)
60 %
Ortelius classification: Human rights
Political Science (Council of Humanities and Social Sciences)
40 %
Ortelius classification: Involving society
Panel
Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent
Institute for Ethnic and National Minority Studies (Center for Social Sciences)
Participants
Dobos, Edgár Fedinec, Csilla Kántor, Zoltán Korhecz, Tamás Nagy, Noémi Tóth, Norbert Varga, Csilla
Starting date
2016-10-01
Closing date
2020-12-31
Funding (in million HUF)
12.878
FTE (full time equivalent)
4.37
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogyan érvényesülnek a közép- és dél-kelet-európai térségben megkötött bilaterális szerződések kisebbségvédelmi normái. Kiemelt figyelmet kap a Magyarország és szomszédai között megszületett alapszerződések és más kisebbségvédelmi megállapodások keletkezésének körülményei, alkalmazásának tapasztalatai és problémái. A kutatás kitér arra is, hogy az anyaország - honos állam - kisebbségek triadikus viszony mellett a nemzetközi szervezetek milyen szerepet játszottak 1995 után a kisebbségvédelmi normák értelmezésében Magyarország szomszédsági kapcsolataiban. Terveink szerint a kérdés vizsgálatát segíti majd térségünk más országaira kiterjesztett komparatív elemzési keret is, így a balkáni államok kétoldalú kapcsolatainak vizsgálata ezért fontos a kutatásban. Választ keresünk arra is, hogyan értékelik az anyaország, a honos állam és a nemzeti kisebbségek képviseletében fellépő különböző aktorok a szomszédsági kapcsolatok és a kisebbség-többség viszony alakulását. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatása van/lehet erre a nemzetközi szervezeteknek és a kétoldalú kapcsolatoknak. Feltételezésünk szerint a nemzetközi konfliktuskezelési módokat és a nemzetközi rendszer működését továbbra is meghatározza a nemzetállam ideáltípusát fetisizáló logika. A nemzetállami intézmények újratermelik a címzetes (tituláris) többségi etnikum számára kedvező aszimmetrikus erőviszonyokat.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás arra keresi a választ, hogy a közép- és kelet-európai valamint a nyugat-balkáni országok között milyen szerepet játszottak a bilaterális szerződések, a nemzetközi normák és a nemzetközi szervezetek fellépése a kisebbségvédelmi normák és intézkedések kialakításában? Milyen hatása lett a Magyarország és szomszédai között megkötött alapszerződéseknek a kisebbségek helyzetének változásában? Hogyan fogalmazódtak meg a kisebbségvédelmi normák a kétoldalú szerződésekben és milyen alkalmazási mechanizmusok születtek? Mennyire hatékonyak ezek? Hogyan értékelhetőek a dél-kelet-európai államok között kialakult szerződéses kapcsolatok? Választ keresünk arra is, hogyan értékelik az anyaország, a honos állam és a nemzeti kisebbségek képviseletében fellépő különböző aktorok a szomszédsági kapcsolatok és a kisebbség-többség viszony alakulását. Végül fontos elemzési szempont, hogy miként jelenik meg képviselő és képviselt viszonyának a problémája az említett hárompólusú viszonyrendszerben, mennyiben érzik képviselve magukat a nemzeti kisebbségek tagjai az anyaország, a honos állam vagy a „nemzetközi közösség” és a civil kisebbségi aktivisták által. A kutatás kiinduló hipotézise szerint az államok stabilitásának a fontosságát hangsúlyozó nemzetközi szervezetek a feltételességi politikájuk révén korlátozott mértékű és valószínűleg visszafordítható hatást fejtenek ki a kisebbségvédelem terén.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás új perspektívába helyezheti Magyarország anyaállami szerepvállalását, értékelheti és értelmezheti a kétoldalú szerződések szerepét a kisebbségeket érintő ügyekben és a magyar nemzetpolitikában. Az összehasonlító elemzés és a dél-kelet-európai államok bevonása a kutatásba tágabb európai környezetben teszi értelmezhetővé a kisebbségi jogi normák megjelenését a kétoldalú kapcsolatokban. Magyarországon eddig még nem volt olyan kutatás, amely az alapszerződések kisebbségvédelmi vonatkozásait ilyen komplex módon és komparatív elemzésben kutatta volna. A nemzetközi kutatások között szintén a komparatív megközelítés jelent olyan újdonságot, amely a nemzetközi tudományos közélet számára is új eredményeket hozhat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Magyarország és a szomszédos országok viszonyában kiemelt szerepe van a külhoni magyarság helyzetének. A kutatás célja, hogy a kétoldalú szerződések elemzésén keresztül értékelje, milyen szerepet játszanak a kisebbségek jogainak védelmében ezek a szerződések, mennyire hatékony a végrehajtásuk, milyen párhuzamokat lehet vonni a balkáni államok hasonló szerződéseivel és kétoldalú kapcsolataival. A kutatás eredményeit a nemzetpolitikai stratégia fejlesztésében a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium is jól tudja hasznosítani. Ennek egyik garanciája, hogy a kutatásban a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója is részt vesz.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The research goal is to analyse the role of bilateral relations in developing and implementing minority rights norms in Central and Eastern Europe and in South-Eastern Europe. Particular attention is paid to the development, to the effectiveness and problems of the implementation mechanisms of the bilateral treaties stipulated between Hungary and its neighbours affecting minorities. The research will cover also the examination of the role of international organisations and how their position affected the triadic relations between the kin-state, the host-state and the minorities (following Brubaker’s model) after 1995. In order to offer a broader understanding of these factors the research will include a comparative assessment of the structure and role of bilateral relations between the South-Eastern European states. We also plan to examine how the various actors evaluate the role of bilateral relations and the minority-majority relations in this context. It will be important to analyse also the influence of international organisations and bilateral treaty relations in these developments. One of our presumptions sees a determining role of the ideology of a homogenising national state in the international conflict-resolution mechanisms as well as in international organisations’ activities in this field. Apparently the nation-state institutions reinforce the existing asymmetrical inter-ethnic relations and the dominance of the titular (majority) nation without any hindrance.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The main research question addressed here is what was the role of international organisations, European integration, conditionality policy and bilateral treaty relations in the development of minority rights norms in CEE and in SEE states? What effects could the so-called basic treaties stipulated between Hungary and its neighbours, have on the development of the situation of minorities? How were minority protection norms formulated in bilateral relations and what forms of implementation mechanisms were adopted? How effective are these? In this light how can be evaluated the role of bilateral relations in the situation of minorities in SEE states? This research will make an attempt to find an answer on how the different actors (kin-state, host-state, minorities) evaluate the development of neighbourly relations and its effects on minority-majority relations? It is also important to shed light on the problems of representation: how are minorities, minority representatives involved in this triadic relation and especially in the relations between their kin-state, their host-state and the international organisations. One of the hypotheses behind the research departs from the limited influence of international organisations and their conditionality policies on minority rights protection – apparently they cannot induce lasting changes in homogenising endeavours of nation-states.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. This research project may offer a new perspective for a better understanding of Hungary’s kin-state policy by giving a good analysis of the role of bilateral treaties in Hungary’s kin-state policy. The comparative approach applied here, extending the research focus to the South-Eastern European states will help in contextualising the significance of bilateral relations in minority issues. There has not been so far any comparative research in this field, which would go beyond the legal analysis of bilateral treaties. This research could fill that gap.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The situation of Hungarian minorities in neighbouring countries has a primary role in Hungarian foreign policy strategy with neighbouring countries. The idea behind this research is to overview and evaluate the implementation of bilateral treaties in minority rights protection, in kin-state policies offering a comparison with the Balkan states. The findings of this research could be useful for decision-makers working on kin-state policy strategies and we take as an asset that the director of the government's "Nemzetpolitikai Kutatóintézet" participates in the research.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás során, a közép- és kelet-európai térség államai között a kisebbségek védelme szempontjából releváns kétoldalú szerződések vizsgálata rávilágított arra, hogy a szerződések megkötése nagyon fontos eleme volt a térség államainak euro-atlanti integrációjában, de azok gyakorlatba ültetés sokszor problémás, valójában kevés hatással tudtak lenni az érintett kisebbségek jogainak biztosítására. Ezt mutatja a szerződésekben létrehozott kormányközi vegyesbizottságok üléseinek, döntéseinek nyomon követése igen hiányos. A kutatás egyik eredménye, hogy a Magyarország és szomszédai közötti szerződésekben létrehozott kisebbségi vegyesbizottságok jegyzőkönyveit sikerült összegyűjteni, a különböző nyelvű változatokat egymással összevetve és kommentárral ellátva online adatbázisban közzétenni.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a kétoldalú szerződésekben a nemzetközi soft-law dokumentumokra való utalások vajon alkalmasak-e arra, hogy a kisebbségvédelemben egy regionális szokásjog kialakítását segítsék elő.
Results in English
This research was aimed at analysing the bilateral treaties relevant for the protection of national minorities, stipulated between Central and Eastern European states. It revealed that while the stipulation of such treaties was an important condition for these states in their European integration, the implementation of minority-related provisions is often problematic, the treaties could not substantially influence the effective protection of minority rights in these countries. This is also underpinned by the analysis of the work of bilateral inter-governmental committees established by these treaties: the work and the decisions of these committees is often hardly trackable. One of the main achievements of this research was the collection and analysis of the protocols of the bilateral inter-governmental minority committees established by Hungary and its neighbours in bilateral treaties. The available protocols with a detailed commentary were published in an online database.
Besides that, the research evaluated also the perspectives of the potential evolution of a regional international custom based on the regular references to international soft-law norms on minority rights in these treaties.
Vizi Balázs: A kisebbségek politikai képviseletének keretei nemzetközi színtéren, Fedinec Csilla, Szarka László, Vizi Balázs (szerk.) Etnikai pártok Kelet-Közép-Európában, 1989-2014. 480 p. Budapest: Gondolat Kiadó, 2018. pp. 9-24., 2018
Fedinec Csilla, Szarka László, Vizi Balázs (szerk.): Etnikai pártok Kelet-Közép-Európában, 1989-2014., Budapest: Gondolat Kiadó, 2018, 2018
Tóth Norbert: Mi fán terem a vajdasági autonómia?: A Vajdaság Autonóm Tartomány helye a legismertebb kisebbségi autonómiatipológiák koordináta-rendszerében., Ördögh Tibor (szerk.) Vajdaság II.: Variációk autonómiára. Szabadka: Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, 2018. pp. 9-24., 2018
Tóth Norbert: A "nemzeti kisebbség" fogalmi elemei a nemzetközi szokásjogban: a szokásjogi norma azonosításának lehetősége, Béli Gábor; Kis Kelemen Bence; Mohay Ágoston; Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.) Emlékkötet Herczegh Géza születésének 90. évfordulója alkalmából. Pécs: Publikon Kiad, 2018
Tóth Norbert: Hatékony részvétel a közéletben? A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsok esete., In: Kis Kelemen Bence; Mohay Ágoston; Pánovics Attila (szerk.) Ünnepi tanulmánykötet Bruhács János 80. születésnapja tiszteletére. Pécs, Magyarország : Pécsi Tudományegye, 2019
Tóth Norbert: The Temporal Effect and the Continuance in Force of the Treaty of Trianon. A Hundred Years Later., Szabó, Marcel (editor-in-chief): Hungarian Yearbook of International and European Law. Eleven International Publishing, the Hague. pp. 136-156., 2020
Vizi Balázs; Miran Komac: Bilaterális kisebbségvédelem: A magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezmény háttere és gyakorlata, Budapest, L'Harmattan, 2019
Vizi Balázs; Miran Komac: BILATERALNI SPORAZUMI KOT OBLIKA UREJANJA VARSTVA NARODNIH MANJŠIN: Primer Sporazuma o zagotavljanju posebnih pravic slovenske narodne manjšine v Republiki Madžarski in m, Budapest, L'Harmattan, 2019
Vizi Balázs: Anyaállami felelősség és kétoldalú kisebbségvédelmi szerződések a nemzetközi jogban, In: Miran, Komac; Vizi, Balázs (szerk.) Bilaterális kisebbségvédelem: A magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezmény háttere és gyakorlata. Budapest, L' Harmattan, 49-69.p, 2019
Korhecz Tamás: AGREEMENT BETWEEN SERBIA AND HUNGARY ON THE PROTECTION OF NATIONAL MINORITY RIGHTS,, Hungarian Journal of Legal Studies, vol. 60, 2019/4, 2019
Vizi Balázs (szerk.): Magyarország és szomszédai. Kisebbségvédelem a kétoldalú szerződésekben, Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2020
Tóth Norbert: Kétoldalú szerződésekben ismétlődő szabályok, mint a nem kétoldalú szokásjogi norma azonosításának lehetséges bizonyítékai – különös figyelemmel a kétoldalú kisebbségvédelmi szerződésekre, Vizi Balázs (szerk.) Magyarország és szomszédai. Budapest, L'Harmattan, 2020
Nagy Noémi: A kelet-közép-európai államok által kötött kétoldalú kisebbségi szerződések a Nyelvi Karta és a Keretegyezmény monitoringja tükrében: látszateszközök vagy valódi elköteleződés?, Vizi Balázs (szerk.) Magyarország és szomszédai. Budapest, L'Harmattan, 2020
Korhecz Tamás: A szerb–magyar kisebbségvédelmi egyezmény gyakorlata, Vizi Balázs (szerk.) Magyarország és szomszédai. Bp., L'Harmattan, 2020
Vizi Balázs: Kétoldalú szerződések és a kisebbségek védelme a nemzetközi jogban, Vizi Balázs (szerk.) Magyarország és szomszédai. Bp., L'Harmattan, 2020
Kántor Zoltán – Pászkán Zsolt: A magyar–román alapszerződés gyakorlatában tapasztalható anomáliák, Vizi Balázs (szerk.) Magyarország és szomszédai. Bp., L'Harmattan, 2020
Fedinec Csilla: A magyar–ukrán alapszerződés: merre visz a gyalogút?, Vizi Balázs (szerk.) Magyarország és szomszédai. Bp., L'Harmattan, 2020
Varga Csilla: A magyar–szlovák alapszerződés gyakorlata: a kisebbségi vegyes bizottság munkája, Vizi Balázs (szerk.) Magyarország és szomszédai. Bp., L'Harmattan, 2020
Fedinec Csilla - Tóth Norbert: A Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság, 1992–2011. A bilaterális kisebbségvédelem elmélete és gyakorlata, Budapest, L'Harmattan, 2021
