 |
The social history of the labour in Hungary from the middle of the 19th century to the socialization in Middle-European comparison
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
121065 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Nagy, Péter |
| Title in Hungarian |
A munkásság társadalomtörténete Magyarországon a 19. század közepétől az államosításig közép-európai összehasonlításban |
| Title in English |
The social history of the labour in Hungary from the middle of the 19th century to the socialization in Middle-European comparison |
| Keywords in Hungarian |
munkásság, társadalomtörténet |
| Keywords in English |
labour, social history |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Social history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Department of Modern and Contemporary History (Eszterházy Károly University) |
| Starting date |
2016-10-01 |
| Closing date |
2019-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
15.264 |
| FTE (full time equivalent) |
2.10 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A munkásságkutatás Magyarországon az elmúlt években valamelyest megélénkült ugyan, de továbbra sem tartozik a legnépszerűbb témák közé, miközben ez Nyugat-Európában kiemelt irányként van jelen. A témában hazánkban eddig csak Lackó Miklós közel ötven éve kiadott írása tekinthető monografikus jellegű munkának, amelynek számos megállapítása már nem állja meg a helyét, s a csoport jellemzőit csak röviden foglalja össze. A hazai történetírás nem tekinthető egységesnek a téma fogalmi kérdéseit illetően sem, így célszerű ebből a szempontból is újragondolni a meghatározásokat. Kutatásomban egy átfogó elemzést szeretnék adni a munkásság képzettség, foglalkozás és presztízs szerinti megoszlásáról, valamint a lakóhely, a kultúra, a mentalitás és a szervezettség szempontjából is vizsgálom a témát, emellett kitérek a jövedelem és az életmód problémakörére is. Publikációimban az országos adatokat, jellemzőiket egy-egy üzem munkástársadalmának példáján, pl. Ózd, Borsodnádasd, budapesti üzemek, élelmiszeripari feldolgozó üzemek stb. mutatom be, amely módot ad összehasonlító elemzésre is. A kutatási eredményeket közép-európai (osztrák és cseh) jellemzőkkel vetem össze két aspektusban, mivel a trianoni békeszerződésig egy államhoz tartoztak, s az országhatárok átalakítása után pedig önálló utódállamonként más volt az egymáshoz való viszonyuk. Munkám tehát egy társadalmi alapkutatás elvégzését foglalja magában, a téma újfajta megközelítésével együtt.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás főbb alapkérdései:
- Ki a munkás? Melyek a munkásság fogalmi kritériumai?
- Hogyan alakult ki a munkásság Magyarországon?
- Hogyan oszlott meg a munkásság területileg, illetve iparágak alapján?
- Milyen rétegek alkották a munkásságot? Mi alapján rétegződött ez a társadalmi csoport (képzettség, foglalkozás, lakóhely, presztízs)?
- Honnan rekrutálódott a munkásság?
- Milyen mobilitási lehetőségek voltak a munkásságon belül?
- Mi volt jellemző a munkásság életmódjára (szociálpolitika, táplálkozás, öltözködés, lakásbelső)?
- Mi volt a jellemző a munkásság mentalitására? (falusi – kolonizált munkás kettőssége, szervezettség, feljebbvalókhoz fűződő kapcsolatok)?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A hazánkban eddig kevésbé kutatott munkásság elválaszthatatlan részét képezi a Magyarország életét jelentős részben meghatározó iparosodásnak, mivel annak eredményeként jött létre, s vált a hazai társadalom egyre bővülő csoportjává. A társadalmi réteg szerepe országunk kapitalizmuskori történetében, a társadalmi átalakulásban egyértelműen igényli a téma eddig elmaradt monografikus feldolgozását. Emellett lényeges kérdés, hogy a történetírás fogalmi szempontból sem egységes, s abban sincs konszenzus, hogy melyek voltak a munkásságon belüli egyes csoportok, s azok milyen jellemzőkkel bírtak, mi alapján különíthetők el egymástól. Kutatómunkámban a nemzetközi eredmények beépítése során kísérletet teszek egy általánosan használható fogalomkészlet és struktúra felvázolására. Az országos eredményeket egy-egy helyi munkástársadalom (pl. Ózd, Borsodnádasd, budapesti üzemek, idényjelleggel működő vállalkozások munkássága) példáin keresztül szemléltetem, melyek által az egyes térségek, iparágak és vállalatok mentén mikroszinten is bemutatásra kerülnek az országos folyamatok és jellemzők, valamint ez módot ad a területi különbségek kidomborítására is. A magyar munkásság jellemzőit a hazai történetírásban eddig elhanyagolt komparatív módszerrel is vizsgálom közép-európai – osztrák, cseh(szlovák) - munkástársadalmakkal való összehasonlítással, mely módot ad a hazai állapotok összevetésére régiónk más térségeivel, melyek időszakunk egy részében egy birodalom égisze alá tartoztak, s később pedig önálló országokként folytatták pályájukat. Munkám alapkutatás jellegű, melyben számos szempont (foglalkozás, képzettség, jövedelem, életmód, szervezettség, mentalitás) alapján veszem górcső alá a munkásság rétegét a források széles körének felhasználásával. A támogatási program végén a korábbi publikációk és előadások után egy hiánypótló monográfiát jelentetek meg a témában, mely serkentőleg hathat a jelenleg számos tekintetben feldolgozatlan munkásságkutatásban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett kiadványok szaktörténeti munkák, azonban nagyobb olvasóközönséget céloznak meg a munkásság, mint a társadalmi fejlődésben és az iparosodásban jelentős szereppel rendelkező társadalmi réteg tekintetében. A munkásság a 19. század közepétől az államosításig egy számottevő csoportot alkotott, melynek alapos, elemző bemutatása különböző szempontok alapján még hiányzik a történetírásból. Mindezt a közép-európai társadalomtörténetben elhelyezve, térségünk más munkástársadalmaival való összehasonlításban valósítom meg, mely alkalmat ad arra, hogy szélesebb spektrumon vizsgáljuk hazánk folyamatait. A kutatás amellett, hogy egy átfogó képet kíván adni a munkásság rétegződéséről, bemutatja a munkásság életmódját, gondolkodásmódját is, melyhez jelentősen felhasználok személyes anyagokat, naplókat, interjúkat is, melyek közelebb vihetik, megfoghatóbbá tehetik nem szakmabeliek számára is a témát. Az olvasóközönség nagy részének családja is ebből a milliőből származott, melynek alapján munkám során jobban megismerhetik felmenőik társadalmi helyzetét, perspektíváit, mindennapjait. A napjainkban jelentősen átalakult munkásság szempontjából is érdekesnek tűnnek e társadalmi réteg jellemzői a piacgazdaság időszakában. Az olvasmányos stílusban megírt, a munkásság társadalmát bemutató hiánypótló munkák ismeretterjesztő jelleggel és gazdag képanyaggal jelentős érdeklődőre tarthatnak számot egy szélesebb körben is. A program során nemcsak szaktörténeti, hanem ismeretterjesztő előadásokat is tartok.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The researches about the labour has become somewhat vivider in the last years in Hungary but it is still does not belong to the most popular topics, while it is regarded as a highlighted stream in Western-Europe. In the topic only Miklós Lackó’s almost fifty years old work can be considered as a work with monographical features, altough several of its statements are not valid any longer and it summarizes the characteristics of the group only briefly. The native historiography is not possible to be seen as a unit regarding the conceptional questions of the topic as well, so it is advisable to think again the definitions also from this aspect. In my research I would like to give a general idea about the distribution of the labour according to qualification, occupation and prestige, meanwhile I examine the topic also from the view of residence, culture, mentality and organisation, and have a look on the problems of the income and the lifestyle. In my publication I present the country-wide data and characteristics through the examples of certain plants like from Ózd, Borsodnádasd, Budapest, food processing factories etc., all of these give the opportunity to take a comparative analysis. I compare the research results with Middle-European (Austrian and Czech) features in two aspects, as these countries belonged to the same state until the time of the Trianon peace treaty, and after the boundaries had been transformed they had a completely different relation to each other because they counted as independant states from then on. Therefore, my work includes carrying out a social basic research with a new kind of approach altogether.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Main basic questions of the research:
- What does the labourer mean? What are the conceptional criteria of the labour?
- How did the labour come to being in Hungary?
- How did the labour distribute by areas and industrial sectors?
- What kind of strata did the labour constitute? On what basis did this social group stratify (qualification, occupation, residence, prestige)?
- Where was the labour recruited from?
- What kind of possibilities in mobility were there in the labour?
- What were the typical features regarding the lifestyle of the labour (social politics, nutrition, clothing, home)?
- What kind of characteristics were valid for the mentality of the labour (duplicity of the rural-colonized labourer, organisation, relations to superiors)?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The less researched Hungarian labour has an inseparable part in the industrialisation that defined Hungary’s life significantly, as it came to being as a result of that and became a continuously growing group of the Hungarian society. This social stratum played an important role in our country’s capitalism history and in the social alteration, and all of this definitely requires the missing monographical elaboration of the topic. Besides, it is a crucial issue to identify the certain social groups, their features in the labour and the basis on which they can be separated from each other, as there is no unit or consensus about them. In my research work I make an attempt to outline a conception set and structure worth general using by adding the international results. I demonstrate the country-wide results through the examples of certain local labour societies (plants in Ózd, in Borsodnádasd, in Budapest, the labour of seasonal enterprises etc.), which enables the nation-wide progresses and features to be presented on a micro-level as well, in accordance with certain areas, industrial branches and companies. This offers the possibility to emphasize the area differences, too. I examine the features of the Hungarian labour with the neglected comparative method in the native historiography, and this will be realized by the comparision of Middle-European labour societies (Austrian, Czech-Slovak), which gives way for additional comparisons of the native conditions and other regions that belonged the same empire for a while, later they continued as souvereign states. My work has basic research features, in which I make a a thorough examination for the labour stratum on the basis of several aspects (occupation, qualification, income, lifestyle, organisation, mentality) with a wide range of resources. At the end of the sponsoral programme, after the former publications and lectures, I will publish a gap-filling monography in the subject, which can motivate additional non-elaborated labour research in several aspects.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The planned publications are historiographical works, nevertheless it aims for a bigger reader public, regarding the labour as a significant social stratum and a role player in the social development and in the industrialisation. The labour constituted a remarkable group from the middle of the 19th century to the socialization; its thorough, analysing presentation still forms a gap in the field of historiography. All of my researches will be implemented by placing them into Middle-Europe’s social history, compared to other labour societies in the area. This offers the opportunity to examine the progresses of our homeland on a wider spectrum. Besides giving a general idea of the stratification of the labour, this research introduces the lifestyle and way of thinking of the labour, to which significant loads of personal documents, diaries, interviews will be utilized, which can take also the non-professional readers nearer to the subject, making it tangible for them. Most of the readers’ families came from this milieu, so with my work they can learn more about their ancestors’ social status, perspectives, everyday life. The features of this social stratum seem interesting also from the view of our present labour, which had been transformed significantly. The gap-filling works written in a readable style about the introduction of the labour’s society, with a knowledge-broadening feature and a rich picture material, can count on more considerable interest in a wider reading public as well. In the course of the programme I will hold not only historiographical lectures but also knowledge-broadening lectures.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
