The child's best interest in the context of parental responsibility and contact issues  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
120623
Type K
Principal investigator Szeibert, Orsolya
Title in Hungarian A gyermek legfőbb érdekének érvényesülése a szülői felelősség és kapcsolattartás kontextusában
Title in English The child's best interest in the context of parental responsibility and contact issues
Keywords in Hungarian gyermek legfőbb érdeke, szülői felelősség, kapcsolattartás
Keywords in English child's best interest, parental responsibility, contact
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Civil law
Panel Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent Department of Civil Law (Eötvös Loránd University)
Starting date 2016-12-01
Closing date 2022-06-30
Funding (in million HUF) 15.192
FTE (full time equivalent) 4.19
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a gyermek legfőbb érdekének érvényesülését vizsgálja a szülői felügyelettel és kapcsolattartással összefüggésben. A vizsgálat kitér arra, hogy az ENSZ 1989. évi Gyermekjogi Egyezményében megfogalmazott elv, a gyermek legfőbb érdeke (child' best interest) hogyan értelmezhető a vizsgált családjogi kérdésekkel összefüggésben. A kutatás elsősorban a hazai gyakorlat tekintetében kívánja azt elemezni, hogy a jogalkotásban és a jogalkalmazásban mennyiben juttatják érvényre a gyermek legfőbb érdekét. Jogalkotási szempontból hangsúlyos a két éve hatályba lépett Polgári törvénykönyv, jogalkalmazási tekintetben pedig a bírósági ítéletek és a gyámhatóság döntései. Miután a Ptk. új szabályokat tartalmaz a szülői felügyelet és kapcsolattartás terén, az ítélkezési gyakorlat alakulása jelenleg zajlik, a gyámhatóság pedig számos új feladatkörrel találta szembe magát, s döntéshozataluk módjából következően gyakorlatuk jelenleg sokkal kevésbé mutatkozik egységesnek, mint a bírósági jogalkalmazás.
A kutatás értelemszerűen az egyes esetek elemzésén keresztül a szülők érdekeinek érvényesülését is értékeli, s ezen a téren szintén sok a változás, nagy az emberi jogok erőteljesebb elismerésének hatása. A nemzetközi és európai emberi jogi tendenciák értékelése így mind a gyermek legfőbb érdeke értékelése, mind a szülői érdek értékelése oldaláról jelentkezik.
A vizsgálat választ kíván adni arra, hogy hol merülnek fel komolyabb kétségek a gyermek legfőbb érdeke mint elv megfelelő érvényesülésével kapcsolatban és milyen megoldás mutatkozik követendőnek vagy elérhetőnek annak érdekében, hogy a gyermek legfőbb érdeke érvényre jusson.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése annak címében nyer megfogalmazást, azaz hogy mennyiben érvényesül a gyermek legfőbb érdeke a szülői felügyelettel és kapcsolattartással összefüggésben. Több önmagában is jelentős kérdés találkozik a fenti kutatási témában. Egyik ilyen kiindulópont az a tény, hogy az ENSZ 1989. évi New York-i Gyermekjogi Egyezménye a gyermek legfőbb érdekét minden, a gyermeket érintő kérdésben követendő elvvé emelte, s ezt az elvet az Egyezmény elfogadása óta számos európai és nemzetközi szintű dokumentum, így többek között az Egyezmény 2013. évi 14. Általános Kommentárja elemzi és részletezi. A másik oldalról tényként jelentkezik az, hogy a gyermeki oldalon, de a szülői oldalon is erőteljesek az emberi jogi behatások. A szülők és a gyermekek érdekei nem egy esetben összeütköznek, ezeknek az eseteknek a vizsgálata különösen fontos. Gyorsan változó jogterületről van szó, magyar viszonylatban is meghatározó módon változott a szülői felügyelet, illetve kapcsolattartás jogi felfogása, szabályozása. Kérdés, hogy a hazai szabályozás mennyiben felel meg a gyermek legfőbb érdeke érvényre juttatása követelményének, s különösen az képezi a vizsgálat tárgyát, hogy a gyermek legfőbb érdeke hogyan érvényesül a jogalkalmazásban, ideértve nemcsak a bírósági, hanem a gyámhatósági gyakorlatot is. A gyámhatósági gyakorlat kutatása időigényes feladat, tekintettel arra, hogy nem publikált döntésekről van esetükben szó.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Ami a kutatás társadalmi hasznosíthatóságát illeti, mindenképpen hivatkozni kell arra a tényre, hogy nagyon sok alapcsalád bomlik fel, így sok egyszülős család alakul ki. Az alapcsaládok felbomlásának gyakoriságát mutatja a házasságok felbontásának nagy aránya, ugyanakkor a de facto élettársi kapcsolatok jellemzően még nagyobb arányban bomlanak fel, s nem ritkán előfordul napjainkban az is, hogy a szülők már a gyermek megszületésekor sem élnek együtt. Nagy a gyermekétől különélő szülők száma, és a szülők különválása magában hordozza a szülői felelősséggel kapcsolatos jogi konfliktusok esélyét. A szülői felügyelet rendezése, megoldása és a szülő-gyermek kapcsolattartás a legjelentősebb családjogi problémák közé tartozik, ennélfogva a kutatás a társadalom széles körét érinti.
A vizsgálatot a jogalkalmazás teljes körére nézve kívánom megvalósítani, így kitérve a bírósági ítéletek feldolgozása mellett a gyámhatósági döntések elemzésére is. A bírósági ítéletek rendszerint elérhetők, az utóbbi évek családjogi ítéleteinek feldolgozása ugyanakkor csak bizonyos részleteiben történik meg, a gyámhatósági döntések pedig teljességgel publikálatlanok. A kutatás jelentőségét így részben a bírósági ítéletek elemzése, részben pedig a gyámhatóság döntéseinek feltárása és elemzése adja.
A jogszabályok és a jogalkalmazás elemzésének további jelentősége abból fakad, hogy alkalmat ad a 2014-ben hatályba lépett Polgári törvénykönyv alapján szülői felügyelet és kapcsolattartás terén hozott döntések vizsgálatára, s ennek súlyát növeli az, hogy a Ptk. számos feladatot, melyek korábban bírósági hatáskörben voltak, a gyámhatóságnak delegált.
Ami a nemzetközi versenytársat illeti, a kutatás a magyar gyakorlatra fókuszál, noha annak eredményei európai nézőpontból is számottevők lehetnek. Itthon tudomásom szerint hasonló olyan kutatás, amely a gyermek legfőbb érdeke tükrében elemezné a gyakorlatot, nem folyik.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A házasságok nagy számban szűnnek meg, s a kutatások szerint magas az élettársi kapcsolatukat megszüntető személyek száma. Amennyiben ezekben a kapcsolatokban közös gyermek is született, s a gyermek még kiskorú, amikor a szülők különválnak, rendezni kell azt, hogy hogyan fogják a gyermeket a későbbiekben nevelni. Erre napjainkban sokféleképpen lehetőség van, ha azonban a szülők nem tudnak megegyezni, bíróság vagy a gyámhatóság jár el és dönt abban a kérdésben, hogy melyik szülő nevelje a gyermeket, a másik hogyan vehet részt a gyermek életében, a gyermek életét érintő döntések meghozatalában. A különélő szülő és a gyermek közötti családi kapcsolat szempontjából különös súlya van annak, hogy miként alakul kapcsolatuk, az ún. kapcsolattartás. A bírósági és gyámhatósági döntések elemzése és feldolgozása, a családjogi gyakorlat értékelése segíthet annak megállapításában, hogy miként veszi a jog, azaz a jogalkotás és jogalkalmazás figyelembe a gyermek ún. legfőbb érdekét. Ez annál inkább is jelentős, mert a gyermek érdekei a gyermek kiszolgáltatott helyzetének következményeként fokozott védelmet érdemelnek. A gyermek legfőbb érdekét számos esetben össze kell ugyanakkor vetni a szülők jogaival és érdekeivel.
A kutatás összhangban áll azokkal a nemzetközi emberi jogi megközelítésekkel, amelyek különleges jelentőséget tulajdonítanak annak a szülőnek is, aki a szülők kapcsolatának megszűnését követően különélő szülővé válik. Ezeket a megközelítéseket követve tulajdonít jelentőséget a magyar szabályozás a különélő szülők közös szülői felügyeletének, illetve annak, hogy a gyermek mindkettőjüknél felváltva azonos időt töltsön. A vizsgálat ezeket a tendenciákat is értékeli.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research's goal is to investigate the child's best interest in connection with parental responsibility and parent-child contact. The project deals with the possibilites of interpreting the child's best interest, the principle which was used in the 1989 UN Convention on the Rights of the Child, in the context of the mentioned family law issues. The research is intended to analyse the realisation of the child's best interest primarily in the Hungarian judiciary. The Hungarian Civil Code which entered into force two years ago is to be emhasized from the viewpoint of the codification. The judicial decisions and the decisions of the Hungarian public guardianship authorities are to be underlined from the viewpoint of the application of law. As the Civil Code contains new rules concerning parental responsibility and contact, the judiciary has been continuously shaping since then. As a consequence of the new Civil Code the public guardianship authority has quite many new competences and tasks, therefore their mechanism of decision-making seems to be far from homogeneous this time.
The project implicitly appreciates also the realization of the interests of the parents in each case, as there is a huge change in this field as a consequence of the growing recognition of human rights. The appreciation of the international and European human rights' tendencies is important both on the side of children and that of parents. The research's aim is to answer the question where the serious doubts are emerging concerning the realization of the principle of child's best interest and which solution seems to be proper or available for the sake of its more appropriate realization.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main issue of the research is contained in its title, namely how the child's best interest is realized in relation with the parental responsibility and parent-child contact. Several issues which are important in themselves meet each other in the field of the mentioned research topic. One starting point is the fact that the 1989 UN Convention on the Rights of the Child lifted up the child's best interest as a main principle in every issues which concern a child and several European and international documents have detailed and analysed this principle since then. One such document is the General Comment No. 14 (2013) on the right of the child to have his or her best interests taken as a primary consideration. Another fact is to be mentioned on the other side is that both on the children's side and on the parents' side the influence of human rights are enormous. The interests of parents and those of children collide in many cases and they are important to be studied. This whole legal field is changing very quickly and the serious change of the regulation of and attitude to parental responsibility and contact are to be underlined in Hungary. It is a question whether the Hungarian modifications correspond to the requirement of realizing the child's best interest. A main issue is whether the child's best interest is enforced in the judiciary with regard to not only the courts' practice but that of the public guardianship authority. The exploration of the decisions of the public guardianship authorities is a time-consuming task as their decisions are not published.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
What concerns the social expedience of the research it is to be referred to that many nuclear families break up and there are many one-parent-families. The frequency of the breakup of nuclear families are shown by the high rate of divorce. Besides, the de facto cohabitations usually break up at an even higher rate and nowadays it occurs that parents do not live together even when their common child is born. The number of parents living apart from their children are relatively high and the separation of parents carries the possibility of legal conflicts with relation to parental responsibility in itself. As the settlement of parental responsibility, its solution and parent-child contact belong to the most important family law issues the research touches upon wide circle of the society.
I would like to perform the research for the whole circle of judiciary and not only the judicial decisions but also the analysis of the decisions of the public guardianship authority is to be realised. The judicial decisions are published, nevertheless the exploration of the recent decisions has been performed only partially yet. The decisions of the public guardianship authority are unpublished in their entirety. The significance of the research derives from the fact of the analysis of the judiciary on the one side and the exploration and analysis of the decisions of the public guardianship authorities on the other side.
Besides, the mentioned analysis of the legal rules and judiciary is meaningful as it gives a possibilty to research the decisions concerning parental responsibilities and contact issues upon the Hungarian Civil Code entered into force just two years ago. It is to be emphasized that several tasks and competences which were in the courts' competence before have been delegated to the public guardianship authority in the Civil Code.
What concerns similar international researches, this project focuses on Hungarian judiciary, nevertheless its results are important also from European viewpoint. According to my knowledge there is no similar research in Hungary, namely which investigates the child's best interest in the judiciary.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
There are many marriages which end with divorce and the number of cohabitants finishing their de facto cohabitation is also high according to the statistical data. If these partners have a common child who is minor at time of the breakup of the marriage or cohabitation the parental responsibilities are to be settled for the future. Many methods of exercising parental responsibilites are provided nowadays but if there is a disagreement between the parents the court or public guardianship authority gives a decision on the issue of who lives with the child and how the parent living apart takes part in the decisions concerning the child's life. The contact between the child and parent living apart has an extreme importance even from the viewpoint of their familial relationship.
The analysis and elaboration of the decisions of courts and public guardianship authorities and the appareciation of the family law practice can contribute to the ascertainment of how the child's best interest is taken into legal attention on the level of codification and that of judiciary. Its significance emerges from the weak position of the child who has to be protected in an increased way. Nevertheless, the interests of the child are to be balanced with the interests of parents.
The research is in harmony with the international human rights attitude which attributes an extreme importance to the role of the parent living apart from the child. The Hungarian legal rules follow this attitude and that is why it makes available both joint parental responbilities of parents living apart and the alternate residence of the child with both parents. The research investigates also these tendencies.




 

Final report

  
Results in Hungarian
A "gyermek legfőbb érdekének" létezik egy viszonylag jól körülhatárolható, ugyanakkor távolról sem könnyen értelmezhető fogalma, amely megragadható a Gyermekjogi egyezmény és az utóbbi években megjelent nemzetközi gyermekjogi kommentárirodalom alapján. Ez a fogalom önálló fogalomnak tekintendő, nem azonos a legfőbb érdek valamiféle köznapi fogalmával, és értelmezése, alkalmazása a nemzetközi, európai, európai uniós jogalkalmazás során vitatható, nem egységes. A gyermek "legfőbb érdeke" mint követelmény a hazai Polgári Törvénykönyv szülői felügyeletet és kapcsolattartást rendező szabályaiba nem került teljesen beépítésre, ugyanakkor maga törvényszöveg, amely a kutatás kezdetekor (2016) még igen új volt (2014-ben lépett hatályba) alkalmas lehet arra - a korábbi szabályozással összevetve -, hogy megfelelő jogértelmezéssel a gyermek "legfőbb érdekét" szolgálja. A szülői felügyelettel és kapcsolattartással összefüggő fenti rendelkezések értelmezésére és alkalmazására is sor került a kutatás évei alatt - sem a bírósági, sem a gyámhatósági gyakorlatban nem jellemző a gyermek "legfőbb érdekének" a Gyermekjogi egyezmény szerinti megközelítése, számos alkalommal a "legfőbb érdek" egyszerűsített megközelítésére kerül sor, és a jogalkalmazás egyáltalán nem mondható egységesnek. A gyermek meghallgatásának megítélése sem egységes a szülői felügyelet és kapcsolattartás terén a hazai gyakorlatot vizsgálva. A COVID-19 hatása nem eredményezett gyermekbarát megoldásokat a fenti területeken.
Results in English
There is a well-circumscribed concept of the 'child's best interests' according to the Convention on the Rights of the Child and the recent international commentary literature, however, this concept cannot be easily interpreted. This concept is an independent one, which is not equal to the everyday interpretation of the 'child's best interests' and its interpretation and application is debated and not unified in the course of application of law in the international, European context and that of the European Union. The 'child's best interests' as a requirement has not been totally built into the regulations of parental responsibilities and contact of the Hungarian CC but the legal text itself, which was a new one at the beginning of the research in 2016 (the CC entered into force in 2104) may be a proper one to serve the child's best interests. In the years of the research the legal rules on parental responsibilities and contact have been interpreted and applied. The child's best interests have not been approached according to the requirements of the CRC either in the judicial practice and that of the public guardianship authority, those approached the child's best interests in a simplified way and their legal application is not unified. The adjudication of the child's hearing is not unified in the field of parental responsibilities and contact of the Hungarian judiciary. The effects of COVID-19 has not resulted in child-friendly solutions in the above mentioned fields.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120623
Decision
Yes





 

List of publications

  
Szeibert Orsolya: A COVID-19-járvány hatása a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartására – családjogi és gyermekjogi vetületek, Gárdos-Orosz Fruzsina - Lőrincz Viktor Olivér: Jogi diagnózisok. A COVID-19-világjárvány hatásai a jogrendszerre (megjelenés alatt), 2021
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatáshoz való jogának érvényesülése a Ptk. családjogi rendelkezéseinek tükrében, In: Görög Márta, Hegedűs Andrea (szerk.) Lege duce, comite familia: Ünnepi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának 60. évf. pp. 479-486., 2017
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása a szülői felügyelet rendezésének kérdésében – holland és skandináv szabályozás és tapasztalatok, CSALÁDI JOG XV:(4) pp. 35-39 (2017), 2017
Szeibert Orsolya: A Családjogi Könyv rendelkezéseinek formálódása a Polgári Törvénykönyv kodifikációja folyamán, In: Vékás, Lajos (szerk.) Fejezetek a Polgári Törvénykönyv keletkezéstörténetéből Budapest, Magyarország : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, p. 340. pp. 141-188., 2018
Szeibert Orsolya: A gyermek jogainak és érdekeinek védelme a családjogban, különös tekintettel a gyermek meghallgatására, Menyhárd Attila - Varga István (szerk.):350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2. kötet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, pp. 870-878, 2018
Szeibert Orsolya: Gyermektartás és szülőtartás – változások a gyermeki jogállás és a szülői kötelezettségek alakulásának tükrében, In: Szeibert Orsolya (szerk.): Család és családtagok - jogági tükröződések. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, pp. 27-46 (2018), 2018
Szeibert Orsolya: A gyermeket érintő kérdések a Brüsszel IIa. rendelet szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezéseiben és azok alkalmazásában, tekintettel a nemzeti bíróság gyakorlatokra, CSALÁDI JOG XVI: (4) pp. 47-52. (2018), 2018
Szeibert Orsolya: Szülői felügyelet és szülői felelősség, n: Raffai, Katalin; Szabó, Sarolta (szerk.) Honeste benefacere pro scientia : Ünnepi kötet Burián László 65. születésnapja alk. Budapest, Pázmány Press pp. 141-154., 2019
Szeibert Orsolya: Családügyi mediáció - gyakorlati tapasztalatok és a gyermek mediációba történő bevonása Finnországban és Norvégiában, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XVII: (1) pp. 49-54 (2019), 2019
Szeibert Orsolya: Variációk a gyermeki hangra: a gyermek bevonása a szülői felügyelettel kapcsolatos mediációba – álláspontjának gyermekvédelmi szakember általi rögzítése – véleménye a vál, CSALÁDI JOG XVII: (2) pp. 42-48. (2019), 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása/véleménye, a gyermektartás, az élettárs szülők helyzete és az ötéves Ptk. - vitatható gyakorlatok, CSALÁDI JOG XVII: (3) pp. 1-8. , 8 p. (2019), 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek megjelenése a Polgári Törvénykönyvben - életkori határok és a gyermek részvétele, In: Szeibert Orsolya (szerk.): Gyermekjogi panoráma. ELTE Eötvös Kiadó p. 335. pp. 31-50., 2019
Szeibert Orsolya: Egy nagy túlélő — a „gyermekelhelyezés” a magyar családjogban. A Ptk. kodifikációja előtti és utáni helyzet, In: Lamm Vanda - Sajó András (szerk.): Studia in honorem Lajos Vékás. HVG-ORAC, Budapest, 2019. pp. 290-298., 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek helyzete és jogai a házasság felbontása iránti új típusú eljárásokban, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XVII: (4) pp 36-40 (2019), 2019
Szeibert Orsolya: A családjogi tartás az újabb gyakorlat és a felvetődő kérdések tükrében, n: Gárdos-Orosz, Fruzsina; Menyhárd, Attila (szerk.) Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve Budapest, Magyarország : Társadalomtudományi Kutatók. Jogt. Int. pp. 43-56., 2019
Szeibert Orsolya: A szülői felügyelet rendezése a Kúria által felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyekben tükröződő ítélkezési gyakorlat alapján - 1. rész, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XVIII: (1) pp. 10-15 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása és legfőbb érdeke a jogellenes elviteli ügyekben, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XVIII: (1) pp. 40-45 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: A szülői felügyelet rendezése a Kúria által felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyekben tükröződő ítélkezési gyakorlat alapján - 2. rész : A gyermek méltósága: a gyermek, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XVIII: (2) pp. 8-13 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: A gyermek a COVID-19 járvány idején - gyermekjogi, gyermekvédelmi és családjogi ajánlások, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XVIII: (3) pp. 39-43 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: Jurisdictional rules and the child’s best interests in the Brussels IIA Regulation and its Recast in the light of the CRC’s child-focused approach, NEDERLANDS INTERNATIONAAL PRIVAATRECHT (0167-7594 1875-9467): 39 4 pp 714-728 (2021), 2021
Szeibert Orsolya: Recent Changes in Hungarian Family Law:Registered Partners, Adoption, Joint Parental Custody and Alternating Residence, OSTEUROPA-RECHT (0030-6444 ): 67 4 pp 491-504 (2021), 2021
Szeibert Orsolya: A családon belüli erőszak megítélése és a mediáció lehetőségei a jogellenes elviteli ügyekben, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XIX: (3) pp. 33-37 (2021), 2021
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása és véleményének jelentősége a kapcsolattartás kérdésében, kézirat, megjelenése várható a CSALÁDI JOG folyóiratban, 2021, 2021
Szeibert Orsolya: Az apai jogállás betöltése: régi szabályok - új világ, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XIX: (2) pp. 1-7 (2021), 2021
Szeibert Orsolya: A váltott gondoskodás - amerikai és svéd tapasztalatok; a kutatás nehézségei, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XIX: (4) pp. 39-44 (2021), 2021
Szeibert Orsolya: Human rights during the COVID-19 pandemic in Hungary with special regard to the right to have contact, Medicine. Law & Society Vol 14 No 2 (2021), 2021
Szeibert Orsolya: A gyermek megjelenése a Polgári Törvénykönyvben - életkori határok és a gyermek részvétele, In: Szeibert Orsolya (szerk.): Gyermekjogi panoráma, 2019
Szeibert Orsolya: A kapcsolattartás és a gyermek legfőbb érdeke, In: Szeibert Orsolya (szerk.) Családdal kapcsolatos tanulmányok, Megjelenés alatt álló tanulmánykötet, 2020
Szeibert Orsolya: A gyermek helyzete és jogai a házasság felbontása iránti új típusú eljárásokban, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): 17 4 pp 36-40 (2019), 2019
Szeibert Orsolya: Jurisdictional rules and the child’s best interests in the Brussels IIA Regulation and its Recast in the light of the CRC’s child-focused approach, Nederlands Internationaal Privaatrecht (NIPR) 2021 (megjelenés alatt), 2021
Szeibert Orsolya: Overview on Hungarian family law with regard to children's rights and trends, Osteuropa Recht (megjelenés alatt), 2021
Szeibert Orsolya: The responsibility of the state for the child’s best interests in preventing the child’s removal from the family, A. Wudarski (ed.) "The state’s powers to intervene in family life” The well-being of the child in the tension between the family and the state, Megjelenés alatt álló tan, 2021
Szeibert Orsolya: Az apai jogállás betöltése: régi szabályok - új világ, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): 19 2 pp 1-7 (2021), 2021, 2021
Szeibert Orsolya: A családon belüli erőszak megítélése és a mediáció lehetőségei a jogellenes elviteli ügyekben, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): 19 3 pp 33-37 (2021), 2021, 2021
Szeibert Orsolya: A családjogi tartás az újabb gyakorlat és a felvetődő kérdések tükrében, n: Gárdos-Orosz, Fruzsina; Menyhárd, Attila (szerk.) Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve Budapest, Magyarország : Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intéze, 2019
Szeibert Orsolya: A váltott gondoskodás szabályozása, elterjedtsége és a gyermekre gyakorolt hatása, CSALÁDI JOG XV:(1) pp. 38-43. (2017), 2017
Szeibert Orsolya: A gyermeki jogok és érdekek érvényesülése a német családjogban - a gyermek meghallgatása és a váltott gondoskodás, CSALÁDI JOG XV:(2) pp. 54-59. (2017), 2017
Szeibert Orsolya: A gyermekek és szülők, szülői feladatokat ellátó személyek a posztmodern társadalmakban, CSALÁDI JOG XV:(3) pp. 42-48. (2017), 2017
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatáshoz való jogának érvényesülése a Ptk. családjogi rendelkezéseinek tükrében, In: Görög Márta, Hegedűs Andrea (szerk.) Lege duce, comite familia: Ünnepi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának 60. évfordulójára. 536 p., 2017
Szeibert Orsolya: Az Európai Családjogi Bizottság Elvei a házasság felbontása, a volt házastárs tartása, a szülői felelősség és a házastársak közötti vagyoni viszonyok terén, CSALÁDI JOG XV:(1) pp. 1-12. (2017), 2017
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása a szülői felügyelet rendezésének kérdésében – holland és skandináv szabályozás és tapasztalatok, CSALÁDI JOG XV:(4) (2017) megjelenés alatt, 2017
Szeibert Orsolya: A gyermek vagyonának kezelése a családban – a szülő vagyonkezelői jogának alakulása a szülő fölötti kontroll szükségességének tükrében, kézirat az "Ünnepi kötet Faludi Gábor részére" c. munkacímű kötet számára, 2018
Szeibert Orsolya: A gyermek jogainak és érdekeinek védelme a családjogban: közjogi elemek a magánjogi jogviszonyokban, kézirat az ELTE ÁJK Jubileumi kötet számára, 2018
Szeibert Orsolya: A gyermeki jogok, kézirat, a kötet, amelynek részét képezi, megjelenés alatt áll. Lamm Vanda (szerk.): Emberi Jogi Enciklopédia, 2018
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása a szülői felügyelet rendezésének kérdésében – holland és skandináv szabályozás és tapasztalatok, CSALÁDI JOG XV:(4) pp 35-39 (2017), 2017
Szeibert Orsolya: A gyermek vagyonának kezelése a családban: a szülő vagyonkezelői jogának alakulása a szabályozás tükrében, In: Grad-Gyenge, Anikó; Kabai, Eszter; Menyhárd, Attila (szerk.): Liber Amicorum - Studia G. Faludi Dedicata. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, (2018) p. 475. pp. 365-376., 2018
Szeibert Orsolya: A gyermeki jogok, In: Lamm Vanda (szerk.): Emberi jogi enciklopédia. Budapest, Magyarország : HVG-ORAC, (2018) p. 747. pp. 333-342., 2018
Szeibert Orsolya: Internet, közösségi média és a szülői gondoskodás, CSALÁDI JOG XVI: (1) pp. 49-52.(2018), 2018
Szeibert Orsolya: A gyermek érdeke mint meghatározó szempont a szülői felügyelettel és örökbefogadással kapcsolatos rendelkezések újabb módosításaiban, CSALÁDI JOG XVI: (2) pp. 48-52. (2018), 2018
Szeibert Orsolya: Anyák és apák mint szülőtársak - a szülői feladatok együttes ellátásának vizsgálata, CSALÁDI JOG XVI: (3) pp. 48-52. (2018), 2018
Szeibert Orsolya: A kiskorú gyermek tartásának megállapítására vonatkozó rendelkezések Németországban és Skóciában, In: Dr. Makai katalin et al.: Összefoglaló vélemény a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról. 2018. március., 2018
Szeibert Orsolya: A gyermek legfőbb érdeke és az Emberi jogok Európai Bíróságának döntése a Neulinger-ügyben, In: Raffai, Katalin (szerk.) Határon átnyúló családi ügyek : Nemzetközi személyes- és családjogi kérdések a XXI. században Budapest, Pázmány Press, (2018) pp. 153-168, 2018
Szeibert Orsolya: Határtalanul - a házasság felbontása és annak járulékai az Európai Uniós rendeletek és az új nemzetközi magánjogi törvény fényében, kitekintéssel a legújabb EuB döntésekr, CSALÁDI JOG XVI: (3) pp. 1-8. (2018), 2018
Szeibert Orsolya: A családjogi tartás az újabb gyakorlat és a felvetődő kérdések tükrében, kézirat,az MTA TK JTI/Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve c. konferencián tartott elődás szerkesztett, bővített változata, megjelenés alatt, 2019
Szeibert Orsolya: Gyermektartás és szülőtartás – változások a gyermeki jogállás és a szülői kötelezettségek alakulásának tükrében, kézirat, megjelenés alatt. In: Szeibert Orsolya (szerk.): Család és családtagok - jogági tükröződések, 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek legfőbb érdekének érvényesülése a szülői felügyelet rendezése során, kézirat, megjelenés várhatóan a CSALÁDI JOG folyóiratban, 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása és véleményének jelentősége a kapcsolattartás kérdésében, kézirat, megjelenése várható a CSALÁDI JOG folyóiratban, 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek a Polgári Törvénykönyvben – különös tekintettel a gyermek önálló személyéről alkotott polgári jogi felfogásra, kézirat. In: Szeibert Orsolya: Gyermeki jogok és védelmük., 2019
Szeibert Orsolya: A gyermeket érintő kérdések a Brüsszel IIa. rendelet szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezéseiben és azok alkalmazásában, tekintettel a nemzeti bíróság gyakorlatokra, megjelenés alatt, CSALÁDI JOG XVI: (4), 2018
Szeibert Orsolya: A gyermek jogainak és érdekeinek védelme a családjogban, különös tekintettel a gyermek meghallgatására, Menyhárd Attila - Varga István (szerk.):350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2. kötet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, pp 870-878, 2018
Szeibert Orsolya: A kiskorú gyermek tartásának megállapítására vonatkozó rendelkezések Németországban és Skóciában, In: Dr. Makai Katalin et al.: Összefoglaló vélemény a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról. 2018. március., 2018
Szeibert Orsolya: Gyermektartás és szülőtartás – változások a gyermeki jogállás és a szülői kötelezettségek alakulásának tükrében, In: Szeibert Orsolya (szerk.): Család és családtagok - jogági tükröződések. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, pp 27-46 (2018), 2018
Szeibert Orsolya: Családügyi mediáció - gyakorlati tapasztalatok és a gyermek mediációba történő bevonása Finnországban és Norvégiában, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): XVII 1 pp 49-54 (2019), 2019
Szeibert Orsolya: A gyermeket érintő kérdések a Brüsszel IIa. rendelet szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezéseiben és azok alkalmazásában, tekintettel a nemzeti bíróság gyakorlatokra, CSALÁDI JOG XVI: (4) 47-52. (2018), 2018
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása/véleménye, a gyermektartás, az élettárs szülők helyzete és az ötéves Ptk. - vitatható gyakorlatok, CSALÁDI JOG XVII : 3 pp. 1-8. , 8 p. (2019), 2019
Szeibert Orsolya: Variációk a gyermeki hangra: a gyermek bevonása a szülői felügyelettel kapcsolatos mediációba – álláspontjának gyermekvédelmi szakember általi rögzítése – véleménye a vál, CSALÁDI JOG XVII : 2 pp. 42-48. , 7 p. (2019), 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek helyzete és jogai a házasság felbontása iránti új típusú eljárásokban, megjelenés alatt álló kézirat CSALÁDI JOG XVII : 4 pp. (2019), 2019
Szeibert Orsolya: A gyermek a Polgári Törvénykönyvben - a Ptk. gyermekképe, megjelenés alatt álló kézirat, in: Szeibert Orsolya (szerk.): Gyermekjogok és védelmük. ELTE Eötvös Kiadó, 2019
Szeibert Orsolya: Szülői felügyelet és szülői felelősség: terminológiai és tartalmi kérdések a hazai családjogi szabályozás-történet, a Ptk.-kodifikáció, [...] tükrében, megjelenés alatt álló kézirat (tanulmánykötet), 2019
Szeibert Orsolya: Egy nagy túlélő — a „gyermekelhelyezés” a magyar családjogban. A Ptk. kodifikációja előtti és utáni helyzet, In: Lamm Vanda - Sajó András (szerk.): Studia in honorem Lajos Vékás. HVG-ORAC, Budapest, 2019. 290-298., 2019
Szeibert Orsolya: Human rights during the COVID-19 pandemic in Hungary with special regard to the right to have contact, Medicine. Law & Society Vol 14 No 2 (2021) megjelenés alatt, 2021
Szeibert Orsolya: Convention on the Rights of the Child and some aspects of civil law and family law, Miscellanea Historico-Iuridica (1732-9132 ): 19 1 pp 187-207 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: A gyermek a COVID-19 járvány idején - gyermekjogi, gyermekvédelmi és családjogi ajánlások, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): 18 3 pp 39-43 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: Child Marriage in Hungary with Regard to the European Context and the Requirements of the CRC, ELTE LAW JOURNAL (2064-4965 ): 1 pp 63-71 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: A szülői felügyelet rendezése a Kúria által felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyekben tükröződő ítélkezési gyakorlat alapján - 1. rész, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): 18 1 pp 10-15 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: A szülői felügyelet rendezése a Kúria által felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyekben tükröződő ítélkezési gyakorlat alapján - 2. rész : A gyermek méltósága: a gyermek, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): 18 2 pp 8-13 (2020), 2020
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása és legfőbb érdeke a jogellenes elviteli ügyekben, CSALÁDI JOG (1589-7516 ): 18 1 pp 40-45 (2020), 2020, 2020
Szeibert Orsolya: Új mérföldkő a hazai családjogi szabályozásban: a bíróság által elrendelhető közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XX: (1) pp. 10-15 (2022), 2022
Szeibert Orsolya: A váltott gondoskodás előnyei és akadályai, továbbá a gyermek vallásszabadsága és származás megismeréséhez fűződő joga nemzetközi összehasonlításban, CSALÁDI JOG (1589-7516 ) XX: (2) pp. 32-36 (2022), 2022
Szeibert Orsolya: A gyermek legfőbb érdekének érvényesülése a szülői felügyelet rendezése során, kézirat, megjelenés várhatóan a CSALÁDI JOG folyóiratban, 2022
Szeibert Orsolya: A COVID-19-járvány hatása a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartására – családjogi és gyermekjogi vetületek, Gárdos-Orosz Fruzsina - Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. A COVID-19-világjárvány hatásai a jogrendszerre. Budapest, L'Harmattan Kiadó pp. 137-155., 2022
Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása és véleményének jelentősége a kapcsolattartás kérdésében, kézirat, megjelenése várható a CSALÁDI JOG folyóiratban, 2022
Szeibert Orsolya: Recent changes concerning the rules on adoption and parental custody in Hungary, FamRZ (18) 2022 megjelenés alatt, 2022
Szeibert Orsolya: A szülői felelősség hazai jogi szabályozásának dimenziói a kodifikációk tükrében – másfél évszázad változásai, Tanulmánykötet, Szladits-emlékkonferencia tanulmányai (megjelenés alatt), 2022
Szeibert Orsolya: A gyermek legfőbb érdeke a szülői felügyelet gyakorlása és rendezése körében, ELTE Eötvös Kiadó (megjelenés alatt), 2022



Back »