 |
Innovation resilience in food production and consumption
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
120563 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Tóth, József |
| Title in Hungarian |
Az élelmiszer termelés és fogyasztás innovációs alkalmazkodása |
| Title in English |
Innovation resilience in food production and consumption |
| Keywords in Hungarian |
élelmiszer, dinamikus képességek, fogyasztói fizetési hajlandóság, érték létrehozás- és megosztás |
| Keywords in English |
food, dynamic capabilities, consumer willingness to pay, value creation and appropriation |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Agricultural economics |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
INSTITUTE OF SUSTAINABLE DEVELOPMENT (Corvinus University of Budapest) |
| Participants |
Balogh, Jeremiás Máté
Török, Áron
|
| Starting date |
2016-11-01 |
| Closing date |
2022-10-31 |
| Funding (in million HUF) |
15.963 |
| FTE (full time equivalent) |
3.35 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az élelmiszer-előállítás mindig is együtt változott az emberiség történetével. Manapság az ágazatot jellemző tendenciák meglehetősen sokszínűek. Az élelmiszergyártás technológiai fejlődésének köszönhetően a különböző tápanyagok újszerű kombinálása is lehetővé vált. Az emberiség ízlésvilágának, valamint egészségtudatosságának fejlődése lehetővé tette, hogy az emberek a korábbiaknál sokkal könnyebben ki tudják fejezni a tápanyag, illetve élelmiszerek iránti igényeiket.
A kutatás azt vizsgálja, hogy az élelmiszer termelés és fogyasztás hogyan viszonyul az új, innovatív megoldásokhoz Magyarországon. Először azt vizsgáljuk, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozó vállalkozások miként reagálnak a fogyasztásban, ill. a táplálkozásban bekövetkező változásokra, többek között (de nem kizárólag) az élelmiszer-, valamint élelmezés-biztonsági, tápanyagtartalmi, egészség-életmódi, valamint a táplálkozáshoz köthető betegségekhez kapcsolódó követelmények vonatkozásában. Ez lehetővé teszi, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatot jellemezni tudjuk annak innovációs képességei alapján.
A kutatás másik része a fogyasztók magatartását vizsgálja. Az emberek különbözőképpen érzékelik és értékelik az egyes választási lehetőségeket. Itt azt vizsgáljuk, hogy a fogyasztó mennyit hajlandó fizetni ezekért az innovatív élelmiszerekért (leginkább a biztonságos, minőségi és egészséges termékekért, de a különböző címkézett termékekért is - pl. földrajzi árujelzős termékek).
Az innovatív élelmiszerek piacának két oldala reprezentálja a létrehozott érték schumpeteri megközelítését. A kutatás alapján lehetővé válik a magyar élelmiszer gazdaság értékteremtő és –felhasználó jellemzőinek megállapítása.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapvetése az, hogy a magyar élelmiszergyártó vállalkozások háttérbe szorulnak a globális élelmiszerversenyben, részben a fejletlen innovatív képességeik miatt. Az élelmiszer ágazat egészét tekintve nem képes gyors válaszokat adni a változásokra, s még kevésbé előre jelezni a tendenciákat. Ugyanakkor a keresleti oldal fogékonysága sem ismert. A fő probléma abból adódik, hogy alig van olyan kutatás, ami a valódi fizetési határhajlandóságot vizsgálná az innovatív élelmiszerek körében.
Ezekből adódóan a kutatásnak a következő alapkérdései vannak:
1. A vállalkozások innovációs képességei nagyban az abszorptív és adaptív (dinamikus) képességein múlnak. Ebből adódóan az első kutatási kérdés: hogyan lehet becsülni az élelmiszerágazat dinamikus képességeinek szintjét?
2. A második vizsgálati kérdés az, hogy vajon az új élelmezési és fogyasztási szokások olyan keresletet támasztanak, amelyek kielégítéséhez egymással versenyző (és nem kiegészítő) kapacitás szükséges az élelmiszer ágazattól?
3. A harmadik kérdés az, hogy ezek a dinamikus képességek milyen mértékben képesek magyarázni az ágazat innovatív válaszait?
4. A negyedik kérdés arra irányul, hogy az emberek mennyit hajlandóak fizetni ezekért az innovatív élelmiszerekért valójában?
5. Az ötödik vizsgálati elem arra irányul, hogy az innovatív megoldások által generált hozzáadott érték hogyan oszlik meg a termelők és a fogyasztók között?
A kutatás alapkérdései lefedik azokat a problémákat és körülményeket, amelyeket felvázoltunk. A kapott eredmények alapján a döntéshozók képesek lesznek az élelmiszeripart egy fenntarthatóbb és versenyképesebb irányba terelni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az élelmiszerfogyasztáshoz kapcsolódó egészségi, táplálkozási és hangulati tényezők a fogyasztók részéről meglehetősen nagy kihívások elé állítják az élelmiszergazdaságot szerte a világban. Magyarországon e téren lemaradás figyelhető meg, ami cselekvésre ösztökélte a felelős hatóságokat, különösen az EU csatlakozást követő években. Ezek a hátrányok leginkább abból erednek, hogy a magyar vállalatoknak meglehetősen alacsony a válaszadási és proaktiv képessége. Az innovációs képesség alapján Magyarország a 127. helyen található a Globális Versenyképességi Vizsgálat 2014-2015-ben vizsgált 144 országa között.
Fentiek alapján megállapítható, hogy az innovációs képességek előmozdítása elengedhetetlenül fontos, s erre irányuló kutatás Magyarországon az élelmiszeriparban mindezidáig nem volt. Ugyan néhány kutatás megpróbálta feltérképezni a magyar agrár KKV-k innovatív jellemzőit, azonban ezek leginkább az innovációs teljesítményeket vizsgálták, nem pedig a fogyasztói igények változására adott válaszokat. A Halpern – Muraközy tanulmány (2010) nem az élelmiszerágazatra koncentrál (ugyan több mint 400 magyar élelmiszergyártót is tartalmaz) és a kérdőív nem vizsgálja az innovációs képességeket. Továbbá még európai szinten is alig található olyan tanulmány, ami az élelmiszergyártók innovációs rugalmasságát vizsgálná. Emiatt a kutatásunk várhatóan széles nemzetközi figyelmet kap majd, mint ahogyan ez történt a KKV vizsgálataink után is.
A fogyasztók fizetési hajlandóságát ugyan vizsgálták Magyarországon az elmúlt években, azonban ezek a merketing felől közelítettek és empirikus vizsgálataik kérdőívezésen alapultak. Mi arra koncentrálunk, hogy miként oszlik meg az érték termelők és fogyasztók között és módszerként az egyre terjedő kísérleti árverést alkalmazzuk.
Még kevesebb kutatás foglalkozott akár világszerte is azzal, hogy hogyan oszlik meg a létrehozott érték a termelő és a fogyasztó között. Ezek a kutatások leginkább menedzsment oldalról közelítik meg a kérdést, és arra irányulnak, hogy az értékteremtő vállalkozások hogyan használják fel a létrehozott értékeket. A mi kutatásunk arra kíván választ adni, hogy mi módon és milyen tényezők mentén oszlanak meg az értékek a piaci szereplők két oldala között.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az élelmiszerfogyasztási szokások jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedekben, többnyire egészségi, táplálkozási és étrendi megfontolásokból. A globálisan összekapcsolódó élelmiszeripar megpróbálja előre jelezni ezeket az igényeket, új termékeket fejleszt, új alapanyagokat, eljárásokat használ, valamint új értékesítési csatornákat keres. Ugyanakkor az egyes élelmiszergyártó vállalkozások nem egyenlő mértékben képesek reagálni ezekre a változásokra. Magyarországon a vállalkozások válaszadási és proaktivitási (pl. innovációs) képességei meglehetősen rosszak, az EU innovációs kutatásai szerint.
A kutatás célja az, hogy rávilágítson a magyar élelmiszergyártók innovatív válaszadási képességeinek tulajdonságaira. A válaszadás azonban csak az egyik oldala a rugalmasságnak, a megfelelő proaktív képességek is szükségesek ahhoz, hogy megelőzzék a fogyasztók igényeit. Éppen ezért a vállalatok ilyen irányú képességeinek vizsgálata is részét képezi a kutatásnak.
A fogyasztók vágyainak ismerete és kiszolgálása jelenti a piac kínálati oldalát. Ott van még ugyanakkor az az alapvető kérdés is, hogy a fogyasztók hogyan fognak reagálni ezekre az innovatív élelmiszerekre? Mennyivel hajlandóak többet fizetni ezekért a biztonságosabb, többcélú, többféle tanúsítással rendelkező termékekért valójában?
Ugyan az innovatív megoldások új értéket hoznak létre, nem mindegy, hogy ez az érték hogyan oszlik majd meg az érték teremtője és a fogyasztó között. Azért, hogy ezt az értéket realizálni lehessen, a vállalkozásoknak meg kell osztaniuk azt a fogyasztókkal. Ehhez kapcsolódóan a kutatási kérdésünk az, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy ez az érték hogyan oszlik meg a két oldal között.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The composition of food has always been changing together with the human history. Nowadays trends and habits are very colourful. The development of food production technology has revealed new and unusual combination of different nutrition elements. The development of human gusto as well as health care made possible for people to disclose their nutrition and food necessities more easily than in the previous ages.
The aim of the research is to discover the resilience of the food production and consumption with regard to new, innovative solutions on both sides in Hungary. First we are interested in exploring the responsive capabilities of Hungarian food processing companies for dietary- and consumption changes including, but not limited to food safety&quality-, nutrition-, heath&lifestyle- and diet-related-diseases requirements. This leads us to characterize the dynamic feature of innovation capabilities of the food industry in Hungary.
The other side of our research is focusing on the consumers’ behaviour. People perceive and evaluate the food choice options differently. From our point of view the consumer as representative of the demand side is of mostly investigated: how much he/she is willing to pay for those kind of innovative foods which are supplied by the industry including, but not limited to safety&quality-, healthy- and dietary products, as well as products with different labelling (e.g. geographical indicators).
The two side of the innovative food market represents the created value in shumpeterian sense, which concludes that based on our surveys we’ll be able to estimate the value creation- and appropriation attributes of the Hungarian food economy.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research problem is that the Hungarian food companies are underprivileged in the global food competition partly because of their underdeveloped innovative capabilities. The food sector as a whole is not prepared to give quick answers to the changing dietary needs and even less ready to forecast these trends. We don’t know the responsiveness of the demand side either. The main problem here arises from the fact that there is hardly any research on the scene which aims at revealing the real willingness to pay for innovative foods.
From these problems there conclude the following questions which should be investigated.
1. The innovative capabilities of companies mainly depend on their absorptive and adaptive (dynamic) capabilities. Therefor our first research question is: how can we estimate the level of dynamic capabilities of the food sector?
2. The second doubt is whether the new dietary and consumption trends create such demand which needs competitive (instead of complementer) assets from the food industry?
3. The third main question is to what extent these dynamic capabilities (with regard to asset complementarity/competitivity) are able to explain the innovative answers of the food industry?
4. Our fourth query is about how much people would like to pay for these innovative foods within real transactions?
5. The fifth concern puts the question about how the added value (generated by innovative solutions) is distributed among producers and consumers?
The questions cover the problems and circumstances we raised. Based upon the answers the decision- and policy makers will be abler to orient the food industry into more sustainable and competitive functioning.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The sever food consumption concerns associated with health-, dietary-, safety- and mode consideration of consumers put very challenging requirements to the food industry all over the world. In Hungary there has been several weaknesses in this field which have called for actions by the responsible authorities, especially in the first years after the EU accession. These drawbacks derive partly from the relatively low responsive- and proactive capabilities of companies. With regard the innovation capacity Hungary’s rank is 127th among 144 countries listed in Global Competitiveness Report 2014-2015.
Within these circumstances the improvement of innovative capabilities is inevitable. There is no research in Hungary on food companies which focuses on their such attributes. Although we have some recent research aiming at the innovative characters of agro-food SMEs in Hungary, but they are focusing mainly on innovation performance and not on their responsiveness on consumers’ demand change. The Halpern – Muraközy study (2010) does not concentrate on food industry (although the Community Innovation Survey – CIS – contains more than 400 food companies from Hungary) and the CIS questionnaire doesn’t ask for information on innovation capabilities. Additionally, we hardly find studies even at European scene which deals mainly with the innovation resilience of the food companies. Therefor our research potentially will attract wide international attention as it happened to our SMEs investigations.
Consumers’ willingness to pay in Hungary has been examined recently, but they apply marketing approach and questionnaire survey, and we’d like to use experimental auctions and concentrate on value sharing.
There are much less studies even worldwide which target to analyse the sharing of created value between producers and consumers. These papers’ approach is mainly management one and their chief question relates to the ways of value appropriation by the value creating companies. Our approach tries to figure out the modes and drivers of value sharing between the two side of the market.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Food consumption habits have considerably changed during the past decades mainly due to health-, nutritional- and dietary considerations. The globally connected food industry tries to anticipate these needs and develops new products, applies new raw materials and procedures and looks for new marketing channels. However, the food companies are not evenly able to react on these consumers’ changes. In Hungary the responsive- and proactive (i.e. innovation) capabilities of food companies is rather underpriviledged according to the European Community Innovation Survey.
The research aims at revealing the attributes of innovative reaction capabilities of the Hungarian food companies. The responsive feature is just one wing of their resilience. They are also supposed to have appropriate proactive capabilities in order to forego the consumers’ needs, therefor this side of the companies’ characters will also be included into the investigation.
Knowing and foregoing the consumers’ desires represent the supply side of the market. There is also a fundamental question, how will the consumers be reacting on innovative foods? How much they are willing to pay for more safety, more functional, more labelled foodstuff in real market transaction? This question will be analysed also in our research project.
Although innovative solutions create new value in the food chain, it is not unambiguous how this value will be distributed between the creator of value and the consumer. In order to realize the value, companies have to share it with the consumers. Our main research question here relates to the drivers and ways of value sharing between the two side of the food market.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Aron, Torok ✉ ; Jozsef, Toth ; Jeremias, Mate Balogh: Networking theory of innovation in practice – The Hungarian case, AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMIKA 64 : 12 pp. 536-545. , 10 p., 2018 | | Tóth József, Migliore Giuseppina, Balogh Jeremiás Máté, Rizzo Giuseppina: Exploring Innovation Adoption Behavior for Sustainable Development, AGRONOMY 10: (4) 612, 2020 | | Tóth József, Migliore Giuseppina, Schifani Giorgio, Rizzo Giuseppina: Sustainable Value Creation in the Food Chain, SUSTAINABILITY 12: (4) 1438, 2020 | | Tóth József, Migliore Giuseppina, Schifani Giorgio, Rizzo Giuseppina: Sustainable Value Creation in the Food Chain, In: József, Popp; Zoltán, Lakner; Judit, Oláh (szerk.) Sustainability in Food Consumption and Food Security, MDPI (2020) pp. 57-68., 2020 | | Tóth József, Rizzo Giuseppina: Search Strategies in Innovation Networks, In: József, Popp; Zoltán, Lakner; Judit, Oláh (szerk.) Sustainability in Food Consumption and Food Security, MDPI (2020) pp. 69-86., 2020 | | Áron Török, József Tóth, Jeremiás Máté Balogh: Push or Pull?, JOURNAL OF INNOVATION & KNOWLEDGE 4: (4) pp. 234-239., 2019 | | Aron Torok, Jozsef Toth, Jeremiás Máté Balogh: Networking theory of innovation in practice, In: 30th International Conference of Agricultural Economists (ICAE 2018), (2018) online, 2018 | | J. Toth, A. Torok, J.M. Balogh: Networking theory of innovation in practice, In: 30th International Conference of Agricultural Economists (ICAE 2018), (2018) 277158, 2018 | | József Tóth, Jeremiás Máté Balogh, Áron Török: Policy consequences of slow innovation in the Hungarian food industry, In: A Közös Agrárpolitika jövője – Konferencia, (2018) online, 2018 | | Tóth József: Innovation trends in the food industry, , 2018 | | József Tóth, Sándor Elek: Trust and Innovation in the Hungarian Food SMEs – a Behavioural Approach, In: TIMTED 2017, (2017) pp. 44-45., 2017 | | Tóth J, Fertő I: Innovation in the Hungarian food economy, AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMIKA 63: (1) pp. 43-51., 2017 | | Fertő I, Molnár A, Tóth J: Borderless ideas – open innovation in the Hungarian food chain, BRITISH FOOD JOURNAL 118: (6) pp. 1494-1515., 2016 | | Tóth, József; Migliore, Giuseppina; Schifani, Giorgio ; Rizzo, Giuseppina: Sustainable Value Creation in the Food Chain: A Consumer Perspective, SUSTAINABILITY 12 : 4 Paper: 1438 , 12 p., 2020 | | Tóth, József; Migliore, Giuseppina; Balogh, Jeremiás Máté ; Rizzo, Giuseppina: Exploring Innovation Adoption Behavior for Sustainable Development: The Case of Hungarian Food Sector, AGRONOMY 10 : 4 Paper: 612 , 12 p., 2020 | | Tóth, József ; Rizzo, Giuseppina: Search strategies in Innovation Networks: the Case of the Hungarian Food Industry, Presentation, 14th International European Forum,, 2020 | | Hamam, Manal; D'Amico, Mario ; Zarbà, Carla ; Chinnici, Gaetano ; Tóth, József: Eco-Innovations Transition of Agri-food Enterprises Into a Circular Economy, FRONTIERS IN SUSTAINABLE FOOD SYSTEMS 6 Paper: 845420 , 15 p., 2022 | | Tóth, József; Rizzo, Giuseppina: Search Strategies in Innovation Networks: the Case of the Hungarian Food Industry, SUSTAINABILITY 12 : 5 Paper: 1752 , 18 p., 2020 | | Király, Gábor; Rizzo, Giuseppina ; Tóth, József: Transition to organic farming: a case from Hungary, AGRONOMY 12 : 10 Paper: 2435 , 16 p., 2022 | | Török Áron, Tóth József, Balogh Jeremiás Máté: Patterns of innovation in the SMEs of the Hungarian agri-food industry, Conference paper, IFAMA World Conference, Miami, Florida, June 18-21, 2017, 2017 | | Tóth József, Balogh Jeremiás Máté, Török Áron: Innovation production function for the Hungarian agro-food SMEs – a hurdle estimation, In: XV EAAE Congress 2017: Parma, August 28th - September 1st 2017, 2017 | | Tóth József, Török Áron, Balogh Jeremiás: Networking theory of innovation in practice. The Hungarian case, http://www.fooddynamics.org/data/Program_Igls_2018_020218.pdf, 2018 | | Tóth József, Török Áron, Balogh Jeremiás: Policy consequences of slow innovation in the Hungarian food industry, 162nd EAAE Seminar, A Közös Agrárpolitika jövője – MAKE Konferencia, 2018 | | Tóth József, Török Áron, Balogh Jeremiás: Innovation in the European food economy, 14th Annual International Conference on Economics and Business CHALLENGES IN THE CARPATHIAN BASIN, Innovation and technology in the knowledge based economy, 2018 | | Tóth József, Török Áron, Balogh Jeremiás: Networking theory of innovation in practice. A Pan-European overview based on the Community Innovation Survey, 30th International Conference of Agricultural Economists, Vancouver, Canada, 2018 | | Török Áron ; Tóth József ; Balogh Jeremiás Máté: Push or Pull?: The nature of innovation process in the Hungarian food SMEs, JOURNAL OF INNOVATION & KNOWLEDGE 4 : 4 pp. 234-239., 2019 | | Batista, L ; Dora, M ; Tóth, J ; Molnár, A ; Malekpoor, H ; Kumari, S: Knowledge management for food supply chain synergies – a maturity level analysis of SME companies, PRODUCTION PLANNING AND CONTROL 30 : 10-12 pp. 995-1004., 2019 | | Tóth József ; Balogh Jeremiás Máté ; Török Áron: Behavioural aspects of innovation decisions: the case of Hungarian food industry, Presentation, 13th International European Forum (Igls-Forum*) (169thEAAE Seminar) on System Dynamics and Innovation in Food Networks, Garmisch-Partenkirchen, Németország, 2019 | | Tóth József: Innovation Trends in Food Processing Sector in Europe, Presentation, Partium International Conference on Management Trends in the 21st Century September 2-3, 2019, Oradea, Romania, 2019 | | Alhendi, Osama ; Tóth, József ; Lengyel, Péter ; Balogh, Péter: Tolerance, Cultural Diversity and Economic Growth: Evidence from Dynamic Panel Data Analysis, ECONOMIES 9 : 1 Paper: 20 , 16 p., 2021 | | Batista, L ; Dora, M ; Tóth, J ; Molnár, A ; Malekpoor, H ; Kumari, S: Knowledge management for food supply chain synergies – a maturity level analysis of SME companies, PRODUCTION PLANNING AND CONTROL 30 : 10-12 pp. 995-1004., 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
