New Approaches to the Self-Interpretation of Hermeneutics. Forms of Knowledge, Understanding, Humanity, Dialog - Researches and Perspectives  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
121045
Type PD
Principal investigator Lengyel, Zsuzsanna Mariann
Title in Hungarian A hermeneutika önértelmezésének kortárs kérdései. Tudásformák, megértés, humanitás, dialógus - kutatások és perspektívák
Title in English New Approaches to the Self-Interpretation of Hermeneutics. Forms of Knowledge, Understanding, Humanity, Dialog - Researches and Perspectives
Keywords in Hungarian A megértés aspektusai, Heidegger, Gadamer, hermeneutika, fenomenológia, filológia, analitikus filozófia, módszertani kérdések, hermeneutika-kritikák
Keywords in English the aspects of understanding, Heidegger, Gadamer, hermeneutics in the 19th and 20th centuries, phenomenology, philology, analytical philosophy, methodological questions, critiques of hermeneutics
Discipline
Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Philosophy
Panel Culture
Department or equivalent Institute of Philosophy (Eötvös Loránd University)
Starting date 2016-12-01
Closing date 2019-11-30
Funding (in million HUF) 15.090
FTE (full time equivalent) 2.10
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás a hermeneutika komplex területének számos kérdését elemzi Heidegger és Gadamer munkáira tekintettel. A legfontosabb kutatott témák ezek közül a következők: a kultúrák közötti kapcsolódási pontok, a különbségek, a kultúrák közötti különbségek kooperációja és a konszenzus lehetőségei; a megértés aspektusai, a megértés folyamata a határokon; a hermeneutikai érzékenység kontra anti-hermeneutikai beállítódás kérdése; a hermeneutika és diplomácia összefüggései Gadamer munkái mentén; a hermeneutikai gondolkodás jelentősége napjainkban – krízis és lehetőség; a szubjektivitáson túli horizontok vizsgálata; a hermeneutika jövője a globalizáció korában; a megértés történetiségének és saját emberségünknek az összefüggései; humanitás és képzettség (Bildung)/ önmagunk begyakorlása a megértés folyamatába; a hermeneutikai szemlélet kritikáiban rejlő veszélyek és az interpretáció határai. A kutatás altémáinak eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon, rendezvényeken tervezzük bemutatni, évente legalább két-három idegen nyelvű folyóiratcikket vagy könyvfejezetet publikálni, és a felsőoktatásban hasznosítani. A kutatástól elvárható, hogy a három év végére az eredmények egy monografikus kötetben integrálhatók (habilitációs céllal).

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a hermeneutika és diplomácia, hermeneutika és közösség, hermeneutika és teológia kérdését, a hermeneutikai módszert, a végesség-dimenziókat, valamit a határok és fenomenológia összefüggéseit érinti. A kutatás kiemelt feladatának tekinti, hogy a jelenkori világhelyzet globális folyamatainak fényében vizsgálja meg és tekintse át a hermeneutikai gondolkodás jelentőségét. A legfontosabb ezzel kapcsolatos kérdések a következők: a kultúrák közötti kapcsolódási pontok, a különbségek, a kultúrák közötti különbségek kooperációja és a konszenzus lehetőségei; a megértés aspektusai, a megértés folyamata a határokon; a hermeneutikai érzékenység kontra anti-hermeneutikai beállítódás kérdése; a hermeneutika és diplomácia összefüggései Gadamer munkái mentén; a hermeneutikai gondolkodás jelentősége napjainkban – krízis és lehetőség; a szubjektivitáson túli horizontok vizsgálata; a hermeneutika jövője a globalizáció korában; a megértés történetiségének és saját emberségünknek az összefüggései; humanitás és képzettség (Bildung)/ önmagunk begyakorlása a megértés folyamatába; a hermeneutikai szemlélet kritikáiban rejlő veszélyek és az interpretáció határai. A kutatás kiindulópontja az a hipotézis, hogy a hermeneutikai tudatosság/éberség és a hermeneutika mint gondolkodásmód segíthet egy emberibb élet megteremtésében, míg a hermeneutikai dimenziók megtagadása illúziókhoz, utópiákhoz, a konfliktusok eszkalációjához vezethet. Ugyanakkor, a határok megértése is e feladat része, amennyiben a határok nem pusztán perspektívavesztést, vagy puszta átmenetet és negatívumot jelentenek, hanem képesek látást adni az életnek.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kortárs hermeneutika öninterpretációjának új megközelítései és ezek feltárása – ama probléma felől, hogy lehetséges megértés a határokon, mit jelentenek a megértés határai, a humanitás és a kulturális dialógus – a 20. századi hermeneutikai-fenomenológiai filozófia legjelentősebb témáinak egyike, amely gyakran a teoretizálás minden szintjén jelen van mint a filozófiai gondolkodás eredményeit szubsztanciálisan meghatározó tényező. Ugyanakkor, ezzel egy időben, e kérdések iránti növekvő hermeneutikai érdeklődés ellenére, a gondolkodásban és szemléletmódban betöltött szerepük még feltáratlan, a jelenkori hermeneutikai-fenomenológiai diskurzusok nyitott kérdései közé tartoznak. A határkérdések elemzése és az embernek a globalizáció korában megváltozott interkulturális, (geo)politikai, társadalmi és vallási léthelyzete Európán belül és Európán kívül még hasonlóképpen megválaszolatlan – mivel még nem lezajlott, újonnan indult folyamatokról van szó. A kutatás kiemelt feladatának tekinti annak vizsgálatát, hogy mi a jelentősége a hermeneutikai gondolkodásnak a világban végbemenő globális folyamatok tekintetében. A tervezett kutatás jelentősége és eredetisége abban áll, hogy megkísérli feltárni korunkban a szubjektum-központú és a szubjektivitáson túlmutató horizontokat is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A megértés kérdése, s ezáltal a hermeneutika önértelmezésének kérdése is központi kulturális kategória lett, az elmúlt két évszázad folyamán a filozófia és humántudományok alapkérdésévé vált. Ennek megfelelően a kutatás a világban zajló globális események fényében tervezi megvizsgálni a hermeneutikai gondolkodás jelentőségét. Az erre irányuló kutatás célja, hogy elemezze a 21. század kultuális-philozófiai határkérdéseit és rákérdezzen a globalizáció korában megváltozott vallási, interkulturális, társadalmi és geopolitikai léthelyzetünkre Európán innen és túl – amennyiben ez még új, nem lezajlott folyamat. A legfontosabb kutatott témák: a kultúrák közötti kapcsolódási pontok, a különbségek, a kultúrák közötti különbségek kooperációja és a konszenzus lehetőségei; a megértés aspektusai, a megértés folyamata a határokon; a hermeneutikai érzékenység kontra anti-hermeneutikai beállítódás kérdése; a hermeneutika és diplomácia összefüggései Gadamer munkái mentén; a hermeneutikai gondolkodás jelentősége napjainkban – krízis és lehetőség; a szubjektivitáson túli horizontok vizsgálata; a hermeneutika jövője a globalizáció korában; a megértés történetiségének és saját emberségünknek az összefüggései; humanitás és képzetsség (Bildung)/ önmagunk begyakorlása a megértés folyamatába; a hermeneutikai szemlélet kritikáiban rejlő veszélyek és az interpretáció határai.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed project investigates some topics in the complex field of hermeneutics with regard to Gadamer and Heidegger. The most important topics are the following ones: the interconnection, diversities and cooperation of diversities between hermeneutics and phenomenology; the aspects of understanding, the limits of interpretation; understanding at the limits; the critiques of hermeneutics contra anti-hermeneutical comportments; hermeneutical sensibility; Gadamer, Heidegger and the future of hermeneutics in the age of globalization; the historicity of understanding and our humanity; humanity and qualifying/training (Building) in Understanding; the significance of hermeneutical thought nowadays – crisis and possibilities; horizons beyond subjectivity; hermeneutics and diplomacy along reading of Gadamer; new ways in the self-interpretation of hermeneutics etc. My Research sets as its distinguished task that it overviews the significance of hermeneutical thought in the light of the global events in our world. I intend to present the results of each sub-research at Hungarian and international conferences or meetings, as well as, to publish them at least in two-three relevant professional journal articles in foreign Languages or in volumes composed of contributions per year, and to use them in higher education. My research is to be expected that in its final form it will be published as a monography for my habilitation at the end of the third year.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research is concerned with the question of hermeneutics and diplomacy, hermeneutics and community, hermeneutics and theology, the hermeneutic method, the dimension of finitude and the limits and phenomenology. My Research sets as its distinguished task that it overviews the significance of hermeneutical thought in the light of the global events in our world. The most important topics are the following ones: the interconnections, diversities, cooperation of diversities and the possibilities of consensus among the cultures; the aspects of understanding; understanding at the limits; hermeneutical sensibility contra anti-hermeneutical comportments; hermeneutics and diplomacy along reading of Gadamer; the significance of hermeneutical thought in nowadays – crisis and possibilities; investigation of horizons beyond subjectivity; the future of hermeneutics in the age of globalization; the historicity of understanding and our humanity; humanity and qualifying/training (Building) in Understanding; danders in the critiques of hermeneutical thought; and the limits of interpretation. It is my thesis that the hermeneutical awareness (the hermeneutics as ways of thinking and the awareness in understanding/at the limits) allows us to live a more humane life, while denying of that leads to illusions and utopias, it can lead world wars. At the same time, the limits do not mean in fact a pure loss of perspective, a mere passage or a simple negation but it is what can give vision to life.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Exploring the new ways to the self-interpretation of contemporary hermeneutics – approached from the problem of understanding at the limits, the limits of understanding, humanity and cultural dialogue – is one of the most significant topics of hermeneutical-phenomenological philosophy in the 20th century, which is often present at each point of theoretisation as a factor substantially determining certain philosophical results. At the same time, despite the growing hermeneutical interest in them, the role and function of these questions are still unsolved, they stand in the limelight of the present hermeneutical-phenomenological discussions as open questions. The analysis of the boundary-questions and asking for our intercultural, (geo)political, social and religious being-situation changed in the age of globalization in and beyond Europe – being a recently starting, new, and not yet accomplished process – is still missing. My Research plans to set as its distinguished task that it inverstigates the significance of hermeneutical thought in the light of global events in the world. The originality and significance of the present research lies in the fact that it attempts to explore and enhance both the subjectum-centredness and horizons beyond subjectivity in our age.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The question of understanding (and thereby the self-interpretation of hermeneutics) has risen to a central category, and in approximately the last two hundred years it has turned into the basic question of philosophy and humanities. Accordingly, the research plans to inverstigate the significance of hermeneutical thought in the light of global events in the world. The aim of my research in this direction is to analyze the boundary-questions of the 21st century and to ask for our intercultural, (geo)political, social and religious being-situation changed in the age of globalization within and beyond Europe – as being a recently starting, new, and not yet accomplished process. The most important topics are the following ones: the interconnections, diversities, cooperation of diversities and the possibilities of consensus among the cultures; the aspects of understanding; understanding at the limits; hermeneutical sensibility contra anti-hermeneutical comportments; hermeneutics and diplomacy along reading of Gadamer; the significance of hermeneutical thought in nowadays – crisis and possibilities; investigation of horizons beyond subjectivity; the future of hermeneutics in the age of globalization; the historicity of understanding and our humanity; humanity and qualifying/training (Building) in Understanding; danders in the critiques of hermeneutical thought; and the limits of interpretation.




 

Final report

  
Results in Hungarian
A kutatási projekt a XX. századi hermeneutika jelentőségét, valamint aktualitását vizsgálta ön-értelmezésének kortárs kérdései felől, és a következő nagy témák köré szerveződött: 1. Módszertani megalapozás a hermeneutika ön-interpretációjához: a hermeneutikai megértés aspektusainak, a tudásformáknak, a gondolkodás sematizáló funkciójának, világképző jellegének vizsgálata speciális fókusszal a határokra (altéma: az interpretáció határai, a hermeneutikai és nem-hermeneutikai beállítódás kritikái); 2. a kanti filozófia jelentősége a XX. századi hermeneutika eredete számára, az eddigi kutatások új kontextusba helyezése; 3. új utak a hermeneutika ön-interpretációjához (különös tekintettel az igazság, megértés, dialógus viszonyára). A projekt mindhárom területen eredményes volt, a kutatás keretében megjelent egy magyar nyelvű monográfia, elkészült egy további angol nyelvű monográfia kézirata, megjelent 2 szerkesztett tematikus kötet, valamint 16 tudományos szakcikk (4 angol, 1 német, 11 magyar nyelven), meghívott előadóként 10 konferencia-előadás hangzott el.
Results in English
The goal of my research project was to present the significance and actuality of the hermeneutical philosophy of the 20th century, started from the current issues of its self-interpretation. My project focused on the following major themes: 1. Methodological approach to the self-interpretation of hermeneutics: the consideration of the aspects of understanding and the forms of knowledge with special regard to the limits, a worldforming character of such an understanding and the hermeneutic idea of world and schematism. (subtopics: the limits of interpretation; the critiques of hermeneutics contra anti-hermeneutical comportments); the significance of Kant’s critical philosophy for the origin of hermeneutics of the 20th century, highlighted the new contexts in the previous researches; 3. new ways to the self-interpretation of hermeneutics (with special regard to the relationship of truth, understanding and dialogue). The project was successful in all three fields, within my three years long project I published a Hungarian monograph entitled Hermeneutics and Critical Philosophy: Kant, Heidegger, Gadamer, prepared the manuscript of an English monograph entitled Beyond Interpretation: (Self)-Understanding and The truth of Hermeneutics, published 2 edited volumes and 16 scientific articles (4 in English, 1 in German, 11 in Hungarian) and held 10 invited conference-lectures.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=121045
Decision
Yes





 

List of publications

  
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Beyond Interpretation. (Self)-Understanding andTruth in Context of Hermeneutics, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem (kézirat), 2020
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Identitás és élettörténet. Az ’életösszefüggés’ dilthey-i kérdése a hermeneutikában, In: Laczkó, Sándor (szerk.) Az identitás. Szeged, Magyarország: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, Státus Kiadó, Magyar Filozófiai Társaság,, 2020
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Schleiermacher és a német Bildung hagyomány, in: Schwendtner Tibor, Schaffhauser Franz (szerk.) Bildung - neveléstudományi és filozófiai megközelítések. Budapest: L'Harmattan (in print), 2020
Fehér M István, Lengyel Zsuzsanna Mariann, Olay Csaba: Szerkesztői előszó, In: Fehér, M István; Kiss, Andrea-Laura; Lengyel, Zsuzsanna Mariann; Olay, Csaba (szerk.) Nyelv, közösség, végesség, identitás Budapest: L'Harmattan (in print), 2019
Fehér, M István; Kiss, Andrea-Laura; Lengyel, Zsuzsanna Mariann; Olay, Csaba (szerk.): Nyelv, közösség, végesség, identitás, (A filozófia útjai) Budapest: L'Harmattan, 2019
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Végesség és produktivitás – az identitásképző folyamatokról, In: Fehér, M István; Kiss, Andrea-Laura; Lengyel, Zsuzsanna Mariann; Olay, Csaba (szerk.) Nyelv, közösség, végesség, identitás Budapest: L'Harmattan, 2019 (in print), 2019
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Tradíció és emancipáció – a német Bildung hagyományban: (A Gadamer - Habermas diszkusszió margójára), In: Veres Ildikó; Kegyes Erika; Dienes Dénes (szerk.) Reformáció 500. A nők jelenléte és szerepe a magyar protestáns szellemiségben Sárospatak: Hernád, 343-370., 2019
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Heidegger, Tengelyi és a világfogalom fenomenológiai újraértelmezése, In: Marosán, Bence Péter (szerk.) Élettörténet, sorsesemény, önazonosság, L'Harmattan Kiadó (2019) pp. 266-281., 2019
Lengyel Zsuzsanna Mariann: A polisz Gadamer gyakorlati filozófiájában, In: Laczkó, Sándor (szerk.) A polisz, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány; Státus Kiadó; Magyar Filozófiai Társaság (2019) pp. 181-193., 2019
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Praxis der Grenzen. Zwischen Freiheit und Endlichkeit, STUDIA UNIVERSITATIS BABES-BOLYAI PHILOSOPHIA 64: (4). 18 p. (in print, 2019), 2019
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Self - History - Writing. Hermeneutics and Dilthey, PHILOBIBLON (ROMANIA) Vol. XXV: (1) 20 p. (elfogadva, in print), 2019
Fehér M István,Kiss Andrea-Laura,Lengyel Zsuzsanna Mariann,Olay Csaba: Nyelv, közösség, végesség, identitás, L'Harmattan Kiadó; MTA-ELTE Hermeneutikai Kutatócsoport, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Hermeneutika és kritikai filozófia. Kant, Heidegger, Gadamer, L'Harmattan Kiadó, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Affektivitás a kora újkorban, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 0025-0090 1588-1024, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Tradíció és emancipáció – a német Bildung hagyományban, Hernád Kiadó; Sárospataki Református Teológiai Akadémia, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Schleiermacher, Gadamer és a német Bildung-hagyomány, , 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: A polisz Gadamer gyakorlati filozófiájában, , 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Az „emberben rejlő végesség” – Kant, Heidegger, Hegel, L'Harmattan Kiadó; MTA-ELTE Hermeneutikai Kutatócsoport, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Rendszer és/vagy etika a magyar filozófiában: Világtörvény és appetitus, TÖBBLET: FILOZÓFIAI FOLYÓIRAT 2067-2268, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Hermeneutical Circle in Understanding. On an Original Link Between Hermeneutics and Logic in the Gadamer-Heidegger Dialogue, PHILOBIBLON (ROMANIA) 1224-7448 2247-8442, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Phenomenology and Imagination in Heidegger’s Interpretation of Kant, STUDIA UNIVERSITATIS BABES-BOLYAI PHILOSOPHIA 1221-8138, 2018
Lengyel Zsuzsanna mariann: Képzelőerő és megértés hermeneutikai nézőpontból Dilthey, Heidegger, Gadamer műveiben, In: Fehér M István, Lengyel Zsuzsanna Mariann, Kiss Andrea-Laura, Bognár László (szerk.) (szerk.) Imagináció a filozófiában: Hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2017. pp. 159-204. (A filozófia útjai; 17.), 2017
Fehér M. István, Kiss Andrea_Laura, Lengyel Zuszanna Mariann, Olay Csaba (eds.): Nyelv, közösség, végesség - identitás, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2018
Lengyel Zsuzsanna Mariann: A hermeneutikai kör és az előítéletek problémája, ERDÉLYI MÚZEUM 79: (4) 19, 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: A hermeneutika nagy kérdései - Oxfordi kézikönyv, ERDÉLYI MÚZEUM 79: (4) 5, 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: On Imagination and Understanding, STUD UNIV BABES-BOLYAI PHILOS 62: (2017/2) 89-100, 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Heidegger a végességről – Lét és idő versus Kant-könyv, Konferencia-előadás a "Halál, sors, önazonosság. Heidegger és a Lét és idő 90 éve" c. konferencián a Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet közös rendezésében Budapest, 2017. május 11-12. , 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Tradíció és emancipáció a német Bildung hagyományban (A Gadamer - Habermas diszkusszió margójára), Konferencia-előadás a "Reformáció 500. A nők jelenléte és szerepe a protestáns magyar szellemiségben A Miskolci Egyetem BTK Filozófia Intézetének és Modern Filológiai Intézetének rendezésében, (Szervezők: Veres Ildikó, Kegyes Erika) Miskolc, 2017. május 19-20. , 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Phenomenology and Imagination in Heidegger’s Interpretation of Kant, Konferenciaelőadás. "CfP: New research in phenomenology, psychology and psychoanalysis". A Romanian Society for Phenomenology éves konferenciája, a Babeş-Bolyai University szervezésében, Cluj-Napoca, Romania, 2017. november 24-25. , 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Hermeneutical Circle and Prejudices. Heidegger – Gadamer Dialogue On the Original Link between Hermeneutics and Logics, az International Society for Hermeneutics and Science (ISHS) konferenciája, 2017. augustus 22 – 24 , Baden, Austria , 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: A demokrácia éthosza hermeneutikai nézőpontból (Kitekintéssel Heideggerre), In: Nyírő Miklós (szerk.) (szerk.) Hermeneutika és demokrácia.: Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2017. pp. 170-192. (A filozófia útjai), 2017
: Imagináció a filozófiában, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 393 p. (A filozófia útjai; 17.), 2017
Fehér M István, Lengyel Zsuzsanna Mariann, Kiss Andrea-Laura, Bognár László: Szerkesztői előszó, In: Fehér M István, Lengyel Zsuzsanna Mariann, Kiss Andrea-Laura, Bognár László (szerk.) (szerk.) Imagináció a filozófiában: Hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2017. pp. 7-16. (A filozófia útjai; 17.), 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Heidegger, Tengelyi és a világfogalom fenomenológiai újraértelmezése, in: Tengelyi László emlékkötet. Szerk: Marosán Bence, Szegdi Nóra, Ullmann Tamás. Budapest: L'Harmattan Kiadó (in press) - várható megjelenés:, 2018
Fehér M István, Lengyel Zsuzsanna Mariann, Kiss Andrea-Laura, Bognár László (szerk.): Imagináció a filozófiában: Hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések, Budapest: L'Harmattan, ISBN: 9789634142560, 2017
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Élet, történet, írás: hermeneutika és a Dilthey-Iskola, Konferencia-előadás "Az élet aspektusai" című, a Magyar Fenomenológia Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet által megrendezett éves konferencián, szervező: Marosán B, 2019
Lengyel Zsuzsanna Mariann: Válság és fakticitás: A történetiség szubjektumformáló erejéről a hermeneutikában, Előadás a "Miből lesz a szubjektum?" című tavaszi szeminárium sorozat keretében, a Filozófiai Kollégium rendezésében, szervezők: Takács Ádám, Darida Veronika. ELTE BTK Fi, 2019



Back »