|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
121058 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Kovai, Cecília |
| Title in Hungarian |
Állami beavatkozások és fejlesztői tevékenységek hatása hátrányos helyzetű roma közösségekre |
| Title in English |
Effect of State Interferences and Develpment Act on disadvantaged Roma Comminities |
| Keywords in Hungarian |
hátrányos helyzetű roma közösségek, közfoglalkoztatás, civil fejlesztés, workfare |
| Keywords in English |
disadvantaged roma communities, public employment, development acts, workfare |
| Discipline |
| Cultural Anthropology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Institute for Regional Studies (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Starting date |
2016-12-01 |
| Closing date |
2019-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
10.633 |
| FTE (full time equivalent) |
1.57 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásomban az állami beavatkozások és civil fejlesztői tevékenységek hatását vizsgálom hátrányos helyzetű roma közösségekre lokális szinten. Olyan hátrányos helyzetű roma közösségekhez köthetően végeznék kutatást, amelyek megélhetési stratégiáikban egyrészt kiemelt szerepe van az informalitásnak, másrészt az állami foglalkoztatás politikai beavatkozások kiemelten érinti őket a közfoglalkoztatás révén. E hátrányos helyzetű közösségek azonban strukturális helyzetüknél fogva, nem pusztán az állami foglalkoztatás politika fontos célcsoportjai, hanem a civil szféra fejlesztési projektjeinek is, amelyek többek között éppen a formális munka hiányának negatív hatásaival dolgoznak e közegeken belül. Kutatásomban egyrészt azokat a folyamatokat vizsgálnám, amelyek az állami beavatkozások (közfoglalkoztatás) és más civil fejlesztést végző szervezetek (NGO-k, szociális szövetkezet stb) tevékenységei során zajlanak e közösségekben. Másrészt pedig az állami beavatkozás (közfoglalkoztatás) és a non-profit szervezetek tevékenységének viszonyát vizsgálnám lokális szinten. Kutatásom fő témái: 1) a fenti beavatkozások, hogyan alakítják a hátrányos helyzetű roma közegekben élők megélhetési és identifikációs stratégiáit 2) milyen viszonyokat alakítanak ki e közegek az állami beavatkozást (közfoglalkoztatás) és fejlesztést végző intézményekkel, és szervezetekkel, valamint 3) az állami beavatkozás (közfoglalkoztatás) és civil jelenlét hogyan ágyazódnak a lokális hatalmi viszonyokba, hogyan hatnak az etnikai különbségtételre, valamint hogyan alakíthatják át azokat. Kutatásomat két rurális terepen végezném (egy Tolnai megyei és egy Borsod megyei településen) etnográfiai módszerekkel.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásomban mind a közfoglalkoztatást, mind a civil fejlesztő tevékenységeket olyan hatalmi mechanizmusként értelmezem, amelyek a formális munkaerőpiacról kiszorult népesség valamilyen szintű szabályozását jelentik. Kutatásom arra kérdez rá, hogy a helyi hátrányos helyzetű közösségek adaptációs stratégiái és szerveződési módjai, hogyan viszonyulnak a fejlesztő tevékenységeket végző szervezetek munkájához, valamint a helyi közfoglalkoztatás megvalósulásához. A fejlesztői tevékenységek és a közfoglalkoztatás hogyan ágyazódnak a helyi hatalmi viszonyokba, hogyan alakítják azokat, hogyan hatnak az etnikai különbségtétel működésére lokális szinten? Kutatásom fontos kérdése, hogy a közfoglalkoztatás, a fejlesztő szervezetek munkája, diszkurzív keretei és fejlesztendő közösségek megélhetési és identifikációs stratégiái, diszkurzív keretei mely pontokon találkoznak vagy kerülnek kizáró viszonyba? Milyen hatalmi mechanizmusokat működtet a közfoglalkoztatás intézménye és melyeket a civil szervezetek, a „célcsoportot” jelentő közegek milyen együttműködési, illetve ellenállási stratégiákat alakítanak ki? Kutatásom további kérdése, hogy a civil szervezetek tevékenysége milyen funkcióban jelenik meg a helyi intézményes hatalomhoz képest. Valamint milyen viszonyban áll a helyi intézményi hatalom révén működő közfoglalkoztatás a civil szférához köthető fejlesztést végző szervezetekkel? Kutatásomban fontosnak tartom rákérdezni arra, hogy a lakosság azon része, akik nem jelentik sem a közfoglalkoztatás, sem a fejlesztői tevékenységek „célcsoportját”, hogy viszonyulnak e tevékenységekhez, milyen diszkurzív keretben helyezik el azokat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás során a közfoglalkoztatást, mint állami beavatkozást, a civil fejlesztő tevékenységeket, és az ezek „célcsoportját” jelentő hátrányos helyzetű roma közegek szerveződési módját, valamint megélhetési stratégiáit egy keretben vizsgálom. Ebben a keretben a mind a közfoglalkoztatás, mind a civil fejlesztő tevékenységek a formális munkaerőpiacról kiszorult népesség valamilyen szintű szabályozását célzó intézményeinek tekinthető. A kutatás eredménye, hogy megmutatja e két „intézmény” hogyan működik lokális szinten, egymáshoz képest milyen funkciókat látnak el, milyen szerepeket töltenek be a hátrányos helyzetű roma közegek mindennapjaiban. A kutatás feltárja, hogy a közfoglalkoztatás és a civil szerveztek tevékenységei helyi szinten hogyan hatnak a hátrányos helyzetű roma közegekben élők megélhetési és identifikációs stratégiáira, valamint e közegek belső szerveződési módja hogyan viszonyul e tevékenységekhez. A fentiek mellett azonban kutatásom azt is vizsgálom, hogy a közfoglalkoztatás és a civil fejlesztő tevékenységek hogyan formálják át a helyi viszonyokat az érintett és a nem érintett helyi népesség között, és ebben mi az etnicitás szerepe. A kutatás újszerűsége, hogy a fentieket az etnográfia módszertanával vizsgálom, így a kutatás révén mindennapi élet szintjén tárhatjuk fel a fent ismertetett problematikákat, jelenségeket, amelyek nem pusztán akadémiai közegben fontosak, hanem a hátrányos helyzetű régiók, települések, és közegek fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára is hasznos lehet.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás azt vizsgálja, hogy az olyan állami beavatkozások, mint a közfoglalkoztatás, valamint a civil fejlesztői tevékenységek hogyan értelmeződnek és, hogyan épülnek be azoknak a hátrányos helyzetű roma közösségeknek a mindennapi életébe, akiket ezek az intézkedések és tevékenységek érintenek. A kutatás feltárja, hogy melyek azok a konfliktusos pontok, ahol e közegeket célzó intézkedések és tevékenységek félre siklanak, mert a „célcsoportjukat” jelentő közegek kialakított megélhetési stratégiáihoz, valamint szerveződési módjához nem illeszkednek. Azonban azt is vizsgálom, hogy hol találhatóak az együttműködés lehetőségei, milyen tényezőkön múlnak az együttműködés illetve a konfliktusok kialakulásának lehetőségei. A kutatás a fentieket olyan vidéki településeken vizsgálja, ahol az etnikai különbségtételnek nagy szerepe van a lokális viszonyokban, amelyhez azonban osztálykülönbség is társul, vagyis a cigányság egyet jelent az alacsony társadalmi státusszal. Így a közfoglalkoztatás valamint a civil fejlesztő tevékenységek eleve etnicizálják a helyi viszonyokat, ennek következményeit is vizsgálom. További kérdésem, hogy lokális szinten milyen különböző típusú intézményes hatalmat képvisel a közfoglalkoztatás és a civil jelenlét, ez hogyan jelenik meg a roma közegek perspektívájából, milyen mozgástereket és kényszereket jelentenek számukra. A kutatás azonban a közfoglalkoztatás és a civil jelenlét problematikáját nem pusztán az általuk érintett roma közegek perspektívájából vizsgálja, külön hangsúlyt fektetek a nem közvetlenül érintett lakosság szerepére, értelmezéseire. A kutatás fő célkitűzése, hogy a fentieket a mindennapi élet folyamatában vizsgálja.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research investigates the effect of state intervention and civil development projects on marginalized roma communities on the local level. I aim to conduct a research on disadvantaged Roma communities, where informality plays a crucial role in the survival strategies on the one hand, and which are directly affected by the state’s employment interventions through public employment on the other. These disadvantaged communities, however, due to their structural embeddedness, are not merely targets of public employment policies, but also targets of development policies of the civil sphere too, which operate exactly with the negative effects of the lack of formal employment in this field. Following the “withdrawal” of the state, the role of NGOs has certainly increased in this area. My research focuses on the one hand on the processes of the public interventions and civil organizations, conducting civil development among these communities. On the other hand, I would like to focus on the relationship between the state intervention (public employment) and the non-profit organizations on a local level. The main subject of my research is 1) how the upper interventions shape the livelihood and identification strategies of the communities of disadvantaged Roma environments, 2) what relationships these communities develop with the institutions and organizations of public employment and development, and 3) the embeddedness of the public employment and the civil presence into the local power relationship, how they influence the ethnic differentiations, and how they shape them. I aim to conduct my research on two rural terrains with ethnographic methodology.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In my research I interpret both public employment and civil development activity as a power mechanism, which brings a certain type of regulation to the population, which is excluded from the formal labour market. My research enquires about the adaptation strategies and organizational modes of disadvantaged communities – about their relationship to local organizations engaged in development, and the realization of public employment. How are development activities and public employment embedded in the local power relationships, how do they shape them, how do they affect the way ethnic distinctions function on the local level? An important question of my research is: at what points do the work of organizations engaged in public employment and development and their discursive frames meet or get into an exclusive relationship with the livelihood and identification strategies and discursive frames of the communities to be developed? What power mechanisms does the institution of public employment operate with, and which ones are those of the civil organizations, and what cooperative or dissent strategies do the “target groups” develop? My further question are: in what functions does the operation of civil organizations emerge compared to local power? What is the relationship between the public employment, operating on the basis of local institutional power to the organizations that are engaged in development?
In my research it is crucial to enquire about the part of the population which are no target for public employment or public development – about their relationship to these activities, and in what discursive frames they place them.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
During my research I examine public employment as a state intervention, civil development activities and their target groups, the disadvantaged Roma communities and their organizational modes, as well as their livelihood strategies will be analysed within one frame. Within this frame public employment and civil development activities can be seen as institutions regulating the population excluded from the formal labour market. The results will show how these two institutions work on a local level, what functions they fulfil compared to each other, what roles they fulfil in the everydays of the disadvantaged Roma children. The research explores the effects of public employment and the activities of the civil organizations on the livelihood and identification strategies of disadvantaged Roma population, and show the relationship of the inner organizational structures of these communities to these activities. Besides that, I also examine how public employment and the civil development strategies shape local relationships between the affected and the non-affected local population, and the role of ethnicity within that. The innovation of the project is that I examine these problems with an ethnographic methodology, and thus these problems and phenomena can be explored on the level of everyday life, which are not only important in the academic sphere but also for experts working on the area of disadvantaged regions, settlements and communities.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research asks how interventions like public work or civil development projects are interpreted and internalized into the everyday life of marginalized roma communities targeted by such activities. The research identifies conflict points where activities targeting such communities are diverted because of their incompatibility with the survival strategies and internal organization of their target groups. It also asks where possibilities of collaboration are set, what determines the opportunities for collaboration or conflict. The research chooses as its field rural localities where ethnic differentiation plays a significant role in local relations, combined with a class difference where roma is equaled to low social status. This combination implies that development activities ethnicize local relations – I will investigate the consequences of that factor, too. I will look at the type of power public work and civil presence implies locally, how that appears from the perspective of roma communities, what it means in terms of space of maneuver and pressures. Beyond interpretations by immediate target groups, I will include interpretations by non-target inhabitants. The main aim of the research is to understand all these factors as elements of the process of everyday life locally.
|
|
|
|
|
